Igen a tudás az amit megszerzel az egyetemen nagyon felemelő és tudod hogy megdolgoztál érte. Amit nem vehetnek el tőled! Viszont azt is tuddni kell ha kikerülsz az egyetemről nem biztos hogy értékeli a nagy céget a tudásod. Volt olyan vezető a nagy cégnél aki élvezte hogy beletipor a magasan képzett dolgozó lelkébe aki nem kevés energiát fektetett a BSC, MSC, majd a Dr Phd, képzés megszerzésébe! A veztő úgy érvelt nem számít ki mit mennyit tanul itt csak az számít hogy teljesít. Természetesen a magasan képzett dolgozó másfél nap alatt megcsinálta azt a munkát amit egy másik dolgozó hat hónapig nem volt képes! Persze a projektért való jutalmazást, dicsőséget a vezető vitte el és aki a projektet valóban megcsinálta azt meg sem említették. Tehát nagy cégeknél, vagyis ennél a cégnél így lehet másik vállán felkapaszkodni, másikat elnyonva előre lépni. Persze a vezető semmit nem ért a programozásból. Tehát eljut az ország oda hogy az aki tanul előbb vagy utóbb elmegy olyan országba ahol értékelik és megbecsülik a munkáját és mint emberi értékeit. Mert itt a kimagasló egyetemi évek után kikerülve munkahelyre egy darab robotnak néznek. Szomorú.
Főleg az ELTE-n agyonnyomják az egészet a sok matekkal, mintha amúgy az átlag fejlesztésnek bármi köze lenne a matekhoz amúgy. Egy átlag raktárkezelőt, vagy nyílvántartó rendszert fejlesztőnek egészen más skillekre van szüksége, amit leginkább sok év éles gyakorlattal lehet megszerezni a terepen. Ha már specialistának megy valaki, akkor 3D tárgybólt anulják az OpenGL 1.0-át, ami utoljára 1992-ben volt modern és jelenleg Vulkan 1.3-nál járunk? Ez olyan, minta 6510 machine code programozást tanulnának, amikor .NET 8-nál tartunk. A sok évnyi elméleti matek helyett sok évnyi éles fejlesztői gyakorlat kell a cégeknek. A fejlesztési teljesítmény pedig nem a végzettségen múlik, hanem a nyers gyakorlaton. Dolgoztam én már olyan doktorira készülő térinformatikussal, aki egy for ciklust nem tudott megírni, meg olyan hiper-szuper egyetemet végzetekkel, akik 4-en hónapokig írtak egy olyan modult, amit nekem két hét alatt kellett teljesíteni. Még mielőtt jönne az, hogy nekem nincs végzettségem, van nekem is infós diplomám, de a fejlesztést nem az iskolában tanultam meg, hanem éles céges legacy projectekben. Ezeket továbbfejleszteni, refactorálni, javítani az az igazi terepgyakorlat. Zöld mezős projectet tervezgetni, meg szabdon választott technológiákkal laborban fejleszteni sokkal könnyebb, de a valóság az általában nem ez. Egyébként a zöld mezős is előbb-utóbb legacy lesz, de ezt labor körülmények között szintén nem tapasztalják meg az iskolában. Jönnek egyetemről a csilli-villi UML ábráikkal, meg a fantázia világukkal, hogy hogy kell szoftvert fejleszteni, aztán jön az éles valóság a céges projectekben és azzal a mozdulattal repül is a diploma és irány a senior kolléga melletti tanulás a terepen.
![ไลฟ์สุ่ม iPhone 295 บาท... โกงมั้ย?[ โกงมั้ยครับ ep.97 ] | DOM](http://i.ytimg.com/vi/gdstHEE4UUE/mqdefault.jpg)
![“อ.เบียร์ คนตื่นธรรม” มาตามคำเรียกร้อง แหกศาสตร์ฮวงจุ้ย เตือนสติอย่างมงาย | แฉ 7 พ.ย. 67 [1/3]](http://i.ytimg.com/vi/5fc4S3xBNfc/mqdefault.jpg)
Aztaa, nagyon hasznos volt, NAGYON KÖSZÖNÖM!
Igen a tudás az amit megszerzel az egyetemen nagyon felemelő és tudod hogy megdolgoztál érte. Amit nem vehetnek el tőled! Viszont azt is tuddni kell ha kikerülsz az egyetemről nem biztos hogy értékeli a nagy céget a tudásod. Volt olyan vezető a nagy cégnél aki élvezte hogy beletipor a magasan képzett dolgozó lelkébe aki nem kevés energiát fektetett a BSC, MSC, majd a Dr Phd, képzés megszerzésébe! A veztő úgy érvelt nem számít ki mit mennyit tanul itt csak az számít hogy teljesít. Természetesen a magasan képzett dolgozó másfél nap alatt megcsinálta azt a munkát amit egy másik dolgozó hat hónapig nem volt képes! Persze a projektért való jutalmazást, dicsőséget a vezető vitte el és aki a projektet valóban megcsinálta azt meg sem említették. Tehát nagy cégeknél, vagyis ennél a cégnél így lehet másik vállán felkapaszkodni, másikat elnyonva előre lépni. Persze a vezető semmit nem ért a programozásból. Tehát eljut az ország oda hogy az aki tanul előbb vagy utóbb elmegy olyan országba ahol értékelik és megbecsülik a munkáját és mint emberi értékeit. Mert itt a kimagasló egyetemi évek után kikerülve munkahelyre egy darab robotnak néznek. Szomorú.
Főleg az ELTE-n agyonnyomják az egészet a sok matekkal, mintha amúgy az átlag fejlesztésnek bármi köze lenne a matekhoz amúgy. Egy átlag raktárkezelőt, vagy nyílvántartó rendszert fejlesztőnek egészen más skillekre van szüksége, amit leginkább sok év éles gyakorlattal lehet megszerezni a terepen.
Ha már specialistának megy valaki, akkor 3D tárgybólt anulják az OpenGL 1.0-át, ami utoljára 1992-ben volt modern és jelenleg Vulkan 1.3-nál járunk? Ez olyan, minta 6510 machine code programozást tanulnának, amikor .NET 8-nál tartunk. A sok évnyi elméleti matek helyett sok évnyi éles fejlesztői gyakorlat kell a cégeknek.
A fejlesztési teljesítmény pedig nem a végzettségen múlik, hanem a nyers gyakorlaton. Dolgoztam én már olyan doktorira készülő térinformatikussal, aki egy for ciklust nem tudott megírni, meg olyan hiper-szuper egyetemet végzetekkel, akik 4-en hónapokig írtak egy olyan modult, amit nekem két hét alatt kellett teljesíteni. Még mielőtt jönne az, hogy nekem nincs végzettségem, van nekem is infós diplomám, de a fejlesztést nem az iskolában tanultam meg, hanem éles céges legacy projectekben. Ezeket továbbfejleszteni, refactorálni, javítani az az igazi terepgyakorlat. Zöld mezős projectet tervezgetni, meg szabdon választott technológiákkal laborban fejleszteni sokkal könnyebb, de a valóság az általában nem ez. Egyébként a zöld mezős is előbb-utóbb legacy lesz, de ezt labor körülmények között szintén nem tapasztalják meg az iskolában. Jönnek egyetemről a csilli-villi UML ábráikkal, meg a fantázia világukkal, hogy hogy kell szoftvert fejleszteni, aztán jön az éles valóság a céges projectekben és azzal a mozdulattal repül is a diploma és irány a senior kolléga melletti tanulás a terepen.
:)