วีดีโอ

Igen ezzel egyetértek, amire én szerettem volna utalni, hogy nagyon sokan természetesnek vesznek bizonyos helyzeteket ami ha a természeti folyamatokat nézzük nem feltétlenül az. Ez pedig lehet többlet energia felhasználást indukál ami negatívan hat a környezetre. De kétségtelen, hogy ha valaki arra építi fel a vállalkozását, hogy ő bármikor tud paradicsomot előállítani , ezt olyan áron teszi amit megvesz a piac és a mód is "fenntartható" akkor azt gondolom az ember nem attól lesz jó vagy rossz, hogy él a lehetőséggel. Bár azért lássuk be a Lila tehenes történet - bár ha igaz és nem csak urban legend kategória - azért rávilágít, hogy ha valaki úgy nő fel, hogy mindig lát paradicsomot a polcon lehet nem fog neki leesni , hogy ja de ez egy déli gyümölcs, amit nyáron termelnek általában. :) Ahogyan a ma gyermeke el sem tudja képzelni milyen volt az élet pl 70-80'-as években mobil és vonalas telefon nélkül. Amikor még bőszen táviratoztak egymásnak a családtagok. Más kérdés , hogy Önmagában a mezőgazdaság és ebben a közvetlen élelmiszer termelés mennyire lesz versenyképes pl. egy függőleges , robotizált, patika mérlegen mért és computer vezérelt rendszerrel ami kb. a piaci igényeknek megfelelően programozottan , ciklikusan tudd élelmiszert előállítani bármikor, jóval kisebb területen. Lehet ez a jövő és az összes ma mezőgazdasági földterület nagyobb része a természet nem művelt része lesz mert nincs rá "szükség" az élelmiszer előállításhoz.

Szerintem lesz ;) Köszi!

Örülünk, hogy tetszett! :)

Mik a tapasztalatok? Illetve merrefelé zajlik ez? :)

@@hektarpodcast Hajdúdorogról indulunk tavasszal ,cél a Hortobágy csegei része ( Kun Peti a szomszédom) .A közúti hajtás egyre nehezebb, félpályán hajtunk,kevés a türelem.Vannak akik integetnek,fényképeznek,videóznak, vannak akik dudálva hajtanak a nyáj közé a kövesúton.

@@barnabaskorpas3843, jövőre szívesen forgatnék erről egy vlogot. :)

Én köszönöm, hogy kommenteltél, és leírtad a saját tapasztalatodat. :)

Eléggé világosan elmondja, hogy az árvízi viztöbbletből kivezetve lehet pótolni az Alföld vizhiányát. Milyen konkrétumokat hianyolsz?

Igen, szerintem Csaba is egy olyan koncepcióban gondolkodik, ha a gépi feltétel is meglesz hozzá, hogy szemenként, 50 centire, valamennyi szármaradvánnyal. Az, hogy utóbbit mind a felszínen hagyva vagy sekélyen egy részét bekeverve, majd még kiderül, a Zagyva ezen oldalán vélhetően marad a sekélyművelés. :)

@hektarpodcast Én egy 50 centi sortávra beállított vákumlevegős géppel vetek,aprólukú vetőtárcsákkal,alighanem 100x1.5milis lyukakkal. Kicsit macerás haladás szempontjából,mert hajlandóak az apró lyukak eldugulgatni,néha bizony kikell szállni és szétkapni a gépet,tárcsákat kipucolni és így tovább,de megszokható. Tárcsás csoroszlyás géppel lenne igazi,nekünk sajnos olyan nincs így hát csúszócsoroszlyással vettek,jobban oda kell figyelni,hajlamos összehúzni a szármaradványt de némi beállítás változtatással elmegy szèpen szalmában. Takarónövényes tapasztalatom még nincs,remélem a jövő évtől az is sikerül. Tőtávunk az mondjuk 4cm és 8-9 centi közt mozog soronként. Sikerült már 4.2-4.8 tonnát is így lehozni hektáronként,de ugye talaj-talajállapot-idő függő,stb.

@hektarpodcast Egyébként filozófálltam már búzavetőgépes 50 centis sortávon is. 😀 Kicsit nehezebb ugye a magot a tartályban elosztani úgy,viszont ott nincs tárcsalyuk eltömődés,mint a levegős tesóknál.

Bármi is lesz az eredmény, jól látszik , hogy Csabánál nem működik az "így szoktuk". :)

Nem tudom, hogy van-e olyan mérnök aki jó értelemben véve nem technokrata, de igazából azt gondolom a természet is a maga módján technokrata. Ez nem összeférhetetlen a humánummal - és azt gondolom ennek tanúbizonyosságát adattam, legalábbis mások ezt emelték ki - , és azt sem gondolom, hogy nem érteném vagy nem akarnám megérteni Balogh Péter elképzelését, de még azt sem, hogy nem "támogatnám" azt addig a szintig amitől összeütközésbe nem kerül a valósággal. Ön nem tudja vagy nem feltétlenül tudhatja, hogy Pétert elégé régen ismerem és többször végig mentünk azon az iteráción ami a beszélgetésben is azt remélem tettenérhető. Az elképzelés jó, az alapfeltevés is jó lenne bár ezzel kapcsolatosan vannak vélemény eltérések, a megvalósítás vagy a megvalósíthatóság módja és mértéke valamint annak hatásai azok amiben nem értünk egyet szerintem. Azt vissza utasítom, hogy egy "rendszert" csak azért támogatok mert anyagi érdekem fűződik hozzá. Mindezt azért is mert nem vagyok, soha nem voltam állami alkalmazott így az egyik lába ennek a technokrata megközelítésnek részben hibás. Azt nem tagadom az öntözés jelenleg jó része a jövedelmemnek, de emelet szinte a vízgazdálkodás minden ágában dolgozunk, és ha nem lenne ez - mármint az öntözés - máshol ugyanúgy megélnénk adott esetben lehet jobban is. A vízépítőmérnöki munka nem az amiére 1000x jelentkeznek évente a tanulók az egyetemen, a főiskolán , ennek területi szakiránya még még inkább ember hiányos. Amennyiben BP elképzelés kormányzati program lenne, hiddje el nekem azt jelentené, hogy 10x jobban is élhetnék mind most mert kb. fél Magyarország vízrendszerét át kellene tervezni és jelentős előnnyel indulnék mivel mi már nem egy nagy léptékű tájgazdálkodási, vízpótlási, vízvisszatartási projektet terveztünk az elmúlt 10-15 évben. Vagyis tudom mit jelent egy ilyen projekt végig vitele és éppen ezért vitatkozom vagy "ellenkezem" mert Péter nem ennek csak a tájgazdálkodási részébe lát bele a vízgazdálkodási, engedélyezési, stb. részébe nem. A meglévő tudás miatt még annyira sem kellene a konkurenciával számolnom mind most, hiszen van referenciám, van tapasztalatom, tudom kivel kellene együtt dolgozni és milyen módszereket kell alkalmazni, hogy megtaláljuk a mindenkinek üdvös megoldást. Tehát azt gondolom az Ön által felvetett megélhetés féltésből eredeztethető technokrata mérnöki ellenállás nem állja meg a helyét. De azt elhiheti nekem, hogy ebben a dologban bármi is lesz belőle, sem én sem Balogh Péter de nagy valószínűséggel még Ön sem léphetne be a várva várt kapuján ahogy Mózes sem láthatta az ígéret földjét ahogyan Álmos sem a Kárpát medencét. Mert kb 20-30 év múlva lesz olyan hatása amiből egyértelműen levonható lesz a kezdeményezés valósan pozitív mérlege és 100 év mire azt mondhatjuk jól vagy rosszul döntöttünk. De Kvassay szavai ebben az esetben is igazak lesznek, amik arra vonatkoznak, hogy amit ők vagy mi csinálunk azt az ő és a mi unokáink már homlok egyenest máshogyan fogják csinálni.

