Hálásan köszönöm! Nagyon nagy segítséget kaptam! Nagyon sok mindent megértettem, kipróbáltam a tanácsidat és már most érzem hogy megváltozott, könnyebb lett az életem. Köszönöm!
Számomra is nagyon érdekes volt ez a videó. Mert én sohasem féltem nagyobb koromtól. Utoljára kB 5 évesen, amikor egyszer a szüleim magamra hagyták több órára a lakásban. Azt hittem egy manó van az íróasztal fiókban. A Krisztusi korban pedig önismereti krizisen mentem át és utána csodás inspiraciokat kaptam. Kiélezett elethelyzetben sem féltem soha, pl. Amikor egyszer Londonban el akarták lopni egy McDonald's ban a telefonomat. A nagydarab feka pasi kikapta a kezemből miközben az asztalnál ültem és eliramodott vele. Én azonnal felpattantam és utána iramodtam. Nem tudom hogyan de utolértem és rángattam a karját, hogy adja vissza. Erre ő leutott engem, hogy hanyatt estem a betonon. De felpattantam és megint utána rohantam. Ugyan ez alkalommal nem én tudtam utolérni, mert közben meghuzodott a lábam, de a Mac iböl másoktól is lopott, ok is észrevették a kozjatekot, és a biztonságiak is utána eredtek és elkaptak. A telomat is visszakaptam. Csak erőt és mergesseget éreztem, félelmet nem és ezt én sem gondoltam volna magamról, hogy ilyen "bátor " vagyok. Nos, azonban mostanában sejtelmes, talán szorongásnak is nevezhető érzést gyakran érzek, amiatt, hogy tudom kritikus, sorsfordito, követelményeket állító korszakot élünk, ami lehet, nem ad sok türelmi időt. Gyúrjuk ki magunkat jobban. A többi megoldodik. Viszont kenyszeressegre hajlamos vagyok. Gondolatok, mozgások szintjén. Kezelem, de a kenyszeresseg eredeterol érdekelne sokakat a véleményed szerintem. Sok puszi!
Jujj, amikor mászni kezdtem, én is féltem leginkább a lezuhanástól, és az összetöréstől. Ez később sem múlt el, csak elhalványodott és átalakult. De mindig ott settenkedik. Bár már nagyon régen másztunk sajnos. Így most mástól félek.:)))
2015 - ben kerültem olyan helyzetbe, ami olyan félelmet váltott ki belőlem amivel addig nem találkoztam. Annyira féltem, hogy összegörnyedve sarokba bújtam. Hullámokban öntött el, torkom gyomrom összeszorult. Egyedül jutottam túl rajta, úgy , hogy azt mondtam szembe nézek a félelmeimmel és átengedem magamon. Nehéz volt. Vannak olyan félelmek pl víziszony , melyet nem sikerült átalakítanom , vagyis mély vízbe nem megyek. A másik ilyen nem szeretem a szigeteket, mert az elsüllyedése vízbe merülése kísért, pedig ebben az életemben nem éltem meg ilyet. Az orvosokkal is volt sajnos nagyon rossz tapasztalatom ,a kíméletlenségük szívtelenségük nagyon megrémített , ha orvost látok az jön, hogy meneküljek. Eltűnődtem ezen a félelmen és arra jutottam , mivel benne van a szóban, csak az fél aki él. / f él /. A félelem , ha lehetőségként fogom fel , egy jelző rendszer, ami azt mutatja, hogy valami olyannal kerülök szembe amire nincs megoldásom vagy kényszer ami a külvilágból érkezik. Úgy döntöttem, nem félek félni, mert élek létezem és ha jön , akkor biztos jelezni akar nekem valamit már jó előre , hogy hogyan készüljek. Köszönöm a videót.☺️
Érdekes volt első tandem ugrásomnál (ejtőernyős) követelmény volt, hogy féljen a páciens. Aki nem félt, azt nem vállalták. Azt mondták, az nem egészséges, tehát veszélyes.
Biologiailag a duh es a felelem is alapvetoen osszekapcsolodik . ''Tamadj vagy fuss'' - mechanizmus. Tovabba meg lehet kulonboztetni , ahogy a videoban is mondtak a targy es targy nelkuli,un. 'transzcendens' felelmet.
Ennél jobb előadást még nem hallottam a félelemről. Köszönöm, hogy rátaláltam erre a videóra.
Hálásan köszönöm, Mester! 🙏
Hálásan köszönöm! Nagyon nagy segítséget kaptam!
Nagyon sok mindent megértettem, kipróbáltam a tanácsidat és már most érzem hogy megváltozott, könnyebb lett az életem. Köszönöm!
