วีดีโอ

Magyarország első világháborús lecke mikor lesz fent vagy szeptemberben várható?

Mikor lesz kijavitva 1:00:46-tól?

Jó pihenést, köszönjük a videókat, fantasztikus munka. Isten áldjon💚

Érdekes, hogy a Redl ezredesből teljesen hiányzik az orosz kém vonal. A filmvégi titokkiadás is inkább azt szolgalja, hogy ezáltal magából hozhatja létre azt az ellenségképet, amit a monarchia belső repedéseinek foltozása céljából kell legyártania egy marginális etnikumú összeesküvőből. A te elbeszélesedben sokkal kisstílűbb a figura, de hát ez az igazság.

Végtelen primitiv dolog egy történelmi előadás kellős közepén gyakorlatilag mocskos Újpestezni.A hitelesség és a kiegyensulyozottság nevében javaslom egy videót csinálni a Ferencváros és a pártpolitika az elmúlt 100évben témában.Bár teljes mértékben tisztában vagyok vele hogy ez egy magáncsatorna és azt fűz bele amit csak akar,de felnőtt srácként kifejezetten élvezem a videóit és erre jön egy ilyen primitiv beleböfögés.Mellékesen rendszerváltás óta nem létezik ilyen csapat Újpesten hogy dózsa.A slusszpoén hogy Szekszárd város csapatát 1993-ig Dózsának hivták :) Szép napot

Nagyon koszonoma feltoltest.Ismet nagyon jo es informativ videot kaptunk!

A várnai csatában I. Ulászló halt meg.

Nem úgy volt, hogy Kőszeg magyar kézen maradt és cserébe kitűzték a török lófarkas zászlót ?

Egy par dolgot hianyolok. A bank of england letrejotte nincs megemlitve. Es nincs megemlitve Menasseh ben Israel aki penzelte Hollandiabol Cromwellt Hollandiabol, es , hogy hogyan kerul el a penzugy a kiralytol, letrehozva azt a kort akik ma a korona klub tagjai a City of londonban.

A rendek milyen jogokról mondtak le, ha továbbra is a kezükben volt a tövényalkotás és még a királyt is ők választhatták meg ?

Nagyon tetszenek a videók és a csatorna. Annyit hozzá tennék, hogy én úgy tudom Szapolyai seregén kívűl még két másik hadtest is uton volt, amelyek szintén nem értek oda: Az egyik Brandenburgi György és a cseh-morva csapatok, valamint a német zsoldosok, akik még valahol Győr táján jártak. A másik a Frangepán Kristóf vezette horvát erők, ők még csak Zágrábot érték el. Őket azért érdemes lett volna bevárni. És igazából azért sem a taktiaki visszavonuláson mellett döntöttek, mert a csapatok lázadással fenyegetőztek. Persze ez nem zárja ki azt sem amit te mondtál, hogy Szapolyaiban sem biztak, hogy egyáltalán oda akar érni.

Nagyon szépen köszönöm az eddigi videókat,nagyon sok sikeres vizsgámat köszönhetem nekik, esetleg azt szabad tudni, hogy mikor jön a befejező videó? kedden van egy újkor vizagám és nagyon szeretek ezekből a videókből tanulni:)

Elképesztő nagy köszönönet az összes eddig feltöltött videóért, én idén érettségiztem és a lejobb tanulási eszközeim ezek a videók voltak történelemből. Rettentő hasznos, részletes, jól érthető és nem mellesleg szórakoztatók ezek a tartalmak, sokszor tudtam nevetni és a tanulás is sokkal érdekfeszítőbbé vált, így a fejemben is jobban megmaradtak a dolgok.:)