Kedves Ivett! A 3 bejegyzésére annyit reagálnék, hogy igen igaza van sok mindenben, és az elképzelései jók és kifejezetten örülök annak, hogy Ön hagyna másnak is teret a tájban és annak meg végképp, hogy az állat fajta "mozaikossággal" nem egy nagy pampát képzelünk el hanem mozaikos tájhasználatott amiben van helye több legelő állatfajnak amelyek kiegészítik egymást. Ami problémám, és ezt nézel el nekem Ön ha jól láttam állattartó ami azért lényeges mert a nem állattartó csak növénytermesztéssel foglalkozó igényeibe nem biztos, hogy teljesen bele tudja élni magát. De lehet én tévedek. Ez azért fontos mert azt látni kell, hogy ha a 70-80'as évek meliorációs programját "kidobjuk" és teljesen a rétegvonalak mentén kialakuló tájat vesszük alapul vagyis a víz jelőli majd ki a határokat olyan szántók jönnek létre amelyek munkagépe nem elérhetők, jelentős energia többletet jelenthet a művelésük már azzal, hogy amorfak. Ezeket persze lehet újabb meliorációs tevékenységekkel javítani de ennek eredménye biztos, hogy az lesz, hogy jelentősen csökkenni fognak a szántók. Nagyobb részt ennek a vesztesei azok a kis gazdák lesznek akik a kárpótlás idején és utána is az olcsóbb , mélyebb földeket szerezték meg, ezeket művelik vagyis éppen a leginkább tőkeszegény réteg fog szembesülni azzal, hogy a növénytermesztést fel kell adnia és át kell állnia arra mit lehet soha nem csinálni. Az külön lényeges , hogy a szántók elérhetőségének biztosítása miatt a fölutak egy részét meg kell emelni, hogy alkalmas legyen a mezőgazdasági közlekedésre. Az is lehet de ez már nagyon future ..., hogy erre nem lesz szükség mert drónok fogják mozgatni a robot eszközöket amik előre meghatározott módon vagy távirányítással fogják a vetési, talajművelési, betakarítási, stb. munkákat végezni. És lehet ez az utobbi lesz az amiben megvalósul az álom, mert napenergia hajtott eszközök fognak mezőgazdasági tevékenységet végezni amit az AI fog vezérleni , hogy a nagy mennyiségű finom táji változásnak megfelelően termeljen, miközben az állatokat is robot pásztorok fogják a táji elemek mozaikjában terelni, úgy , hogy ne tapossák le a védett növény vagy állatvilágot, a termést , stb. Az emberek pedig csak saját kedvükre és élvezetükre fognak túrázni, lovagolni a tájon mert annyira vad és mozaikos lesz, hogy élvezet lesz kimenni oda mert olyan mind egy nagy mozaikos természetes kert .......... amiben csak a madár csicsergést lehet hallani, meg a tücsök ciripelés. A lényeg, hogy amíg ehhez vagy más tájgazdálkodási álomhoz eljutunk addig nagyon sok embernek kell az addigi életét feladnia, és ez az a faktor ami nagyon kérdéses, mert ezt az össztársadalomnak kell megfinanszírozni, "koplalással" és nélkülözéssel vagy olyan képességek fejlesztésével amivel ki tudjuk termelni az ehhez szükséges plusz forrásokat.

