Talán az a gond, hogy a szláv nyelveket 3 részre osztják és az nem teljesen egyezik meg a beosztással. 4 felé is oszthatók a csa tengerpartis, cso szlovákos és kaj szlovén szlavontót nyelvet délnyugati nyelvként is lehetne értelmezni.A gond az átmenetekkel van. A nyugati szlávok és keleti szlávok között. Valamint a déli szlávok és délnyugati szlávok között.
Ezen a vonalon mennénk akkor az Atlantisziak leszármazottaik! So se lehet tudni! Nu gyakujem ! Bejött Árpád a népével ide a szlávok közzé. Mi voltunk a korabeli migránsok :))
@@luinemoluinemo4985Nem! Avarok=magyarok laktak itt. A medence, közèpen lakott volt. Azert tudtak a szlavok csak a szèlèn megtelepedni, ott a nèpsürűsèg alacsony volt. (Slave= rabszolga a jelentèse, a rômaiak àltal elhurcolt emberek keverèke)
Megerősítem, hogy nem véletlen. Mert mindkettő a germán *thiudiskaz folytatása. Amit egyes századokkal ezelőtt élt hollandok pl. "duutsc(h)" alakban használtak alkalmasint önmagukra is. Onnan vette az angol.
Az miért lehet,hogy a kárpátmedencei germánok szláv hatásra elszlávosodtak,a kievi rusz vikingjei(szintén germánok)szláv hatásra elszlávosodtak,a magyarországi,vagy szlovákiai németek elmagyarosodtak,vagy elszlovákosodtak.Ezek a germánok ennyire nem ragaszkodnak a nyelvükhöz?
Bocsika! Fájó szívvel közlöm, a Kárpát-medencében NINCSENEK se germánok,se szlávok,se törökök.Kievvel az történik,mint a szarmatákkal(lengyelekkel), bulgárokkal(hunokkal) sok-sok szláv rabszolgát vesznek-ettől elszlávosodnak.Mennyiségi kérdés. A másik beolvadási vonal (ez minket fájóan érint ) a vallás.Az erkölcs vezérelt népnek elveszik a vallását-nyelvet cseréltet a hatalom.Lásd pl. Nagy Sándor hellenizmusát.Ma minimum 2,5 millió magyarból lett tót ( rekatolizáció) majd 15 millió magyarból lett román. (ortodoxia)
Németország keleti fele megvan? Az nagyrészt szláv volt. Szláv alapítású Berlin és Drezda is. Ott például egy jelentős szláv tömeg németesedett el a középkor során. Az utolsó nem asszimilálódottak a luzsicai szerbek, vagy ugye németből magyarba átvett nevükön szorbok. Ezt nem én találom ki. A német történelemnek is része. Sőt, a terjeszkedő német (pl. szász urak) komoly harcokat és diplomáciai huzavonákat folytattak, míg az egész terület hozzájuk került. Komoly szláv államszerveződés folyt, szláv urak által vert pénzzel, szláv várakkal-erődökkel, mindennel. A terület német populációjában is elég nagy pl. a kelti-balti alrassz jelenléte, ami nem véletlen. Sok volt az szláv felmenő, akik közt gyakori volt.
Ükapám morva földön született. De horvát származású volt. Családi történetek szerint vándor szakemberként dolgozott Kismarton és Zágráb között. Magyarul nem beszélt, csak "szlávul", és németül.
Az eredeti Szlavónország a Zágráb körüli régió, ami nyelvileg a kajkavski, avagy KAJ-nyelvi zóna. Az eredeti Horvátország pedig a tenger melletti [de Dalmácia és Dubrovnik nélküli!] terület, melynek mára visszaszorult natív nyelve a čakavski, avagy ČA-nyelv volt. Közben a szerbnek, továbbá a mai horvát irodalmi nyelvnek is alapját képező štokavskiról, avagy ŠTO-nyelvről csak később ejthetünk szót, mert az a témát képező területen nemigen volt őshonos! És mielőtt tovább mennénk, az említett 3 szláv nyelvváltozat nevéről annyit, hogy azok a "MI?" kérdő névmás általuk használt megfelelői után kapták a nevüket: "KAJ? ČA? ŠTO?". Az pedig lehet, hogy sok magyart nem érdekel, hogy "melyik szláv hogyan beszél", de akkor is figyeljen ide, mert amit mondok, annak lesz szerepe abban, hogy a magyarok KIT hívhattak "tótnak" és kit nem! Tehát elsőként térjünk vissza az eredeti Szlavónország, a Zágráb környéki széles régió natív nyelvéhez, a kajkavskihoz, avagy KAJ-nyelvhez! Ez a szláv változat a szlovénnel tartozik egy nagy körbe. Továbbá a Dunántúlon egykor létezett, kisebb-nagyobb pannonszláv foltok nagy többsége is e körhöz állhatott közelebb. Innentől megállapíthatjuk, hogy a KAJ- illetve proto-KAJ-nyelvű népesség volt egy olyan, mely nem csak az eredeti Szlavónországban volt a magyarok tőszomszédja, hanem még a magyarországi területek egy részén is, kezdetektől együtt élhettek a magyarokkal. Ennek fényében mondhatjuk, hogy ez egy magyarokkal szomszédos, illetve részben azokkal EGYÜTT is élt szláv populáció. És itt, ebben lesz a kutya elásva. Mert melyik a másik ilyen kezdetektől együtt élt, és tótnak hívott szláv? Hát északon a szlovákság ősei! [Félre téve azt a demagógiát, mely szerint "az összes szlovák csak bevándorló cseh".] Levezetésként