Tisztelt Attila, olyan kérdésem lenne,hogy stukatoros megoldás van nálunk és erre a rétegre pár éve került egy gipszkartonos leengedés , viszont folia nélkul és szigeteles nélkul . Mivel úgy terveztem ,hogy majd felülről leszigetelem hasonlo fa rost rendszerrel amit ön is vázolt az első részben . Kérdésem az lenne ,hogy foliat a fa rost alá érdemes tenni vagy ,hogy tudnám megoldani a szigetelést legjobban ? válaszát elöre is köszönöm
Egyik verzió, hogy a mostani gipszkartonra tenni a párazáró fóliát (annak az alsó síkjára), és arra rátakarni (hogy ne látszódjon) egy újabb gipszakrtonnal (valamint gleteléssel, festéssel). A fóliát oldalt a falhoz kell ragasztani pl. butil-pasztával. Másik megoldás, hogy felül terítjük a fóliát a födémre (de ez esetben ez ne legyen túl nagy sd-értékkel rendelkező típus), majd arra hőszigetelünk. Felette hasznos lehet egy lélegző fólia (a hőszig felső védelme céljából)...
Kedves Attila! Fafödém szerkezetnél, párazáró fólia felett, egy 10cm vastag üveggyapot található a gerendák között, ami fölé szeretnék tenni, 15cm közetgyapotot másodlagos szigetelésnek, szerinted ez megfelelő vastagság lenne?
Kedves Attila! Látszó fagerendás födémet szeretnék, úgy hogy a tetőteret beépíteném, két szoba kialakításával. Milyen rétegrendet ajánlanál ebben a helyzetben? Milyen szigetelés vastagsággal? A tetőtérben hajópadlót, vagy laminált parkettát raknák. Köszönöm ha tudsz segíteni!
Ezen esetben "csupán" a hangszigetelés a szempont. Itt valamilyen kevés toldással rendelkező módot keresnék, aminek azért valamekkora súlya is van (pl. valamilyen ömlesztett hőszigetelés: préselt papírpellett). És/vagy réteges szerkezet. Megfelelő léghanggátlás ezen 2 módon érhető el. Testhangokra (lépéshangokra) az elválasztás lehet a megoldás: parafacsíkok / tömörgumi a felfekvéseknél, peremdilatációk, stb. Ahol fűtetlen búvótér van ott a "szokásos" párazárás kell... Még azért van pár odafigyelnivaló, ezért: Email: agyogyitohaz@gmail.com
Nem. Ilyenkor a pára "visszafordul", van lehetősége a beltér felé felszáradni... a könnyebb utt választja... csak ne legyen ott túl sok (vastag) anyag... a deszka, lambéria, gipszkarton esetén ez biztos nem gond! Vannak páragazdálkodó rétegek, anyagok is (felveszi a párát, majd leadja, ha szárazabbá válik a tér levegője)... Érdemes a netről letölteni egy harmatponti táblázatot, amivel jól ellenőrizhető a saját, konkrét szituáció! Pára- és hőmérsékletértékek kellenek hozzá (ergo egy ilyet mérni tudó eszköz). Persze a legjobb, ha alacsonyabb szinten tudjuk tartani a párát (az optimális: 40-60%). Vannak egyszerű működésű, párafaló eszközök is, ha szükséges.
Kerdésem az lenne, hogy vályoghaz födém szigetelésnél, ha a közetgyapot szigetelés alá parazárot teszünk, akkor a födém faanyagát nem teszi tönkre az alúlról felszálló pára? A magában, fedéssel leboritott gyapot tetején nem elégséges?
Van olyan helyzet is... Ezért kell inkább olyan hőszigetelést, ami nem feltétlen igényel párazárást (pl. szórt cellulóz), vagy felhasználni az ott lévő agyagtapasztást minderre (az is volt az egyik eredeti funkciója), vagy kis sd-értékű fóliát használunk, vagy figyelünk a belső páramennyiségre, vagy légtechnikát alkalmazunk... A felső fólia az kellhet, de más miatt: -a fedésen átjutó csapdéktól való védelemre -felporlás csökkentésére -kis mértékben rágcsálóvédelemre -felső huzat kihűtő hatásának csökkentésére (nélküle a hőszig műkődő / aktív vastagsága 2-3 cm-rel "kevesebbet érhet" ...és mindeképpen lélegzőképes legyen!!!
Igen, ott is nagyon jó helyen van! A páravédelmet kell csak alárakni, hogy az alulról jövő pára ne áztathassa el... a korábbi agyagtapasztás is jó lehet erre, ha nem töredezett és folyamatos (ép maradt)... de ezt ellenőrizni kell! Javasolt alul pedig eleve alacsonyabban tartani a páratartalmat (az optimális: 40-60%).
@@attilafarsang4339 egyik részen elbontottuk a stukatoros deszkázatot és gerendákra függeszettük a gipszkarton vázat , másik részen pedig megmaradt a stukator is és alá lett függesztve a gipszkarton váz . A karton alatt elhelyeztünk hőtükrös párazáró fóliát , de szigetelést akkor nem tettünk , mivel a padlást teret akartuk majd utólag . A agyantapasztás helyeként sérült és hiányzik foltokban de úgy gondolom fent hagyjuk. Cellulóz szigetelést szeretnék befujatni rá .
