Nagyon rég óta kíváncsi vagyok egy kérdésre, nálunk ötven hertz et használunk, ami azt jelenti, hogy hogy a vezetőben - vezeték végén másodpercenként ötvenszer van jelen , negatív és pozitív töltés. A transzformátor szekunder tekercsén az egyik leágazásáról kiépítünk kb hatezer kilométer hosszú vezetéket, aminek a vége nagyon közel lenne a transzformátorhoz. A leágazásnál megfelelő készülékkel érzékelni tudjuk hogy a vezetőben épp negatív jel van, és a hatezer kilométer hosszú vezető végén, viszont ép pozitív jel van. Mi történhet akkor, ha össze értetjük a két véget ? Pillanatnyi zárlat történhet ? Mert utána kialakulhat a párhuzamosság 3-3ezer km hosszra. Elég sok elektronikával foglalkozó embert megkérdeztem, de senki sem tudott érdemleges válasszal szolgálni. Ez az én elméletem, gyakorlatban nehéz lenne kivitelezni. T:Zoltán
Egyrészt az elektromágneses hullám (leegyszerűsítve. áram) terjedési sebessége cca 300000 km/s amihez hozzáadod, hogy a 6000km-t 0,02sec alatt teszi meg (ami az 50hz-es színuszhullám terjedési sebessége), akkor elméletileg zárlat lehet(ne). Gondolom ezért fundáltad ki, pont a 6km-es madzagot.... Másrészt,viszont ez úgy hülyeség,ahogy van, hiszen a trafó ( mindegy melyik ) tekercsének két vége közt, működés közben potenciálkülönbség van. Ezért, ha összeérinted a sz. oldal két végét, így is úgy is, zárlat lesz. Harmadrészt ezeket zárlati áramra (is) méretezik, így a kérdés már tényleg csak elméleti lesz. De most kaptam egy 240/12v-os 150mA-es kínai trafót, ha akarod kipróbálom... Negyedrészt pedig egy 6km-es, mondjuk másfél kvadrátos próbavezetéknek szerinted mennyi lehet a fajlagos ellenálása? ( ilyen hosszon már nyugodtan hívhatod fogyasztónak, vagy terhelésnek is :-)))
Nagyon jó a videó! Engem érdekelne, hogy hogyan lehet kiszámolni mondjuk egy ismeretlen trafó paramétereit, a feszültség mérései alapján? Megmérve egy trafót, mondjuk a következőt kapjuk: Upri=100V és Usec=200V. Ebből tudjuk, hogy felfelé transzformálás történik, ez által feltételezhető, hogy a menetszáma is a feszültséggel arányosan, 2x nagyobb. Honnan lehet tudni a pontos menetszám értékét, ha összesen csak a feszültség arányát tudjuk beazonosítani?
Köszönöm az elismerő szavakat. Sajnos ennyi adatból valóban csak a menetszámok arányát lehet megállapítani, a pontos értéket nem......Legalább az egyik tekercs menetszáma kellene ahhoz, hogy meg tudjuk mondani a másikat.
Közelítő eredményt úgy kaphatsz, hogy ha leméred az adott tekercs vezetékének átmérőjét (ne mérd bele a szigetelést!) és leméred az ellenállását. Ebből számolható a huzalhossz (természetesen a vezeték keresztmetszetét előbb számold ki). Majd a tekercs fizikai méreteiből (szélesség, magasság), abból hogy kb mennyi menet van egy sorban, saccolható, hogy mennyi az adott síkban a huzal hossza. kívül több, belül kevesebb. Ebből egy középérték számolható és ezt felszorozva a rétegek számával kijön egy menetszám, ami nem pontos, de érd be vele. Nem egyszerű, na.
ment a sub jo video lett
Nagyon rég óta kíváncsi vagyok egy kérdésre, nálunk ötven hertz et
használunk, ami azt jelenti, hogy hogy a vezetőben - vezeték végén
másodpercenként ötvenszer van jelen , negatív és pozitív töltés. A
transzformátor szekunder tekercsén az egyik leágazásáról kiépítünk kb
hatezer kilométer hosszú vezetéket, aminek a vége nagyon közel lenne a
transzformátorhoz. A leágazásnál megfelelő készülékkel érzékelni tudjuk
hogy a vezetőben épp negatív jel van, és a hatezer kilométer hosszú
vezető végén, viszont ép pozitív jel van. Mi történhet akkor, ha össze
értetjük a két véget ? Pillanatnyi zárlat történhet ? Mert utána
kialakulhat a párhuzamosság 3-3ezer km hosszra.
