Neurotic - A soha nem látott hölgyet (Budapesti látnok, 1987 - mesterszalag)

A soha nem látott hölgyet keresem
Néha egzaltáltan és hevesen
Igazán nem értik, csak kevesen
Lehet, hogy én sem értem
De szeretem, tetszik nekem
Megyek a csajomon a lovamhoz
Megyek a lovamon a csajomhoz
Itt közeleg az autón valahol
Micsoda szerencsés véletlen karambol
Megyek a csajomon a lovamhoz
Megyek a lovamon a csajomhoz
Itt közeleg az autón valahol
Micsoda szerencsés véletlen karambol
A sarkon Tigrisek fordulnak
Most már nem tehetünk, nem tehetünk semmit
Talán egy másik utcában kéne lakni
Vagy egy másik kerületben
Az se baj már, azt hiszem
New York fényei és zuhanás
Ne félj, most már örökké tart a hatás
Egy pillanatra se képzeld, hogy csalás
Csak rohansz és mindent úgy látsz
Hogy rohanás és semmi más
A soha nem látott hölgyet keresem
Néha egzaltáltan és hevesen
Igazán nem értik, csak kevesen
Lehet, hogy én sem értem
De szeretem, tetszik nekem

[@macsonyatakacs3208]

Külön köszönet a szövegekért. Elég rápillantani, világos hogy ez több mint könnyűzene

[@tiboreros7372]

A világ legnagyobb rock & rooll-ja!

[@tomszir6964]

Az utolsó két sor:
„Azt hiszem, én már értem,
Szeretem, tetszik nekem.”