Kedves Attila! Azt szeretném kérdezni, hogy fagerendás födémünkön felül deszka, majd salakbeton borítás van (a gerenda közök üresek). Mivel egy idő után cserés lesz a tető, én szeretném, ha járható maradna a padlás. Mennyire megfelelő a következő szigetelési megoldás (gondolok itt megfelelő vastagság, párazárás hiánya)? Arra gondoltam, hogy meghagynám a salakbetont, ami nagyszerűen járható, de minden gerendaköznél kinyitnám, hogy oda párazárás nélkül fújt cellulóz kerülhessen. Aztán a betont vagy visszapótolnám, vagy ha nagyon párazár, akkor kilyuggatnám több helyen. A gond csak az, hogy 15 cm vastagságot enged ez a megoldás a gerenda méretéből adódóan, illetve a párazárás hiánya miatt az vagy a szigetelőanyagban vagy a salakbeton alsó felületén lecsapódna, majd áztatná a szerkezetet (mert a mindössze 15cm szigetelés vastagság miatt a harmatpont szerintem ezeknél realizálható). Mi a véleménye? Köszönöm szépen. Egyébként a salakbetonra, pallók közé rakott kőzetgyapot, alá fólia lenne az ideális megoldás, de nem tudom, hogy a sok pallóval mennyire terhelem túl a már így is salakbetonozott (és öreg) fagerendákat.
igen a "salakbeton" (ami vélhetően agyagtapasztás) az a "párazár és légzárás es favédelem és csapadékvédelem és hőszigetelés" is. ezért nem nagyon lyuggatnám. inkább alulról fúrnék és úgy fújnék. de a mennyezeti párazárás kelleni fog. a meglévő mennyezeti vakolatra rátenni, majd egy kartonréteggel takarni. ideális megoldás az lenne, ami a végén lett említve. de sok a kérdéses dolog még az ügyben. majd email-ezzük le / telefonozzuk le, úgy gyorsabb... email-em: agyogyitohaz@gmail.com
A fafödém túlterheltségtől nem aggódnék. A fa-szerkezetek megfelelően összecsavarozva egy merevebb rendszert fognak alkotni, kvázi egy vastagabb és teherbíróbb födémet kapunk. Ha ez csak részlegesen készülne, akkor pedig az új padló-favázat az oldalsó falakig kifuttatva, ott feltámasztva, egy önhordó fafödémet készíthetünk. De "hagyományosan" egy statikus tervezőre is bízhatjuk a dolgot! :-)
Tisztelt Attila! A tanácsát szeretném kikérni .... Pont alapra építünk egy 4m széles - 5m hosszú faházat. A terep viszonyoknak megfelelően ..... az egész szerkezet ...... a felszín felett lesz kb. 50 cm és 1 m között. A padozat 5 x 20-as pallókból lesz össze állítva. Szigetelni szeretnénk a házikót .... a padozat rétegrendjére kérnék javaslatot. Elég a 15cm szigetelés ? Esetleg további rétegekre ís szükség van? Lezárások alul és felül miként legyen elvégezve. Fóliák elhelyezkedése ? Válaszát nagyon köszönöm ..... István.
Ezen esetben egy "szerelt faházról" van szó. Ilyenkor, mint a bemuttott videókban is, belül lég- és párázáró fólia, kívül pedig víz- és légzáró fólia kell, közte hőszigetelés (javaslatom: szórt cellulóz). A hőszigetelés pontos vastagságát számolni kell, de legalább 25-30cm-t javasolnék... tehát egy másodlagos favázra is szükség lesz. emailezzünk, vagy telefonozzunk, ha kell! Szívesen elmondom a részleteket szóban is... agyogyitohaz@gmail.com
Tisztelt Attila! Olyan kérdésem lenne, hogy ha saralt födém, közte légrés, a tetején vékony perlitbeton. Párazárást alkalmazni kell(a kőzetgyapot és a beton között)? Illetve gipszkarton mennyezet lesz, NGBS hűtéssel rendelkező helységeknél Thermoboard gipszkarton, harmatpont érzékelővel. Elviekben nem fog annyira hűteni hogy párakicsapódás legyen(a feltételeket se szeretném biztosítani neki:D). Autómata páraelszívó a fürdőszobában lesz, illetve a konyhába páraelszívó a főzésnél. Naponta többszöri szellőztetéssel megakadályozható a párakicsapódás? 3an leszünk egy 100m2 házban. Illetve ha cserepeslemez tetőt szeretnék, (a jelenlegi régi békéscsabai cserép helyett, fólia nincs), a padlás, mostanihoz képest jobban le lesz zárva, valami szellőzőnyílást érdemes kialakítani hogy átszellőzzön a padlás rész? Nagyon hasznosak a videóid. Ui: érdemes bekapcsolni a bevételszerzést a csatornádon :) Sok mindenki keresi a hasznos és jó információkat.
mindenképp kell fólia. a gipszkarton vázra raknám alulról, majd arra a kartonozást... a fólia felett meg kell úgyis hőszigetelés, a hűtés hatásfoka érdekében. így nem lesz vele gond. ha kell emailezzünk: agyogyitohaz@gmail.com
Ennyi munka és költség felvázolása után világos, hogy át kell állni lapostetőre, mert különben a szigetelt, párazárt tető annyiba fog kerülni, mint a ház alsó része, ahol lakunk.
igen, az biztos, hogy a lapostető sokkal-sokkal gazdaságosabb! A régi rendszerben a tervezőket az Állam részéről azzal sanyargatták, hogy kötelező is azt tervezni, mert nem herdálható el a "közvagyon"... :-) De a lapostetőnél azért figyelni kell a jó anyagválasztásra, és a precizitásra, tervezésre. Az nem megy úgy, ahogyan a magastetőnél, hogy a helyi ácsmester megoldja. Szerencsére ma már vannak minőségi lapostetős termékek (is). Viszont olyan nem fér beel, hogy egy két helyen csepeg a víz. Magastetőnél ez nem akkora gond...
Kedves Attila! Stukatoros megoldás van nálunk, amit nem szeretnék elbontani. A saras tapasztás tetejére gondoltam a párazáró fóliát ráteríteni, bár nem egyszerű ezt megfelelően záró módon megoldani a tető szerkezete miatt. Egy olyan megoldási javaslatot kaptam, hogy zártcellás purhab réteggel oldjam meg a párazárást, ami egyben szigetel is. Utána esetleg erre a zártcellás rétegre jöhet olcsóbb szigetelési réteg. Erről neked mi a véleményed?