Talán érdemes néhány szót ejteni arról, hogyan fogadták a fegyverszünetet a kortársak. A győztes országokban kitörő lelkesedéssel, tomboló örömmel. Bár olyan ikonikus fotó nem készült, mint amilyenen a második világháború végét ünneplő new yorki tömeg egyik tengerésze a Times Square-n magához ránt egy ápolónőt és megcsókolja (a tengerész egyébként többeket megcsókolt, de a fotós szerint ez volt a legsikerültebb, és a hölgy a korábbi feltételezések ellenére nem a menyasszonya volt), de 1918-ban is bokáig lehetett gázolni a konfettiben New York egyes részein. Párizs és London sem maradt el az ünneplés tekintetében. Azonban voltak olyanok, akik meglehetősen higgadtan fogadták a győzelem hírét, míg másokon bosszúság uralkodott el. Ez utóbbira leginkább olyan katonákat lehet felhozni, akik épp akkor értesültek a fegyverszünetről, amikor támadásban voltak, ezért úgy érzeték, hogy megfosztották őket egy újabb győzelemtől. Ami meglehetősen irracionális érzés, abból a szempontból viszont érthető, hogy ha már ennyi áldozatot hoztak, ennyit szenvedtek, akkor "jár nekik" a győztes csata utáni mámor. Mások, köztük Clive Staples Lewis (író, Narnia krónikái) eltérő álláspontot képviselt: Visszaemlékezett, hogy öten vonultak be, közülük csak ő tért vissza. Ezért ünneplés helyett illő lenne csendben maradni. A vesztes országokban az ünneplés elmaradt, maradt a kiábrándultság, a bizonytalanság, a veszteség érzése, és jött a hatalmi harcokkal járó káosz, majd a konszolidált helyzetet teremtő diktatúrák (Németország, Olaszország - bár nem a vesztesek oldalán fejezte be a háborút, mégis úgy érezték keveset nyertek) vagy autokráciák/korlátozott demokráciák (Magyarország).

Az antant és a németek közti fegyverszünet 1918. november 11-én 11 órakor lépett életbe. Ez így önmagában csupán egy adat, amit talán nem árt kicsit érdekesebbé tenni. A fegyverszüneti megállapodást néhány napi tárgyalás után 11-én hajnalban 5 órakor írták alá, a hatályba lépését 11 órára tolták ki. Figyelem: 1918. 11. 11. 11 óra - számmisztikusok előnyben. És akkor most komolyabbra fordítva. A harcok néhány helyen még 11 óra előtt is folytak. Volt olyan katona, akinek halálának a hivatalos időpontja 10.59. Azt hiszem, nyugodtan kijelenthetjük, halála teljesen értelmetlen volt. És azt is, hogy az előtte meghalók millióké is, mint a megnyomorodottak vagy az otthonmaradók szenvedése is. Tanultunk belőle? Nem. Miért nem? Mert a politikában nincs olyan nagy ár, amit a magukat erősnek mutató, ám gyenge hatalmon levők ne akarnának megfizettetni a társadalmakkal. Mit kap ezért a társadalom? Hazafinak tetszelgő politikusokat, akik megmentőként lépnek fel egy olyan konfliktusban, ami nélkülük nem is jött volna létre. Volt olyan eset, amikor tanultak belőle? Egyet jó eséllyel mondhatunk: Asóka, egy indiai uralkodó az i. e. 265 - i. e. 263 körül zajlott kalingai háború után rádöbbent a tomboló pusztítás, öldöklés következményeire. Összeomlott benne addigi világa, hite, hogy egy újat tudjon építeni, ahol a békét nem kényszerekkel próbálta fenntartani, hanem természetes állapotkánt megélni.

Bárcsak a tankönyv magyarázná el ilyen jól a dolgokat! Lenne inkább 200 oldallal hosszabb, de érthető, mert sajnos a tankönyv sok helyen nem az. Nagyon értékes a munkája, amint tudom, támogatni fogom, köszönöm!