Számomra is nagyon érdekes volt ez a videó. Mert én sohasem féltem nagyobb koromtól. Utoljára kB 5 évesen, amikor egyszer a szüleim magamra hagyták több órára a lakásban. Azt hittem egy manó van az íróasztal fiókban. A Krisztusi korban pedig önismereti krizisen mentem át és utána csodás inspiraciokat kaptam. Kiélezett elethelyzetben sem féltem soha, pl. Amikor egyszer Londonban el akarták lopni egy McDonald's ban a telefonomat. A nagydarab feka pasi kikapta a kezemből miközben az asztalnál ültem és eliramodott vele. Én azonnal felpattantam és utána iramodtam. Nem tudom hogyan de utolértem és rángattam a karját, hogy adja vissza. Erre ő leutott engem, hogy hanyatt estem a betonon. De felpattantam és megint utána rohantam. Ugyan ez alkalommal nem én tudtam utolérni, mert közben meghuzodott a lábam, de a Mac iböl másoktól is lopott, ok is észrevették a kozjatekot, és a biztonságiak is utána eredtek és elkaptak. A telomat is visszakaptam. Csak erőt és mergesseget éreztem, félelmet nem és ezt én sem gondoltam volna magamról, hogy ilyen "bátor " vagyok. Nos, azonban mostanában sejtelmes, talán szorongásnak is nevezhető érzést gyakran érzek, amiatt, hogy tudom kritikus, sorsfordito, követelményeket állító korszakot élünk, ami lehet, nem ad sok türelmi időt. Gyúrjuk ki magunkat jobban. A többi megoldodik.
Viszont kenyszeressegre hajlamos vagyok. Gondolatok, mozgások szintjén. Kezelem, de a kenyszeresseg eredeterol érdekelne sokakat a véleményed szerintem. Sok puszi!
Köszönöm, nekem az irányítás elvesztése a legnagyobb félelmem.
Ébren-lét és Jelen-lét csodálatos eszközök! Köszönöm Zoli az érthető, világos meglátásokat.. ..
Kedves Zoli! Ez a videód is fantasztikus! Köszönöm. 🙏
Zolii! Több Star Wars-os metafora jöhet! Kedvenc! 🙂😎
Jujj, amikor mászni kezdtem, én is féltem leginkább a lezuhanástól, és az összetöréstől. Ez később sem múlt el, csak elhalványodott és átalakult. De mindig ott settenkedik. Bár már nagyon régen másztunk sajnos. Így most mástól félek.:)))
Nagyon köszönöm!
Ismét zseniális videó, köszönjük!
Köszönöm! 🙏😊
Köszönjük!
koszonom szépen!
2015 - ben kerültem olyan helyzetbe, ami olyan félelmet váltott ki belőlem amivel addig nem találkoztam. Annyira féltem, hogy összegörnyedve sarokba bújtam. Hullámokban öntött el, torkom gyomrom összeszorult. Egyedül jutottam túl rajta, úgy , hogy azt mondtam szembe nézek a félelmeimmel és átengedem magamon. Nehéz volt.
Vannak olyan félelmek pl víziszony , melyet nem sikerült átalakítanom , vagyis mély vízbe nem megyek. A másik ilyen nem szeretem a szigeteket, mert az elsüllyedése vízbe merülése kísért, pedig ebben az életemben nem éltem meg ilyet. Az orvosokkal is volt sajnos nagyon rossz tapasztalatom ,a kíméletlenségük szívtelenségük nagyon megrémített , ha orvost látok az jön, hogy meneküljek.
Eltűnődtem ezen a félelmen és arra jutottam , mivel benne van a szóban, csak az fél aki él. / f él /.
A félelem , ha lehetőségként fogom fel , egy jelző rendszer, ami azt mutatja, hogy valami olyannal kerülök szembe amire nincs megoldásom vagy kényszer ami a külvilágból érkezik.
Úgy döntöttem, nem félek félni, mert élek létezem és ha jön , akkor biztos jelezni akar nekem valamit már jó előre , hogy hogyan készüljek. Köszönöm a videót.☺️
Szeretem a Videòit,Sokat Segìt❤
Érdekes volt első tandem ugrásomnál (ejtőernyős) követelmény volt, hogy féljen a páciens. Aki nem félt, azt nem vállalták. Azt mondták, az nem egészséges, tehát veszélyes.
érdekes téma köszi
Biologiailag a duh es a felelem is alapvetoen osszekapcsolodik . ''Tamadj vagy fuss'' - mechanizmus. Tovabba meg lehet kulonboztetni , ahogy a videoban is mondtak a targy es targy nelkuli,un. 'transzcendens' felelmet.
Annyira fėltem a Gyilkos-tóhoz vezető szerpentínen egy túrista buszban,hogy inkább elaludtam!