Elég sok elektronikával foglalkozó embert megkérdeztem, de senki sem
tudott érdemleges válasszal szolgálni.
Ez az én elméletem, gyakorlatban nehéz lenne kivitelezni.
T:Zoltán
Egyrészt az elektromágneses hullám (leegyszerűsítve. áram) terjedési sebessége cca 300000 km/s amihez hozzáadod, hogy a 6000km-t 0,02sec alatt teszi meg (ami az 50hz-es színuszhullám terjedési sebessége), akkor elméletileg zárlat lehet(ne). Gondolom ezért fundáltad ki, pont a 6km-es madzagot....
Másrészt,viszont ez úgy hülyeség,ahogy van, hiszen a trafó ( mindegy melyik ) tekercsének két vége közt, működés közben potenciálkülönbség van. Ezért, ha összeérinted a sz. oldal két végét, így is úgy is, zárlat lesz.
Harmadrészt ezeket zárlati áramra (is) méretezik, így a kérdés már tényleg csak elméleti lesz.
De most kaptam egy 240/12v-os 150mA-es kínai trafót, ha akarod kipróbálom...
Negyedrészt pedig egy 6km-es, mondjuk másfél kvadrátos próbavezetéknek szerinted mennyi lehet a fajlagos ellenálása? ( ilyen hosszon már nyugodtan hívhatod fogyasztónak, vagy terhelésnek is :-)))
Nagyon jó a videó! Engem érdekelne, hogy hogyan lehet kiszámolni mondjuk egy ismeretlen trafó paramétereit, a feszültség mérései alapján?
Megmérve egy trafót, mondjuk a következőt kapjuk: Upri=100V és Usec=200V. Ebből tudjuk, hogy felfelé transzformálás történik, ez által feltételezhető, hogy a menetszáma is a feszültséggel arányosan, 2x nagyobb. Honnan lehet tudni a pontos menetszám értékét, ha összesen csak a feszültség arányát tudjuk beazonosítani?
Köszönöm az elismerő szavakat.
Sajnos ennyi adatból valóban csak a menetszámok arányát lehet megállapítani, a pontos értéket nem......Legalább az egyik tekercs menetszáma kellene ahhoz, hogy meg tudjuk mondani a másikat.
Közelítő eredményt úgy kaphatsz, hogy ha leméred az adott tekercs vezetékének átmérőjét (ne mérd bele a szigetelést!) és leméred az ellenállását. Ebből számolható a huzalhossz (természetesen a vezeték keresztmetszetét előbb számold ki). Majd a tekercs fizikai méreteiből (szélesség, magasság), abból hogy kb mennyi menet van egy sorban, saccolható, hogy mennyi az adott síkban a huzal hossza. kívül több, belül kevesebb. Ebből egy középérték számolható és ezt felszorozva a rétegek számával kijön egy menetszám, ami nem pontos, de érd be vele. Nem egyszerű, na.
Jól elvan magyarázva
jo let
szi a, jo vidi majga voltam szia
5 ezer feiratkozonal lesz giveaway?
@@user-vm6tg6dm9f nm lett meg:(
hétfőn fogok dolgozatótt írni ezekről tudti hogy fog segíteni a videód meg róbbálóm meg csinálni
Drukkolok!👍
@@tamasnerudolf3948 milyen anyagot kat nevezünk szigetelőnek ?sorolj fel 3 at
Amelyekben nem vagy nehezen tudnak elmozdulni a töltéssel rendelkező részecskék. Fa, porcelán, üveg, levegő
@@tamasnerudolf3948 köszönöm szépen segitet nekem
@@tamasnerudolf3948 Melyik három fizikai mennyiség jellemzik alapveztően az elektromos áramkört tudna segiteni