tehát mondhatjuk, hogy a magyar itt KETTŐ szláv populációt illetett CSAK a TÓT névvel! Két olyat, amelyik már az elején összeért a magyar tömbbel. Az eddig kitárgyalt KAJ-nyelvűeket, akik közé az eredeti szlavónországiak is tartoztak, meg a szlovákság hajdani északi magvát. Ergo dől az, hogy "a magyar minden szlávot tótnak hívott". A cseheket nem hívta úgy. A ruszokat sem. A lengyeleket sem. A szlavobolgárokat sem. A szerbeket sem, mert ugye azokat rácozta. Továbbá mint látjuk, a földrajzi nevekben is eléggé sokáig elkülönült az, hogy Horvátország és(!) Szlavónország, vagyis Tótország. Ennek tudatában a tót definícióját leszűkíthetjük összesen két szláv populáció felé. És valami "magyarokkal együtt élt szlávokat" sejthetünk benne. Vagy valami "kárpát-medencei és medenceperemi szlávokat". Másokat pedig, akik eredetileg odébb voltak a magyar tömbtől, azokat nem. Talán ITT A KULCS. QED! És itt tegyük hozzá, hogy Horvát-Szlavónországon belül, az eredetileg(!) Horvátországnak hívott, picivel messzebbi rész autokhton ČA-nyelvű lakói sem voltak tótozva. Mert a KAJ-nyelvűektől eltérően, szintúgy odébb voltak a magyar tömbtől, hiába kerültek közös korona alá. Ők már a kezdet kezdetén is horvátozva voltak. Ahogyan végképp nem voltak soha tótozva a már részben említett, ŠTO-nyelvű szerbiaiak, boszniaiak, dubrovnikiak sem (mely kör tagjai a későbbi népes migrációkig délebbre tartózkodtak). A történet folytatásában pedig ismeretes, hogy a szlavón elnevezés pl. Szlavónia nevében, mára nagyban eltolódott azon nyugat-horvátországi területekre, melyek nagy hányada eredetileg a középkori Magyarország része volt, és nem Horvát-Szlavónországé. Ezzel szinkronban tehetett némi vándorutat a Tótország elnevezés is, mint Szlavónország egykori szinonimája. Odáig menve, hogy a kezdeti Horvát-Szlavónországot kezdték egyesek pusztán "Horvátországnak" jelölni, míg a Szlavónország vagy Tótország nevet meg egyre nyugatabbra írták. A mutatott térképen is már ez látható. Viszont nézzünk meg korábbi állapotokat tükröző térképeket! Azt fogjuk látni, amit mondtam. Mi több, az eredeti Szlavónország és Horvátország egybe esését a KAJ- és ČA- nyelvű területekkel, amennyiben olyan rekonstruált nyelvi térképet nézünk hozzá, ami az Oszmán időktől indult migrációk előtti állapotot mutatja. Egyébként jómagam nem osztom azt a hozzáállást, hogy a kedves viccek határain túlmenően is, érezhetőbb "fikázósdikba" menni ízléses dolog lenne. Akár azzal is, hogy "a magyart nem érdekelte, ezek hogyan beszélnek". Mert túl az ízlés kérdésein, aki így áll hozzá, könnyen átugorhatja akár a lényeget is. Nagyon úgy tűnik, hogy a magyar JÓL tudta, melyik szlávot hogyan nevezi! És nyilván nem minden magyar, de aránylag sokuk ismerhette is őket. Vagy lehetett akár kétnyelvű is, olyan helyeken, ahol együtt éltek. A hajdani magyarok jólinformáltsága révén kaphat értelmet az is, ahogyan aztán később, az észak felé mozgó ŠTO-nyelvűek közül, nem csak a pravoszláv szerbeket illette a magyar rác névvel, hanem bizony megnevezett katolikus vallásúakat is rácként! Olyanokat, akiket a mai szemlélet, pusztán a katolikus vallás révén, automatice besorol horvátnak. Mi több, még azt is megjegyzi, hogy "a magyarok tévedtek". Nem tévedtek! És az előbbi, ízlésre vonatkozó kis kritikám mellett, legyen ez jóleső minden magyarnak! Mert a régi magyarok igenis tisztában voltak vele, hogy mindazok, akiket rácnak hívtak, nyelvileg is egy további kört képeztek, vallástól tök függetlenül! Miközben akiket a korábbi századokban láthattak horvát-szlavónokként, azok még zömmel az említett ČA- és KAJ-nyelvű emberek voltak, akikről tudták, hogy a ŠTO-nyelvűektől miben és hogyan különböznek. Továbbá nem kihagyandó, hogy mindennek alapja egy olyan kor volt, amiben még a bosznia-hercegovinai ŠTO-nyelvű katolikusok zöme sem nevezte magát horvátnak! Sem pedig azok, akik pl. közülük vándoroltak szét, többek közt észak felé, mondjuk Magyarország, meg a ma Szlavóniaként ismert nyugat-horvátországi területek irányába. Vagy akár Dalmácia irányába. Amellett hogy még délebbre, a szintén ŠTO-nyelvű, tősgyökeres dubrovnikiak sem nevezték magukat horvátnak. A magyar meg úgy tűnik, közben azt is jól tudta, hogy a szerbiai, a boszniai és pl. a dubrovniki fakadhatnak valami közösebb tőről. Nyelvileg, vérileg, mindenhogy. Míg az általuk akkoriban látott, döntően ČA- és KAJ-nyelvű régi horvát-szlavónok, ugyan szintén szlávokként, de egy tágabb rokoni körben elhelyezhető unokatesók voltak.