Ahol elárasztás miatt amorf szántók alakulnak ki, talán nem kellene szántónak lennie. Kárpótlási jegyes kisgazdákat nem ismerek, csak földtulajdonosokat, akik felveszik a föld alapú támogatást, a terület müvelését kiadják, ők meg vadászgatnak. Dráva ártéren van jó példa a marházásra, a Mozsi major. Itt Szulokban is vannak húsmarhák levillanypásztorozva viszonylag minimális felügyelettel. Tapolca-Nemesvita között is láttam szürkemarhákat egyész évben kicsapva minden fedél nélkül egy mocsaras sásos susnyába. Rácz Lajos említi az előadásában a Kecskemét környéki nagy hatásfokú kis emberigényű marhatartást. Alapvetően a magyar tájhasználattal van probléma. Google sokat megmutat. A mocsarak szúnyogtelepek, nem az a cél. Túltermelünk gabonából, ami tönkreteszi a tájat, de már be is dőlt a piaca. Rengeteg munkanélküli alulképzett ember van a szegény megyékben, őket aztán tényleg át lehet képezni az állatok mellé, persze meg kell fizetni rendesen, ne két üveg kannásbor legyen a napi bér. Hiába van valakinek sok földje, ha az tagoltan fekszik, állatot csak egybefüggő helyen lehet hajtani. A kizárólag növénytermesztéssel foglalkozó gazdának nem kell marhát tartani, ad abszurdum, el is lehetne adni azokat a területeket ha már nem tudja hasznosítani. A kérdés az, mit termelünk és minek. Kell-e annyi szántóterület, általában nagyon gazdag emberek gabonás szekerén a plusz egy szem búzát jelenti egy olyan parcella. A felmelegedés miatt 3 út van: vagy hagyjuk átalakulni a tájat szárazodva, sivatagosodni és magától átalakul a rendszer. Vagy feltúrjuk-dúrjuk földmunkával az országot, hogy minél több vizet tudjunk megtartani a talajban, növényzetben. Vagy költözünk mi is a milliárdnyi tó országaiba, ha, oda kerül a sor. A lehűléssel annyiban számolnék, hogy a növényházakat, geotermiát minden scenario esetén van értelme fejleszteni. Azt is látni kell, hogy a magyar ember disznót és csirkét eszik leginkább, a legeltetett állatok világpiacra mennének nagy mennyiségben. De a nap sugárzási ereje annyira erős, hogy úgy is károsítja a növényzetet, ha van víz a talajban, légkörben. (Diófák, tölgy, cseresznye, füvek) sokszor nagy horgásztavak partján ugyanúgy ki van égve a növényzet, ezt pont Mozsgó környékén láttam idén. Az áradáskor tavasszal a tájba kiengedett víz, ami elborítja a legelő, kaszáló területeket a Dráva mentén, az a növényzetben megmarad. Tavasz, áradás, növekedés, kaszálás, szakaszos legeltetés a fagyokig. Harkány környékén is van nagy magyartarka limuzin gulya. A szénát be lehet bálázni a nagy gépekkel, a sarjút meg legeli az állat időszakosan. A realitás az, hogy hatalmas területek, egész települések vannak, amik el fognak értéktelenedni. Kicsit fordìtva ülnek az emberek a lovon, mondjuk úgy, az ő érdeke, hogy bevezessék nála a vizet. Kukoricatáblákat láttam locsolni a Dráva mentén a libeárokból, nem tudom mi a különbség a slaggal locsolástól. Vagy a nagy kör alakú táblák szórófejeitől. Tavak esetén fontos a méret, ne tudjon végleg kiszáradni vagy felmelegedni az élővilág miatt, bár ha belegondolunk, hogy Debrecenben a Vekeri tó kiszáradt a nyáron, nem is olyan kis léptékről van szó. Az épített víztározók ellen a nagy beruházási költség szól, és az állam biztos nem erre fog most költeni, az árvíz idején elárasztás ellen a művelési ág felhagyása. Más területeken nincs kompenzáció ha megszünik a piac. Az is probléma, hogy a folyók mentén vannak az árterületek, és ott fogják utoljára feladni az öntözés lehetőségét. A problémás részek a távolabbi, víz nem járta részek, és mivel mindegyik tábla valakié, lehet a folyókból kivezetett csatornahálózat működne folyó vízzel. Geethorn Hollandiában, ha jól emlékszem, illetve az Ormánságban is láttam hasonlót. Jól megszervezve a belvizeket levezető negatív irányú árokrendszer a táblák közt lehet a vizet megtartó gyökérzónában működő pozitív szivárgó rendszer, a legelő állatok pedig így természetes akadályt kapnak villanypásztor helyett. A csatornarendszerre mint fonálra felfűzött tavacskák pedig a gyöngyszemek, túlfolyós rendszerrel kiépítve, ami szintén gondozásmentes. Árvìz idején szépen csendben, lassan kimegy a víz ez ereken keresztül be a folyóktól távoli részekbe, amikor apad a folyó akkor pedig ott marad, a túlfolyó mögött magasabb lesz a vízszint mint a folyóban. A kifolyások mennyiségével lehet szabályozni a víznyomást. Ha ezt el tudják fogadtatni a következő országokkal, akkor müködhet. Itt is érdekes, amikor a horvátok töltik fel a tározóikat, és alig van víz a Drávában. Illetve azzal is számolni kell, hogy ha a gleccserek, hófödte területek végleg leolvadnak, csak a vízgyűjtőkről érkező csapadékvíz marad Dunába, Drávába.

@@ivetttakacs9342 Elnézést de már elfáradtam nálam már este van ezért nem írok hosszan: - Gabona: I. hír: vészesen lecsökkentek a gabona tartalékok (ezen én elgondolkodnék, hogy sok vagy kevés az a szántó), II.: egy felmelegedésben a gabona lesz , van a legbiztosabban termelhető árucikk a mai gabona, kukorica, napraforgó, + egyebek "szentháromságából", sok minden miatt, nem én mondom nálam hozzáértőbbek. - Szántók: az, hogy mi és hol jó , nem dolgom vagy kompetenciám megmondani. Ha valaki a saját földjén azt akarja csinálni , elnézést én nem vindikálhatom magamnak de más se nagyon a jogot, hogy megmondja a tulajdonosnak mit csináljon vele amíg a tulajdonos a törvényeket betartja. - Dráva vs. Tisza mente , az gondolom a Dráva és a Tisza mente helyzete , jelentősen eltérő mind a víz mennyiségében, mind a terep viszonyokban mind sok minden másban ezért nem gondolom, hogy pro és kontra össze lehet hasonlítani . - Munkaerő: nézze nekem is meglepetés volt 5-6 éve amikor az egyik halastó tulajdonosa elmondta, hogy nem tudd havi 200.000 Ft ért sem munkást találni mert nem jönnek el, a közmunka biztosította összeg elég volt nekik. Ez a covid előtt volt jóval. Tehát vonjunk le következtetéseket. - Települések elnéptelenedése: szociológia , megint nem kenyerem csak elmondom a nálam ebben a témában szakavatottabb emberek véleményét amit én is látok: mindenki szeretne kényelmesebben élni, jobb szolgáltatásokat igénybe venni. Ezért mindneki aki teheti egyre urbánusabb környezetbe próbál költözni, a szolgáltatások és az élet feltételek miatt. Ezt tovább támogatja, hogy a mai úthálózaton már 30-40 km távolságba el lehet jutni 1 óra alatt ezért már nem kell ott élni ahol a föld van közvetlenül mind mondjuk 100 éve a tanyán. A tanyák nagyon nagy része eltűnt, a 10.000 Topo térképen lépten nyomon lehet megszűnt, beszántott tanyákat találni tucatszám. - Föld eladás: ez megint zenész, a zsigeri ragaszkodást - ami életkorra is együtt jár - nem fogja a józan ész megváltoztatni. Nem hiába haltak meg emberek a TSZ-esitéskor mert nem adták a földjüket. Bármennyire is ésszerűtlen és önsors és a családi sors rontás volt. Biztos halott olyan történetet, hogy valaki lóvait elvitte az orosz vagy a német katona és annyira a szívére vette, hogy 1 éjszaka alatt megőszült és lehet 1 hét múlva belehalt. Ez ilyen a "paraszt" ember ragaszkodik a földjéhez az életéhez. És én megértem és elfogadom és azt gondolom bármennyire is "ésszerűtelen" ezzel nem tehetünk semmit. Vagyis azt gondolom alapvetés ahogy máshol már írtam az önrendelkezés. Nem mondhatja meg senki , hogy te Gábor elveszük a földedet mert kell az ország megmentéshez. - Villanypásztor: nem kompetenciám. - Csatorna hálózat: ahol 0.1 ezrelék a csatorna fenék lejtése ott ugyanaz a csatorna ide vagy oda is képes szállítani a vízet , de szakmai alapelv , hogy amig felülről tudod tölteni a csatornát és folyás irányba használni addig ezt csináld. Én ezért nem gondolom, hogy az alulról duzzasztás annyira szükséges lenne, ameddig felülről táplálható. Erre van mód, ez a természetes folyás irány szerinti használat , csak ehhez kellenek magas vezetésű "öntöző" csatornák amelyekből ki lehet engedni a vizet a belvíz csatornákon keresztül a tájba. Ott lehet duzzasztani, bögézni, a tovább engedni , stb. Ezzel megmarad a csatorna rendszer vezetési iránya és ugyanaz elérhető amit Ön vagy mások akarnak. Még bizonyos szabályok és többlet munka / költség mellet akár az árvíz is kiengedhető így , bár még mindig jelzem én feleslegesnek tartom. - A lineár vs slagal locsolást szerintem nagyon ne hasonlítsuk össze az egyik esőztető öntözés a másik árasztó locsolás.