A fa nem annyira "kompatibilis" a műanyagokkal / műanyag habokkal... persze tudom a fóliák is azok... de én inkább valami lélegzőképesebb hőszigetelést tennék pl. szórt cellulózt... így elkerülhető a fa befülledése, és ez nem is "nedves" technológia, stb. Amúgy ha sértetlen a felső agyagtapasztás, akkor az jól működik zárásként, és egyszerűen csak ráfújnám a szórt cellulózt (vagy valamilyen szálas anyagú hőszigetelést, kötésben fektetve ha lehet). Jól fog működni... Ha meg nagyon sérült az a felső agyagréteg, akkor alul a stukatúrra tennék egy fóliát inkább és arra (takarásként) egy gipszkartont, glettelve, festve...
@@attilafarsang4339 köszönöm válaszod, valóban a purhab elég "idegen" lenne a fa környezetébe, meg amúgy az emberébe is. Belső oldalra azért nem szeretném tenni a pára záró fóliát, mert nagyon nagy költsége lenne a gipszkarton takarásnak 130nm-en. Mivel a sarazás nem a legjobb, nem is túl vastag, így akkor lehet marad a párazáró fólia a felett, igaz macerás lesz, hogy mindenhol takarjon megfelelően. Illetve itt lenne egy kérdésem, ha így kivitelezem, akkor a stukatur szerkezetbe, illetve felette a sarazásba jutó pára nem okozhat problémát?
@@mittl83 ...a sarazás javítható amúgy. :-) A sarazás sok vizet fel tud venni, majd problémamentesen kiszáradni. Ha nincs túl sok a nedvességből, akkor nincs gond a fával sem, mert tud levegőzni... hogy ez a nedvesség mennyi pontosan azt számolni lehetne / kellene (hőfokesési görbe, páragörbe) vagy lemodellezni...
@@attilafarsang4339 igen a sarazást javítom, de ennek ellenére szeretnék párazáró fóliát is rátenni, hogy megnyugtassam magam! :) Nem szeretném ha a szigetelésbe kicsi pára is belemenne és rontana a minőségen.
Olyan kérdésem merült fel, hogy ha 30-40cm-rel lejjebb kerül a gipszkarton álmennyezet, akkor a felette lévő légrésbe érdemes szigetelést tenni, persze a párazáró fólia fölé, vagy inkább azzal növeljük a padláson lévő szigetelés vastagságát? Borított gerendás a födém, a stukatúr mennyezet fennmaradt, a saralás lett eltávolítva fentről.
@@attilafarsang4339 köszönöm válaszod. Egy dolog miatt nem tenném - ebbe most gondoltam bele - a gipszkarton fölé, mert a padláson legalább nyomon lehet követni, hogy mi történik vele, esetleg nedvesedik, akkor észre lehet venni stb... Amúgy rosszul írtam mert csapos gerendás fafödém van. Ez elég vastag, ennek lehet hőtároló tömege? Illetve szokták mondani, hogy a légrés is jó lehet szigetelés szempontjából!?
@@mittl83 csapos gerendafödémnél inkább legyen felül a hőszig... a bezárt légrés segíthet, de ha oda bejut pára, akkor meg vizesíthet. Szóval nem erőltetném...
Új helyzet állt elő nálunk, azaz a stukatoros mennyezet megmarad és a nagy belmagasság miatt kb 30-40cm-re gipszkarton álmennyezetet tervezünk kialakítani! E felett fog menni a szellőztető rendszer és a villany vezeték csövei. Felmerült, hogy a gipszkarton és a csövek fölé érdemes lenne valamilyen táblás szigetelés elhelyezése. Hova érdemes tenni a párazáró fóliát, hogy a csövezésbe ne zavarjon be? Illetve minél kevésbé sérüljön a fólia, így kevesebb helyen kelljen utólag a párazárást megoldani, gondolok itt az átcsavarozásokra, függesztők áttörésére stb... Szigetelést érdemes lenne esetleg valami pl csirkehálós módszerrel feljebb rögzíteni, hogy a csövezésekbe ne zavarjon bele? A párazárót a csövek alá esetleg fölé kellene? Te hogyan oldanád meg a rétegrendet? Köszi!
A csavarozás átlyukasztó hatása nem számít, de a csövek, kábelek nagyon... van erre a célra folyékony fólia szigetelés is (kenhető)... a lényeg, hogy a hőszig alatt legyen a párazárás... (azt védje a belső párától). Tehát az ő kettőjük viszonya a fontos... a "magassági pozició" mindegy...praktikus az álmennyezeti síkba tenni... a csirkehálós verziónak előnye a csőátvezetés-mentesség... a födém tetejére "rakva" pedig átlátható, és biztosan folyamatosan vezethető...
@@attilafarsang4339 akkor ha a párazárót és szigetelést az álmennyezet felső, födémhez közelebb eső részéhez rögzítem, pl csirkehálóval, akkor az alul maradó légrésbe, ahol a csövek is lennének, nem szorul be a belső párás levegő? Nem lesz ott lecsapódás, penészedés?
Kedves Attila. Most mi erkeztunk ehez a fazishoz amikor szigetelni szeretenenk a fodemet. Nekunk egy betonfodem van az utolso emelet folott. Ezt a betonfodemet szeretnenk szigetelni, tetmeszetesen a padlas feloli reszrol ami egy futetlen es csak tarolasra alkalmas ter lesz. Mi 35-40cm kozetgyapott szigetelesben gondolkozunk. A kerdesem az lenne h a betonfodem es a 35-40cm kozetgyapott szigeteles kozze kell e parazaro folia(vagy barmilyen folia)? En azt gondolom nem kell mivel 35-40cm-nél nem fog para keletkezni es nem fog lecsapodni, vagyis a hideg levego a meleg betonfodemmel nem fog erintkezni ebben az esetben. Elméletben meg az is fent all h maga a betonfodem az egy parazaro reteg lehet amennyiben jol van kidolgozva. Ha mas meglatasod van kerlek oszd meg velem. Nagyon jol jonne egy szakertoi velemeny! Valaszodat elore is koszonom!
