Régebben pont ez a stílus volt a jellemző. Társaságok évekig, évtizedekig sakkoztak, ultiztak, bridzseztek, römiztek, tarokkoztak. Én mindig is így játszottam. Amikor váltottam, annak oka mindig a társaság megváltozása volt, sose az, hogy meguntam volna az adott játékot. Évekig góztam, bridzseztem, utána több, mint egy évtizedig tarokkoztam heti rendszerességgel. Most meg azulozok a BGA-n, de még kisfiú vagyok a több, mint 10 ezer partit lejátszott játékosok között. Engem sose érdekelt, hogy sok játékot ismerjek meg. Mindig az érdekelt, hogy amit játszok, azt minél jobban ismerjem, minél jobb legyek benne. Ezeknél a régi játékoknál a szabály nagyon egyszerű, a játék lényege a másik játékossal való interakció.
Érdekes, amit leírsz, de mára talán már kevésbé jellemző a megnövekedett kínálat mellett. Mindenesetre tetszik a dolog, pont olyan játékokat írsz le, amik mozgatják a fantáziámat. A sakkot nagyon szeretem, a go nagyon érdekel, a kártyajátékok közül leginkább a póker foglalkoztat, de azt nem vitatom el, hogy a francia és magyar kártya olyan szempontból zseniális találmány, hogy becsúsztatod a zsebedbe és benne van nem tudom hányféle játék. Én valahol a kettő között mozgok. Érdekel, hogy mit lehet kihozni 1-1 játékból, és szívesen elköteleződök mellette, ha tanít, de szívesen ki is próbálok újat. Amiről nem érzem, hogy nagyon együtt rezegnénk, azt hanyagolom hosszabb távon.
Szerintem itt inkább a személytől, illetve a baráti körtől függ ez, mint a játéktól. Szinte bármiből lehet lifestyle játék. Családok élték le úgy az életüket, hogy csak hoteleztek, catanoztak vagy betűtornyoztak/scrabbleöztek vagy tényleg kártyáztak, de viccen kívül sajnos a monopolyzás is ide sorolható. Sokunknál meg az a legfőbb probléma, hogy nagyon elkapott minket a gyűjtői szenvedély, ezért szinte mindig más kerül az asztalra a rengeteg választék miatt(vagy ki se próbáljátok, csak megvan :P). Ha meg olyan a társaságod, akkor hiába van a Nemesis a polcon, ha mindig mindenki csak Hitsterezni akar xd Talán ami tényleg lifestylenak mondható szerintem, azok az asztali wargamek, warhammer stb, vagy a gyűjtögetős kártyajátékok meg szerepjátékok. Maga a társasozás/gyűjtés meg egy másik életstílus :)
Érdekes, hogy a Nemesis előkerül példaként. Én még nem látom benne azt a tartalmat, értéket, hogy valaki életében ne unja meg. Bár az is igaz, hogy nagyon szeretem a filmek teremtette világot, sőt, még a Covenant is tetszett. Ha meg tud újulni, ha képes igazi nagyszabású világot létrehozni, akkor lehet hogy folyamatosan meg fogja tartani a játékosait, és még újakat is bevonz. Lovecraft-nak ez sikerült. Ő kolosszális világot alktott, így engem is meg tudnak fogni az Arkham Horror LCG-vel. Valószínűleg életem végéig venni és játszani fogom őket. Ami nálam stabilan fut az a Pax Pamir, 1846, FCM, Imperial Struggle és a wargame-k, mint műfaj.
Mondok egy konkrét játékot, ami ide passzol 1 hónapja kaptam meg a Clank! In! Space! 3 kiegészítőjét és azóta 30+ játékot tettünk bele párommal, ebből kb. 2 volt 3 fővel. Ez akkor lifestyle-játéknak tekinthető? 150+ játékunk van kb. és még mindig akarunk vele játszani, le sem vettük az asztalról(illetve ha igen, akkor rögtön visszia is került) annyira bejött nekünk. Emellett szinte csak más pakliépítősökkel játszunk.
Tényleg lement úgy az adás,hogy nem jött szóba az Unmatched? Vagy nem értettem a kérdést. Saját FB csoport,festett figurák,különleges kiadások,gyüjtemények, bajnokságok. Bár én nem vagyok nagy Unmatched játékos,de amit látok,arról nekem abszolult az jön le,hogy ez az igazi "lifestyle" játék.