Az oszmán birodalom,jócskán benne volt,h.a délvidékről,èszak felé menekültek a szlávok, főleg a szegényebb rétege,és munka hiányában a nemzés lett a fő időtöltés 🤗🙏🏻
@@ladislavvalent6791 Az Oszmán Birodalom terjeszkedése során, az általam említettek közül, elsősorban az őshonosan ŠTO-nyelvű zónából érkeztek hullámok, Szerbia és Bosznia-Hercegovina irányából. Ezek jól elkülöníthetőek az eredeti Horvát-Szlavónország ČA- és KAJ-nyelvű népességétől, melyeknek szintén mozogtak kisebb csoportjaik (pl. az osztrák-magyar határvidékre), de korántsem akkora tételben. A Szerbia és Bosznia-Hercegovina felől érkező hullámok okai pedig mindig az adott helyzettől függtek. A magyarországi Oszmán hódoltság időszaka előtt és után nyilván az érkezett ide, aki a balkáni Oszmán fennhatósággal nem kívánt együtt élni. Míg a kettő közti időszakban, tehát az úgynevezett itteni 150 év alatt, Oszmán alattvalókként jelentek meg, mely utóbbiak közt egyaránt voltak az Iszlámra áttértek és a keresztény (ortodox, katolikus) vallásukat megtartók is. A máig kitartóan nagy népességeket eredményező, ŠTO-nyelvű délszláv csoportok természetesen a magyarországi hódoltság után jöttek. Amellett is, hogy egyes területeken találtak a hódoltság idejéből maradtakat. Az 1690-es szerb Velika Seoba [Nagy Vándorlás] idejéből például van olyan adat, hogy az akkor Pomáz környékére érkező szerbek találkoztak néhány korábban itt élttel. Egyébként nem tudom, milyen "szegényebb rétegekről", meg milyen "gyereknemzőkről" beszél. Ha már említettem az 1690-es szerb Velika Seobát, annak eredményeként például az elit is megjelent. Világi és egyházi előkelőkkel egyaránt. A valóban szegények mellett, gazdag kereskedői réteggel is. Meg persze nagy számú katonáskodóval, akikre a Habsburgoknak szükségük volt. Olyan potenciált képviseltek, amivel sikerült azt is elkerülniük, hogy katolizálják őket. Mi több, Lipót biztosította a jogaikat. Nyilván nem csak szívjóságból, hanem azért, mert az ő érdekei is úgy kívánták. Ebben hol keres egy olyan, legatyásodott, buta, műveletlen társaságot, amelyik csak a gyerekgyártáshoz ért? A mai Magyarország területén élő szerbség ugyan alig néhány ezer fős, de a magyarországi nemzetiségek közül, százalékos arányban, ma is a magyarországi szerbség körében a legtöbb a diplomás. Nézzen utána. Ennek voltak-vannak régről hozott hagyományai is. Továbbá szintén a ŠTO-nyelvű délszláv mozgások eredményei azok a vallásilag katolikus, sokác, bunyevác és egyéb tömbök, melyekre egyáltalán nem volt soha jellemző a "henyélés". Sokuk valóban szegényen kezdte, de megbecsült gazdák kerültek ki közülük, továbbá jelentős saját értelmiség is. Ezeket nem én találom ki. Ha esetleg hülyére vesz, tehet ide ki röhögő fejet. Az már nem az én gondom.
@@cslprof mindig a témagazda nyitja a műsort, és ő hozza a térképeket, amikről aztán ő tart előadást. A másik ilyenkor csak reflektál. Javaslom a csatorna többi videóját is megnézésre a teljesebb kép érdekében.
A vlach görögül pásztort jelent ezért használják a románokra. A blach az ótörök nyelveken értelmezhető, amikor Anonymus blachokról írt egy avar törzsre gondolt. Britannia nevének eredete egy latinizált kelta szóra vezethető vissza, ez is nép név volt. Wales egy angolszász kifejezés a kelta származású rabszolgákra.
@@sandorszabo2836 a blakok nem az oláhok. Ők jóval korábban ott élt szkíta népesség volt. Csak a román történészek le akarják nyúlni maguknak a blakokat, hogy bizonyítsák, hogy ók mindig is ott éltek.
Egy kis érdekesség, hogy népcsoportok hogyan is olvadtak be a történelem folyamán. Erre itt a múrakeresztúri horvátok példája. Ez a minta szerintem régen is így zajlott mikor egy adott népcsoport kikerült a természetes közegéből és egy másikba került. Vagy éppen amikor egy népcsoport köré erőszakkal telepítettek idegenek népeket (külhoni magyarok esete pl) th-cam.com/video/uyjDn8OvsDU/w-d-xo.htmlsi=xKEWA9NXSRC3omNz
@@miklosbalatinecz6851 Hát, igen. Azért szerettünk volna hallani legalább 1-2 példát. Vésey társa elég fárasztó. Csak zavarog, de smmit nem tesz hozzá a videóhoz. Produkálja magát, mint egy szégyenlős kislány. Hallgatnám a Véseyt, és állandóan belebúg, mint egy megszeppent szerelmes. Próbál folyamatosan humorizálgatni, riheg-röhög kényszeredetten, mint egy idióma. És közben hülyeségeket beszél.
Nagyon szépen köszönöm az ismertetőt és a sok belefektetett munkát. 👍🏻 Sajnos Kővári úr sokszor feleslegesen zavarta meg az előadást feleslegesen. "...kurvára nem..." megszólalása pedig nem illet a színvonalhoz. Biztos vagyok benne, hogy sokkal értékesebb hozzászólásokra is képes.
Legények ez nagyon precíz dolog volt.Ezt nem tudtam .A román nyelvben sok a szláv szó.És cseországban is van ,,Valasszko,,tájegység.És a juhászok segégeit felvidéken úgy hívják hogy ,,valaszi,, .Egyes számban ,,vlach,, .