Az hogy valójában kell-e, az sok mindenen múlik... Ha a betonfödém kellően zár, és kellően vastag, akkor elhagyható. Ez csakis monolit vasbeton födém esetében lehetséges, ha az legalább 18 cm vastag. Ha vékonyabb, vagy nem tömör (azaz előregyártott elemekből készült, akár felbetonnal), akkor kell a párazáró fólia. A belső páraterheléstől mindez nem függ. Lesz valamennyi pára, az biztos. A lecsapódás helye pedig a harmatpontnál lesz (lásd netről is letölthető harmatponti táblázat és a hőfokesési görbe viszonya, van ilyen videóm is). Az pedig jelen esetben is lesz, a hőszigetelésben. És áztat majd valamit (ha nem teszünk fóliát). A nagyon vastag hőszigetelés viszont mindenképpen szuper. Kisebb hőmozgások, fokozott szerkezetvédelem, erőteljes hővédelem, magasfokú hőszigetelés, stb. Ha kell telefonozzunk: agyogyitohaz@gmail.com
@@attilafarsang4339 koszonom a valaszod! Egy monolit vasbeton szerkezetrol van szo 16-17 cm vastagsagban. Ha elhanyagolom ezt a parazaro foliat a betonfodem es a kozetgyapott kozott, akkor milyen problemak alhatnak fent? Megjegyzem a talpszelemen alatt vegig bitumenes lemez van persze 5 cm rahagyassal ha rogzitenem a parazaro foliat akkor ehez a bitumenes lemezhez rogzitenem ragasztassal.
@@marklakatos3412hát, 18 cm alatt én tennék fóliát (mert még fészkes, üreges, nem annyira tömör is lehet a beton vagy épp belülről nagyobb páraterhelés is előfordulhat). a szélső bit lemezhez, igen, ahhoz kell hozzádolgozni a fóliát, de: A "normál" bitumenes lemez viszont nem tud párazárni (arra csak egy alufóliabetétes bitumenes lemez alkalmas). De a szélén ott van a vasbeton koszorú, ami már elég vastag vasbeton és tömör is, az biztos. Ha átjut a pára, akkor valami vizes lesz (pl. a hőszig, és akkor nem annyira fog hőszigetelni).
@@attilafarsang4339 Rendben ertem! Nagyon szepen koszonom a valaszaidat! Akkor valoszinuleg teszek egy Sd100 foliat az biztos fog segiteni. Az jutott eszembe meg, ha en teszek egy parazaro foliat a vsabeton es a kozetgyapott szigeteles kozze akkor a para nem fog megmaradni a vasbetonban es alulrol peneszedik mivel a folia nem engedi ki a parat?
Milyen foliat ajanlanal? Márka es Sd hatasaban? Megtudnal nevezni egy bizonyos tipusu foliat? Olyan bizonytalam vagyok milyet valasszak...sima egyszeru foliat vagy aluminiumos foliat? Koszonom elore a segitsegedet es bocsanat a sok kerdes miatt!
Kedves Attila! A most vásárolt házunkban látszó fafödémünk van, fenn van 3 szoba. (85 cm közökkel 13,5*18,5-ös gerenda) A deszkázat és a hajópadló közötti vastagság 10cm, tehát 2 cm deszkázat és ~2cm hajópadlóval számolva 6 cm "hangszigetelés" van. Azért tettem idézőjelbe, mivel nagyon hallatszik a gyerekek szaladgálása, valamint alattam nyikorog, néhány helyen be is hajlik a hajópadló. Szerinted most mit csináljunk? Mondták, hogy rakjak a tetejére hajópadlót, csak 90fokban elforgatva. Én inkább a deszkázatig bontás, és uj rétegrend mellett döntenék. Milyen rétegrendet javasolnál? (Maga a ház 2005-ös építésű, és minden más rendben van.)
ha csak a lehajlás a zavaró, akkor a 90 fokos rádolgozás is működhet. bár én leszedném, mert engem így "zavarna"... ha a hangszigetelés is fontos, akkor meg pláne leszedném, mert akkor lehet a hangszigeteléssel valamit kezdeni. de azt is tudni kell, hogy egy könnyű szerkezetű fafödém olyan sokat sosem fog tudni... de azért lehet erősen javítani a dolgon. három fő irányt lehet megcélozni: -a súly-növelést (ami itt annyira nem fokozható, mert nem bírná a terhet a fa gerendázat) -a réteges szerkezet alkalmazását (bár ezen a kétrétegben rakott padló is segítene) -jobb hézagzárást (kevés átmenő réssel). itt van egy lista, hogy mit érdemes tenni a cél érdekében: -felső padló bontása -meglévő hangszig kiszedése (maszkban) -nagyobb hézagok zárása (faanyaggal, fapasztával, rag szalaggal) -alul geotextil fektetese (hézagzarás, rétegszamnövelés, lehullásgátlás) -ragasztószalagozás, ahol még kell -szórt cellulóz vagy annak a pellet változatának betöltése (nincsenek toldasok és "nagyobb súly", direkt nem színültig töltve, hogy extra rétegként egy 1-2 cm-es mini-légrés is kialakulhasson (rétegszámnövelés) -felső geotextília réteg elhelyezése (ne pumpálódjon fel por, hézagzárás es rétegszám-növelés) -parafa vagy tömörgumi csíkok elhelyezése a fagerendázat tetejére (légrésképzés és lépéshang-gátlás) -felső (kellően vastag, nútféderes (hézagzáró, stabil) padozat elkészítése -narancsolajos kenés (rétegszám-növeles, könnyebb használat, favédelem, takaríthatóság)
![[ไฮไลต์] แบดมินตันชาย SHI Yu Qi (จีน) vs วิว กุลวุฒิ (ไทย) รอบ 8 คน | โอลิมปิก 2024](http://i.ytimg.com/vi/f7z7taforOM/mqdefault.jpg)
Tisztelt Attila, olyan kérdésem lenne,hogy stukatoros megoldás van nálunk és erre a rétegre pár éve került egy gipszkartonos leengedés , viszont folia nélkul és szigeteles nélkul .
Mivel úgy terveztem ,hogy majd felülről leszigetelem hasonlo fa rost rendszerrel amit ön is vázolt az első részben .
