A belső tér felől párazárásnak kellene lennie, a pára nem mehet a szigetelőanyagba, mert egyrészt nagymértékben rontja a szigetelőértékét, másrészt a szigetelőrétegben kifelé haladva folyamatosan csökken a hőmérséklet és pontosan ezzel arányosan nő a párakicsapódás, ezért van az, hogy a padláson már áll a víz a fólián. Hibás elmélet, hogy "jajj mi lenne, ha ugyanez a páramennyiség bennmaradt volna a lakótérben", mert ott a relatíve melegebb hőmérséklet miatt töredék-ennyi párakicsapódást eredményezett volna, meg egyáltalán, a lakótér páratartalmát megfelelő szellőztetéssel önmagában kell megoldani, nem felengedni a födém szigetelésbe meg a fűtetlen tetőtérbe. Az meg abszurd, hogy ezért az egész helyzetért az ács lett elővéve és ő meg erre kiszaggatta a fóliát... Vagy nem tudta ő sem, hogy mi történik és így akarta megoldani, vagy engedett a megrendelő "sarokba szorításának", aki azzal érvelhetett, hogy eddig nem volt ilyen gond, csak Te dolgoztál a területen, most meg gond van..
Valóban, a hőszigetelő anyagot párazárással védeni kellene, a videó erről szól, illetve arról, hogy belső térben maradó páramennyiséget kezelni kell, aminek oka szintén megjelenik a videóban. Amit mondasz, az egyezik az elhangzottakkal, hisz nem a párazárás elbagatelizálását erősíti, hanem azt a szemléletet, hogy nem lehet egyes szerkezeteket külön kezelni, mert mind hatással van egymásra. Az ács hibái: felhasznált fóliának megfelelő átszellőztetett keresztmetszetet nem alakította ki, ami szaruközönként a tető felület 0,2 százaléka, de minimum 200 cm2. Ezt a hibát az eresz kialakításnál, valamint a gerincnél is elkövette. A cserép gyártójának előírásait nem tartotta be sem az ellenléc méretének megválasztásával, sem pedig annak ereszvonalon történő lecsökkentésvel, ami a lambériázás, a kantra állított tetőléc-zárásnál jelenik meg. Ugyanakkor az ács nem tehető felelőssé azért, mert nem készült megfelelő párazárás az épületen és nem tehető felelőssé az egyéb épületfizikai folyamatokban, ami szakmai hatáskörén túl esik.
@@baumed A videóban 7:50-től 8:50-ig azt taglalod, hogy nem minden esetben jó a párazárás és bár elhangzik, hogy véleményed szerint is kellene a párazárás, de abban az 1 perces részben egy laikust simán elbizonytalanítasz, főleg azzal a mondattal, hogy ha lenne párazárás, akkor "áttelepítjük a problémát a tetőtérből a lakótérbe" és utána jön 1-2 beltéri penészes fotó.. Szerintem nem kellene a lehetőségét sem feldobni, hogy kihagyjuk a párazárást, mert az kell és az sem lett volna jó végeredmény, ha a szóbanforgó esetben az ács páraáteresztő tetőfóliát használt volna és a gerincnél hagyja kiszellőzni (amit egyébként igen, kellett volna), akkor lehet tünetileg még jól is működne ez a tetőtér, de a gyapotba bekerülő pára lényegesen lerontaná a hőszigetelés hatékonyságát. Mondjuk most visszagondolva, hogy mennyi pára volt azon a fólián, az is lehet, hogy valahol a hőszigetelés sem zárt és szökik a meleg..
Amire a videóban próbáltam felhívni a figyelmet az pont az, hogy bármit teszünk, annak vannak következményei. Az a vízmennyiség, ami a tetőfólián látható, az jelentős mennyiség. Ami ott van, az a lakótérből már hiányzik. A lakótérben vannak penészes helyek, amik, ha nem változik az ingatlan felhasználásának, dinamikájának jellege, akkor még penészesebb lesz, ha ez a víz be lesz zárva az épületbe. Ezzel foglalkozni kell, teendő van vele, amit ki is fejtek a videóban. A laikus azt értse meg, hogy egy felújításnál a kettő dolog (főként egy idős épületnél) kéz a kézben jár és tegye fel magának a kérdést, hogy ami készül, az biztosan úgy jó lesz-e. Ezt próbálom többek közt ezzel a videóval elmondani. De köszönöm, hogy mondtad, a folytatásban ki fogom hangsúlyozni, hogy egyértelmű legyen a fólia kérdése. A gyapotba kerülő páramennyiségétől függően ront annak képességein, illetve bizonyos mennyiség arra még nincs hatással. Akkor van probléma, ha az anyag túltelítetté válik. Itt a falak tövében ez bekövetkezett. A hőkamerám szerint a hőszigetelés a szarufa-szelemen egy-egy csatlakozási pontján nem teljes értékű csak, ami oka a helyenként hiányos és a helyenként elvizesedett hőszigetelés.