A propagandához néhány magyar vonatkozás. A nyílt, harcos, már-már uszító propaganda („a szerbek gyilkosok, az oroszok barbárok, az olaszok hitszegők”) mellett a kevésbé agresszív befolyásolás is jelen volt a háborús elköteleződés, lelkesedés, vagy legalábbis a bevonódás, azonosulás kialakításában: ha fiaink halnak a fronton, a hátország is hozzon áldozatot. Ezt a célt szolgáltak a háborút testközelbe hozó hadi kiállítások. Ilyen volt a Budapest Pasarét városrészében 1915-ben kialakított lövészárok, vagy a Margit-szigeten a háború borzalmait bemutató műépítmények: lerombolt házak, felrobbantott hidak, bombatölcsérek, ágyúállások, míg a harceszközök valódiak voltak. A nagyközönség itt találkozott először tankkal. A gyerekeket is bevonták, megszaporodtak a háborús társasjátékok, versikék, mesék. Az Iparművészeti Múzeumban elemi iskolások háborús rajzaiból nyílt kiállítás. 1915. szeptember 12-én Budapesten a Deák téren a ma is álló Anker-ház előtt (amelyben akkor az Anker biztosítótársaság működött, később itt lakott többek közt Hofi Géza humorista, Rátkai Márton színész) felállították Sidló Ferenc fából készült reneszánsz kori páncélos lovagot ábrázoló Nemzeti áldozatkészség szobrát, mely nagy hasonlóságot mutat Andrea del Verrocchio Velencében található Bartolomeo Colleoni zsoldosvezér lovas szobrával. A magyar szoborra bizonyos összeg ellenében fémlapokat szögelhettek fel az adományozók. A szobor egyébként 1924-ig a helyén maradt, majd a Ludovika (tisztképző intézmény) udvarára került. A második világháború után feldarabolták, és múzeumi raktárakba helyezték el. Hasonló szobrokat a háború alatt más városokban is állítottak. Az ilyen rendezvények azonban nemcsak a propaganda, érzékenyítés részét képezték, hanem a bevételeket hadirokkantaknak, hadiözvegyeknek és árváknak ajánlották fel. A folyamatba karitatív intézmények is bekapcsolódtak. Közülük legismertebb az 1914 augusztusában alakult Auguszta Gyorssegély-alap. Nevét kezdeményezőjéről, Auguszta főhercegnőről kapta, aki 5000 koronával járult hozzá megalakításához. Az alap amellett, hogy pénzt, tárgyi adományokat gyűjtött a rászorulóknak, gyakran jótékonysági rendezvények (kiállítások, koncertek, sportmérkőzések stb.) keretében vagy éppen apró, használati tárgyak (bélyegek, levelezőlapok, naptárak, emlékérmék stb.) kibocsátásával, szükségkórházakat működtetett, de volt kórházvonata, amely a sérült frontkatonákat szállította. A lakosság háborúba való bevonását szolgálták a hadikölcsönkötvények jegyzése. Ezek hasonlóak a mai állampapírhoz: az állam kibocsátotta értékpapírt a lakosság megvásárolja, majd a lejáratkor az állam kamatostul visszavásárolja, kötvény esetében a futamidő több év, akár évtized is lehet. Magyarországon 1914 és 1918 között nyolc alkalommal bocsátottak ki ilyen papírokat. A hadikölcsönkötvények jegyzését hazafias kötelességnek tekintették, és vonzóak voltak, mivel viszonylag magas kamatot biztosítottak. Azonban a vesztes országokban a háború alatti és főleg utáni magas infláció miatt gyakorlatilag elértéktelenedtek, így sokan elveszítették megtakarításaikat.

Jó estét kívánok! Azt szeretném kérdezni, hogy az ókori történelemből fog csinálni videót? Szerintem sokan örülnének neki.

Nagy koszonet!

Szép napot Tanárúr, szeretnék szólni hogy valószinűleg elnézte a 31:30 percnél egy kis elírás van mert az van a diában beleírva hogy Spatak, Sárospatak helyett. De nagyon jó video , sokkal jobb mint bármely másik. Nagy dícséret.