Jó rész volt ez is. Néhány - esetleg további zavart okozó - tényt azért említenék: -Horthy Miklós a kassai beszédében a tótokhoz szloviák nyelven szólt -a szlovákoknál mai napig vicc tárgya, hogy a sárosi nyelvjárás egy külön nyelv -a horvátok korábban a magyar helyesírást vették alapul az ő nyelvükhöz (ami ma Adrianskoga, az 1660-ban Adrianszkoga volt - lásd Zrínyi Péter angol wiki-szócikkje) És hogy az egyik legérdekesebb kérdéskörről, a származásról is legyen szó:A horvátok a Keleti-Kárpátokból (Krakkó és környéke, illetve attól keletre) származnak, a nevük is innen eredhet (kárpát-horvát, ugye csak mássalhangzócsoporton belüli változás), a gyakori szőkeség is érthető ezáltal - de újabban felmerült, hogy igazából iráni eredetű népről van szó. Ez azért is érdekes, mert a lengyelek mint tudjuk szarmaták, akik meg szkíták, rokonságban az oszétekkel, alánokkal, jászokkal vagy jazigokkal, akik meg elvileg iráni eredetűek. Az északi tótok, a szlovákok meg... arra is van elmélet, hogy a szlovák nyelv(ek, mert annyira azért különböztek egymástól, hogy két vármegyével arrébb már ne teljesen értsék egymást) a magyar nyelvből alakult ki úgy másfél ezer éve (Varga Csaba: szlovák, a kismagyar nyelv) - na de akkor mi a szláv, ha a nyelv alapja a magyar? Kik a szlávok, ha a lengyelek nem azok, a horvátok nem azok, az oroszok nem azok, a szerbek nem azok? Még a gepida-kérdés az érdekes, meg igazából minden, ami a hun és magyar korszak között történt - ha történt egyáltalán, de ez talán már túl messzire menne.
A szlávok-Attila lefokozta a római birodalomban erkölcstelenné vált embereket.(összefoglaló néven szkítákat) Ezért nincsenek szláv törzsek.A szláv őshaza a Visztulától keletre,a Pripjaty mocsár. Ennek 2/3-3/4 magyar TÁRSORSZÁG. Ilyvó ,Halics, Ladomér.Majd a Tatárjárás után már nem. Akik rendelkeztek még közös őstudattal,azok bejönnek a Kárpát-medencébe.Az első "szlávok" ekkor jönnek be.Figyelem! Akkor még a nyelv NEM SZÁMÍT. A lengyelek-szarmaták,a bulgárok-HUNOK. Nagy kérdés a cseh és a horvát. A horvát szintén Árpád sávos lobogóval rendelkeznek,-csak sakktáblában elrendezve.Tehát a hunoknak a legközelebb a szarmaták állnak(lengyelek) az egyik oldalon,a másik oldalon a horvátok.A Pallas lexikon név szerint említi az utolsó magyart,aki fennhangon beszélt a horvát-magyar testvériségről a XIX.század elején.A hunok előtt a csehek.A zászlajuk-ellentétben a többi szlávtól-csak hasíték a kék szín. Szerb-legalázatosabb szolgája,azaz-RABSZOLGA.Miskolci Jogi Egyetem,latin tk. 3.oldal. Természetesen nagy kérdés:Kik a wlachok,kik a NÉMETEK.Nem ma-akkor. Wlach-FOGLALKOZÁS. Vannak magyar wlachok is.Meg dalmata,szerb,kun (talán bulgár) is.Fegyverviselési jog vízválasztó!! Németek: "A magyarok a tőlük nyugatra lakó AVAROKAT/VÁRIAKAT németeknek nevezték." Innen teljesen más az István-Koppány ellentét ! Azt viszont egyenként kell vizsgálni,kik a valódi germánok,és kik nem.Az biztos,Mátyás halála után rövid idő alatt "elgermánosodnak".Tehát,ha olyan falunévvel találkozunk,h.:OLÁHNÉMETI-ez biza avar pásztornépet jelent,és nem valami furcsa germán-román keveredést.
Erről nekem az jut eszembe, amit a hasonló szlovák elképzelés mond, hogy magyarok tulajdonképpen nem léteznek, mivelhogy genetikailag szlávok, akikre rákényszerítették a magyar nyelvet. Egyébként a genetika azt mutatja hogy ebből a szempontból a magyarokhoz legközelebb a tótok vannak.
Liptói vagyok, viszont magyar nemes ;)
Talán az a gond, hogy a szláv nyelveket 3 részre osztják és az nem teljesen egyezik meg a beosztással. 4 felé is oszthatók a csa tengerpartis, cso szlovákos és kaj szlovén szlavontót nyelvet délnyugati nyelvként is lehetne értelmezni.A gond az átmenetekkel van. A nyugati szlávok és keleti szlávok között. Valamint a déli szlávok és délnyugati szlávok között.
Az ókori egyiptomi Thoth leszármazottai a tótok ?
Ezen a vonalon mennénk akkor az Atlantisziak leszármazottaik! So se lehet tudni! Nu gyakujem ! Bejött Árpád a népével ide a szlávok közzé. Mi voltunk a korabeli migránsok :))
Sheiiiit! We wuz kangz N sheeiiiit!
@@luinemoluinemo4985 Milyen szlávok közé? Mi a jóistent hadoválsz itt össze?
@@luinemoluinemo4985Nem! Avarok=magyarok laktak itt. A medence, közèpen lakott volt. Azert tudtak a szlavok csak a szèlèn megtelepedni, ott a nèpsürűsèg alacsony volt. (Slave= rabszolga a jelentèse, a rômaiak àltal elhurcolt emberek keverèke)
Kanadában is akadhatnak szép számmal. Anyai felmenőim rokonsága disszidált oda, öreganyám szerint meg is tollasodtak ott.