@@baumed akkor is lesz páralecsapodas ha fent kiszelloteted, mert az nem a megoldás erre a problémára, a hideggel kozvetlen erintkezik a párazáro es a benti levego magas páratarlama es meleg miatt tuti lecsapodik vhol, itt a fo gond a párazáro hiánya vagy rossz beépítése ill. a párazáro folia cseréje a szarufákrol...
Itt az alapvető probléma az, hogy a lakótér teteje és a felette lévő szigetelés KÖZÖTT nincsen párazáró fólia. Ebből adódóan már rögtön a vízszintesen elhelyezett szigetelőanyagban lecsapódik a pára, a tetőtől meg az ácstól függetlenül. A párának nem szabad bejutnia egy hideg térbe, mert ott azonnal lecsapódik.
@@selgirr szökik ki meleg, persze akkor a plafon fog párásodni. Mintnaz egyik barom ex kolléga, hogy bedunsztolod a házat, azt bepárásodik... maradjunk annyiba, hogy ismerni kéne a fizikát...
@@baumed kidiffundál a padlástérbe, onnan meg a szabadba... feltételezve, hogy járja a levegő a padlást! vagy legalábbis szigetelés nélküli födémes tanyámon nem volt ilyen gondom. természetesen NEM ez a megoldás, igenis legyen szigetelés és rendes párazárás előtte!
Ne keverjük a dolgokat! A régi épületek esetében a födém szigetelés leginkább egyszerű föld volt. A padlásterek szellőztek, mert maga a cserép is csak annyira zárt, hogy a megfelelő irányú szél még a havat is behordta. Pl a Rákosi cserép gúnynevű képződménynél állt a hó a padlásokon, de a Tatai is csak egy fokkal jobb. Azonban a régi padlásokat rendszerint használták, termény szárításra, galambtenyésztésre, ruhaszárításra vagy raktározásra, ezeknek a funkcióknak megfelelően még pluszban is biztosítottak szellőzést ablakokkal, kibúvókkal. Azonban a követelmények változtak és a technológia is. Ma már nem fogadható el, ha csak "kevés" víz kerül a padlástérbe. Sajnos ez viszont gyakorta túlbonyolítja és drágítja a tetőket, ráadásul a tetőfedők jelentős része nem is követi túl lelkesen a technológiát.
Már több ilyen videó kapcsán leirtam, hogy ésszerűtlen egy sátortetős házra fóliát tenni. A háznak szellőzni kell! Mert akkor lesz hosszú életű a ház és a benne lakók egészsége is garantált. Már divat lett a fóliázás, mert divattá tették a "szakik", akiknek jól jövedelmez ez a szükségtelen plussz beruhazásra rábeszélése a megbizónak. (Nem az alpesi tipusú alacsony magasságú tetőkre gondolok) Miután szépen leszigetelték a házat, légtechnikát kell utólag beépíteni, vagy pl. réseket terveznek a nyilászárókba. Nem kellene minden reklámnak, rábeszélésnek bedőlni.
Szia, Feltenném itt a kérdésem, mert még mindig nem vagyok 100%-ban megbizonyosodva, hogy jól tenném-e a következőt: Betonfödém szigetelés előtt állok, üveg- vagy kőzetgyapotban gondolkodom (nem járható felülettel) 2x10cm vastagságban, elfedéssel Az ingatlan kb 120m2, homlokzati szigeteléssel, műanyag nyílászáróval. A lakás több pontján vannak okos hő- és páramérők, az átlag páratartalom 50-60% között mozog. A padlást nem használjuk, csak 1-2 kacat van, és nem is tervezzük beépíteni. Jól gondolom, hogy az üveg vag kőzetgyapot esetében, ha fóliát raknék alá, az hatalmas öngól lenne ? Én fólia nélkül csinálnám. Maga a tető új, az előző tulaj 4-5 éve csináltatta, csont száraz, gomba és minden mentes, a szellőzése úgy gondolom, hogy jó és problémamentes :) Köszönöm a válaszod :) Üdv.: Fecó
Ez egy jó kérdés. 4 éve vettük ezt a tégla házat, ami kb 50 éve épült egy sváb faluban. Nemtudom akkortájt mi volt a bevett technológia. Bontás nélkül, van esély rá, hogy ezt meg tudjam állapítani valahogy?@@baumed
Kíváncsian várom a második részt. Azt nem kell elfelejteni hogyha nincs kiszigetelve a szarufa köze, mint ahogy itt sem, akkor teljesen mindegy hogy milyen fólia van, mert a páraáteresztő sem fogja átereszteni azt a nedvességet ami a padlástérben van. A páraáteresztés csak akkor funkcionál hogyha közvetlenül érintkezik a fóliával a szigetelő anyag. Megfelelő párazárás és a fóliasapka megoldaná az összes jelenlegi problémát.
