Végsebesség - hol a határ? [TECHNOLÓGIA] 4/4 - Elfnet.hu

แชร์
ฝัง
  • เผยแพร่เมื่อ 14 ต.ค. 2024

ความคิดเห็น • 43

  • @martonziegler2181
    @martonziegler2181 4 ปีที่แล้ว +2

    Gratulálok!
    A közölt ismertetés megfelel a mai fizikai ismereteknek.

  • @krisztiankovacs3521
    @krisztiankovacs3521 2 ปีที่แล้ว +1

    Ez a sorozat is nagyon jó volt! Már várom az 5. részt :D

    • @Elfnethu
      @Elfnethu  2 ปีที่แล้ว +5

      Én is, de ezek a fránya fizikusok még mindig ragaszkodnak ahhoz, hogy nem lehet a fénysebességnél gyorsabb járművet építeni. Amint megépül az első ilyen működőképes szerkezet (és még életben leszek), azonnal el fogok készíteni még egy részt.

  • @davidnagy2894
    @davidnagy2894 4 ปีที่แล้ว +2

    Ötödik rész hogyan lehet nagy távolságokat egy szempillantásnyi idő alatt megtenni anélkül hogy a térben elmozdulnánk.

  • @nbalagmester
    @nbalagmester 2 ปีที่แล้ว +1

    Ha a fénysebesség közelítése a cél, akkor érdemes lehet beszélni a részecskegyorsítókról. Ott habár nagyon kicsi, de tömeggel rendelkező részecskét gyorsítanak szinte fénysebességre. Bár ez sajnos egy golflabdával már nem lehetne megtenni :)

  • @juliusmarcus8854
    @juliusmarcus8854 4 ปีที่แล้ว +2

    hmm, tegyük fel hogy van egy busz ami fénysebességgel halad, én a buszon leghátul ülök, ha elindulok a busz elejébe akkor gyorsabban megyek a fénynél?

    • @koppanypalfalvi628
      @koppanypalfalvi628 4 ปีที่แล้ว

      Ha nem tudod meghajlítani a teret akkor igen is és nem is

  • @Lordhell79
    @Lordhell79 4 ปีที่แล้ว +2

    Jók a videóid, de a hidrazil, az hidrazin, F-16-os használják még.

    • @Elfnethu
      @Elfnethu  4 ปีที่แล้ว +2

      Köszönöm; a szövegben helyesen volt, nem tudom, miért olvastam fel hibásan, de a lényeg, hogy a helyes információval bővítettem a videó leírását.

  • @hajzer6568
    @hajzer6568 4 ปีที่แล้ว +1

    2:07: oxidálószernek 100% oxigén vagy fluort, hajtoanyagnak : oxigént (????) , valamilyen alkohol származékot.. ez inkàbb akkor a hidrogén .

    • @Elfnethu
      @Elfnethu  4 ปีที่แล้ว +1

      Köszönöm, a hibát már egy másik néző is felismerte - a videót nem tudtam módosítani, de frissítettem a leírást.

  • @mindenfele711
    @mindenfele711 3 ปีที่แล้ว

    300 millió m/s helyett 300 ezer km/s-et mondtál 8:41-nél.
    Egy ideig gondolkodtam, hogy a Solar Pro Plus 725 000 km/h sebessége is kb. 201 000 km/s
    Zseniálisak a videóid. Tetszik a precizitásod, amivel összeszeded az infókat.

  • @istvanpeterkovacs730
    @istvanpeterkovacs730 3 ปีที่แล้ว

    Az űrben a sebességnek van egy fontos korlátja, amiről nagyon ritkán beszélnek. Nem, ez nem a fénysebesség. Az egy biztos határ, amit csak valami, ma még sok tekintetben valószínűtlennek tűnő “meghajtással” tudnánk elérni vagy meghaladni, mint például az Alcubier drive. Azonban! A fénysebesség felének közelében elérjük a “hidrogén határt”. Ekkor a hidrogén atomok becsapódáskori viselkedése megváltozik. Természetesen, ekkora sebességnél bármilyen becsapódás végzetes lehet és atomi részecskékkel találkozni fog az űrhajó, még ha nagyon körültekintően is választjuk meg a “gyors szakasz” útvonalát, de a hidrogén atom bizonyos okból jelenleg biztos pusztulásnak tűnik. Mindez nem veszélyes a fénysebesség 10%-nál.

  • @TUNYUKA
    @TUNYUKA 4 ปีที่แล้ว +1

    A kvantum összefonódással létrehozott teleportáció már létező dolog, de a vevőoldalon nem az eredeti információ jön létre, hanem a klónja, vagyis embert ilyen módon nem lehet utaztatni.A fénysebesség talán megközelíthető lesz valamikor a jövőben, ha majd manipulálni tudjuk a tömeget a Higgs-bozon segítségével. De ha már a tömeg manipulálás létező dolog lesz, akkor jó eséllyel a térhajlítás is megoldható, de ezek is újabb problémákat vetnek fel, pl.: pontos űrismeret hiányában már az indulás pillanatában ütközhetünk valamilyen objektummal és még sorolhatnám

    • @istvanszekely4842
      @istvanszekely4842 4 ปีที่แล้ว

      Gouy balance:
      chem.libretexts.org/Courses/University_of_California_Davis/UCD_Chem_002C/UCD_Chem_2C%3A_Larsen/Text/Unit_2%3A_Coordination_Chemistry/2.11%3A_Magnetic_Behavior_of_Complex_Ions
      Ha ez működik a világűrben is, akkor megvan a térhajtómű.
      Az 5 dimenziós csillagtérkép viszont tényleg nem hátrány.