A dutch és a teutsche már miért lenne véletlen, amikor Hollandia magyar történelmi neve Németalföld?
Tóthnal, van a Legkisebb tör. Csak akkor, szurika mikor kell... KISANTANT... NEM szűnik meg!! Okosok!!
Megerősítem, hogy nem véletlen. Mert mindkettő a germán *thiudiskaz folytatása. Amit egyes századokkal ezelőtt élt hollandok pl. "duutsc(h)" alakban használtak alkalmasint önmagukra is. Onnan vette az angol.
ez nagyon jó volt
Gyűlölt ellenségeinkkel van dolgom?
Az miért lehet,hogy a kárpátmedencei germánok szláv hatásra elszlávosodtak,a kievi rusz vikingjei(szintén germánok)szláv hatásra elszlávosodtak,a magyarországi,vagy szlovákiai németek elmagyarosodtak,vagy elszlovákosodtak.Ezek a germánok ennyire nem ragaszkodnak a nyelvükhöz?
@@PeterTeglas-lt9ld pontosan. Németek. Ezt kapták parancsba.
Bocsika! Fájó szívvel közlöm, a Kárpát-medencében NINCSENEK se germánok,se szlávok,se törökök.Kievvel az történik,mint a szarmatákkal(lengyelekkel), bulgárokkal(hunokkal) sok-sok szláv rabszolgát vesznek-ettől elszlávosodnak.Mennyiségi kérdés.
A másik beolvadási vonal (ez minket fájóan érint ) a vallás.Az erkölcs vezérelt népnek elveszik a vallását-nyelvet cseréltet a hatalom.Lásd pl. Nagy Sándor hellenizmusát.Ma minimum 2,5 millió magyarból lett tót ( rekatolizáció) majd 15 millió magyarból lett román. (ortodoxia)
Németország keleti fele megvan? Az nagyrészt szláv volt. Szláv alapítású Berlin és Drezda is. Ott például egy jelentős szláv tömeg németesedett el a középkor során. Az utolsó nem asszimilálódottak a luzsicai szerbek, vagy ugye németből magyarba átvett nevükön szorbok. Ezt nem én találom ki. A német történelemnek is része. Sőt, a terjeszkedő német (pl. szász urak) komoly harcokat és diplomáciai huzavonákat folytattak, míg az egész terület hozzájuk került. Komoly szláv államszerveződés folyt, szláv urak által vert pénzzel, szláv várakkal-erődökkel, mindennel. A terület német populációjában is elég nagy pl. a kelti-balti alrassz jelenléte, ami nem véletlen. Sok volt az szláv felmenő, akik közt gyakori volt.
A germánok döntöttek,kit
kell innen kizavarni,csak akkor nem számított az
Árpád sereggel,de attól a terv,még élhet ( I.,II.WW) 🤔
Ez nagyon laikus válasz,parancsra nem lehet ilyesmit megvalósitani.Vagy ez csak vicc akart lenni. @@foldkorosok
Ükapám morva földön született. De horvát származású volt. Családi történetek szerint vándor szakemberként dolgozott Kismarton és Zágráb között. Magyarul nem beszélt, csak "szlávul", és németül.
Az eredeti Szlavónország a Zágráb körüli régió, ami nyelvileg a kajkavski, avagy KAJ-nyelvi zóna. Az eredeti Horvátország pedig a tenger melletti [de Dalmácia és Dubrovnik nélküli!] terület, melynek mára visszaszorult natív nyelve a čakavski, avagy ČA-nyelv volt. Közben a szerbnek, továbbá a mai horvát irodalmi nyelvnek is alapját képező štokavskiról, avagy ŠTO-nyelvről csak később ejthetünk szót, mert az a témát képező területen nemigen volt őshonos! És mielőtt tovább mennénk, az említett 3 szláv nyelvváltozat nevéről annyit, hogy azok a "MI?" kérdő névmás általuk használt megfelelői után kapták a nevüket: "KAJ? ČA? ŠTO?". Az pedig lehet, hogy sok magyart nem érdekel, hogy "melyik szláv hogyan beszél", de akkor is figyeljen ide, mert amit mondok, annak lesz szerepe abban, hogy a magyarok KIT hívhattak "tótnak" és kit nem!
Tehát elsőként térjünk vissza az eredeti Szlavónország, a Zágráb környéki széles régió natív nyelvéhez, a kajkavskihoz, avagy KAJ-nyelvhez! Ez a szláv változat a szlovénnel tartozik egy nagy körbe. Továbbá a Dunántúlon egykor létezett, kisebb-nagyobb pannonszláv foltok nagy többsége is e körhöz állhatott közelebb. Innentől megállapíthatjuk, hogy a KAJ- illetve proto-KAJ-nyelvű népesség volt egy olyan, mely nem csak az eredeti Szlavónországban volt a magyarok tőszomszédja, hanem még a magyarországi területek egy részén is, kezdetektől együtt élhettek a magyarokkal. Ennek fényében mondhatjuk, hogy ez egy magyarokkal szomszédos, illetve részben azokkal EGYÜTT is élt szláv populáció. És itt, ebben lesz a kutya elásva. Mert melyik a másik ilyen kezdetektől együtt élt, és tótnak hívott szláv? Hát északon a szlovákság ősei! [Félre téve azt a demagógiát, mely szerint "az összes szlovák csak bevándorló cseh".]