@@zzzzz2903 A mikroperforáció miatt, a nagy cseppekben kicsapódó párát nem tudja kiszellőztetni. Ami a szigetelőn keresztül éri a páraáteresztő fóliát az sokkal kisebb, és lassabban mozog, így van ideje átszivárogni a perforáción.
tehát ha van 1 tégla házam amit korszerűsítek és beton födém van (tégla berakásos) és lesz 25 30 cm álmennyezet és a padlásra rakok 25 30cm kőzetgyapotot akkor ne rakjak párazáró fóliát az álmennyezet alá? mert legalább kiszellőzik oda? de így hőteknikailag is rosszabb a helyzet mert a párával távozik a meleg is.
8:38 nál az történt, hogy az ablakfelületből kiszökött a gáz és tömítések elöregedtek? Nálunk uez a probléma, de kizárólag akkor, amikor tél van és hideg! Minél hidegebb van kint annál magasabb páracsík jelenik meg az üvegfelület alján. Vagyis: minél nagyobb a delta T, vagyis minél hidegebb van kint, a belső hőmérséklethez képest, annál jobban mutatkozik ez a jelenség. A lakás 20 éves, 50%-os az átlagos páratartalom, és az ablakok szigetelőgumija szarrá van öregedve, törik, mint a ropi. Nálunk ablakcsere lenne a megoldás??
@@baumed Köszi a választ! Nem, kívül alu, belül pedig fehérre festett fapárkány. 50-60% os belső páratartalom mellett lesz páralecsapódás? Ablakcsere lesz a megoldás?
Nem feltétlen ablakcsere a vége. Az ablak beépítés is okozhat problémát. egy hőkamerával érdemes lenne megnézni a beépítést. Lehet, hogy nem eléggé zárt a púrhabolás, vagy ami még körülötte van. az is lehet, hogy az üvegszorító léc mögött az üveg és a tok közt indokalatlan nagy a hézag.
Bocsánat a kérdésért, de a tervezésnél nem lehetett volna megoldani ezt a problémát úgy, hogy nem rakják fel a fóliát. Csak cserép lenne rajta és beraktak volna egy pár szellőző cserepet
BÚÉK! Én laikusként kérdezem, az a csomó ponti ábra biztosan úgy van (13:28-nál)? Ha jön egy nagyobb esőzés akkor a cserepekről bele fog folyni a víz a csatornában? Várom a második részt!
Hello Balázs!Párazáró fóliát csak egyrétegben szabad használni vagy mehet több rétegben is.Beton födém 1sor fólia 2sor légpárnás fólia úgy a szigetelés.Előre is köszönöm a válaszod.
Szervusz, Több rétegben is tudod használni. Arra kell ügyelni, hogy a rétegek közt ne legyen páralecsapódás. Az ügy akadályozod meg, hogy nem csak pl. 5 cm hőszigetelést használsz, hanem jóval vastagabbat. Ha monolit kiszáradt moneolit födemed van, az egyébként elég jól párazár onmagában is.
Még 2napot várok és én léptem a csatornáról további sok sikert kívánok 🤗
ปีที่แล้ว +1
Hát most egy kicsit összezavarodtam. Tehát neked az lenne a javaslatod, hogy ne tegyünk a szigetelés alá párazáró fóliát? A szigetelés szórt vagy tekercses közetgyapot lenne, a födém pedig látszó gerendás fafödém. A cserép alatt nincs fólia és természetesen szigetelés sem. A rétegrendet én így gondoltam alulról felfele: gerenda, lambéria, párzáró hőtükörfólia, szigetelés min 25cm közetgyapot, páraáteresztő fólia, 3-5 cm légrés, járószint nem szorosan letett padlóval
Dehogy! Amit meg szerettem volna mutatni, vagy érzékeltetni, az az, hogy mindennek van következménye. A pára zárás jó és kellő dolog, ha azzal nem csinálunk nagyobb bajt. Ebben az esetben, amit bemutattam, sajnálatos módon amit bezárunk az ingatlanba, az ott is marad, ami következményekkel járhat. Amit te írsz, az egy jó rétegrend. A páraáteresztő fólia elhagyható a végén, de nem tesz rosszat semmiképpen.
szerintem ez egy működőkepés rétegrend. Csak annyit tennék hozzá, hogy ha fontos, hogy az egész tetőtér járható legyen, akkor lehet érdemesebb járható szigetelést letenni. Tudom, hogy az drágább, de "padló" (OSB+deszkázat) + kőzetgyapot is fog annyiba kerülni, ráadásul a munkadíja is nagyobb lesz. Illetve, ha mégis be lesz OSB-zve a padlás, akkor az alá már felesleges a páraáteresztő fólia, hiszen annak alapvetően a por- és rovarvédelem a feladata, amit az OSB is megold.