Kérdésem az lenne ,hogy foliat a fa rost alá érdemes tenni vagy ,hogy tudnám megoldani a szigetelést legjobban ?
válaszát elöre is köszönöm
Egyik verzió, hogy a mostani gipszkartonra tenni a párazáró fóliát (annak az alsó síkjára), és arra rátakarni (hogy ne látszódjon) egy újabb gipszakrtonnal (valamint gleteléssel, festéssel). A fóliát oldalt a falhoz kell ragasztani pl. butil-pasztával.
Másik megoldás, hogy felül terítjük a fóliát a födémre (de ez esetben ez ne legyen túl nagy sd-értékkel rendelkező típus), majd arra hőszigetelünk. Felette hasznos lehet egy lélegző fólia (a hőszig felső védelme céljából)...
@@attilafarsang4339 köszönöm szépen válaszát :) nagyon hasznosak a videók 😇
Kedves Attila! Fafödém szerkezetnél, párazáró fólia felett, egy 10cm vastag üveggyapot található a gerendák között, ami fölé szeretnék tenni, 15cm közetgyapotot másodlagos szigetelésnek, szerinted ez megfelelő vastagság lenne?
számolással lehetne pontosítani... de "ökölszabály" szerint ma egy padláshőszig: min. 30cm
Kedves Attila!
Látszó fagerendás födémet szeretnék, úgy hogy a tetőteret beépíteném,
két szoba kialakításával. Milyen rétegrendet ajánlanál ebben a helyzetben? Milyen szigetelés vastagsággal? A tetőtérben hajópadlót, vagy laminált parkettát raknák.
Köszönöm ha tudsz segíteni!
Ezen esetben "csupán" a hangszigetelés a szempont. Itt valamilyen kevés toldással rendelkező módot keresnék, aminek azért valamekkora súlya is van (pl. valamilyen ömlesztett hőszigetelés: préselt papírpellett). És/vagy réteges szerkezet. Megfelelő léghanggátlás ezen 2 módon érhető el. Testhangokra (lépéshangokra) az elválasztás lehet a megoldás: parafacsíkok / tömörgumi a felfekvéseknél, peremdilatációk, stb.
Ahol fűtetlen búvótér van ott a "szokásos" párazárás kell...
Még azért van pár odafigyelnivaló, ezért:
Email: agyogyitohaz@gmail.com
Az első változatnál nem áll fenn a veszélye annak, hogy a belülről érkező pára lecsapódik a szerkezeten belül a párazáró fóliánál?
Nem. Ilyenkor a pára "visszafordul", van lehetősége a beltér felé felszáradni... a könnyebb utt választja... csak ne legyen ott túl sok (vastag) anyag... a deszka, lambéria, gipszkarton esetén ez biztos nem gond! Vannak páragazdálkodó rétegek, anyagok is (felveszi a párát, majd leadja, ha szárazabbá válik a tér levegője)...
Érdemes a netről letölteni egy harmatponti táblázatot, amivel jól ellenőrizhető a saját, konkrét szituáció! Pára- és hőmérsékletértékek kellenek hozzá (ergo egy ilyet mérni tudó eszköz).
Persze a legjobb, ha alacsonyabb szinten tudjuk tartani a párát (az optimális: 40-60%). Vannak egyszerű működésű, párafaló eszközök is, ha szükséges.
@@attilafarsang4339 Köszönöm a választ!
Kerdésem az lenne, hogy vályoghaz födém szigetelésnél, ha a közetgyapot szigetelés alá parazárot teszünk, akkor a födém faanyagát nem teszi tönkre az alúlról felszálló pára? A magában, fedéssel leboritott gyapot tetején nem elégséges?
Van olyan helyzet is...
Ezért kell inkább olyan hőszigetelést, ami nem feltétlen igényel párazárást (pl. szórt cellulóz), vagy felhasználni az ott lévő agyagtapasztást minderre (az is volt az egyik eredeti funkciója), vagy kis sd-értékű fóliát használunk, vagy figyelünk a belső páramennyiségre, vagy légtechnikát alkalmazunk...
A felső fólia az kellhet, de más miatt:
-a fedésen átjutó csapdéktól való védelemre
-felporlás csökkentésére
-kis mértékben rágcsálóvédelemre
-felső huzat kihűtő hatásának csökkentésére (nélküle a hőszig műkődő / aktív vastagsága 2-3 cm-rel "kevesebbet érhet"
...és mindeképpen lélegzőképes legyen!!!
A második verziónál csak a gerendázat fölé kerül egy vastagabb ( pl. 30 cm ) vastag szigetelő réteg az okoz valami félre problémát ? Köszönöm !
Igen, ott is nagyon jó helyen van! A páravédelmet kell csak alárakni, hogy az alulról jövő pára ne áztathassa el... a korábbi agyagtapasztás is jó lehet erre, ha nem töredezett és folyamatos (ép maradt)... de ezt ellenőrizni kell!
Javasolt alul pedig eleve alacsonyabban tartani a páratartalmat (az optimális: 40-60%).
@@attilafarsang4339 egyik részen elbontottuk a stukatoros deszkázatot és gerendákra függeszettük a gipszkarton vázat , másik részen pedig megmaradt a stukator is és alá lett függesztve a gipszkarton váz . A karton alatt elhelyeztünk hőtükrös párazáró fóliát , de szigetelést akkor nem tettünk , mivel a padlást teret akartuk majd utólag . A agyantapasztás helyeként sérült és hiányzik foltokban de úgy gondolom fent hagyjuk. Cellulóz szigetelést szeretnék befujatni rá .
@@csaforbela7735 tökéletes!
@@attilafarsang4339 Köszönöm a választ ! Üdv. !