Levezetésként tehát mondhatjuk, hogy a magyar itt KETTŐ szláv populációt illetett CSAK a TÓT névvel! Két olyat, amelyik már az elején összeért a magyar tömbbel. Az eddig kitárgyalt KAJ-nyelvűeket, akik közé az eredeti szlavónországiak is tartoztak, meg a szlovákság hajdani északi magvát. Ergo dől az, hogy "a magyar minden szlávot tótnak hívott". A cseheket nem hívta úgy. A ruszokat sem. A lengyeleket sem. A szlavobolgárokat sem. A szerbeket sem, mert ugye azokat rácozta. Továbbá mint látjuk, a földrajzi nevekben is eléggé sokáig elkülönült az, hogy Horvátország és(!) Szlavónország, vagyis Tótország. Ennek tudatában a tót definícióját leszűkíthetjük összesen két szláv populáció felé. És valami "magyarokkal együtt élt szlávokat" sejthetünk benne. Vagy valami "kárpát-medencei és medenceperemi szlávokat". Másokat pedig, akik eredetileg odébb voltak a magyar tömbtől, azokat nem. Talán ITT A KULCS. QED!
És itt tegyük hozzá, hogy Horvát-Szlavónországon belül, az eredetileg(!) Horvátországnak hívott, picivel messzebbi rész autokhton ČA-nyelvű lakói sem voltak tótozva. Mert a KAJ-nyelvűektől eltérően, szintúgy odébb voltak a magyar tömbtől, hiába kerültek közös korona alá. Ők már a kezdet kezdetén is horvátozva voltak. Ahogyan végképp nem voltak soha tótozva a már részben említett, ŠTO-nyelvű szerbiaiak, boszniaiak, dubrovnikiak sem (mely kör tagjai a későbbi népes migrációkig délebbre tartózkodtak).
A történet folytatásában pedig ismeretes, hogy a szlavón elnevezés pl. Szlavónia nevében, mára nagyban eltolódott azon nyugat-horvátországi területekre, melyek nagy hányada eredetileg a középkori Magyarország része volt, és nem Horvát-Szlavónországé. Ezzel szinkronban tehetett némi vándorutat a Tótország elnevezés is, mint Szlavónország egykori szinonimája. Odáig menve, hogy a kezdeti Horvát-Szlavónországot kezdték egyesek pusztán "Horvátországnak" jelölni, míg a Szlavónország vagy Tótország nevet meg egyre nyugatabbra írták. A mutatott térképen is már ez látható. Viszont nézzünk meg korábbi állapotokat tükröző térképeket! Azt fogjuk látni, amit mondtam. Mi több, az eredeti Szlavónország és Horvátország egybe esését a KAJ- és ČA- nyelvű területekkel, amennyiben olyan rekonstruált nyelvi térképet nézünk hozzá, ami az Oszmán időktől indult migrációk előtti állapotot mutatja.
Egyébként jómagam nem osztom azt a hozzáállást, hogy a kedves viccek határain túlmenően is, érezhetőbb "fikázósdikba" menni ízléses dolog lenne. Akár azzal is, hogy "a magyart nem érdekelte, ezek hogyan beszélnek". Mert túl az ízlés kérdésein, aki így áll hozzá, könnyen átugorhatja akár a lényeget is. Nagyon úgy tűnik, hogy a magyar JÓL tudta, melyik szlávot hogyan nevezi! És nyilván nem minden magyar, de aránylag sokuk ismerhette is őket. Vagy lehetett akár kétnyelvű is, olyan helyeken, ahol együtt éltek.
A hajdani magyarok jólinformáltsága révén kaphat értelmet az is, ahogyan aztán később, az észak felé mozgó ŠTO-nyelvűek közül, nem csak a pravoszláv szerbeket illette a magyar rác névvel, hanem bizony megnevezett katolikus vallásúakat is rácként! Olyanokat, akiket a mai szemlélet, pusztán a katolikus vallás révén, automatice besorol horvátnak. Mi több, még azt is megjegyzi, hogy "a magyarok tévedtek". Nem tévedtek! És az előbbi, ízlésre vonatkozó kis kritikám mellett, legyen ez jóleső minden magyarnak! Mert a régi magyarok igenis tisztában voltak vele, hogy mindazok, akiket rácnak hívtak, nyelvileg is egy további kört képeztek, vallástól tök függetlenül! Miközben akiket a korábbi századokban láthattak horvát-szlavónokként, azok még zömmel az említett ČA- és KAJ-nyelvű emberek voltak, akikről tudták, hogy a ŠTO-nyelvűektől miben és hogyan különböznek. Továbbá nem kihagyandó, hogy mindennek alapja egy olyan kor volt, amiben még a bosznia-hercegovinai ŠTO-nyelvű katolikusok zöme sem nevezte magát horvátnak! Sem pedig azok, akik pl. közülük vándoroltak szét, többek közt észak felé, mondjuk Magyarország, meg a ma Szlavóniaként ismert nyugat-horvátországi területek irányába. Vagy akár Dalmácia irányába. Amellett hogy még délebbre, a szintén ŠTO-nyelvű, tősgyökeres dubrovnikiak sem nevezték magukat horvátnak. A magyar meg úgy tűnik, közben azt is jól tudta, hogy a szerbiai, a boszniai és pl. a dubrovniki fakadhatnak valami közösebb tőről. Nyelvileg, vérileg, mindenhogy. Míg az általuk akkoriban látott, döntően ČA- és KAJ-nyelvű régi horvát-szlavónok, ugyan szintén szlávokként, de egy tágabb rokoni körben elhelyezhető unokatesók voltak.