@@krisztinawien osb alulról rothadni fog, mivel nagyon ritka az, ahol tökéletes párazárást sikerül megvalósítani. Az OSB páradiffuziós ellenállása nem 1, hanem 200, tehát nem kellene erőltetni. A szerkezetnél kifele haladva azonos, vagy kisebb páradifellenállású anyagokat szabad csak használni.
@@baumed Ha van a hőszigetelés alatt párazáró fólia, akkor ahogy a videóban elhangzott a pára a lakótérben marad... Ami szerintem azért jó, mert ott legalább hamar észreveszik és tudnak tenni ellene (szellőztetés), nem csak akkor derül ki, mikor már összerohadt a hőszigetelés meg a tetőszerkezet, meg minden.
A lakótérből hogy jött fel a pára? Egyáltalán miért kell ide fólia. Van egy százéves házam, ott nincs. Probléma sincs. Nem lehet, hogy túl van bonyolítva?
nekem ne mondja senki, h az új antracit tetőknél nem ég porrá hamarabb a fólia akár van távtartás akár nincs. kíváncsi lennék arra h a lakótérben milyen a pára tartalom... aereco van e illetve szellőztetnek e rendesen.
A kezeletlen faanyagra rátérve annyit, hogy a tüzépen lehet venni kezelt fa anyagot csak semmit nem ér. Ezt a tüzépes mondta. 2-3 évet kibír. Viszont utána meg már a bramac léchez nem lehet hozzá férni. A megoldás a jó száraz minőségi fa anyag.
A faanyag védelemnek rengeteg formája van. A zöldre színezett, pár percre bemártott faanyag az ecsetelés után következik, de utána még van néhány egyre hatékonyabb favédelmi eljárás.
Az a baj hogy az ember annyi mindent kitalált ami a kényelmét szolgálja, hogy ha valami is felremegy, akkor az egész ugy ahogy van mehet a levesbe. Regen is voltak gondok a tetokkel, de en a mai fiatalok munkajara hivatkozva inkabb azt mondom h legyen oreg a tető, de ahhoz hozza nem erto suhanc ne nyuljon hozza
vmit segít de nem a pára záro foliát a szigeteles ala kellett volna tenni es akkor nem jutna ki a meleg es a pára a hideg padlásra. erre nem megoldás semmilyen szelloztetés
Faanyagot befóliázni, gyapottal körbebugyolálni a legnagyobb marhaság, százéves tetők vannak ezek nélkül is sokkal jobb állapotban,párazáró fólia? Benne van a nevében ,bezárja a vizet,a házakat vizes gyapotba fóliába csomagoltatják mert divat aztán minden szétrohad.
ADDIG VARIÁLTOK , amig rájöttök arra, hogy VISSZA KELL TÉRNI A HAGYOMÁNYOS PADLÁSTÉR SZIGETELÉSI ELJÁRÁSOKHOZ ! VAGYIS a tetőtér kiszellőztetését nem a tetőn / héjazaton / át kell megoldani , hiszen annak éppen ZÁRNIA KELL !!!!
remek video. megjegyzem, ha a lakótérben marad a pára, ott még gépészettel lehet segíteni az ügyön, lehet egyszerűbb mint lecserélni a tetőt.
Nagyon informatív videó. Értelmesen el magyarázza mi a probléma lényege. 👍
A belső tér felől párazárásnak kellene lennie, a pára nem mehet a szigetelőanyagba, mert egyrészt nagymértékben rontja a szigetelőértékét, másrészt a szigetelőrétegben kifelé haladva folyamatosan csökken a hőmérséklet és pontosan ezzel arányosan nő a párakicsapódás, ezért van az, hogy a padláson már áll a víz a fólián. Hibás elmélet, hogy "jajj mi lenne, ha ugyanez a páramennyiség bennmaradt volna a lakótérben", mert ott a relatíve melegebb hőmérséklet miatt töredék-ennyi párakicsapódást eredményezett volna, meg egyáltalán, a lakótér páratartalmát megfelelő szellőztetéssel önmagában kell megoldani, nem felengedni a födém szigetelésbe meg a fűtetlen tetőtérbe. Az meg abszurd, hogy ezért az egész helyzetért az ács lett elővéve és ő meg erre kiszaggatta a fóliát... Vagy nem tudta ő sem, hogy mi történik és így akarta megoldani, vagy engedett a megrendelő "sarokba szorításának", aki azzal érvelhetett, hogy eddig nem volt ilyen gond, csak Te dolgoztál a területen, most meg gond van..
Valóban, a hőszigetelő anyagot párazárással védeni kellene, a videó erről szól, illetve arról, hogy belső térben maradó páramennyiséget kezelni kell, aminek oka szintén megjelenik a videóban. Amit mondasz, az egyezik az elhangzottakkal, hisz nem a párazárás elbagatelizálását erősíti, hanem azt a szemléletet, hogy nem lehet egyes szerkezeteket külön kezelni, mert mind hatással van egymásra.
