Mohács 1526 - hol tart most a puskákkal kapcsolatos vita
ฝัง
- เผยแพร่เมื่อ 9 ก.พ. 2025
- A következő videó arkebúzokról szól, és arról, hogy hogyan érdemes kutatni a kora 16. századi tűzfegyvereket, hogy tisztább képünk legyen arról, milyen lőfegyverek jelentek meg a keresztény és oszmán oldalon 1526-ban.
2025. február 15. 14:00-kor gyertek el a Bálnába, ahol ez a kérdés is terítékre kerül.
Cikkek:
kapszli.hu/a-m...
kapszli.hu/mie...
kapszli.hu/mi-...
kapszli.hu/a-m...
Pap Norbert Brill kiadónál megjelent kötete: brill.com/disp...
Tisztelem a türelmed, és a mértéktartó, etikus hozzáállásod! :)
Fantasztikusan szakszerű, érdekfeszítő előadás!
Szuper lett, köszönöm. A Bálnában meglévő kerekasztalról is legyen videó, hogy aki nem tud jelen lenni, az is részese lehessen:). Kíváncsi vagyok a "tanulmányi" könyv alkotóinak reakciójára, amikor meglátják eme videót:). Bár a könyv nemtörődömsègèből kiindulva szerény véleményem szerint nem érdekli majd őket.
Őszintén remélem, hogy lesz majd egyszer nyílt sisakos vita. És még jobban remélem, hogy lesz belátás és megegyezés.
Köszönöm.Igazán érdekfeszítő előadás.
Jó volt! Hajrá Majs!
Nagy munka gratulalok
Nagyon jó!
Remek szakmai munka!
A "Bálnás" -videót is szívesen látnánk!
I think you are doing and excellent and fantastic job with it all.
Részletes , szépen összeszedett vidó. Fogadja gratulációmat. A kora xvi. századi Oszmán kézi lőfegyverekről a jelenlegi vagy akár a valamikori Oszmán birobalom maradvány államaiban létező múzeumok egyikében sincsen sem írásos, sem képi anyag? Esetleg tárgyi lelet? Nem bocsájtják rendelkezésre, vagy tényleg nem rendelkeznek semmivel? Pl. Török, Grúz, Bolgár, Román, Szerb, Bosnyák, Szír, Egyiptomi mzeumokban?
Kedves Gergely, valószínűleg van fegyver, csak itt nem tudunk róla egyelőre. A következő utam Csehországba és Ausztriába vezet majd egyébként, mivel a cikkek és filmek alapján mind magán, mind közgyűjteményekben kerültek elő ilyen jellegű puskák. Egyéb infó: kapszli.hu/a-mohacsi-csata-kezilofegyverei/
Köszönöm!
Üdvözletem! A török fél fegyveriről is lesz majd egyszer hasonló videó/videósorozat? Köszönöm szépen előre is!
Ahogy a kutatás szépen fejlődik, lesz bővebb információ ezekről is. Ennek a videónak a második fele egyébként az oszmán fegyverekről szól elsősorban.
Tényleg, egy kerekasztal beszélgetés során meg lehetett volna vitatni azokat a vitára utaló szempontokat, amit az ellen oldal nem tartott érdemesnek... Most náluk pattog a laszti, ami tartalmaz jórészt ólmot, ónt és némi antimont, a kor, csata tekintetében. 😀Számomra lebilincselő elemzés, érvelés! 👌Kíváncsi lennék a riposztra! 👍
Köszönjük. A kutatás veleje, hogy nincs szent tévedhetetlenség. Ahogy ők, én is tévedhetek, és ez teszi igen izgalmassá a folyamatot.
@@Kapszli-Capandball Végső soron az lenne a kívánalmas, ha az eltérő véleményeket meg lehetne beszélni...!
@@Rackabilly07 Itt egyébként tényleg lenne is értelme.