Igen mindenkinek lehetne saját kis tava, ami a mélyebb területek fetöltésével is is valósíthat , a meglévő csatorna rendszeren pedig a felesleg elvezethető, a hiány pedig pótolható. Ez egy nagyon jó rendszer lenne , persze igényel némi fejlesztést de tökéletesen megvalósítható. Arra azért szerényen felhívnám a figyelmet - remélem Árpád te s olvasod - amit Ön csinál az locsolás és nem öntözés . A kettő közötti különbség annyi, hogy az öntözés tervezett tevékenység a locsoás meg esetleges. A másik, az hogy azért se hasonlítsuk össze mert az öntözés célja a gyökérzóna nedvességének növelése is és ezt be tudja tölteni , meg tudja valósítani ha nem így lenne senki nem akarna öntözni mert nem lenne hatása. Nem hiába fejlesztettek LESA, LEPA fejeket a lineárokra, vagy van csepegtető és mikro öntözés. A második lényeges elem , hogy egy kiskert öntözése megint nem összehasonlítható 10-20-100-1000 ha öntözésével és annak hatásaival.

Balogh Péter véleménye kisebbségben van. Eleve most először jelent meg a véleménye, míg nagyon sok műsor szólt már a vízgazdálkodásról. És nem tartja magát jobban tévedhetetlennek, mint Cifka Gábor, akit ugyancsak nem kell félteni, tud beszélni nagyon jól, ahogy ez a műsor elején kiderült, és pl. tudott vállalni előadást a Tájépítész Konferencián "Tévképzetek a vízgazdálkodásban" címmel, ahol elmondta, h. hülyeség, amit Balogh Péter mond. Javaslom meghallgatni a Morotva előző részét, ahol ugyancsak tévedhetetlenül elmondták, az itteninél jóval arrogánsabb stílusban, h. az árasztás hülyeség, ami ki is lett emelve igazságosan. Éppenséggel nagyon jó lenne, ha azonos műsoridőt kapna a kétféle vélemény - és a kisebbségi vélemény is elmondhatná zavarás nélkül a magáé, egy olyan helyzetben, amikor a többségi vélemény mentén kiszárították az Országot.

@@helyesember Péter: nem most akartam írni de van 10 percem, gyorsan összefoglalva amit én látok és tévképzetnek tartok, és azt szeretném ha megmaradnánk ott ahol a beszélgetés vége után tartottunk és ezt vinnénk tovább mert azt gondolom, hogy el tudjuk fogadni egymás érveit és ki tudjuk munkálni közösen - többekkel együtt - akkor lehet egy alternatíva. De azt látni kell, a te elméleted is annyira támogatják az emberek ahogyan bármi mást - ha vannak elképzeléseik és azzal egyirányba mutat a te elképzelésed - azonal támogatják. De ott vannak azok a tévképzetek amik itt is a komentelések során és máshol is előjöttek , az emberek egy része azt hiszi : - az öntözés = a felszín alatti vízek kiemelésével, talajvíz csökkentésének okával - a sokszor emlegetett általad elárasztandó "mély árterek" a folyó mentetlen oldalán vannak - az árvízek gravitációsan kivezethetők pl. a Homokhátságra és sorolhatnám .... amikor azt mondom, hogy a te elméleted hülyeség elnézést ezért a goromba megfogalmazásért - de azzal nem értek egyet, hogy: - az árvízeket kellene használni erre - hogy minden fajta vízkormányzás nélkül kellejen ezt végrehajtani - hogy a vízügyi felelős a "kanalizálásért" - hogy az épített környezeti elemek nem lehetnek tájba illők csak tájidegenek lehetnek - hogy a Szelidvíz országban bemutatott gyönyörű "aranykor" ábra helyes lenne mert nem az, rosszul lett berajzolva a Tisza kis vízi vízszintje és így az egész elmélet már nem működik úgy ahogy fel van vázolva. - hogy minden "alter vízgazdálkodó" téged húz elő, és a te anyagoddal példálózik, hogy itt van a megoldás és ezt kellene megvalósítani. Mert nincs kidolgozva , csak elmélet és vázlat szintjén. Nem akar és nem tud integrálódni a meglévő tájba vissza akarja alakítani azt egy múlt béli helyzetbe. - hogy csak ki kell engedni az árvízet a mentetlen oldalra és ott majd a víz tudja hol a helye - stb. Amiben én partner tudok lenni az egy olyan rendszer: - Ami figyelembe veszi a Tisza szabályozás óta megváltozott környezet és természeti elemeket (vagyis elfogadja, hogy volt egy Meliorációs program, épült 1000 út, vasút, közmű, stb.) , az emberek a száraz környezethez alkalmazkodva építettek, hogy van a tájban ezer dolog ami korlátozó tényező lesz és nem azért nem lehet megváltoztatni mert nem lehetne hanem mert nincs annyi pénzünk, hogy mindenkit kárpótolni tudjunk a házáért, a gyümölcsösért, a napelem parkjáért, a földjéért, a megélhetésért ...... - Ami figyelembe veszi, hogy ahhoz, hogy az árvízeket ki akarjuk vezetni, fel akarjuk használni a táj nedvesítésére beruházás kell, új típusú műtárgyak kellenek, új üzemrendek kellenek, és ezeket integrálni kell a meglévő modellbe, de minden eredője, az, hogy az árvízi védképesség nem sérülhet ! Nekem ebben az kontextusban az első az emberi élet! - Ami figyelembe veszi azt a cizellált birtok rendszert és meglévő tájelemeket - közöttük a vízrendszert - hogy differenciáltan lehessen a vizet a tájban eljuttatni, szétosztani és szükséges esetén levezetni. Minden rendszernek alkalmasnak kell lennie a víz oda és elvezetésére is mert nincs olyan helyzet amikor nem lesz fölös víz valahol ami szabályozni kellene. Azért , hogy egy változó helyzetben is alkalmas legyen a működésre az üzemrend hangolásával, de egy irányú útat építsünk hanem adaptálódni képes rendszert. - A rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy mindenki a helyzet adta keretek között maga választhassa meg - minden fajta erőszak nélkül - hogy akar vagy nem akar tájgazdálkodni, hogy növényt akar termeszteni vagy állatot akar tartani. legyen joga Önrendelkezni. stb....... Abban az előadásban elmondtam, és ma is tartom, hogy nem biztos, hogy bárki is jól látja a problémákat és jól azonosítja azokat, erre hoztam Wald Ábraház és a Bombázó példáját. Ott is nagyon sok nagyon sokos, tapasztalat ember volt, és logikusan közelítették meg a problémát még is a lényeget egy matematikus látta meg, hogy a vizsgált adathalmazban az adat hiánya adta meg a jó választ és nem a sok adat amiből mindenki következtetéseket vont le. És ma is ezt látom. És ezt tartom tévképzetnek meg a Diane-Krüger hatást, hogy minél kevesebbet tud valaki annál magabiztosabban osztja az észt. Erre nem rád gondolok. Általában. Én fentartom, hogy én nem látom a dobó kocka minden lapját, ahogy a legelőn legelő birkáknak is csak egy a felém eső oldalát látom vagyis tévedhetek ...... de nyitot vagyok arra, hogy megkeressük együtt mindannyian mi lenne a jó.