Az ács hibái: felhasznált fóliának megfelelő átszellőztetett keresztmetszetet nem alakította ki, ami szaruközönként a tető felület 0,2 százaléka, de minimum 200 cm2. Ezt a hibát az eresz kialakításnál, valamint a gerincnél is elkövette. A cserép gyártójának előírásait nem tartotta be sem az ellenléc méretének megválasztásával, sem pedig annak ereszvonalon történő lecsökkentésvel, ami a lambériázás, a kantra állított tetőléc-zárásnál jelenik meg. Ugyanakkor az ács nem tehető felelőssé azért, mert nem készült megfelelő párazárás az épületen és nem tehető felelőssé az egyéb épületfizikai folyamatokban, ami szakmai hatáskörén túl esik.
@@baumed A videóban 7:50-től 8:50-ig azt taglalod, hogy nem minden esetben jó a párazárás és bár elhangzik, hogy véleményed szerint is kellene a párazárás, de abban az 1 perces részben egy laikust simán elbizonytalanítasz, főleg azzal a mondattal, hogy ha lenne párazárás, akkor "áttelepítjük a problémát a tetőtérből a lakótérbe" és utána jön 1-2 beltéri penészes fotó.. Szerintem nem kellene a lehetőségét sem feldobni, hogy kihagyjuk a párazárást, mert az kell és az sem lett volna jó végeredmény, ha a szóbanforgó esetben az ács páraáteresztő tetőfóliát használt volna és a gerincnél hagyja kiszellőzni (amit egyébként igen, kellett volna), akkor lehet tünetileg még jól is működne ez a tetőtér, de a gyapotba bekerülő pára lényegesen lerontaná a hőszigetelés hatékonyságát. Mondjuk most visszagondolva, hogy mennyi pára volt azon a fólián, az is lehet, hogy valahol a hőszigetelés sem zárt és szökik a meleg..
Amire a videóban próbáltam felhívni a figyelmet az pont az, hogy bármit teszünk, annak vannak következményei. Az a vízmennyiség, ami a tetőfólián látható, az jelentős mennyiség. Ami ott van, az a lakótérből már hiányzik. A lakótérben vannak penészes helyek, amik, ha nem változik az ingatlan felhasználásának, dinamikájának jellege, akkor még penészesebb lesz, ha ez a víz be lesz zárva az épületbe. Ezzel foglalkozni kell, teendő van vele, amit ki is fejtek a videóban. A laikus azt értse meg, hogy egy felújításnál a kettő dolog (főként egy idős épületnél) kéz a kézben jár és tegye fel magának a kérdést, hogy ami készül, az biztosan úgy jó lesz-e. Ezt próbálom többek közt ezzel a videóval elmondani. De köszönöm, hogy mondtad, a folytatásban ki fogom hangsúlyozni, hogy egyértelmű legyen a fólia kérdése. A gyapotba kerülő páramennyiségétől függően ront annak képességein, illetve bizonyos mennyiség arra még nincs hatással. Akkor van probléma, ha az anyag túltelítetté válik. Itt a falak tövében ez bekövetkezett. A hőkamerám szerint a hőszigetelés a szarufa-szelemen egy-egy csatlakozási pontján nem teljes értékű csak, ami oka a helyenként hiányos és a helyenként elvizesedett hőszigetelés.
@@baumed akkor is lesz páralecsapodas ha fent kiszelloteted, mert az nem a megoldás erre a problémára, a hideggel kozvetlen erintkezik a párazáro es a benti levego magas páratarlama es meleg miatt tuti lecsapodik vhol, itt a fo gond a párazáro hiánya vagy rossz beépítése ill. a párazáro folia cseréje a szarufákrol...
Itt az alapvető probléma az, hogy a lakótér teteje és a felette lévő szigetelés KÖZÖTT nincsen párazáró fólia. Ebből adódóan már rögtön a vízszintesen elhelyezett szigetelőanyagban lecsapódik a pára, a tetőtől meg az ácstól függetlenül. A párának nem szabad bejutnia egy hideg térbe, mert ott azonnal lecsapódik.
Valóban.
és ha nincs födémszigetelés??? akkor nincs gond?
@@selgirr szökik ki meleg, persze akkor a plafon fog párásodni. Mintnaz egyik barom ex kolléga, hogy bedunsztolod a házat, azt bepárásodik... maradjunk annyiba, hogy ismerni kéne a fizikát...
@@selgirr De van, a probléma ugyan ez volna.
@@baumed kidiffundál a padlástérbe, onnan meg a szabadba... feltételezve, hogy járja a levegő a padlást! vagy legalábbis szigetelés nélküli födémes tanyámon nem volt ilyen gondom. természetesen NEM ez a megoldás, igenis legyen szigetelés és rendes párazárás előtte!