A bemutatott könyvvel kapcsolatosan az a tanulság, hogyha valaki hadtörténeti munka kiadására adja a fejét, akkor jobb lenne ha tényleges katonatiszt lenne a szerző, vagy pedig a tisztelt szerző tisztában legyen a katonai szakkifejezések világával, azok helyes használatával.
Szerintem nem kell katonatisztnek lenni. Egyébként én sem vagyok az, bár való igaz, hogy PhD. fokozatot az NKE Hadtudomány Doktori Iskolájában szereztem, és a Hadtudományi és Honvédtisztképző kar hadtörténelem tanára voltam 10 évig. Jó ha a szerző ismeri a terminológiát, és helyesen használja a szakkifejezéseket, de ha nem, akkor is lehet jó ötlete, aztán majd a lektor helyreteszi ezeket a hibákat, és elsajátítja ezen keresztül. Csak kell a jó lektor.
Ha jól tudom,a két kutatócsoport véleménye közt a csatatér vélelmezett helyszíne közt van lényeges eltérés. Míg az egyik azt mondja hogy a Majs melletti az,a másik szerint még nincs meg (biztosan) és a “tömegsír” sincs meg ,mert a már korábban feltárt négy helyszínen lévő k.b. 1500-2000 , vegyes életkorú és nemű sőt gyerek vázat is tartalmazó sír az bizony nem az…ha viszont az,akkor igen lényeges és tabudöntögető kérdéseket is felvethet.A csatában résztvevők létszáma,hol a lekaszabolt és kivégzett 8000.gyalogos,hol vannak a többi elesettek,hol vannak az Oszmán elesettek,s.t.b.? Ezért keresik ők még a “biztos” csata helyszínt és a “nagy” tömegsírt. Mindenki,Brodarics leírásából indul ki,de az tájleírás volt és nem terepleírás ,a Duna szabályozása előtt vagyunk,elképesztő nagy eltérés lehet a vélt és a valós helyszín között,ebből kifolyólag azt sem tudjuk hol volt az akkori Mohácsi kikötő,amit pedig Brodarics támpontként ad meg.Szóval eddig még csak kérdések vannak,de én figyelemmel kisérem önöket és őszintén szurkolok az újabb feltárásokért.
Igen, innen fakad az egyet nem értés. Majs nem illik bele Papék képébe. A tömegsírokban lévő vázak sérülései arra engednek következtetni, hogy ők valóban kivégzett keresztény katonák, és valahol még biztosan kell legyen sok-sok keresztény és oszmán katona eltemetve. A csatatér talajradaros és közösségi fémkeresős vizsgálata egyébként folyamatos, 2026-ig a területen jelentős része vizsgálva lesz. Egyébként az a hely, melyre Pap Norberték tették a csata gócpontját, ősszel lett vizsgálva és gyakorlatilag üres, nincs ott szinte semmi. Bár egy ágyúcső előkerült itt. :) egy kis réz 10 cm-es játékágyú csöve. Ez az egyetlen "igazi" hadilelet innen. :)
Csak kikölcsözted bizonyos időre.
Értem én ezt?
26:51 "Állapot: erősen kilapult, amorf, valszeg csontot ért"
VALSZEG? Ez most komoly? Hamár a szakszerűség meg szakmai lektorok hiánya a vád.
A legkomoly(talan)abb. Kívánt rész aláhúzandó. ;)
szív rohamot kaptam mikor meg halottam hogy 86000 Forintér lehet megvenni azt a könyvet Jesszusz Mária
:) először én is azt hittem, hogy elnéztem a tizedesvesszőt. :)
Értem én de a fegyver golyót öntötték nem ? Az öntőforma mérete a lényeg, feltételezve hogy nem egy helyen készültek a lövedékek eltérhet a mérete igy a suja is, tehát nyilván az eltérő sürűség és az öntőméret is eltérhetet. A fentiek hiatt homogén minta sem lehet.
Sajnos nem értem a problémát. Kifejtené pontosabban?
@@Kapszli-Capandball
Feltehetően a lövedékek tömeg és méretszóródásra, ennek gyakorlati hatásaira gondol a költő.