@@helyesember köszönöm a tájékoztatást, nem voltak előzetes információim. Akkor is úgy gondolom, hogy nem vágunk a vitapartner szavába egymás után 10 alkalommal. Egy vita akkor érdekes, ha a vélemények a részleteket illetően is ütközhetnek. Balogh egy szép kerettervet vázolt, és folyton a természet törvényeire hivatkozott. Cifka a konkrét megvalósítás nehézségeiről beszélt, ezért gyakran elbeszéltek egymás mellett. Könnyű azt mondani, hogy aki nem lát be valamit, az hülye (lásd télikabát példa Baloghtól), inkább azon kéne gondolkozni, hogyan tudom az embereket tájékoztatni, meggyőzni. És mégegyszer: szeretném a Balogh vízióját megvalósulva látni, de pl. Cifkának nagyon igaza van a nagyléptékű mintaprojekteket illetően. Nem erővel kell ilyesmit keresztülvinni, mert az csak ellenállást szül.

Azért azt is el kellene végre ismerni hogy az ok okozati következmények negatívak lettek. Tehát inkább vissza térni mint ugyan azzal beleavatkozni olyan módon aminek az eredménye negatív

@@keletnyugat9164 Elnézést de nem lehet ugyanoda visszatérni, megváltozott a táj, az emberek, a környezet, minden ...... vagyis csak egy új helyzetet tudunk kialakítani a kérdés az, hogy ez milyen legyen. És az, hogy milyet tudunk "megfinanszírozni"

Szerintem a konferenciák árából vizet is lehetne engedni kiáradni😢

Reális esély, hogy egy pöre árvízi kiengedés nem akkor fog jönni amikor "szűkséges" . Nálunk a kétszeri aratás még 20 év múlva is max a másod vetés esetén lehet reális. De egy trópusi éghajlaton vagy a sarkköröknél lehetséges és ma is kivitelezhető.

Az megvan, hogy a művelési ágat kell megváltoztatni?

@ Hallgatom

Péter, vélhetően a link miatt nem engedte, máskor is értesültem már ilyenről. A TH-cam valamiért nem engedi, pedig hasznos lenne ebben az esetben is.

@@hektarpodcast Sajnos nincs kapacitásom egyenként válaszolni a felmerült kérdésekre, pláne, h. sokhoz nagyon az alapoktól kellene kezdeni a hiányzó ismeretek v. az új szemlélet bemutatását. Felmerült bennem is, h. jó lenne külön /saját műsorban bemutatni az új paradigmát, ahol feltehetnéd az itt született kérdéseket is. Vállalom, h. hozok vízmérnököt és talajos szakembert is. Az újra sokkal inkább ráfér a részletes bemutatás, mint a megszokott csatornakotrós-öntözős javaslatra.