Régi házaknál voltak szelözök átmenö huzat!!!
antetőnknek olyan a kúp cserépe. ki szellőzik a nyári nagy meleg is. azt mondják ritka.
Ne keverjük a dolgokat! A régi épületek esetében a födém szigetelés leginkább egyszerű föld volt. A padlásterek szellőztek, mert maga a cserép is csak annyira zárt, hogy a megfelelő irányú szél még a havat is behordta. Pl a Rákosi cserép gúnynevű képződménynél állt a hó a padlásokon, de a Tatai is csak egy fokkal jobb. Azonban a régi padlásokat rendszerint használták, termény szárításra, galambtenyésztésre, ruhaszárításra vagy raktározásra, ezeknek a funkcióknak megfelelően még pluszban is biztosítottak szellőzést ablakokkal, kibúvókkal. Azonban a követelmények változtak és a technológia is. Ma már nem fogadható el, ha csak "kevés" víz kerül a padlástérbe. Sajnos ez viszont gyakorta túlbonyolítja és drágítja a tetőket, ráadásul a tetőfedők jelentős része nem is követi túl lelkesen a technológiát.
Engem érdekel a faanyag tartós védelme.
Már több ilyen videó kapcsán leirtam, hogy ésszerűtlen egy sátortetős házra fóliát tenni. A háznak szellőzni kell! Mert akkor lesz hosszú életű a ház és a benne lakók egészsége is garantált. Már divat lett a fóliázás, mert divattá tették a "szakik", akiknek jól jövedelmez ez a szükségtelen plussz beruhazásra rábeszélése a megbizónak. (Nem az alpesi tipusú alacsony magasságú tetőkre gondolok) Miután szépen leszigetelték a házat, légtechnikát kell utólag beépíteni, vagy pl. réseket terveznek a nyilászárókba.
Nem kellene minden reklámnak, rábeszélésnek bedőlni.
Nem a tetőfólia a problema, hanem az hogy hoszigeteles alatt nincs parazaro folia, vagy nem szakszeruen van lerakva, atlapolva, ragasztva.
Ettől függetlenül ezt a tetőt felesleges volt fóliázni. Itt a legegyszerűbb mostmár ha kivágják az egêszet...
Köszi , jó tanlecke .
Szia,
Feltenném itt a kérdésem, mert még mindig nem vagyok 100%-ban megbizonyosodva, hogy jól tenném-e a következőt:
Betonfödém szigetelés előtt állok, üveg- vagy kőzetgyapotban gondolkodom (nem járható felülettel) 2x10cm vastagságban, elfedéssel
Az ingatlan kb 120m2, homlokzati szigeteléssel, műanyag nyílászáróval.
A lakás több pontján vannak okos hő- és páramérők, az átlag páratartalom 50-60% között mozog.
A padlást nem használjuk, csak 1-2 kacat van, és nem is tervezzük beépíteni.
Jól gondolom, hogy az üveg vag kőzetgyapot esetében, ha fóliát raknék alá, az hatalmas öngól lenne ?
Én fólia nélkül csinálnám. Maga a tető új, az előző tulaj 4-5 éve csináltatta, csont száraz, gomba és minden mentes, a szellőzése úgy gondolom, hogy jó és problémamentes :)
Köszönöm a válaszod :)
Üdv.: Fecó
Szia, a beton födém monolit vagy félmonolit szerkezet?
Ez egy jó kérdés. 4 éve vettük ezt a tégla házat, ami kb 50 éve épült egy sváb faluban. Nemtudom akkortájt mi volt a bevett technológia. Bontás nélkül, van esély rá, hogy ezt meg tudjam állapítani valahogy?@@baumed
Kíváncsian várom a második részt. Azt nem kell elfelejteni hogyha nincs kiszigetelve a szarufa köze, mint ahogy itt sem, akkor teljesen mindegy hogy milyen fólia van, mert a páraáteresztő sem fogja átereszteni azt a nedvességet ami a padlástérben van. A páraáteresztés csak akkor funkcionál hogyha közvetlenül érintkezik a fóliával a szigetelő anyag. Megfelelő párazárás és a fóliasapka megoldaná az összes jelenlegi problémát.
Miért csak akkor funkcionál?
Ez engem is érdekel!
a szarufaköz nálunk sincs szigetelve, páraáteresztő a tetőfólia, nincs kicsapódás... pedig pára jön rendesen a stukatúron keresztül!
@@zzzzz2903 A mikroperforáció miatt, a nagy cseppekben kicsapódó párát nem tudja kiszellőztetni. Ami a szigetelőn keresztül éri a páraáteresztő fóliát az sokkal kisebb, és lassabban mozog, így van ideje átszivárogni a perforáción.
Ez így van.