    • @TUNYUKA
      @TUNYUKA 4 ปีที่แล้ว +1

      @@istvanszekely4842 Én nem értem mi köze ennek a térhajtóműhöz! Valójában nem növekszik meg a tömege a paramágneses anyagnak, csak a mágneses mező hat rá. De ha meg is tudnánk építeni egy ilyen "hajtóművet" valószínűleg olyan mennyiségű energia szükséges az üzemeltetéséhez, amit fel sem tudunk fogni.

    • @istvanszekely4842
      @istvanszekely4842 4 ปีที่แล้ว +2

      @@TUNYUKA Szerintem, ha létre tudsz hozni átmenetileg tömegcsökkenést, akkor azt ki tudod használni valamilyen módon tolóerő előállításra. Gondold csak végig!
      A rakéta az elégetett tüzelőanyagot kilövi a világűrbe, azt elveszti. Ám ha adott egy kötélre kötött zsákod, aminek a tömege x eldobáskor, ám visszahúzáskor már csak x-y, akkor az ellökésekor nyert mozgási energiádnak csak egy részét veszíted el, miközben visszahúzod magadhoz és az ismételt ellökésekor további mozgási energiára teszel szert.

    • @TUNYUKA
      @TUNYUKA 4 ปีที่แล้ว

      @@istvanszekely4842 Ezt én értem, de hogyan oldod meg a tömegvesztést!? Mert mágneses terekkel biztosan nem! Ahhoz is akkora energia kellene, amivel a normál tömegű tárgyat is felgyorsítanád a kívánt sebességre, nem beszélve a mellékhatásokról... Itt csak a Higgs részecske manipulálása jöhet szóba, ami kvantumfizika és kvantummechanika, ami még a nagy fizikusoknak is magas labda, nemhogy nekünk.

    • @istvanszekely4842
      @istvanszekely4842 4 ปีที่แล้ว +1

      @@TUNYUKA A tömegvesztést véleményem szerint az általam linkelt példában már meg oldották.
      Úgy látom, nem kifejezetten a mágneses erő hat a gravitációs erővel szembe. Persze csak ha jól értettem amit láttam.

  • @pocak
    @pocak 4 ปีที่แล้ว +1

    Minden sebességet meg lehet haladni. Minden sebességnél van gyorsabb. A korlát a gondolkozásban van. Csak nézzetek utána hogy mit gondoltak az emberek tudományos szinten 1000 éve a maximális elérhető sebességről. És 200 éve se volt jobb a helyzet. És mit gondoltak a hangsebességről. És az utolsó értelmes vélemény erről Einstein tő származik. Egészen addig amíg valaki nem mond egy jobbat. Utána szépen átírjuk az ismertetőket egy másik névvel az elején.

    • @Elfnethu
      @Elfnethu  4 ปีที่แล้ว +2

      A videóban a tudomány (elsősorban a fizika) mai állása szerinti elméleti maximumok szerepelnek, amelybe minden korábbi és jelenlegi mérés beleillik és annak semmi nem mond ellent. Amennyiben a jövőben ez változik, értelemszerűen a fizika átírásra fog kerülni, azonban ez nem valószínű.
      Évszázadokkal ezelőtt az emberiség tudása igen korlátozott volt, ezért joggal hihették, hogy pl.: egy vágtató lónál nincsen gyorsabb jármű. A robbanómotorok megjelenését követően a maximálisnak vélt sebesség drasztikusan nőtt és egy évszázada talán azt gondolták, hogy a motor teljesítményének növelésével párhuzamosan a sebesség elméletileg végtelenre növelhető, ma azonban már nem hisznek, hanem tudják, hogy a közegellenállás és számos más tényező ezt nem teszi lehetővé.
      Hasonlóképpen egy kitalált történetben könnyű azt mondani, hogy például egy jármű a fénysebesség többszörösével halad, de a jelenlegi tudásunk alapján ilyen jármű fizikailag nem építhető, mert a fénysebességen történő haladáshoz végtelen mennyiségű energiára lenne szükség, az ennél gyorsabb haladáshoz pedig több, mint végtelenre.

  • @andrasvasko886
    @andrasvasko886 4 ปีที่แล้ว

    Hát ez gyorsan véget ért.

  • @UserUser-ms5qx
    @UserUser-ms5qx 4 ปีที่แล้ว

    7:53 Tachion? Azért mert a legtöbben elutasítják,még nem biztos hogy igazuk van.Egyébként Albert bátya is tévedett egy két helyen állítólag,és az ő munkáján alapul minden manapság...