​@@helyesember A helyzet nagyon egyszerű szerintem, jelenleg van van 4-5 elmélet , meg ezer javaslat a kérdés kezelésére. Kell egy Jövőtervezési / Jövőtervező konferencia amiben minden megoldási javaslat tervet és helyet kap ugyanazon feltételrendszer mentén: I. lépés : I. Konferencia 0.) A jelenlegi helyzet bemutatása szak előadókkal: a.) meteorológia / klímatológia / ..... b.) vízgazdálkodás c.) mezőgazdálkodás d.) társadalom, szociológia e.) gazdaság ... A.) Koncepciók konferencia előadása 1.) Közérthető összefoglaló pl 10 perc 2.) Társadalmai , gazdasági, stb. hatások pro- és kotra : pl : 10 perc 3.) Akadályozó / támogató tényezők: 10 perc B.) 20 m2 felültett ahol látványosan statikus tabló formájában bemutathatja az elképzelését , C.) 20-30 perces video anyagot folyamatosan vetíthet amire 10-20 fő kis vetítők állnak rendelkezésre. E.) Van egy nagy vita fórum 2-3 órában ahol az egyes koncepciók előadói vitatkoznak fórum beszélgetnek. F.) A közösség szavaz , kérdés csoport alapján: 3 db A4-es oldal kérdez felelek G.) Videós üzenet A konferencia látogatok, nézők, készíthetnek egy tematizált - kötelező elemeket is tartalmazó - 20 perces video üzenetet ahol elmondhatják a saját problémáikat. Ezt a koncepció készítők vagy engedély esetén bárki megnézheti , egy fajta szoció video üzenet a mából a jövőbe. A "nép hangja" . II. lépés: Workshopok Helyi szinten az érdeklődök igénye alapján 4-5-x helyszínen 3 x 1 napos workshop, minden koncepció alkotó köteles részt venni rajta és végig csinálni az adott helyi adottságokhoz adaptált rész terület megoldást kidolgozni. 1. nap: Ismerkedés , helyzet értékelés , gazdálkodói előadások, ki mit és hogyan csinál, mi a baja, hol van baj, ő mit szeretne közötte 2 hét - 1 hónap 2. nap: A megkapott adatok alapján koncepciós javaslatok : vízgazdálkodásra, tájgazdálkodásra , stb. közötte 2 hét - 1 hónap 3. nap: A koncepciók vitája és finomhangolása , javaslat csomag III. lépés: II. Konferencia A helyi tapasztalatok értékelése, bemutatása és vitája A.) Nyilvános - társadalmi b.) Rész nyilvános (mindenki követheti de felszólalni / kérdezni csak a szakmai szervezetek , tagok ) - Szakmai IV. lépés: Érdekérvényesítés A Konferencia és Workshop tapasztalatok alapján egy előterjesztés és támogatói anyag átadása és lobby tevékenység Célok: legalább 1 db , de inkább 2-3 db minta Pilot terület kiválasztása és 5--10 éves programban történő támogatása V. lépés: Megvalósítás és kutatás A minta területek megvalósítása, nyitott open módú kutatása és független értékelése. VI. lépés: Értékelő konferencia minden évben. Finanszírozás: állami + magán + társadalmi Helyszín: én javasolnám Szolnokot , van hozzá szerintem infrastruktúra Időpont: 2025 év eleje - közepe a tavaszi mezőgazdasági munkák után vagy ősz az aratás után

Jajj.... Péter, ezt viszont hagyjuk, ez most konkrétan kötözködés. Ez a sorozat hivatalos háttérképe, valaki mindig erre vagy arra az oldalra kerül. Eláruljam, miért ez lett a felosztás? Mert ez a nézési iránya a két vendégnek, neked és Gábornak. Egyik lehetőség, hogy kifelé néztek a képből, ami nem opció. Másik verzió, a kép tükrözése lenne. De ez felvetné azt is, hogy a két interjúalanyom különbséget teszek. Eljöttetek hozzám, nem értettetek egyet, de a szándék egy irányba mutat.

@@hektarpodcast Köszönöm Dani, de én nem mondtam, h. tudatos negatív bemutatás. Csak nézőileg megjegyeztem. A nézési irányt láttam is, h. jó, és elhiszem, Gáborról nem sok másik irányba nézős kivágatot lehetett találni, minthogy a szemben, meg balra voltunk neki. Ami a lényeg: sztem nekünk szereplőknek NINCS annyi bajunk egymással, legalábbis nem személyes, mint ahogy a Közönség reakcióból látszhat - de ez a mai kommentetikett ilyen, s a szembeállítás felvállaltan benne volt a koreográfiában. Fontos, h. megkülönböztessük, h. mit mondtak a szereplők, s mit a hívek /szurkolók. Látni kell, h. ez a műfaj arra jó, h. a néző a prekoncepciói alapján megkapja, h. milyen hülye a másik. De nincs bajom a cirkuszi játékkal, hanem tartalmilag-szakmailag nem értem, h. miért furcsa az árvizek szabályozott kivezetése az árterekre egy csapadékhiányos, és kiszáradó területen, ahol egyébként nem teljesít jól a konvencionális gazdálkodás, és egyáltalán nem felel meg a fenntarthatósági mércének. Csak ismerethiány lehet a magyarázat, amiből az következik, h. ezt az új furcsa koncepciót saját közegében, saját szakértőivel ki kell még bontani, h. ne maradjon hülyén a közönség. De nem mint egy codabogarat, hanem mint a kézenfekvő alternatívát a jelenlegi válsághelyzet rendszerszerű kezelésére.

Pontosítok: A helyzet nehézségét jól illusztrálja, hogy a címlapon a vizes háttér elé került a tájak kiszáradását hozó modern szemlélet védelmében fellépő szakember, és száraz háttér elé a tájak vizesítésének szükségességét és lehetőségét bemutató szakember. Nem a tudatosságot jelzi, csak jelképezi a tudat alól támadó helyzetet: a változtatás nehézségét.

@@helyesember 1.) Nem tudom értelmezni a "ahol egyébként nem teljesít jól a konvencionális gazdálkodás" fogalmát ... jó lenne egy egzakt összehaonslítás nagy mintás adatokkal, birtokmérettel mind osztályozó tényezővel megspékelve, ahol valaki "bemutatja", hogy a hőn áhított tájgazdálkodási váltás biztosítja azt a pénzáramot ami a megélhetéshez kell. Mert elnézést a szarkasztikus él ért de ha a nagy táblás konvencionális "búzagyár" szubvenciókkal megtámogatva sem tudja elérni a tájgazdálkodás többes haszonvételeit gazdaságilag - a társadalmi hasznosság ingoványos fogalmával mind pozítív bevétellel együtt - akkor nem értem miért nem csinál mindenki ilyen ajánlott tájgazdálkodást? 2.) A szemben állás Péteri a te filozófiád része , a vízvisszatartás vs. öntözés, "búzagyár" vs. tájgazdálkodás .... ellentétpárok mentén vagyis nem Dani vagy az én kreálmányunk. De nem arról szól, hogy milyen "hülye a másik" legalábbis nem én részemről biztos. Szeretnék - ha ez nem látszik az nagyon rossz - konszenzusra jutni, meg értetni a másik féllel vagy / és támogatóival, hogy amit akar / akarnak az támogatható de a sok hasznon vétel ellenére is én nem látom azt, hogy realizálnák és helyi értékén kezelésnek a pozitív oldallal együtt járó a problémákat. 3.) Az árvízek szabályozott kivezetésére leírtam fentebb egy másik post alá mi a probléma. Szerk hozzáfűzés: 1.) technikai 2.) hatása (az előnyöket is beleértve) 3.) stratégiai

Bocsánat elírtam. Balogh úr nyitogatja a szemeket véleményem szerint.