Az oszmán birodalom,jócskán benne volt,h.a délvidékről,èszak felé menekültek a szlávok,
főleg a szegényebb rétege,és munka hiányában
a nemzés lett a fő időtöltés 🤗🙏🏻
@@ladislavvalent6791 Az Oszmán Birodalom terjeszkedése során, az általam említettek közül, elsősorban az őshonosan ŠTO-nyelvű zónából érkeztek hullámok, Szerbia és Bosznia-Hercegovina irányából. Ezek jól elkülöníthetőek az eredeti Horvát-Szlavónország ČA- és KAJ-nyelvű népességétől, melyeknek szintén mozogtak kisebb csoportjaik (pl. az osztrák-magyar határvidékre), de korántsem akkora tételben. A Szerbia és Bosznia-Hercegovina felől érkező hullámok okai pedig mindig az adott helyzettől függtek. A magyarországi Oszmán hódoltság időszaka előtt és után nyilván az érkezett ide, aki a balkáni Oszmán fennhatósággal nem kívánt együtt élni. Míg a kettő közti időszakban, tehát az úgynevezett itteni 150 év alatt, Oszmán alattvalókként jelentek meg, mely utóbbiak közt egyaránt voltak az Iszlámra áttértek és a keresztény (ortodox, katolikus) vallásukat megtartók is. A máig kitartóan nagy népességeket eredményező, ŠTO-nyelvű délszláv csoportok természetesen a magyarországi hódoltság után jöttek. Amellett is, hogy egyes területeken találtak a hódoltság idejéből maradtakat. Az 1690-es szerb Velika Seoba [Nagy Vándorlás] idejéből például van olyan adat, hogy az akkor Pomáz környékére érkező szerbek találkoztak néhány korábban itt élttel.
Egyébként nem tudom, milyen "szegényebb rétegekről", meg milyen "gyereknemzőkről" beszél. Ha már említettem az 1690-es szerb Velika Seobát, annak eredményeként például az elit is megjelent. Világi és egyházi előkelőkkel egyaránt. A valóban szegények mellett, gazdag kereskedői réteggel is. Meg persze nagy számú katonáskodóval, akikre a Habsburgoknak szükségük volt. Olyan potenciált képviseltek, amivel sikerült azt is elkerülniük, hogy katolizálják őket. Mi több, Lipót biztosította a jogaikat. Nyilván nem csak szívjóságból, hanem azért, mert az ő érdekei is úgy kívánták. Ebben hol keres egy olyan, legatyásodott, buta, műveletlen társaságot, amelyik csak a gyerekgyártáshoz ért? A mai Magyarország területén élő szerbség ugyan alig néhány ezer fős, de a magyarországi nemzetiségek közül, százalékos arányban, ma is a magyarországi szerbség körében a legtöbb a diplomás. Nézzen utána. Ennek voltak-vannak régről hozott hagyományai is.
Továbbá szintén a ŠTO-nyelvű délszláv mozgások eredményei azok a vallásilag katolikus, sokác, bunyevác és egyéb tömbök, melyekre egyáltalán nem volt soha jellemző a "henyélés". Sokuk valóban szegényen kezdte, de megbecsült gazdák kerültek ki közülük, továbbá jelentős saját értelmiség is. Ezeket nem én találom ki. Ha esetleg hülyére vesz, tehet ide ki röhögő fejet. Az már nem az én gondom.
Vésey Kovács László klasszissal okosabb, felkészültebb. Kár megszakítani. Ha nem késne el mindenhonnan, valami díjat is érdemelne.
@@cslprof mindig a témagazda nyitja a műsort, és ő hozza a térképeket, amikről aztán ő tart előadást. A másik ilyenkor csak reflektál. Javaslom a csatorna többi videóját is megnézésre a teljesebb kép érdekében.
...na...ez klasz volt...köszi Vésey
Egyszer olvastam, hogy a vlach/blach név valamiféle ógermán valaszi szóból ered, ami kívülállót jelent. Britanniában Wales neve is valami hasonló...
A vlach görögül pásztort jelent ezért használják a románokra. A blach az ótörök nyelveken értelmezhető, amikor Anonymus blachokról írt egy avar törzsre gondolt. Britannia nevének eredete egy latinizált kelta szóra vezethető vissza, ez is nép név volt. Wales egy angolszász kifejezés a kelta származású rabszolgákra.
@@sandorszabo2836 a blakok nem az oláhok. Ők jóval korábban ott élt szkíta népesség volt. Csak a román történészek le akarják nyúlni maguknak a blakokat, hogy bizonyítsák, hogy ók mindig is ott éltek.
A szlávok összetételéről, keveredéséről régen is meg ma is keveset tudunk.
Mostanra mar mindegy , hogy hogy volt , ma ez van es nem mindegy, hogy hogy lessz . Erre szoktuk mondani mi :hogy hogyhogyha...
Egy kis érdekesség, hogy népcsoportok hogyan is olvadtak be a történelem folyamán.
Erre itt a múrakeresztúri horvátok példája.
Ez a minta szerintem régen is így zajlott mikor egy adott népcsoport kikerült a természetes közegéből és egy másikba került. Vagy éppen amikor egy népcsoport köré erőszakkal telepítettek idegenek népeket (külhoni magyarok esete pl)
th-cam.com/video/uyjDn8OvsDU/w-d-xo.htmlsi=xKEWA9NXSRC3omNz
Ennyi tévedés egy csomóban, igazán nem semmi.
Mire gondolsz?
@@miklosbalatinecz6851 Hát, igen. Azért szerettünk volna hallani legalább 1-2 példát. Vésey társa elég fárasztó. Csak zavarog, de smmit nem tesz hozzá a videóhoz. Produkálja magát, mint egy szégyenlős kislány. Hallgatnám a Véseyt, és állandóan belebúg, mint egy megszeppent szerelmes. Próbál folyamatosan humorizálgatni, riheg-röhög kényszeredetten, mint egy idióma. És közben hülyeségeket beszél.