Rohadék undorítók ezek a Habsburgok! A felszabadító seregnek csak egy részét adták, de a végén kiforgatták a magyar nemeseket a volt földjeikből. Sunyi módon kihasználták a helyzetet. Miért voltak sunyik? Hát mert a pápa elképzelhetetlenül sok pénzt adott. Tudjuk, hogy a pénz, és a rajtuk vásárolt zsoldosok, legmodernebb fegyverek, és a hadsereg ellátásának teljes akadálytalansága egyenlő a győzelemmel.... A pápa elintézte a francia ellenség leállítását. Előtte még ott remegtek Bécsben, mert a török elpicsázta volna őket Tehát a pápa intézte ezt a bravúrt. Az fix, hogy ez a sok pénz nem is kellett ide, a nagy részét lenyúlták. Főleg, hogy volt pofájuk a lakosságot porcióztatni. A nemes nem tudja igazolni, hogy övé volt a föld? Ki pénzelte a bulit? A pápa. Akkor ki kellene, hogy döntsön felette? A rohadékok rajtunk gazdagodtak meg.....

A középiskolai történelemoktatás - a szerintem téves oktatáspolitikának köszönhetően - nagyrészt politikatörténet. Ami tulajdonképpen nem más, mint a hatalom megszerzésének, illetve megtartásának a története. Ilyen szempontból talán érdemes vizsgálni a benne résztvevők személyiségét, sőt tanulságos, mert a hatalomvezérelt egyéneket nem ildomos példaképként állítani, még egy-egy nép az utókor által felmagasztosult államférfiait sem. Bár a személyiség fontosságát általánosnak gondolom (nemcsak a körülményeket), mégis hatványozottan kerül előtérbe szélsőséges egyének esetében. Esetünkben ez nem más, mint Lenin, akiről a francia követ Maurice Paléologue alább vélekedett: „Az utópista és fanatikus, próféta és metafizikus, a lehetetlen és az abszurd fogalmát nem ismerő, mindenféle igazságérzettől és könyörülettől mentes, kegyetlen és álnok, rendkívül büszke Lenin bátor és hideg akaratát, kérlelhetetlen logikáját, szokatlan meggyőzőerejét és parancsolási készségét messianisztikus álmai szolgálatába állította. Lénye annál is inkább veszélyes, mert azt mondják róla, hogy céltudatos, mértékletes és aszkéta.” Az ehhez hasonló jellemzések valószínűleg minden más szélsőséges politikussal szemben helytállóak. Felvetődik a kérdés, az ilyen személyiségeket miképp kellene kezelnie egy normálisan működő társadalomnak. Azt hiszem, erre egy Gide-idézet kissé módosított változatával és továbbgondolásával adható válasz: Keresd azok társaságát, akik az igazságot keresik, de kerüld azokat, akik azt hirdetik, megtalálták azt. A politika esetében az „igazság” a társadalmi jólét, a közjó, amire egy hatalmi csoport egy hamis ideológiát (igaz ideológia nem létezik, különösen ha kizárólagosnak állítja be magát) kínál egy kibicsaklott, abnormális megvalósítási tervvel (Leninék esetén a kommunista ideológiát az osztályharc, a (világ)forradalmiság teljesíti be, Hitler esetén meg a náci ideológia a világ árjásításával teljesülhet be, hogy csak a két legkirívóbb extremitást említsük a 20. századból). Különösen azokat kell kerülni, akiket eközben a hatalom megszerzése, megtartása vezérli. Mert mit jelent ez: azt, hogy másokat alányomnak, elnyomnak, mások felett állnak, nem pedig felemelnek egy magasabb szintre, márpedig ez utóbbi méltó az emberhez, az előbbiek meg állati vonások - állati vonások, mert egyrészt az állatvilágra jellemzők, másrészt az ember elállatiasodásából erednek. Lenin és a hozzá hasonlók esetében valószínűleg ez lenne a járható társadalmi út: nagy ívben kerülni őket. És akik kevésbé szélsőségesek politikailag, a kezdeti megállapításból (ők sem példaképek) következően őket is kerülni kell, legalább kis ívben, téves azonosulni velük. Mert ha nem így viselkedik egy társadalom, akkor infantilizálódik, és csak játékszer lesz. A hatalom, a politikusok marionettbábjává válik, vagy ha úgy tetszik, hasznos idiótájává: idióta, mert öntudatlanul is legitimálja az ilyen visszás rendszert, ami valójában egy szűk csoport hasznát szolgálja elsősorban. Hogy ebből haszonból, mennyit kell átengednie a társadalomnak, az annak az érettségétől függ, polgári társadalmak (demokráciák) esetén kicsit többet, más esetekben kevesebbet vagy szinte semmit (autokráciákban kicsit jobb a helyzet, a totalitáriusokban szinte már katasztrofális).