Régebben pont ez a stílus volt a jellemző. Társaságok évekig, évtizedekig sakkoztak, ultiztak, bridzseztek, römiztek, tarokkoztak. Én mindig is így játszottam. Amikor váltottam, annak oka mindig a társaság megváltozása volt, sose az, hogy meguntam volna az adott játékot. Évekig góztam, bridzseztem, utána több, mint egy évtizedig tarokkoztam heti rendszerességgel. Most meg azulozok a BGA-n, de még kisfiú vagyok a több, mint 10 ezer partit lejátszott játékosok között. Engem sose érdekelt, hogy sok játékot ismerjek meg. Mindig az érdekelt, hogy amit játszok, azt minél jobban ismerjem, minél jobb legyek benne. Ezeknél a régi játékoknál a szabály nagyon egyszerű, a játék lényege a másik játékossal való interakció.
Érdekes, amit leírsz, de mára talán már kevésbé jellemző a megnövekedett kínálat mellett. Mindenesetre tetszik a dolog, pont olyan játékokat írsz le, amik mozgatják a fantáziámat. A sakkot nagyon szeretem, a go nagyon érdekel, a kártyajátékok közül leginkább a póker foglalkoztat, de azt nem vitatom el, hogy a francia és magyar kártya olyan szempontból zseniális találmány, hogy becsúsztatod a zsebedbe és benne van nem tudom hányféle játék.
Én valahol a kettő között mozgok. Érdekel, hogy mit lehet kihozni 1-1 játékból, és szívesen elköteleződök mellette, ha tanít, de szívesen ki is próbálok újat. Amiről nem érzem, hogy nagyon együtt rezegnénk, azt hanyagolom hosszabb távon.
Szerintem itt inkább a személytől, illetve a baráti körtől függ ez, mint a játéktól. Szinte bármiből lehet lifestyle játék. Családok élték le úgy az életüket, hogy csak hoteleztek, catanoztak vagy betűtornyoztak/scrabbleöztek vagy tényleg kártyáztak, de viccen kívül sajnos a monopolyzás is ide sorolható. Sokunknál meg az a legfőbb probléma, hogy nagyon elkapott minket a gyűjtői szenvedély, ezért szinte mindig más kerül az asztalra a rengeteg választék miatt(vagy ki se próbáljátok, csak megvan :P). Ha meg olyan a társaságod, akkor hiába van a Nemesis a polcon, ha mindig mindenki csak Hitsterezni akar xd Talán ami tényleg lifestylenak mondható szerintem, azok az asztali wargamek, warhammer stb, vagy a gyűjtögetős kártyajátékok meg szerepjátékok. Maga a társasozás/gyűjtés meg egy másik életstílus :)
Nekünk van egy társaságunk amit a Root tart össze. Onnan ismerjük egymást, a játék van a központban a kapcsolatunkban.
Érdekes, hogy a Nemesis előkerül példaként. Én még nem látom benne azt a tartalmat, értéket, hogy valaki életében ne unja meg. Bár az is igaz, hogy nagyon szeretem a filmek teremtette világot, sőt, még a Covenant is tetszett. Ha meg tud újulni, ha képes igazi nagyszabású világot létrehozni, akkor lehet hogy folyamatosan meg fogja tartani a játékosait, és még újakat is bevonz.
Lovecraft-nak ez sikerült. Ő kolosszális világot alktott, így engem is meg tudnak fogni az Arkham Horror LCG-vel. Valószínűleg életem végéig venni és játszani fogom őket.
Ami nálam stabilan fut az a Pax Pamir, 1846, FCM, Imperial Struggle és a wargame-k, mint műfaj.
én látom a nemesisben a tartalmat, szerintem azzal játszottam a legtöbbet ever... a mansions meg az eldritch után :D
Mondok egy konkrét játékot, ami ide passzol 1 hónapja kaptam meg a Clank! In! Space! 3 kiegészítőjét és azóta 30+ játékot tettünk bele párommal, ebből kb. 2 volt 3 fővel. Ez akkor lifestyle-játéknak tekinthető? 150+ játékunk van kb. és még mindig akarunk vele játszani, le sem vettük az asztalról(illetve ha igen, akkor rögtön visszia is került) annyira bejött nekünk. Emellett szinte csak más pakliépítősökkel játszunk.
Következő adásban tegyetek már oda Balázshoz egy “aha” számlálót és lehet tippelni hogy 300 alatt vagy felett lesz a szám.
Aha
@@balazskassaiofficial mikor írtam a kommentet biztos voltam benne hogy ide irod ezt 😂😂
@@MrMixy13 Kezdek kiszámíthatóvá válni. :D
Tényleg lement úgy az adás,hogy nem jött szóba az Unmatched? Vagy nem értettem a kérdést. Saját FB csoport,festett figurák,különleges kiadások,gyüjtemények, bajnokságok. Bár én nem vagyok nagy Unmatched játékos,de amit látok,arról nekem abszolult az jön le,hogy ez az igazi "lifestyle" játék.