Children of Distance : Emlékezz rám 2 (dalszöveggel)

แชร์
ฝัง
  • เผยแพร่เมื่อ 17 ก.ย. 2024
  • 1. Versszak: (Carp-E)
    Szerelmem még zakatol az eltűnt szavak vágányán,
    Mondd hogy te is így érzed és halálomig várnál rám
    Számomra az elmúlt idő lett a menedékem,
    Pár emlékkel most rólad mégis megelégszem.
    Félve nézünk egymásra mert kezedben az életem
    Az idő tőlem elrabolna és nekem kell megvédenem
    Hogyan állítsam meg? Kérlek mondd el és én úgy fogom!
    Már nem akarok felnőni... halkan suttogom...
    Eltűnnék elbújnék, de bárcsak láthatnád
    Mert számtalan év nem volt elég amíg vártam rád
    De ha nehéz lesz, én úgyis megszököm
    Az elmúlás integet és gyáván elköszön
    Szívem zenedoboza magát kinyitni még képtelen
    Bezárva hallgat benne pár kósza érzelem
    Nem hitt bennem más, végül te mondtál le rólam
    Ez egyedül nem megy te kellesz hogy megoldjam!
    Refrén: (Ladányi Patrícia)
    Emlékezz rám mikor fúj a szél,
    Emlékezz mikor minden véget ér
    Nézz rám, fogd meg a kezem
    Szorítsd meg bátran míg lehunyom a szemem
    Emlékezz mennyire szerettél
    Mennyire fájt mikor elmentél
    Nézz rám, fogd meg a kezem
    Szorítsd meg bátran míg lehunyom a szemem
    2. Versszak: (Horus)
    Múlnak az évek a szalag lejárta után,
    Halványuló lényem egy emlék marad csupán
    Egy eltévedt világban egy szenvedélyes lélek,
    Ki úttalan utakon ködös rengetegbe tévedt
    Végső lehelettel égbe küldött kívánságom nem más
    Csak emlékemet őrizd meg bár tudom úgyis megvársz
    Egy kis helyet hagyj meg nekem ahol nyugalomra lelhetek,
    Hogy tudjam azt nem feled el a szíved mikor elmegyek!
    Oly messze száll a szó, de távol még a cél
    Vajon megkapod e mindezt, ugyan nálad partot ér?
    A semmibe fog veszni vagy a világ zárja magába
    Lesz ki befogadja vagy a magány küldi halálba
    Bizonytalan jövő, bizony nem tudom mit tartogat
    De bízom benne egyszer talán hallom még a hangodat
    Karjaimba borulva csókolod a szám
    De addig annyit kérek mindig emlékezz rám...
    Refrén: (Ladányi Patrícia)
    Emlékezz rám mikor fúj a szél,
    Emlékezz mikor minden véget ér
    Nézz rám, fogd meg a kezem
    Szorítsd meg bátran míg lehunyom a szemem
    Emlékezz mennyire szerettél
    Mennyire fájt mikor elmentél
    Nézz rám, fogd meg a kezem
    Szorítsd meg bátran míg lehunyom a szemem
    3. Versszak: (Shady)
    Hiányzol néha még, látom az arcodat
    De a filmünk véget ért és nem úgy mint az alkonyat
    Mert elsötétült minden már hova tűntek a színek?
    Néha ízekre szednek a szomorú keserű ízek
    Bár csak akkor haltunk meg amikor elvesztettelek téged én
    Mindig tudtad hogy az álom egy halott napon véget ér
    Összeköt minket már egy alig látható kis szál
    Egy emlék fonál az idők végezetéig kószál
    De reggel mikor a hideg megfogja a lábam,
    Rémlik hogy mohón kohóforró tested karjaimba zártam
    Próbáltam visszafolyatni de kigördült egy könnycsepp
    Nem mondom hogy könnyű de álarcot kell öltsek
    A szerelmed így szörnyű talán én voltam a bölcsebb
    Hogy ne bántsalak többé meg így kellett hogy döntsek
    Még fáj de egyszer szép emlék lesz tán
    Bocsáss meg és tiszta szívvel emlékezz rám
    Refrén: (Ladányi Patrícia)
    Emlékezz rám mikor fúj a szél,
    Emlékezz mikor minden véget ér
    Nézz rám, fogd meg a kezem
    Szorítsd meg bátran míg lehunyom a szemem
    Emlékezz mennyire szerettél
    Mennyire fájt mikor elmentél
    Nézz rám, fogd meg a kezem
    Szorítsd meg bátran míg lehunyom a szemem
    Refrén: (Ladányi Patrícia)
    Emlékezz rám mikor fúj a szél,
    Emlékezz mikor minden véget ér
    Nézz rám, fogd meg a kezem
    Szorítsd meg bátran míg lehunyom a szemem
    Emlékezz mennyire szerettél
    Mennyire fájt mikor elmentél
    Nézz rám, fogd meg a kezem
    Szorítsd meg bátran míg lehunyom a szemem

ความคิดเห็น •