Tóth Árpád: Esti sugárkoszorú - Lutter Imre versfilmje
ฝัง
- เผยแพร่เมื่อ 7 ก.ย. 2024
- Előttünk már hamvassá vált az út,
És árnyak teste zuhant át a parkon,
De még finom, halk sugárkoszorút
Font hajad sötét lombjába az alkony:
Halvány, szelíd és komoly ragyogást,
Mely már alig volt fények földi mása,
S félig illattá s csenddé szűrte át
A dolgok esti lélekvándorlása.
Illattá s csenddé. Titkok illata
Fénylett hajadban s béke égi csendje,
És jó volt élni, mint ahogy soha,
S a fényt szemem beitta a szivembe:
Nem tudtam többé, hogy te vagy-e te,
Vagy áldott csipkebokor drága tested,
Melyben egy isten szállt a földre le,
S lombjából felém az ő lelke reszket?
Igézve álltam, soká, csöndesen,
És percek mentek, ezredévek jöttek -
Egyszerre csak megfogtad a kezem,
S alélt pilláim lassan felvetődtek,
És éreztem: szivembe visszatér
És zuhogó, mély zenével ered meg,
Mint zsibbadt erek útjain a vér,
A földi érzés: mennyire szeretlek!
Gyönyörű versek csodás előadás. Köszönöm.
Nagyon szép vers , gyönyörűen előadva . Köszönöm szépen !
Köszönöm szépen! Gyönyörű élmény!
Köszönöm.
Nagyon szépen köszönöm!
Gyönyörű vers! Köszönöm szépen!
Nagyon szép vers köszönöm szépen művész ur gratulálok
A legszebb festménye a legszebb érzésnek!
0:11
1:11