@@KatalinKiss-Fekete Meg a nevemet is :)

@@cifka1 Elnézést kérek érte ezúton.

@@KatalinKiss-Fekete Semmi probléma. Én kérek elnézést, lehettem volna nagyvonalúbb.

Bűnbak? Dehogy kérlek! Bűnös, azt a szót keresed! Dillettáns, megalkuvó mód szárították és szárítják a tájat évtizedek óta, anélkül, h kiálltak volna a egységesen a szakmaiság oldalán, és nyomást gyakoroltak volna a politikára. Persze a nyugdíj fontosabb. De nem csak náluk minden egyéb területen olyan gyönyörűen zár össze a szakma nagyja a reformok előtt, ahogy az a nagykönyvben meg van írva.

@@Cent28 Mert Magyarországon vagy bárhol bármelyik társadalmai csoport pajzsra emelet volna bármilyen kívülről érkező az adott társadalmai csoport belső működését, évszázados tudáson és tapasztalt kimunkált rendszereit nem ismerő "külsős" ember vagy csoport ötletét. A dolgok megváltoztatását sikeresen csak belülről lehet véghezvinni, megismeri az adott rendszert / csoportot / szakmát, művelni azt, megérteni majd a hibákat látva megkisérelni megváltoztatni, jobbá tenni. De itt nem az történik, itt a vízgazdálkodást semmilyen formában nem értő emberek - tisztelet a kivételnek - próbálják előszőr legyalázni a szakmát majd amikor mélybe rántották, besározták még áldozat hibáztatással megspékelve olyat számonkérni rajtuk amiről nem tehetnek. Hány orvoson kéri ma számon bármelyik beteg, hogy miért nem ismerték fel hamarabb a fertőzéseket, a szepszis hatásait a szülésnél ? Mennyi csecsemőt lehetett volna megmenteni..... "és akkor nem fogyott volna annyira a magyar". Senki. Mert nonszensz a ma orvosát hibáztatni a múltért. De ma az aszály miatt flusztrált - a folyó áldásait nem élvező - emberek majdnem mindegyike folyó szabályozók "hibáját" ráolvassa minden vízüggyel foglalkozóra. Amikor azok nagyapja sem élt amikor a szabályozást az országgyűlés elfogadta. A persze érdekes tény, hogy a jelenlegi tájgazdálkodást támogatók nagy része nem azokon a területeken él ahol folyót szabályoztak mert azok akik ezeken a szabályozás által "megszerzetet" földeken gazdálkodik köszönni szépen több kevesebb sikerrel de jól vannak, igaz a kihívások őket sem kimélik de termelni még tudnak. Szemben azokkal akik a "domb" / "hegy" tetején vannak és már "kiszáradtak" vagyis fordítva ültünk fel a lóra. Nem azt jelenti, hogy nem kell segíteni azokat akik a vízhiány hatásait először tapasztalják meg, de jó lenne megérteni a dombra nem megy fel a víz kivéve ha fel nem visszük. A 100 millió m3 -nyi árvíz nem fog segíteni mert esetleges és problémás a kezelése. Hosszan lehetne sorolni, a Homokhátsági projekt 1600 milliárd forintja sem fogja megoldani az összes problémát ha a Hátságon élők nem fogják korlátozni önmagukat, nem ültetnek több fát, nem fúrnak több kutat. Persze a helyzet kialakulása és megoldása sem csak az ő kezükben van, csak össze társadalmi összefogás lehet a megoldás. De a megoldás kimunkálása sokkal összetettebb kérdés mint az, hogy az árvízeket kiengedjük vagy nem.

Egyetértek

Azt gondolom a második olyan hozzászólás ami azt mutatja érdemes volt a vita. Végre arról is beszélünk amiről kellene. Ez is egy része , de ezekről a részletekről is kell beszélni. A szúnyogok említése felelevenít egy nem túl kellemes emléket. Valamikor 2011-2012-ben történt kooperációs megbeszélésről ami a leples árasztás tájgazdálkodási kérdéseiről a hasznosságáról, vagy éppen haszontalanságáról szólt és arra a kérdésemre, hogy mi lesz a Tigris szúnyogokkal egy 20-30 cm -es felmelegedett nagy kiterjedésű vízborítás esetén harsány nevetés törtét ki.

A minőségi, olcsó marhahúsra elsősorban itthon lenne szükség, elsőnek a nemzet önellátása lenne a cél, annál olcsóbb, minden szempontból kifizetődőbb mód nem létezik. Eleve rossz hozzáállás, h extraprofit orientált legyen a gazdaság és nem elsősorban önellátó. Valahogy túlélték az emberek az elmúlt 100.000 évet a K-medencében szúnyogokkal. Ha van egészséges biodiverzitás, akkor nincs tartós túlszaporulat semmiből. Ha nem így lenne, már rég csak csótányok élnének a bolygón. A többi üres személyeskedés.

@@Cent28 A nemzeti önellátásba csak az zavar be, hogy ha más az adott terméket jelentős árelőnnyel tudja termeszteni / tenyészteni és a magyar vásárló ezt az olcsóbbat veszi meg nem a "nemzetit" . Az önellátásnak vannak előnyei és hátrányai is, de az , hogy ha minden élelmiszerből önellátók szeretnénk lenni szerintem vágyálom, de nem az én kompetenciám. Az úgy megvan, hogy az egészséges biodiverzitásnak is része a túlszaporulat, a tartósság pedig irreleváns ha átlépi az inger küszöböt és közegészségügyi problémát jelenthet.

@@cifka1 A svájci állampolgárnak van esze, h a hazait vegye, és azt is veszi. Ez megint részben edukáció. Senki nem mondta, h mindenből önellátóknak kell lenni, erről jöjjünk már le, h olyan dolgokat adunk a másik szájába, amit nem mondott. A túlszaporulat nem állandó, de ezt már kifejtettem. Az, h a szúnyogtól félve nem tájgazdálkodunk nem az az érv, amire reagálni érdemes. Ennyi erővel rettegjünk kb. mindentől. Kanális + kacsaúsztató melletti hotelben szálltunk meg. Mondom ebből baj lesz este. Viszont mivel sűrű erdő, illetve egy nagy lovarda volt nem messze, az énekesmadarak nem csak szépen énekeltek, hanem tették a dolgukat, ahogy a lovardában lakó min. 200 fecske is. Konkrétan nem volt szúnyog.

