Csendes Visszhang

Dalszöveg:
Nem bánom, ha csak hangszered leszek,
Egy dallam, mely szívedből kerekedik,
Áldozom én, ha kell, mindenemet,
Csak legyél te az én zenei oltárom.
Repülj, szívem, hosszú életen át,
Kerüld el azt a fájdalmat, mely éget,
De ha egyszer csalódás ébred szívedben,
Tudod majd, mily mély sebet ejtettél bennem.
Sietsz, késel, félsz, mégis belevágsz,
Belém vág a szó, a tett, a mozdulat,
Bánod, mégsem, a tényt magaddal törlöd,
A múltat, mely még csak rossz sem volt, elhagyod.
A szív, mint csavargó, úton-útfélen,
Ne bánd, ha egyszer elhagy téged.
Mert ahol egyszer széttört az éden,
Hiába hívod, nem tér vissza, véged.
Elűzött szív sosem felejt,
Bár hívhatod ezerszer is,
Az emlék mélyen beleégett,
Nem látod többé, elszállt, mint a szélvész.
Vigyázz, mert a szív vad és szabad,
Nem tűri, ha durván bánnak vele,
Ha egyszer elhagy, ne várj csodát,
Nem tér vissza, bármi legyen is a kele.
A szívem hajója tengeren jár,
Vitorlát bont, hogy elérje a csillagokat,
De a viharok, melyek útját állják,
Megmutatják, mily törékeny is a vágyak.
Keresem a fényt, mely utat mutat nekem,
Egy hangot, mely szólít a sötétben,
De az éj csendje, mint egy súlyos lepel,
Elrejti előlem a válaszokat, melyeket keresek.
Álmodom egy világot, hol nincs több fájdalom,
Hol a szív nem csavargó, hanem otthonra talál,
De a valóság, mint egy éles kard,
Széttépi az álmokat, melyeket oly szépen szőttél.
Korán vájta belém fogát a vágy,
Idegen útra csábított, tévedt.
Most rezge megbánás, mint egy árny,
Várhattam volna, de elszaladt az idő.
Az ifjúság hevében nem láttam,
Hogy az élet nem csak a pillanatokból áll.
A vágyak, mint szélvihar, elragadtak,
De a szívem mélyén ott maradt a vállalat.
Most, amikor a csendben visszhangzanak
A múlt döntései, mint messzi dallamok,
Tudom, hogy minden lépés, minden szó,
Elvezetett engem oda, hol most állok.
Tudom, hogy minden lépés, minden szó,
Elvezetett engem oda, hol most állok.
Álmodom egy világot, hol nincs több fájdalom,
Hol a szív nem csavargó, hanem otthonra talál,
De a valóság, mint egy éles kard,
Széttépi az álmokat, melyeket oly szépen szőttél.