Ő esetleg több szellőztetés a lakótérben meg oldaná a helyzetet?
tehát ha van 1 tégla házam amit korszerűsítek és beton födém van (tégla berakásos) és lesz 25 30 cm álmennyezet és a padlásra rakok 25 30cm kőzetgyapotot akkor ne rakjak párazáró fóliát az álmennyezet alá? mert legalább kiszellőzik oda? de így hőteknikailag is rosszabb a helyzet mert a párával távozik a meleg is.
Mennyi pára távozik ezen a födémen?
@@baumedmég nem tudom. 100nm és teljes pára zárást csinálok (ral beépítés) lesz hővisszanyerős szellőztetés a hálószobákban. házfelújítás van.
a párazáro foliat MINDIG a meleg oldalol rakjuk tehát a hoszigetelés alá, magyarul a meleg pára nem juthat be a szigetelés kozé ennyi
8:38 nál az történt, hogy az ablakfelületből kiszökött a gáz és tömítések elöregedtek? Nálunk uez a probléma, de kizárólag akkor, amikor tél van és hideg! Minél hidegebb van kint annál magasabb páracsík jelenik meg az üvegfelület alján. Vagyis: minél nagyobb a delta T, vagyis minél hidegebb van kint, a belső hőmérséklethez képest, annál jobban mutatkozik ez a jelenség. A lakás 20 éves, 50%-os az átlagos páratartalom, és az ablakok szigetelőgumija szarrá van öregedve, törik, mint a ropi.
Nálunk ablakcsere lenne a megoldás??
A tok le tud annyira hűlni, hogy az üveg szélének hőmérséklete harmatpont alá tud esni. Műkő párkányod van?
@@baumed Köszi a választ! Nem, kívül alu, belül pedig fehérre festett fapárkány. 50-60% os belső páratartalom mellett lesz páralecsapódás? Ablakcsere lesz a megoldás?
Nem feltétlen ablakcsere a vége. Az ablak beépítés is okozhat problémát. egy hőkamerával érdemes lenne megnézni a beépítést. Lehet, hogy nem eléggé zárt a púrhabolás, vagy ami még körülötte van. az is lehet, hogy az üvegszorító léc mögött az üveg és a tok közt indokalatlan nagy a hézag.
@@baumed Szia! Tudsz esetleg email címet írni? Mert akkor küldenék fotókat és ecsetelem a problémát. Köszi!
Szeretném kérdezni hogy a szarufa közt lehet teni vatat köszönöm.
igen
Mit siránkozunk ilyenkor
Borítékolva lehetnek az ilyen problámák
Biztos a legolcsóbb leggyakorliatlanabbat választotta ki a tulaj
Bocsánat a kérdésért, de a tervezésnél nem lehetett volna megoldani ezt a problémát úgy, hogy nem rakják fel a fóliát. Csak cserép lenne rajta és beraktak volna egy pár szellőző cserepet
BÚÉK! Én laikusként kérdezem, az a csomó ponti ábra biztosan úgy van (13:28-nál)? Ha jön egy nagyobb esőzés akkor a cserepekről bele fog folyni a víz a csatornában?
Várom a második részt!
Hello Balázs!Párazáró fóliát csak egyrétegben szabad használni vagy mehet több rétegben is.Beton födém 1sor fólia 2sor légpárnás fólia úgy a szigetelés.Előre is köszönöm a válaszod.
Miért nem kapok választ???🤔🤔🤔
Szervusz,
Több rétegben is tudod használni. Arra kell ügyelni, hogy a rétegek közt ne legyen páralecsapódás. Az ügy akadályozod meg, hogy nem csak pl. 5 cm hőszigetelést használsz, hanem jóval vastagabbat. Ha monolit kiszáradt moneolit födemed van, az egyébként elég jól párazár onmagában is.
@@baumed Köszönöm a választ. Esetleg mezőgazdaságban használt fekete fólia is mehet első rétegnek??
Még erre szeretnék választ. A csatornád viszont szuper 👌
Még 2napot várok és én léptem a csatornáról további sok sikert kívánok 🤗
Hát most egy kicsit összezavarodtam. Tehát neked az lenne a javaslatod, hogy ne tegyünk a szigetelés alá párazáró fóliát? A szigetelés szórt vagy tekercses közetgyapot lenne, a födém pedig látszó gerendás fafödém. A cserép alatt nincs fólia és természetesen szigetelés sem. A rétegrendet én így gondoltam alulról felfele: gerenda, lambéria, párzáró hőtükörfólia, szigetelés min 25cm közetgyapot, páraáteresztő fólia, 3-5 cm légrés, járószint nem szorosan letett padlóval
Dehogy! Amit meg szerettem volna mutatni, vagy érzékeltetni, az az, hogy mindennek van következménye. A pára zárás jó és kellő dolog, ha azzal nem csinálunk nagyobb bajt. Ebben az esetben, amit bemutattam, sajnálatos módon amit bezárunk az ingatlanba, az ott is marad, ami következményekkel járhat. Amit te írsz, az egy jó rétegrend. A páraáteresztő fólia elhagyható a végén, de nem tesz rosszat semmiképpen.
szerintem ez egy működőkepés rétegrend. Csak annyit tennék hozzá, hogy ha fontos, hogy az egész tetőtér járható legyen, akkor lehet érdemesebb járható szigetelést letenni. Tudom, hogy az drágább, de "padló" (OSB+deszkázat) + kőzetgyapot is fog annyiba kerülni, ráadásul a munkadíja is nagyobb lesz.