Lenyin meg a trockij...két hataloméhes szabadkőműves ügynök.Milliók haláláért, tönkretételéért felelősek .Ma is ez megy, egyenlőre vér nélkól.Két rohadék.

Nagyon jo volt koszonom!Ajanlom A Lenin vonat-c filmet.Ami a lenin es tarsai Oroszorszagba valo importalasarol szol.

Köszönöm!

Köszönöm szuper hasznos volt, mint mindig🥰

Köszönöm!

Annyira bírom a Tanár Úr humorát😂

Algoritmus támogató komment✨

Algoritmus támogató komment❤️

Algoritmus támogató komment✨

Algoritmus támogató komment❤️

Algoritmus támogató komment❤

Plusz pont, hogy az Esterházyak ki lettek emelve❤️

Algoritmus támogató komment❤

Hálás köszönet a munkájáért, sokkal könnyebben értelmezhető így a tananyag, mint pusztán a tankönyvre alapozva! Így a tankönyv érthetővé válik, amire nagy szükség van, ha valaki egyedül tanul otthon. Köszönöm!

Tanár úr! Tervez egy részt a Nagy Háború magyar hőseinek? Vitéz Bertalan Árpád története megérne önmagában egy részt, és nem volt egyedül bámulatos hőstettekkel! :D

Ha feltesszük azokat a kérdéseket, hogy mi a háború, miért érdemes elkerülni, miért törnek ki, akkor hosszas fejtegetésekbe lehet bocsátkozni. Holott lehet, hogy elég lenne egy mondatot mondani: Nem, ne ássunk sírokat, milliókat egy miatt. A mondat a Pokolgép Háború gyermeke dalából való.

A fegyverek fejlődését elnézve kijelenthetjük, hogy az emberiség elég okos ahhoz, hogy minél pusztítóbb fegyvereket hozzon létre, és elég ostoba, hogy használja is azokat.

A tankoknál nem esett szó a Monarchia tankjairól. Joggal, mivel nem volt. Azonban ezzel kapcsolatban megemlíthető, hogy a harckocsi első tervei itt készültek 1911-ben, egy Gunther Burstyn tiszt által. Elképzeléseit azonban a Monarchia vezetése elutasította. A tervekben már szerepelt az ágyúval felszerelt lövegtorony, páncélozott test lánctalpakkal, hátul elhelyezett motor. Tehát viselte a mai harckocsikra jellemző fő tulajdonságokat (amit gyakorlatban az említett francia Reanult FT harckocsi valósított meg először), noha a lánctalpat még kiegészítették négy segédkerékkel. Az oroszoknak szintén nem volt harckocsijuk. Egy - mai szemmel fura kinézetű - prototípusig jutottak: Cár-harckocsi. A szerkezetnek elöl nagy kerekei voltak, ez segítette volna a lövészárkon való átjutást, de szinte minden szempontból használhatatlan volt harctéri körülmények között, így nem is készült belőle bevethető példány. Mivel a németeknek sem volt számottevő harckocsijuk, így a harckocsik az első világháborúban jelentős számban csak a nyugati fronton voltak jelen. Elhangzott, hogy a harckocsiknak volt "férfi" és "női" változata attól függően, hogy milyen kaliberű fegyverzetük volt. Valami hasonló ma is van: a nagyobb ágyúval rendelkező harckocsik, az úgynevezett MBT-k (main battle tank), vagyis fő harckocsik (a fő fegyver mellett természetesen van géppuska is), míg a kisebb ágyúval vagy csak géppuskával rendelkezők a gyalogsági harckocsik. Az előbbire példa a Magyar Honvédség által napjainkban beszerezett német Leopard harckocsik, míg az utóbbira a szintén német Lynx gyalogsági harckocsi.