Rentély? Nekem is.😂
Nagyon szépen köszönöm az ismertetőt és a sok belefektetett munkát. 👍🏻
Sajnos Kővári úr sokszor feleslegesen zavarta meg az előadást feleslegesen.
"...kurvára nem..." megszólalása pedig nem illet a színvonalhoz.
Biztos vagyok benne, hogy sokkal értékesebb hozzászólásokra is képes.
@@TamásTóth-z5c javaslom a többi videót is megnézésre, és egyből kiderül.
A tótok a totenkopf diviziobol erednek. Egyik alakulatukat vesey vezette ők késtek el, ezer vannak 3 helyen
Tűpontos, Gratulálok. Kelenföld ezért a Kelen-eké! ;)
Jó a videó.
EngemTòth Zoltának hívnak😂
Na! Akkor ezt az egész tótosodást köszönhetjük főleg a töröknek. Meg a "drágajó" bécsi kamarillának 19. században...
Legények ez nagyon precíz dolog volt.Ezt nem tudtam .A román nyelvben sok a szláv szó.És cseországban is van ,,Valasszko,,tájegység.És a juhászok segégeit felvidéken úgy hívják hogy ,,valaszi,, .Egyes számban ,,vlach,, .
Ezek a Germánok wiszont a Keleti Gotók utódai lehettek akik Attilával jöttek be!
Jó rész volt ez is. Néhány - esetleg további zavart okozó - tényt azért említenék:
-Horthy Miklós a kassai beszédében a tótokhoz szloviák nyelven szólt
-a szlovákoknál mai napig vicc tárgya, hogy a sárosi nyelvjárás egy külön nyelv
-a horvátok korábban a magyar helyesírást vették alapul az ő nyelvükhöz (ami ma Adrianskoga, az 1660-ban Adrianszkoga volt - lásd Zrínyi Péter angol wiki-szócikkje)
És hogy az egyik legérdekesebb kérdéskörről, a származásról is legyen szó:A horvátok a Keleti-Kárpátokból (Krakkó és környéke, illetve attól keletre) származnak, a nevük is innen eredhet (kárpát-horvát, ugye csak mássalhangzócsoporton belüli változás), a gyakori szőkeség is érthető ezáltal - de újabban felmerült, hogy igazából iráni eredetű népről van szó. Ez azért is érdekes, mert a lengyelek mint tudjuk szarmaták, akik meg szkíták, rokonságban az oszétekkel, alánokkal, jászokkal vagy jazigokkal, akik meg elvileg iráni eredetűek.
Az északi tótok, a szlovákok meg... arra is van elmélet, hogy a szlovák nyelv(ek, mert annyira azért különböztek egymástól, hogy két vármegyével arrébb már ne teljesen értsék egymást) a magyar nyelvből alakult ki úgy másfél ezer éve (Varga Csaba: szlovák, a kismagyar nyelv) - na de akkor mi a szláv, ha a nyelv alapja a magyar? Kik a szlávok, ha a lengyelek nem azok, a horvátok nem azok, az oroszok nem azok, a szerbek nem azok?
Még a gepida-kérdés az érdekes, meg igazából minden, ami a hun és magyar korszak között történt - ha történt egyáltalán, de ez talán már túl messzire menne.
A szlávok-Attila lefokozta a római birodalomban erkölcstelenné vált embereket.(összefoglaló néven szkítákat) Ezért nincsenek szláv törzsek.A szláv őshaza a Visztulától keletre,a Pripjaty mocsár. Ennek 2/3-3/4 magyar TÁRSORSZÁG. Ilyvó ,Halics, Ladomér.Majd a Tatárjárás után már nem. Akik rendelkeztek még közös őstudattal,azok bejönnek a Kárpát-medencébe.Az első "szlávok" ekkor jönnek be.Figyelem! Akkor még a nyelv NEM SZÁMÍT. A lengyelek-szarmaták,a bulgárok-HUNOK. Nagy kérdés a cseh és a horvát. A horvát szintén Árpád sávos lobogóval rendelkeznek,-csak sakktáblában elrendezve.Tehát a hunoknak a legközelebb a szarmaták állnak(lengyelek) az egyik oldalon,a másik oldalon a horvátok.A Pallas lexikon név szerint említi az utolsó magyart,aki fennhangon beszélt a horvát-magyar testvériségről a XIX.század elején.A hunok előtt a csehek.A zászlajuk-ellentétben a többi szlávtól-csak hasíték a kék szín.
Szerb-legalázatosabb szolgája,azaz-RABSZOLGA.Miskolci Jogi Egyetem,latin tk. 3.oldal.
Természetesen nagy kérdés:Kik a wlachok,kik a NÉMETEK.Nem ma-akkor.
Wlach-FOGLALKOZÁS. Vannak magyar wlachok is.Meg dalmata,szerb,kun (talán bulgár) is.Fegyverviselési jog vízválasztó!!
Németek: "A magyarok a tőlük nyugatra lakó AVAROKAT/VÁRIAKAT németeknek nevezték." Innen teljesen más az István-Koppány ellentét ! Azt viszont egyenként kell vizsgálni,kik a valódi germánok,és kik nem.Az biztos,Mátyás halála után rövid idő alatt "elgermánosodnak".Tehát,ha olyan falunévvel találkozunk,h.:OLÁHNÉMETI-ez biza avar pásztornépet jelent,és nem valami furcsa germán-román keveredést.
Erről nekem az jut eszembe, amit a hasonló szlovák elképzelés mond, hogy magyarok tulajdonképpen nem léteznek, mivelhogy genetikailag szlávok, akikre rákényszerítették a magyar nyelvet. Egyébként a genetika azt mutatja hogy ebből a szempontból a magyarokhoz legközelebb a tótok vannak.