Kedves Attila! Azt szeretném kérdezni, hogy fagerendás födémünkön felül deszka, majd salakbeton borítás van (a gerenda közök üresek). Mivel egy idő után cserés lesz a tető, én szeretném, ha járható maradna a padlás. Mennyire megfelelő a következő szigetelési megoldás (gondolok itt megfelelő vastagság, párazárás hiánya)? Arra gondoltam, hogy meghagynám a salakbetont, ami nagyszerűen járható, de minden gerendaköznél kinyitnám, hogy oda párazárás nélkül fújt cellulóz kerülhessen. Aztán a betont vagy visszapótolnám, vagy ha nagyon párazár, akkor kilyuggatnám több helyen. A gond csak az, hogy 15 cm vastagságot enged ez a megoldás a gerenda méretéből adódóan, illetve a párazárás hiánya miatt az vagy a szigetelőanyagban vagy a salakbeton alsó felületén lecsapódna, majd áztatná a szerkezetet (mert a mindössze 15cm szigetelés vastagság miatt a harmatpont szerintem ezeknél realizálható). Mi a véleménye? Köszönöm szépen.
Egyébként a salakbetonra, pallók közé rakott kőzetgyapot, alá fólia lenne az ideális megoldás, de nem tudom, hogy a sok pallóval mennyire terhelem túl a már így is salakbetonozott (és öreg) fagerendákat.
igen a "salakbeton" (ami vélhetően agyagtapasztás) az a "párazár és légzárás es favédelem és csapadékvédelem és hőszigetelés" is. ezért nem nagyon lyuggatnám. inkább alulról fúrnék és úgy fújnék. de a mennyezeti párazárás kelleni fog. a meglévő mennyezeti vakolatra rátenni, majd egy kartonréteggel takarni. ideális megoldás az lenne, ami a végén lett említve.
de sok a kérdéses dolog még az ügyben.
majd email-ezzük le / telefonozzuk le, úgy gyorsabb...
email-em:
agyogyitohaz@gmail.com
A fafödém túlterheltségtől nem aggódnék. A fa-szerkezetek megfelelően összecsavarozva egy merevebb rendszert fognak alkotni, kvázi egy vastagabb és teherbíróbb födémet kapunk.
Ha ez csak részlegesen készülne, akkor pedig az új padló-favázat az oldalsó falakig kifuttatva, ott feltámasztva, egy önhordó fafödémet készíthetünk.
De "hagyományosan" egy statikus tervezőre is bízhatjuk a dolgot! :-)
Tisztelt Attila! A tanácsát szeretném kikérni ....
Pont alapra építünk egy 4m széles - 5m hosszú faházat. A terep viszonyoknak megfelelően ..... az egész szerkezet ...... a felszín felett lesz kb. 50 cm és 1 m között. A padozat 5 x 20-as pallókból lesz össze állítva. Szigetelni szeretnénk a házikót .... a padozat rétegrendjére kérnék javaslatot. Elég a 15cm szigetelés ? Esetleg további rétegekre ís szükség van? Lezárások alul és felül miként legyen elvégezve. Fóliák elhelyezkedése ?
Válaszát nagyon köszönöm ..... István.
Ezen esetben egy "szerelt faházról" van szó. Ilyenkor, mint a bemuttott videókban is, belül lég- és párázáró fólia, kívül pedig víz- és légzáró fólia kell, közte hőszigetelés (javaslatom: szórt cellulóz).
A hőszigetelés pontos vastagságát számolni kell, de legalább 25-30cm-t javasolnék... tehát egy másodlagos favázra is szükség lesz.
emailezzünk, vagy telefonozzunk, ha kell!
Szívesen elmondom a részleteket szóban is...
agyogyitohaz@gmail.com
Tisztelt Attila!
Olyan kérdésem lenne, hogy ha saralt födém, közte légrés, a tetején vékony perlitbeton. Párazárást alkalmazni kell(a kőzetgyapot és a beton között)? Illetve gipszkarton mennyezet lesz, NGBS hűtéssel rendelkező helységeknél Thermoboard gipszkarton, harmatpont érzékelővel. Elviekben nem fog annyira hűteni hogy párakicsapódás legyen(a feltételeket se szeretném biztosítani neki:D). Autómata páraelszívó a fürdőszobában lesz, illetve a konyhába páraelszívó a főzésnél. Naponta többszöri szellőztetéssel megakadályozható a párakicsapódás? 3an leszünk egy 100m2 házban.
Illetve ha cserepeslemez tetőt szeretnék, (a jelenlegi régi békéscsabai cserép helyett, fólia nincs), a padlás, mostanihoz képest jobban le lesz zárva, valami szellőzőnyílást érdemes kialakítani hogy átszellőzzön a padlás rész?
Nagyon hasznosak a videóid.
Ui: érdemes bekapcsolni a bevételszerzést a csatornádon :) Sok mindenki keresi a hasznos és jó információkat.
mindenképp kell fólia. a gipszkarton vázra raknám alulról, majd arra a kartonozást...
a fólia felett meg kell úgyis hőszigetelés, a hűtés hatásfoka érdekében. így nem lesz vele gond.
ha kell emailezzünk:
agyogyitohaz@gmail.com
Ennyi munka és költség felvázolása után világos, hogy át kell állni lapostetőre, mert különben a szigetelt, párazárt tető annyiba fog kerülni, mint a ház alsó része, ahol lakunk.
igen, az biztos, hogy a lapostető sokkal-sokkal gazdaságosabb! A régi rendszerben a tervezőket az Állam részéről azzal sanyargatták, hogy kötelező is azt tervezni, mert nem herdálható el a "közvagyon"... :-)
De a lapostetőnél azért figyelni kell a jó anyagválasztásra, és a precizitásra, tervezésre. Az nem megy úgy, ahogyan a magastetőnél, hogy a helyi ácsmester megoldja. Szerencsére ma már vannak minőségi lapostetős termékek (is). Viszont olyan nem fér beel, hogy egy két helyen csepeg a víz. Magastetőnél ez nem akkora gond...
Kedves Attila! Stukatoros megoldás van nálunk, amit nem szeretnék elbontani. A saras tapasztás tetejére gondoltam a párazáró fóliát ráteríteni, bár nem egyszerű ezt megfelelően záró módon megoldani a tető szerkezete miatt. Egy olyan megoldási javaslatot kaptam, hogy zártcellás purhab réteggel oldjam meg a párazárást, ami egyben szigetel is. Utána esetleg erre a zártcellás rétegre jöhet olcsóbb szigetelési réteg. Erről neked mi a véleményed?