Kb soha nem kommentelek, de meg kell köszönnöm! Nagyon értékes tartalmakat teremtesz!

Nagyon jó volt, köszi. Esetleg ami beleférhet és középiskolai szinten is érdemes tudni az a tüzérségi taktika mérhetlen fejlődése. Itt a teljesség igénye nélkül: a közvetett tüzérség itt terjed el. Az, hogy nem az első, második vonalban van, hanem hátul látóhatáron kívül és hadtápvonalakhoz közel, hatalmas és tartós tűzcsapások létrehozását tette lehetővé.

Nagyon érdekes téma ,alig várom hogy a Második Vh ről is szó legyen, esetleg harcászati eljárásokrol is lehet majd szó?

ERTEKTELEN URES LAFATYOLAS

Néhány szót talán megérnek a harci gázok, mert érdekes, hogy kifejlesztésükben ki játszott kulcsszerepet, másrészt szerintem az egyik legmegrázóbb csata is a vegyi fegyverekhez köthető. Noha a harci gázok veszélyességével már az első világháború előtt tisztában voltak, egyezmények is születtek a használatuk tiltására, a háború során nem sokat törődtek ezzel. A közhiedelemmel ellentétben nem a németek vetettek be 1915 áprilisában a második ypres-i csatában először vegyi fegyvert, hanem már 1914 augusztusában használtak ilyet a franciák. Majd 1915 januárjában a németek is alkalmaztak harci gázt. Igaz, ezek az említett ypres-i csatában használt fojtógázok csoportjába tartozó klórgáz helyett „csupán” könnygázok voltak. Ezek kevésbé veszélyesek, és elsősorban az ellenfél harcképtelenné tételére szolgálnak, nem a megölésére vagy maradandó sérülés okozására. (Napjaink egyik ismert könnygáza a kapszaicin, ez okozza a paprika csípősségét. A fent említett esetekben nem ezt használták, hanem etil-brómacetátot, illetve xilil-bromidot). A fojtógázok (klórgáz, foszgén) mellett komoly fenyegetést jelentettek a katonákra a hólyaghúzó gázok is, mint az 1917-től alkalmazott mustárgáz. Ez utóbbiak alattomos fegyverek, mivel maximális hatásukat az érintkezés után több órával, nappal fejtik ki, így az illetőt úgy érheti nagy dózis, hogy ennek nincs tudatában. Ráadásul a gázmaszk sem véd ellene, mert a ruhán átjutva a bőrön okoz elváltozásokat. Az ypres-i csatában használt klórgázt Fritz Haber javasolta katonai célra, amelynek pusztító hatására egy üzemi baleset során figyelt fel. Haber nemcsak kiváló vegyész volt, hanem egy kikeresztelkedett zsidó származású német nacionalista, így hazafias lelkesedés is fűtötte. De nemcsak javasolta, hanem részt vett annak harctéri bevetésében is. Ezzel kiérdemelve a vegyi háború atyja nem túl megtisztelő címet. Más eredményeit később felhasználták a Zyklon-B kifejlesztésekor (második világháború gázkamrái). Haber egyébként 1918-ban Nobel-díjat kapott az ammónia nagyipari szintéziséért. Az ammónia fontos alapanyaga a műtrágyagyártásnak, ezáltal jelentős szerepet játszik az élelmezésben. Ezért az eredményért viszont az emberiségért egyik legtöbbet tevő tudósként tartják számon. Bár tegyük hozzá, az ammónia a robbanóanyagok gyártásához is fontos. Zsidó származása miatt a nácik hatalomra jutása után elhagyta Németországot. Haber életútja mint látható, kacskaringós, túlságosan is, már-már útvesztő. És akkor a csata. A németek 1915 nyarán újabb támadást indítottak az oroszok védte osowieci erőd ellen, amit már 1914 ősze óta próbáltak elfoglalni. Amikor augusztus 6-án kedvezőre fordultak a szélviszonyok, a németek megkezdték a tüzérségi bombázást és a klórgáz (egyes források szerint a klór mellett más is volt) kieresztését. A terep előkészítése után megindult a német gyalogság gázálarcban. Az oroszoknak nem volt gázálarcuk, egyesek nedves rongyokat csavartak az arcukra, és visszavonulás helyett felvették a harcot. A németeket megdöbbentette és elborzasztotta a klórgáztól véreset öklendező szétmart bőrű ziháló katonák látványa, akik némán támadtak, mert a csatakiáltást már nem bírta a tüdejük. Az oroszoknak végül sikerült megvédeni az erődöt. A sors iróniája, hogy az orosz hadvezetés nem sokkal később kiürítette az erődöt. A csata a holtak támadása néven vált ismertté. És azokról a katonákról szól, akik nem az életükért küzdöttek, hanem a halálukért.