    • @Elfnethu
      @Elfnethu  4 ปีที่แล้ว

      A videó a tudomány mai állása szerint készült, amely a bizonyítható/legvalószínűbb magyarázatot fogadja el. A tudományban nincsen "állítólag": valami vagy igaz, vagy nem: a tachion részecskék például a jelenlegi tudásunk alapján nem létezhetnek.
      Természetesen a tudomány nem vallás, ezért nevezik a speciális relativitást elméletnek (mivel ez tűnik a legvalószínűbbnek): ha mégis sikerülne bizonyítani a tachionok létezését, akkor módosítani kellene a tudomány álláspontját.
      Az, hogy Einstein mit gondolt, ebből a szempontból irreleváns, a múltban már számos tudományos elmélet meghaladottá vált (pl.: a speciális relativitáselmélet meghaladottá tette Isaac Newton éter elméletét).

    • @UserUser-ms5qx
      @UserUser-ms5qx 2 ปีที่แล้ว

      @@Elfnethu Átnéztem a régi kommenreket,és nézd mit találtam.(már mint a válaszod) Ami azt mondja hogy nincs állítólag, csak igaz vagy nem. De érvelsz egy "valószínűséggel",ami kb annyit jelent hogy "állítólag" úgy van. Akkor most mi van? De szokás szerint jön majd egy nyomorult bukott diák,aki nem tudja hogy "valószínűleg" nem létezhet,és az orra alá dörgöli mindenkinek,hogy tessék itt van,és meg is tudom ismételni.Ne fáradj a válasszal

  • @koppanypalfalvi628
    @koppanypalfalvi628 4 ปีที่แล้ว

    Igazából létizik a fénysebesség átlépésére egy kiskapu de ahoz is majdnem végtelen energia kell. Ez a kiskapu az úgynevezett térhajlítás amikor a jármű mögötti teret megnöveljük míg az előtte lévőt összehúzzuk ez megoldható lenne egy olyan módszerrel is hogy a jármű hátulján egy fehérlyuk ami összeköttetésbem van a jármű elején lévő feketelyukkal ezzel a módszerrel úgy haladhatsz gyorsabban a fénynél hogy igazából egyhelyben vagy és atér halad körülötted vagyis nem érvényesek a normális problémák viszont van más probléma és most nem a fékezésre gondolok mivel az úgy oldható meg, hogy abbahagyod a térhajtómű üzemeltetését és akkor azonnal megállsz mivel a tér nem halad tovább körülötted

    • @Elfnethu
      @Elfnethu  4 ปีที่แล้ว

      Talán vaskalapos vagyok, de az ilyen metafizikai kérdésekre majd akkor térjünk vissza, amikor tesztelik az első ilyen járművet, mert nekem a majdnem végtelen energia, meg a fehér lyuk (aminek még a létezése sem bizonyított) kicsit gyanúsan hangzik. Mert ezeket egy matematikus papíron gond nélkül leírja, csak nincs az a mérnök, aki képes működő járművet gyártani belőle.

    • @koppanypalfalvi628
      @koppanypalfalvi628 4 ปีที่แล้ว

      @@Elfnethu ez a legveszélyesebb módszer rá mivel könnyen szétszakíthatja a járművet és a majdnem végtelen energiára létezhet megoldás mégpedig amtianyag generátorok amik antianyag és anyag egyesítésével állítanak elő energiát mivel akkor mind a kettőnek a 100% energiává alakul

    • @martonziegler2181
      @martonziegler2181 3 ปีที่แล้ว

      @@koppanypalfalvi628 Az antianyag előállításához is energia kell, tehát ott vagyunk ahol a part szakad... Ráadásul mai tudásunk szerint antianyag csak nyomokban fordul elő a világegyetemben. Létrejötte után az a kevés is megsemmisül a normál anyaggal való ütközéskor.

  • @martonziegler2181
    @martonziegler2181 3 ปีที่แล้ว

    C: azért nevezzük "fénysebességnek", mert a fényt tanulmányozva mérték meg ezt a sebességet. Egyébként C az világegyetem univerzális állandója. Egy határsebesség, aminél semmi sem mehet gyorsabban, se hatás, sem tömeg. A fény "részecskéi a fotonok, mivel nincs tömegük, csak fénysebességgel mehetnek. A gravitációs tér hullámai is csak fénysebességgel terjedhetnek, illetve bármely változás is csak C-vel terjedhet. A híres Einstein E=C^2 egyenletből következik mindez, amely az energia és a tömeg egyenértékűségét mondja ki. Mivel C négyzetre emelve szerepel, ezért exponenciális a függvény, vagyis a videóban látott módon, ha út-idő függvényben ábrázoljuk, fénysebességet közelítve a gyorsításhoz szükséges energia egyre meredekebben nő és C sebesség elérésekor végtelenné válik. Az ehhez szükséges gyorsító erő végtelenné válik, a végtelen gyorsító erő létrehozásához végtelen nagy energia kell és visszatértünk az E=C^2 egyenlethez.
    Aki a relativitás elméletet bármely mértékben meg akarja érteni, ajánlom Dávid Gyula előadásait. Yuotube-on megtalálhatóak.