A fa nem annyira "kompatibilis" a műanyagokkal / műanyag habokkal... persze tudom a fóliák is azok... de én inkább valami lélegzőképesebb hőszigetelést tennék pl. szórt cellulózt... így elkerülhető a fa befülledése, és ez nem is "nedves" technológia, stb.
Amúgy ha sértetlen a felső agyagtapasztás, akkor az jól működik zárásként, és egyszerűen csak ráfújnám a szórt cellulózt (vagy valamilyen szálas anyagú hőszigetelést, kötésben fektetve ha lehet). Jól fog működni...
Ha meg nagyon sérült az a felső agyagréteg, akkor alul a stukatúrra tennék egy fóliát inkább és arra (takarásként) egy gipszkartont, glettelve, festve...
@@attilafarsang4339 köszönöm válaszod, valóban a purhab elég "idegen" lenne a fa környezetébe, meg amúgy az emberébe is. Belső oldalra azért nem szeretném tenni a pára záró fóliát, mert nagyon nagy költsége lenne a gipszkarton takarásnak 130nm-en.
Mivel a sarazás nem a legjobb, nem is túl vastag, így akkor lehet marad a párazáró fólia a felett, igaz macerás lesz, hogy mindenhol takarjon megfelelően.
Illetve itt lenne egy kérdésem, ha így kivitelezem, akkor a stukatur szerkezetbe, illetve felette a sarazásba jutó pára nem okozhat problémát?
@@mittl83 ...a sarazás javítható amúgy. :-)
A sarazás sok vizet fel tud venni, majd problémamentesen kiszáradni. Ha nincs túl sok a nedvességből, akkor nincs gond a fával sem, mert tud levegőzni... hogy ez a nedvesség mennyi pontosan azt számolni lehetne / kellene (hőfokesési görbe, páragörbe) vagy lemodellezni...
@@attilafarsang4339 igen a sarazást javítom, de ennek ellenére szeretnék párazáró fóliát is rátenni, hogy megnyugtassam magam! :) Nem szeretném ha a szigetelésbe kicsi pára is belemenne és rontana a minőségen.
@@mittl83 ok, de ne nagyon nagy sd-értékű legyen a párazáró fólia... 200m alatti elegendő...
Olyan kérdésem merült fel, hogy ha 30-40cm-rel lejjebb kerül a gipszkarton álmennyezet, akkor a felette lévő légrésbe érdemes szigetelést tenni, persze a párazáró fólia fölé, vagy inkább azzal növeljük a padláson lévő szigetelés vastagságát? Borított gerendás a födém, a stukatúr mennyezet fennmaradt, a saralás lett eltávolítva fentről.
ha úgyis lesz álmennyezet alil, akkor oda tennék "mindent". A födémnek jelen esetben nincs nagy hôtároló tömege, így lehet bárhol a hôszigetelés...
@@attilafarsang4339 köszönöm válaszod. Egy dolog miatt nem tenném - ebbe most gondoltam bele - a gipszkarton fölé, mert a padláson legalább nyomon lehet követni, hogy mi történik vele, esetleg nedvesedik, akkor észre lehet venni stb... Amúgy rosszul írtam mert csapos gerendás fafödém van. Ez elég vastag, ennek lehet hőtároló tömege? Illetve szokták mondani, hogy a légrés is jó lehet szigetelés szempontjából!?
@@mittl83 csapos gerendafödémnél inkább legyen felül a hőszig... a bezárt légrés segíthet, de ha oda bejut pára, akkor meg vizesíthet. Szóval nem erőltetném...
Új helyzet állt elő nálunk, azaz a stukatoros mennyezet megmarad és a nagy belmagasság miatt kb 30-40cm-re gipszkarton álmennyezetet tervezünk kialakítani! E felett fog menni a szellőztető rendszer és a villany vezeték csövei. Felmerült, hogy a gipszkarton és a csövek fölé érdemes lenne valamilyen táblás szigetelés elhelyezése. Hova érdemes tenni a párazáró fóliát, hogy a csövezésbe ne zavarjon be? Illetve minél kevésbé sérüljön a fólia, így kevesebb helyen kelljen utólag a párazárást megoldani, gondolok itt az átcsavarozásokra, függesztők áttörésére stb... Szigetelést érdemes lenne esetleg valami pl csirkehálós módszerrel feljebb rögzíteni, hogy a csövezésekbe ne zavarjon bele? A párazárót a csövek alá esetleg fölé kellene? Te hogyan oldanád meg a rétegrendet? Köszi!
A csavarozás átlyukasztó hatása nem számít, de a csövek, kábelek nagyon... van erre a célra folyékony fólia szigetelés is (kenhető)... a lényeg, hogy a hőszig alatt legyen a párazárás... (azt védje a belső párától). Tehát az ő kettőjük viszonya a fontos... a "magassági pozició" mindegy...praktikus az álmennyezeti síkba tenni... a csirkehálós verziónak előnye a csőátvezetés-mentesség... a födém tetejére "rakva" pedig átlátható, és biztosan folyamatosan vezethető...
@@attilafarsang4339 akkor ha a párazárót és szigetelést az álmennyezet felső, födémhez közelebb eső részéhez rögzítem, pl csirkehálóval, akkor az alul maradó légrésbe, ahol a csövek is lennének, nem szorul be a belső párás levegő? Nem lesz ott lecsapódás, penészedés?
Kedves Attila.
Most mi erkeztunk ehez a fazishoz amikor szigetelni szeretenenk a fodemet.
Nekunk egy betonfodem van az utolso emelet folott.
Ezt a betonfodemet szeretnenk szigetelni, tetmeszetesen a padlas feloli reszrol ami egy futetlen es csak tarolasra alkalmas ter lesz.
Mi 35-40cm kozetgyapott szigetelesben gondolkozunk.
A kerdesem az lenne h a betonfodem es a 35-40cm kozetgyapott szigeteles kozze kell e parazaro folia(vagy barmilyen folia)? En azt gondolom nem kell mivel 35-40cm-nél nem fog para keletkezni es nem fog lecsapodni, vagyis a hideg levego a meleg betonfodemmel nem fog erintkezni ebben az esetben.
