Minden történet egy horrortörténet - Veres Attila

Veres Attila a horror és a weird irodalom Zsoldos Péter-díjas mestere és nemzetközileg is elismert szerzője. Forgatókönyvíróként hazai és nemzetközi projecteken
dolgozik, miközben az USA-ban és spanyol nyelvterületen már megjelent The Black Maybe című kötetéért Bram Stoker-díjra jelölték. Ami irtó menő, és irtó ritka magyar írók esetében!
Attilával a horrortörténetekről beszélünk, és mindenről, ami a horror pszichológiájával, és a történetmesélés pszichológiájával összefügg. Legalább annyi meglepő fordulat és ütős gondolat lesz a podcast-beszélgetésben, mint amennyi Attila írásaiban általában szembejön. Érintjük majd, hogy:
- a történet miért nem egyenlő a cselekménnyel?
- miért izgalmasak a cselekmény nélküli sztorik?
- mik/kik voltak Attila korai írói inspirációi? (pl. H.P. Lovecraft, Stephen King, Philip K. Dick)
- mi a koncepciója Attila legújabb, Ghost Royale című kísértettörténetének?
- miért kerüli messziről a horror-kliséket?
- mi az írói módszere arra, hogy a realitásból berántson egy rémálomba?
- hogyan korlátozza a történetmesélőt a hollywoodi "lekerekített történetmesélés"?
- miért alaptémája a horrornak a kontrollvesztés? avagy miért horror az 'Alien', és miért nem horror az 'Aliens'
- melyik sztorik tesznek úgy, mintha horrorok lennének, pedig nem azok?
- melyik horrorok nem tűnnek horrornak, pedig bizony azok?
- miért minden történet számít horrortörténetnek?
- és végeredményben miért nem kell minden történetet elmesélni?
Fotó: Valuska Gábor / konyvesmagazin.hu
Olvass Veres Attila-köteteket:
agavekonyvek.h...
Kövesd Attilát:
/ cellofoidapark
Támogasd az epizódok felvételét egy kávé árával:
patreon.com/SztoriPodcast
---
Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:
Facebook: sztori.podcast
Zárt csoport: groups/sztori.klub/
Instagram: sztori.podcast
--
Hirdetés és együttműködés:
[e-mail]
www.showcast.tech

[@phero9]

Eléggé zavaró Attila beszéde. Sokszor nem lehet érteni, amit mond. Mintha csak unottan dünnyögne, túl nagy erőfeszítés lenne számára normálisan megformálni a szavakat. Ismerem egy pár munkáját, és azok tetszettek, de maga Attila azt az érzést kelti az emberben a megnyilvánulásaival és a kommunikációjával, hogy rettenetesen el van szállva magától, és magasról tojik mindenki másra. Lehet nincs így, de számomra nagyon ezt sugározza.

[@forgottengod]

Jómagam is amatőr író vagyok - olyan értelemben, hogy nincs publikált történetem -, és nem feltétlen számítottam arra, hogy kicsit írói kurzusra is jövök, de egyáltalán nem bánom, mert tanultam bár dolgot. Bár Veres Attila és én én abszolút teljesen más irányból jövünk az írói terepre, más történetek és más eszközök azok amikkel dolgozunk, de pont ezért érzem olyan fontosnak a dolgokat, amiket Attila mondott, mert hogy magamtól nem jutott volna eszembe.
Szokták elég gyakran tanácsolni, hogy mozdulj ki a komfortzónádból, és bár a horror abszolút a komfortműfajom, de az, ahogy Attila dolgozik és amilyen módszerekkel dolgozik, ahogy megközelíti az teljesen egy new horizon. Nagyon hasznos és nagyon érdekes volt, s az elkövetkezendő időben nagyon sokat fogok is ezeken gondolkodni, hogy vajon én hogyan tudom kamatoztatni az itt elhangzott eszmefuttatásokat, mint író.
Úgyhogy nagyon köszönöm szépen az interjút!
És abszolút velem maradnak Attila írásai, a Kis Gömböctől, meg azoktól a nyomorult plüssöktől még most is vannak "megállok a fejlődésben" pillanataim. Jó meg az egész A Valóság Helyreállítása is úgy fantasztikus ahogy