A Lusitania a brit Cunard társaság óceánjárója volt, erre utal az RMS (Royal Mail Ship) előtag, ami komoly presztízst jelentett. A Cunard komoly versenytársa volt a korban a szintén brit White Star Lines, ez utóbbihoz tartozott az első útján 1912-ben jéghegynek ütköző és elsüllyedő Titanic, illetve az 1916-ban az Égei-tengeren aknára futó, akkor kórházhajóként funkcionáló Britannic. A verseny leginkább arról szólt, hogy melyik személyszállításban résztvevő menetrendszerűen közlekedő óceánjáró tudja gyorsabban átszelni az Atlanti-óceánt (Kék Szalag). Ugye, ekkoriban a légi személyszállítás az óceán felett még nem létezett. A Lusitania többször is elnyerte ezt a címet. Testvérhajója, a Mauretánia pedig 1909-1929 között birtokolta ezt a címet. Az elsüllyedéshez annyit tennék hozzá, hogy a háborús helyzetre való tekintettel a kereskedelmi hajóknak a nyílt vízen, teljes gőzzel és lehetőleg cikcakkban kellett haladniuk az előírás szerint, ezzel minimalizálva a tengeralattjárókkal való találkozást. 1915. május 1-jén New Yorkból induló és Liverpoolba tartó Lusitania az ír partok közelében - többek közt az erős köd miatt - csökkentett sebességgel haladt. A kisebb sebességet az is indokolta, hogy a kapitány az Ír-tengeren átkelve a dagálykor akarta elérni a Mersey-homokpadot, hogy révkalauz nélkül gyorsan átkeljen a német tengeralattjáróktól hemzsegő területen. Ezzel minimalizálta a Liverpool közeli vizeken a támadás lehetőségét, viszont növelte az ír partok közelében. Ekkor akadt rá a német U-20 tengeralattjáró május 7-én. A két robbanásból az elsőt a torpedó becsapódása okozta, a másikról megoszlanak a vélemények (a szállított robbanóanyag vagy a kazán/szénpor robban be), de biztosan nem egy újabb torpedó volt. A második robbanás valószínűleg kazánrobbanás volt. A hajón szállított lőszer és egyéb hadianyag tényét a britek sokáig tagadták, azóta ez bizonyítást nyert: egyrészt a titkosítás alól feloldott hivatalos iratok erről tanúskodnak, másrészt búvárok is megvizsgálták a roncsot. A civil hajók előzetes átvizsgálását a német hadvezetés azért vetette el, mert ez időre a tengeralattjáró kiszolgáltatott helyzetben volt. A Lusitania elindulása előtt az amerikai német követség újsághirdetésben figyelmeztette az utasokat, hogy saját felelősségükre szállnak hajóra. Az ügy komolyságát, az USA hadba lépésének valószínűségét a német politikai vezetés is érzékelte, mivel az áldozatok között mintegy 130 amerikai volt, amiért Wilson elnök komoly retorziókat helyezett kilátásba, ezért a németek felfüggesztették a semleges hajók elleni támadásokat egy időre, noha már korábban szóvá tették, hogy a brit hajók visszaélnek ezzel a gyakorlattal, mivel semleges országok zászlaját húzzák fel.

1915 május 23, 16.30 Olaszország hadat üzen a Monarchiának. Fél órával később már elkezdték a hadiflotta kazánjait felfűteni.