Elméletben meg az is fent all h maga a betonfodem az egy parazaro reteg lehet amennyiben jol van kidolgozva.
Ha mas meglatasod van kerlek oszd meg velem.
Nagyon jol jonne egy szakertoi velemeny!
Valaszodat elore is koszonom!
Az hogy valójában kell-e, az sok mindenen múlik... Ha a betonfödém kellően zár, és kellően vastag, akkor elhagyható. Ez csakis monolit vasbeton födém esetében lehetséges, ha az legalább 18 cm vastag. Ha vékonyabb, vagy nem tömör (azaz előregyártott elemekből készült, akár felbetonnal), akkor kell a párazáró fólia. A belső páraterheléstől mindez nem függ. Lesz valamennyi pára, az biztos. A lecsapódás helye pedig a harmatpontnál lesz (lásd netről is letölthető harmatponti táblázat és a hőfokesési görbe viszonya, van ilyen videóm is). Az pedig jelen esetben is lesz, a hőszigetelésben. És áztat majd valamit (ha nem teszünk fóliát).
A nagyon vastag hőszigetelés viszont mindenképpen szuper. Kisebb hőmozgások, fokozott szerkezetvédelem, erőteljes hővédelem, magasfokú hőszigetelés, stb.
Ha kell telefonozzunk:
agyogyitohaz@gmail.com
@@attilafarsang4339 koszonom a valaszod!
Egy monolit vasbeton szerkezetrol van szo 16-17 cm vastagsagban.
Ha elhanyagolom ezt a parazaro foliat a betonfodem es a kozetgyapott kozott, akkor milyen problemak alhatnak fent?
Megjegyzem a talpszelemen alatt vegig bitumenes lemez van persze 5 cm rahagyassal ha rogzitenem a parazaro foliat akkor ehez a bitumenes lemezhez rogzitenem ragasztassal.
@@marklakatos3412hát, 18 cm alatt én tennék fóliát (mert még fészkes, üreges, nem annyira tömör is lehet a beton vagy épp belülről nagyobb páraterhelés is előfordulhat).
a szélső bit lemezhez, igen, ahhoz kell hozzádolgozni a fóliát, de: A "normál" bitumenes lemez viszont nem tud párazárni (arra csak egy alufóliabetétes bitumenes lemez alkalmas). De a szélén ott van a vasbeton koszorú, ami már elég vastag vasbeton és tömör is, az biztos.
Ha átjut a pára, akkor valami vizes lesz (pl. a hőszig, és akkor nem annyira fog hőszigetelni).
@@attilafarsang4339 Rendben ertem!
Nagyon szepen koszonom a valaszaidat!
Akkor valoszinuleg teszek egy Sd100 foliat az biztos fog segiteni.
Az jutott eszembe meg, ha en teszek egy parazaro foliat a vsabeton es a kozetgyapott szigeteles kozze akkor a para nem fog megmaradni a vasbetonban es alulrol peneszedik mivel a folia nem engedi ki a parat?
Milyen foliat ajanlanal? Márka es Sd hatasaban? Megtudnal nevezni egy bizonyos tipusu foliat? Olyan bizonytalam vagyok milyet valasszak...sima egyszeru foliat vagy aluminiumos foliat?
Koszonom elore a segitsegedet es bocsanat a sok kerdes miatt!
Kedves Attila! A most vásárolt házunkban látszó fafödémünk van, fenn van 3 szoba. (85 cm közökkel 13,5*18,5-ös gerenda) A deszkázat és a hajópadló közötti vastagság 10cm, tehát 2 cm deszkázat és ~2cm hajópadlóval számolva 6 cm "hangszigetelés" van. Azért tettem idézőjelbe, mivel nagyon hallatszik a gyerekek szaladgálása, valamint alattam nyikorog, néhány helyen be is hajlik a hajópadló. Szerinted most mit csináljunk? Mondták, hogy rakjak a tetejére hajópadlót, csak 90fokban elforgatva. Én inkább a deszkázatig bontás, és uj rétegrend mellett döntenék. Milyen rétegrendet javasolnál? (Maga a ház 2005-ös építésű, és minden más rendben van.)
ha csak a lehajlás a zavaró, akkor a 90 fokos rádolgozás is működhet.
bár én leszedném, mert engem így "zavarna"...
ha a hangszigetelés is fontos, akkor meg pláne leszedném, mert akkor lehet a hangszigeteléssel valamit kezdeni. de azt is tudni kell, hogy egy könnyű szerkezetű fafödém olyan sokat sosem fog tudni... de azért lehet erősen javítani a dolgon.
három fő irányt lehet megcélozni: -a súly-növelést (ami itt annyira nem fokozható, mert nem bírná a terhet a fa gerendázat)
-a réteges szerkezet alkalmazását (bár ezen a kétrétegben rakott padló is segítene)
-jobb hézagzárást (kevés átmenő réssel).
itt van egy lista, hogy mit érdemes tenni a cél érdekében:
-felső padló bontása
-meglévő hangszig kiszedése (maszkban)
-nagyobb hézagok zárása (faanyaggal, fapasztával, rag szalaggal)
-alul geotextil fektetese (hézagzarás, rétegszamnövelés, lehullásgátlás)
-ragasztószalagozás, ahol még kell
-szórt cellulóz vagy annak a pellet változatának betöltése (nincsenek toldasok és "nagyobb súly", direkt nem színültig töltve, hogy extra rétegként egy 1-2 cm-es mini-légrés is kialakulhasson (rétegszámnövelés)
-felső geotextília réteg elhelyezése (ne pumpálódjon fel por, hézagzárás es rétegszám-növelés)
-parafa vagy tömörgumi csíkok elhelyezése a fagerendázat tetejére (légrésképzés és lépéshang-gátlás)
-felső (kellően vastag, nútféderes (hézagzáró, stabil) padozat elkészítése
-narancsolajos kenés (rétegszám-növeles, könnyebb használat, favédelem, takaríthatóság)