Jó volt látni a kis MIA-t. Ez én fiatal koromban még azért hétköznapi dolognak számítottak. Téglagyárak környékén lehetett egész nap hallani a hangjukat, de az önjáró szalagfűrészgépeknek is volt gyakran az erőforrása, illetve az alföldön elterjedt "Csettegők" is ezt, vagy a dízel verziót kapták. Az meg külön piros pont, hogy fiatal szakeberek tartják életben ezt a ma már ritkának nevezhető kövületet. Talán csak az adatokat felsoroló tábla nem egyértelmű kifejezésén lehetne javítani. Olyan, hogy "oldalt vezérelt", nem létezik. Vezérlés tekintetében jobbára három verzió létezik. A legrégebbi, az SV vezérlési rendszer, ami az alul vezérelt, alul szelepelt betűjele. Ezt alkalmazza a régebbi Briggs Tecumseh fűnyíró motor. A következő, a törzsfejlődés útján, az OHV, ami az alul vezérelt, felül szelepelt betűjele, és ez van a jelenkori fűnyíró motorokban, amit a szelepdeklibe is előszeretettel bele préselnek. Itt a vezérműtengely alul, többnyire a forgattyúsházban, vagy az mellett helyezkedik el, és a lökőrudakkal mozgatja a hengerfejen elhelyezett himbákat, mely himbák másik vége a szelepek szárát nyomja meg. Na ez a verzió látható a MIA motorokon, tehát még csak azt sem mondhatjuk, hogy annyira fejletlen lenne, mint mondjuk a Briggs. A harmadik, és legfejlettebb vezérlési módozat, az OHC, aminek vannak további változatai is, például a DOHC. Az OHC a felülvezérelt, felül szelepelt motor, ide tartozik a Honda GCV sorozatú fűnyíró motorja. A Honda bele is sajtolta a szelepdeklibe az OHC jelzést. Ha még szelepenkénti külön vezérműtengelye is lenne, akkor lenne a neve a DOHC. Szintén az adatokat tartalmazó táblán olvasható, "Kenési rendszer: kanalas". Bár minden szava igaz, de nem túl pontos. Kétfajta fő kenési rendszert különböztetünk meg. A szóró olajozást, és a kényszer olajozást. A szóró olajozásnál a hajtórúd olajba merülő nyúlványát nevezzük kanálnak. Egészen pontosan olajszórókanál a neve. Ez szórja szét a kenőolajat a motor belsejében. A kényszerolajozás pedig értelemszerűen a szivattyús olajozás. Szintén egy különc, egyik kategóriába sem besorolható a Briggs szivattyús motorja. Azoknál csak az alsó nyugvócsap kap nyomott olajat. A nyomóág másik fele a szűrőbe megy. Minden más szóró olajozással van kenve, az olajszórókerék által. Tehát az a motor a két kenési rendszer keveréke, hibridje.
3 ปีที่แล้ว
Köszönjük a kimerítő szakmai felvilágosítást, ezekkel mi is tisztában vagyunk, de hasznos lehet annak aki még csak most hall ezekről először, de az egész adat táblát nem én írtam ,hanem egy korabeli könyvből van kimásolva amiben így fogalmazott az író !
@ Oké, rendben, pontosan erre gondoltam én is. Mármint aki először hall ezekről a dolgokról, halljon pontos információkat. Tehát nem a neten megszokott trollkodás volt a célom. Sőt, így utólag még a hűtési rendszert is el lehetne magyarázni, mert ma már nem alkalmazott hűtés van ezeken a motorokon. A "Párologtató hűtés" . Egy fizikai törvényszerűségen alapul. Nevezetesen ha egy edényben vizet melegítünk, és elérjük a víz forráspontját, mindaddig nem melegszik a hőmérséklete tovább, amíg egyetlen csepp víz is van az edényben. Mivel a párolgás hőt von el, ezért amíg van ami párologjon, a hőelvonás megakadályozza a forráspont fölé melegedést. Ezért a neve ennek a hűtési eljárásnak a párologtató hűtés. A kivitelezése pedig úgy történt, hogy egy víztartályt hoztak létre a motor hengere körül, mely "tartályba" viszonylag nagy mennyiségű vizet lehet tölteni. A henger a víztér alján helyezkedik el, tehát ha a víz döntő többsége már elpárolgott, még mindig vízben legyen a henger. A kezelőnek csak arra kell ügyelni, hogy a víz ne párologjon el teljes mértékben. Időnként utána kell tölteni. Ezeknél a motoroknál az üzemszerű állapot, hogy állandóan forr bennük a hűtővíz.
