Szólásszabadság Konferencia - Kerekasztal-beszélgetés

A nyugati demokráciák legfontosabb értékei között szokták felsorolni a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságát. A tétel ott szerepel a legtöbb nemzetközi jogi dokumentumban, a nemzeti alkotmányokban és alaptörvényekben. Politikusok és bürokraták hivatkoznak rá vélt vagy valós, múlt- vagy jelenbéli elnyomó rezsimekkel és gyakorlatokkal szemben. A szólásszabadságot legtöbbször a tekintélyelvű berendezkedésektől, esetleg a vallásos elnyomástól szokta félteni a liberális-demokrata fősodor.
De mintha az utóbbi évtizedekben valami megváltozott volna. A különféle érzékenységek védelme, a haladás, a wokery, a liberális-demokrata status quo mintha fontosabb volna a szólásszabadság ügyénél. Az egyetemek, a progresszívek és a nagy techcégek mind rendre a szólásszabadság ügyével szemben foglalnak állást. A szólásszabadság korlátozható, ha a szabad szólás nem kívánatos beszélők részéről valósul meg - így a populisták, nacionalisták, vallásos csoportok részéről. Valóban nyugati, demokratikus alapérték-e még a szólásszabadság, vagy csak retorikai eszköz a hatalmi pozícióikat védő bürokraták részéről? Milyen kihívások érik a szólásszabadságot, és hogyan lehet azt megvédeni?
A konferencián ezekre a kérdésekre is kerestük a választ neves hazai és külföldi előadók részvételével.
Résztvevők:
Prof. Dr. Schmidt Mária főigazgató, Terror Háza Múzeum
Demeter Szilárd igazgató, Petőfi Irodalmi Múzeum
Dr. Megadja Gábor igazgató, Politikai Gondolkodás Kutatóintézet, Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány
Bővebben a konferenciáról: szazadveg.hu/cikkek/buszkenek...

[@MsGyzy]

Marpedig olyan nincs, hogy szolasszabadsag sem jobb sem baloldalon!

[@eprespacal1]

Szerintem van.