Illetve, ha mégis be lesz OSB-zve a padlás, akkor az alá már felesleges a páraáteresztő fólia, hiszen annak alapvetően a por- és rovarvédelem a feladata, amit az OSB is megold.
@@krisztinawien osb alulról rothadni fog, mivel nagyon ritka az, ahol tökéletes párazárást sikerül megvalósítani. Az OSB páradiffuziós ellenállása nem 1, hanem 200, tehát nem kellene erőltetni. A szerkezetnél kifele haladva azonos, vagy kisebb páradifellenállású anyagokat szabad csak használni.
@@martonsc2226 pl deszkakat lerakni ujjnyi résekkel?
@@baumed Ha van a hőszigetelés alatt párazáró fólia, akkor ahogy a videóban elhangzott a pára a lakótérben marad... Ami szerintem azért jó, mert ott legalább hamar észreveszik és tudnak tenni ellene (szellőztetés), nem csak akkor derül ki, mikor már összerohadt a hőszigetelés meg a tetőszerkezet, meg minden.
Üdv.
Kérhetnék egy telefonos elérhetőségét?
Üdvözlöm,
06303057434
muszaki@baumed.hu
www.baumed.hu
A lakótérből hogy jött fel a pára?
Egyáltalán miért kell ide fólia. Van egy százéves házam, ott nincs. Probléma sincs. Nem lehet, hogy túl van bonyolítva?
Én spec nem raktam volna fóliát sem a födémre, sem a tetőcserép alá ebben az ingatlanban.
ez hol történt? milyen település?
Ezt sajnos nem arulhatom el, nem szempont, hogy a házat bárki felismerje.
nekem ne mondja senki, h az új antracit tetőknél nem ég porrá hamarabb a fólia akár van távtartás akár nincs. kíváncsi lennék arra h a lakótérben milyen a pára tartalom... aereco van e illetve szellőztetnek e rendesen.
A kezeletlen faanyagra rátérve annyit, hogy a tüzépen lehet venni kezelt fa anyagot csak semmit nem ér. Ezt a tüzépes mondta. 2-3 évet kibír. Viszont utána meg már a bramac léchez nem lehet hozzá férni. A megoldás a jó száraz minőségi fa anyag.
A faanyag védelemnek rengeteg formája van. A zöldre színezett, pár percre bemártott faanyag az ecsetelés után következik, de utána még van néhány egyre hatékonyabb favédelmi eljárás.
@@baumed a leg jobb favedo is max 3 ev "garanciat" biztosit...
A nyagyobb keresztmetszetű légrés ebben az esetben nem oldaná meg a problémát! Tudjuk miért ugye?
A gerincnél, vagy hol gondolod? Egyébként a pz. fólia miatt ebben az esetben nem segít.
@@baumed persze
@@baumed en nem tudom,h miert...
Az a baj hogy az ember annyi mindent kitalált ami a kényelmét szolgálja, hogy ha valami is felremegy, akkor az egész ugy ahogy van mehet a levesbe. Regen is voltak gondok a tetokkel, de en a mai fiatalok munkajara hivatkozva inkabb azt mondom h legyen oreg a tető, de ahhoz hozza nem erto suhanc ne nyuljon hozza
egyszerű a megoldás, napi 3x szellőztetni kereszt huzattal, de a pára záró folia kell
vmit segít de nem a pára záro foliát a szigeteles ala kellett volna tenni es akkor nem jutna ki a meleg es a pára a hideg padlásra. erre nem megoldás semmilyen szelloztetés
Páraáteresztö fóliánál is ugyan így kicsapódik a pára.
Faanyagot befóliázni, gyapottal körbebugyolálni a legnagyobb marhaság, százéves tetők vannak ezek nélkül is sokkal jobb állapotban,párazáró fólia? Benne van a nevében ,bezárja a vizet,a házakat vizes gyapotba fóliába csomagoltatják mert divat aztán minden szétrohad.
ADDIG VARIÁLTOK , amig rájöttök arra, hogy VISSZA KELL TÉRNI A HAGYOMÁNYOS PADLÁSTÉR SZIGETELÉSI ELJÁRÁSOKHOZ ! VAGYIS a tetőtér kiszellőztetését nem a tetőn / héjazaton / át kell megoldani , hiszen annak éppen ZÁRNIA KELL !!!!