Kedves Miklós. Lemaradt IOE vezérlés, álló kipufogószelep vele szemben függő szívószelep. A kenési rendszerekből pedig kimaradt a kenőgyűrűs. Amely egyébként gyakori megoldás volt régen főleg a nagy méretű nyitott forgattyúházas motoroknál, de még ma is lehet vele találkozni, pl. fűnyíró. A működése. Fekvőcsap kőré szerelt olajfürdőbe merülő U alakú gyűrű egy furattal összeköttetésben áll a forgattyúcsappal. A főtengely forgása okán a gyűrű is forog az U alakban pedig a forgás miatt keletkező centrifugális erő az olajat eljuttatja a kenőfuraton keresztül forgattyúcsaphoz. :))
Jó volt látni a kis MIA-t. Ez én fiatal koromban még azért hétköznapi dolognak számítottak. Téglagyárak környékén lehetett egész nap hallani a hangjukat, de az önjáró szalagfűrészgépeknek is volt gyakran az erőforrása, illetve az alföldön elterjedt "Csettegők" is ezt, vagy a dízel verziót kapták. Az meg külön piros pont, hogy fiatal szakeberek tartják életben ezt a ma már ritkának nevezhető kövületet. Talán csak az adatokat felsoroló tábla nem egyértelmű kifejezésén lehetne javítani. Olyan, hogy "oldalt vezérelt", nem létezik. Vezérlés tekintetében jobbára három verzió létezik. A legrégebbi, az SV vezérlési rendszer, ami az alul vezérelt, alul szelepelt betűjele. Ezt alkalmazza a régebbi Briggs Tecumseh fűnyíró motor. A következő, a törzsfejlődés útján, az OHV, ami az alul vezérelt, felül szelepelt betűjele, és ez van a jelenkori fűnyíró motorokban, amit a szelepdeklibe is előszeretettel bele préselnek. Itt a vezérműtengely alul, többnyire a forgattyúsházban, vagy az mellett helyezkedik el, és a lökőrudakkal mozgatja a hengerfejen elhelyezett himbákat, mely himbák másik vége a szelepek szárát nyomja meg. Na ez a verzió látható a MIA motorokon, tehát még csak azt sem mondhatjuk, hogy annyira fejletlen lenne, mint mondjuk a Briggs. A harmadik, és legfejlettebb vezérlési módozat, az OHC, aminek vannak további változatai is, például a DOHC. Az OHC a felülvezérelt, felül szelepelt motor, ide tartozik a Honda GCV sorozatú fűnyíró motorja. A Honda bele is sajtolta a szelepdeklibe az OHC jelzést. Ha még szelepenkénti külön vezérműtengelye is lenne, akkor lenne a neve a DOHC. Szintén az adatokat tartalmazó táblán olvasható, "Kenési rendszer: kanalas". Bár minden szava igaz, de nem túl pontos. Kétfajta fő kenési rendszert különböztetünk meg. A szóró olajozást, és a kényszer olajozást. A szóró olajozásnál a hajtórúd olajba merülő nyúlványát nevezzük kanálnak. Egészen pontosan olajszórókanál a neve. Ez szórja szét a kenőolajat a motor belsejében. A kényszerolajozás pedig értelemszerűen a szivattyús olajozás. Szintén egy különc, egyik kategóriába sem besorolható a Briggs szivattyús motorja. Azoknál csak az alsó nyugvócsap kap nyomott olajat. A nyomóág másik fele a szűrőbe megy. Minden más szóró olajozással van kenve, az olajszórókerék által. Tehát az a motor a két kenési rendszer keveréke, hibridje.
Köszönjük a kimerítő szakmai felvilágosítást, ezekkel mi is tisztában vagyunk, de hasznos lehet annak aki még csak most hall ezekről először, de az egész adat táblát nem én írtam ,hanem egy korabeli könyvből van kimásolva amiben így fogalmazott az író !
@ Oké, rendben, pontosan erre gondoltam én is. Mármint aki először hall ezekről a dolgokról, halljon pontos információkat. Tehát nem a neten megszokott trollkodás volt a célom.
Sőt, így utólag még a hűtési rendszert is el lehetne magyarázni, mert ma már nem alkalmazott hűtés van ezeken a motorokon. A "Párologtató hűtés" . Egy fizikai törvényszerűségen alapul. Nevezetesen ha egy edényben vizet melegítünk, és elérjük a víz forráspontját, mindaddig nem melegszik a hőmérséklete tovább, amíg egyetlen csepp víz is van az edényben. Mivel a párolgás hőt von el, ezért amíg van ami párologjon, a hőelvonás megakadályozza a forráspont fölé melegedést. Ezért a neve ennek a hűtési eljárásnak a párologtató hűtés. A kivitelezése pedig úgy történt, hogy egy víztartályt hoztak létre a motor hengere körül, mely "tartályba" viszonylag nagy mennyiségű vizet lehet tölteni. A henger a víztér alján helyezkedik el, tehát ha a víz döntő többsége már elpárolgott, még mindig vízben legyen a henger. A kezelőnek csak arra kell ügyelni, hogy a víz ne párologjon el teljes mértékben. Időnként utána kell tölteni. Ezeknél a motoroknál az üzemszerű állapot, hogy állandóan forr bennük a hűtővíz.
Kedves Miklós. Lemaradt IOE vezérlés, álló kipufogószelep vele szemben függő szívószelep. A kenési rendszerekből pedig kimaradt a kenőgyűrűs. Amely egyébként gyakori megoldás volt régen főleg a nagy méretű nyitott forgattyúházas motoroknál, de még ma is lehet vele találkozni, pl. fűnyíró. A működése. Fekvőcsap kőré szerelt olajfürdőbe merülő U alakú gyűrű egy furattal összeköttetésben áll a forgattyúcsappal. A főtengely forgása okán a gyűrű is forog az U alakban pedig a forgás miatt keletkező centrifugális erő az olajat eljuttatja a kenőfuraton keresztül forgattyúcsaphoz. :))
Nagyon szeretem ezeket a kis motorokat! Nekem dízel mia van 1971-es. Szép ez a kis benzines!