Nem. A másik fél álláspontja szerint MÁSHOGYAN kellene megoldani a problémát, szerinte úgy nem lehet, ahogy Balogh Péter gondolja. Abban van nézetkülönbség, hogy miként kellene. De ha ezek nem jöttek át, akkor Gábort meg kell hívnom még egyszer a podcastba, és kifejti a saját megoldási "javaslatát. :)

​​​@@hektarpodcastszerintem de. Gábor inkább akadékoskodott. Értem a gazdasági buktatókat a gazdák számára, csak 1. ez a döntéshozókat sosem érdekeli igazán, ha a saját pecsenyéjüket sütögetik. (Búza bánya, földek lenyúlása) Ezzel azt akarom mondani, hogy valószínűleg, nem akarják valójában megoldani. 2. ha elsivatagosodik, akkor végül úgyis gazdasági csődbe jutnak a gazdálkodók.

​​​@@hektarpodcastmiért töröltétek a válaszom? Rosszat mondtam?

Másodjára hallgatom, és tovább erősödött, hogy Péter sokkal magasabb szintű megértessel rendelkezik, hatékonyabb, logikusabb. Gábor elvész a részletekben, és valójában ezek foglya.

@@viktorszollosi2674 Azt gondolom az igazság a részletekben van, mert a részletek mutatják meg mennyire átgondolt a koncepció. Lehet akadékoskodás de légvárakat könnyű építeni, olcsó , egyszerű és nagyon szép is lehet de, hogy abból valós lakható kastély legyen azért nem árt tisztázni a részleteket.

Burkoltan lekomcsizni BP-t azért elég erős, de majd iszunk rá. Igazi boomer tempo. Amúgy nem gond, majd tartanak tevéket a megmaradt gazdák unokái. Láthatóan nem sikerült megérteni, h nem pont nem a mai helyzet az ésszerű, helyes, fenntartható, és logkus.

@@Cent28 Láthatóan neked nem sikerült megérteni, hogy nem létezik olyan út, amely az "áhított" állapotot eredményezné éppen az emberi természet miatt. Szerintem aki megnézte a videót azok közül senki nem gondolja hogy a jelenlegi helyzet helyes, de az álmodozók néha éppen ellenkező eredményt érik el, lásd az EU erőszakos zöldítés politikáját. Ha lesz egy komolyan vehető logikai bakugrásoktól mentes terv, ami alapján az álom megvalósíthatónak látszik, akkor azt meg kell beszélni, de az egyén saját anyagi érdekeinek megfelelő cselekvését nem fogod tudni kivenni a rendszerből.

Nekünk kell alkalmazkodni a természethez még ,ha le is kell mondani a kényelmünkről! ,,Míg a bölcs ember alkalmazkodik a világhoz, az ostoba állandóan formálja magához, ezért a világ sorsa az ostobákon múlik!"

@@mysterius3771 Ismerős a gondolatmenete. Éppenséggel vulgármaterializmusból ismerős. Az, h. a Titokzatos Ön, v. Cifka Gábor nem látja, hogyan alakítható ki az általam javasolt rendszer, csak annyit jelent, h. nem foglalkoztak vele eleget. Biztos megértenék, mert nem olyan bonyolult. A szabályozási-támogatási rendszer változtatását gondolom a megoldás eszközeként, amit úgy kell átprogramozni, h. a gazdálkodóknak (rövid távon is) megérje anyagilag, h. normálisan, azaz természetszerűen gazdálkodjon. Megjegyzem, "az emberek alapvető természete" erősen befolyásolható az ön által említett propaganda és az általam említett szabályozás által. (Balogh Péter geográfus, ahogy a videóban is volt, "h"-val:)

@@helyesember Péter: én személyesen is elmondtam már 10 éve is, amit akarsz úgy nem lehet megcsinálni. A vita során nem sok esélyem volt arra, hogy elmondjam mi az amit meg lehet csinálni. Foglalkoztam vele eleget , szenvedtem az Anyitával, próbáltam összehozni Nagykörűben olyan öntözési közösséget ami az öntözésen kivül pilot lehetőséget adott volna az árvizek kivezetésére a mentett oldalra. Ezen kivül biztosította volana a te általad használt legelők vízpótlását úgy, hogy ott legyen folyamatosan víz és zöld legelő. Láttam a WWF kisérelteit hasonló projektekre az eredmény mindig is ugyanaz volt. Az emberek egy része szkeptikus, egy része valamit akar , egy részét pedig a pénz érdekli , egy része pedig azt akarja csinálni amit eddig is. Én nem látom azt a fajta csináljuk hurrá optimizmust vagy nép mozgalmat ami az ilyen mély változáshoz kellene. Elmondtam Kajner Péternek és Túri Tibornak, hogy amíg nincs egy kézikönyv , egy kész kimunkált modell ami bemutatja , ki - mit- hogyan- milyen feltételekkel csináljon amiben válaszolunk arra a 20 oldalnyi kérdéses problematikus pontra - a terület használattól, az ingatlan kérdéseken át - addig ez álom. A műszaki kérdésekkel bármikor megtervezek neked olyan létesítményt - gravitációsat, szivornyásat - ami képes, és üzembiztosan tudja az árvízi kivezetést de nem látom , hogy mi értelme kisebb öblözetenként 20-100 milliót költeni rá amikor évente 1x lehet majd használni és az sem biztos, hogy akkor amikor jó lenne a víz. Anno végig lett vizsgálva a Nagykunsági és Hanyi-Tiszasülyi és a Tiszaroffi tározó is és a tájgazdálkodási célú víz kivezetések 10-20 éves távlatban 1-5x lettek volna kivitelezhetők mert a műtárgyak küszöbszintjei magasan vannak. Ezt te is tudtad mert ott voltál. Ez alapján mondom , hogy a terv módosításokkal kivitelezhető de értelmetlen , az alap terv pedig kivitelezhetettlen, a Koncsos féle verzió meg rémálom a jelenlegi formájában az új tározókkal. Az emberek nagyon nagy része nem érti a tározás nem egy lavorba való víz összegyűjtés, a víz minősége , állapota változik és nem javul romlik, az elvezethetősége kérdéses mert a jelenlegi vízrendszer nem így lett kialakítva. Persze lehet ezen változtatni de még az alap feladatok ellátására sincs elegendő pénzt akkor plusz feladatokra még annyira sem. A vízgazdálkodási ágaz válságban van, nincs pénz, ember, halódik a szakember képzés és utánpótlás, a mostani belengetett bérfejlesztés is csak pótlás. Nagyon sokan elmennek. Az ágazat kallódik a minisztériumok között talán most megtalálja a helyét.