Ez a szép a tudományban és a kutatásban. Nem az én vagy a te tapasztalatodból indul ki, hanem abból, hogy összességében mi a kép. Ez pedig az, amit Czeizel mond.
Én is egyke vagyok. De viszonylag szegénységben nőttem fel. Nem kényeztettek el. Munkahelyeken mindenhol szerettek...jól oldottam meg a konfliktusokat. Nem minden igaz ebből.
Ágnes Kiss nem feltétlenül vagy önző stb. Nevelés kérdése. De arányaiban nagyobb rá az esély. Ismerőseim közt sajnos az egykék jelleme sajnos sérült. De van arra is példa, hogy a 3 testvér nem fér meg együtt. Mindenki ismeri, szereti őket, de együtt kiállhatatlanok
Most már ha vissza mehetnék az időben akkor sem kérném,hogy legyen testvérem. Sokkal jobb a magány. Nekem ő volt a testvérem. Büszke vagyok arra aki lettem. Szerintem az a gén selejtes,lelki beteg aki ilyet kitalál vagy hangoztatja. :D
Én is jól éreztem magam hogy nem testvérrel nőttem fel. Sőt, nem jelezték felém embertársaim, hogy sérült lennék bármiben is, csak annyira mint bárki más. Ellenben sok elnyomott testvért ismerek, és olyat aki inkább szeretné ha nem lenne a másik, annyira rossz a viszony, én őket ismerem önzőbbnek...jobban meg kellett tartani a saját dolgaikat maguknak, ezért. Nem lehet általánosítani h az egykeség rossz, egyénfüggő.
Mikor ovis lettem (először kerültem gyerekközösségbe) furcsa volt, hogy kirekesztenek a többiek és míg én szívesen megosztottam volna bármit és minden játékot odaadtam, ők totál önzők voltak. Otthon megszokták, hogy a testvéreikkel hadakoznak, nem kívántak osztozkodni. Egyedül a szintén egyke csoporttársammal voltam barátságban, akivel kivétel nélkül elfeleztük a desszertet vagy kölcsönadtuk a játékunkat a másiknak (mindig visszakaptam sértetlenül, ahogy a barátnőm is tőlem). Ha sérült vagyok, akkor legfeljebb a szüleim miatt, ők a tipikus mérgező szülők. Szerintem ez jobban befolyásolja bárki életét, mint a testvérek léte vagy hiánya.
Sosem értettem azt a hisztériát, ami ezt az embert körülvette... Bizonyos dolgokban zseni volt, de nem mindenben, mégis sokszor beszélt úgy, mint akinek a szava Szentírás lenne...
Ez a szép a tudományban és a kutatásban.
Nem az én vagy a te tapasztalatodból indul ki, hanem abból, hogy összességében mi a kép.
Ez pedig az, amit Czeizel mond.
Mint általában Mo.n az ő tehetségét SEM becsülték meg. Fantasztikus!
Én is egyke vagyok. De viszonylag szegénységben nőttem fel. Nem kényeztettek el. Munkahelyeken mindenhol szerettek...jól oldottam meg a konfliktusokat. Nem minden igaz ebből.
Én is egyke vagyok,de nem gondolom,hogy ''lelki sérült lennék''.Nem vagyok önző sem.😄
Ágnes Kiss nem feltétlenül vagy önző stb. Nevelés kérdése. De arányaiban nagyobb rá az esély. Ismerőseim közt sajnos az egykék jelleme sajnos sérült. De van arra is példa, hogy a 3 testvér nem fér meg együtt. Mindenki ismeri, szereti őket, de együtt kiállhatatlanok
Most már ha vissza mehetnék az időben akkor sem kérném,hogy legyen testvérem.
Sokkal jobb a magány. Nekem ő volt a testvérem. Büszke vagyok arra aki lettem. Szerintem az a gén selejtes,lelki beteg aki ilyet kitalál vagy hangoztatja. :D
Sajnos a pénz, a lakhatás szól bele valószínű igazán a testvér projektbe. Gratulálok a m. Politikusoknak! Csak is ők a felelősök ezért.
Én is jól éreztem magam hogy nem testvérrel nőttem fel. Sőt, nem jelezték felém embertársaim, hogy sérült lennék bármiben is, csak annyira mint bárki más. Ellenben sok elnyomott testvért ismerek, és olyat aki inkább szeretné ha nem lenne a másik, annyira rossz a viszony, én őket ismerem önzőbbnek...jobban meg kellett tartani a saját dolgaikat maguknak, ezért. Nem lehet általánosítani h az egykeség rossz, egyénfüggő.
Mikor ovis lettem (először kerültem gyerekközösségbe) furcsa volt, hogy kirekesztenek a többiek és míg én szívesen megosztottam volna bármit és minden játékot odaadtam, ők totál önzők voltak. Otthon megszokták, hogy a testvéreikkel hadakoznak, nem kívántak osztozkodni. Egyedül a szintén egyke csoporttársammal voltam barátságban, akivel kivétel nélkül elfeleztük a desszertet vagy kölcsönadtuk a játékunkat a másiknak (mindig visszakaptam sértetlenül, ahogy a barátnőm is tőlem). Ha sérült vagyok, akkor legfeljebb a szüleim miatt, ők a tipikus mérgező szülők. Szerintem ez jobban befolyásolja bárki életét, mint a testvérek léte vagy hiánya.
Sosem értettem azt a hisztériát, ami ezt az embert körülvette... Bizonyos dolgokban zseni volt, de nem mindenben, mégis sokszor beszélt úgy, mint akinek a szava Szentírás lenne...
Teljesen így van. Nyílván vannak kivételek.
Ez súlyosan diszkriminálja az egykéket !!!
De igaza van!