Vándorutam roskadozva járom

Vándorutam roskadozva járom,
lelkemen borong a fájdalom.
Éjszakán is elkerül az álom,
akkor is a szívem fájlalom.
Refrén:
Szánj meg, ó, mert bűnöm, mint a tenger,
néha majdnem összeroskadok,
ím, előtted áll egy bűnös ember,
szánj meg, ó, bár méltó nem vagyok!
Ködbe tűnt a szívem tarka rétje,
bánatom az égig tornyosul.
Zord magányom, kínzó éj sötétje
szívet tépő módon rám borul.
Itt hozom, most éltem romlott multját,
íme, néked én most átadom.
Fogadd szívem minden hódolatát,
s egész éltem, drága Jézusom!
Bűnbocsánat éltető igéjét
Jézus szólja mennyből most hozzád,
Kínos éjed minden fájdalmáért
hozta ő szent, nagy áldozatát.
Golgotán van bűnödre bocsánat,
megtisztít az áldott, drága vér,
Tűnjön el a szívedből a bánat,
megbocsát Atyánk a Jézusért!