A legelső kérdésre a válasz egyszerű: amikor forgatták a filmet, még csak 1967-et írtak. Akkoriban a csehszlovák lazítás, a magyar új gazdasági mechanizmus egyfajta szabadabb légkört biztosítottak. A fejesek ráadásul azt gondolták, hogy Rákosit fogják kifigurázni, de persze Rákosi és Kádár között is vannak áthallások. Aztán beütött egy prágai tavasz, amikor a filmet még mindig forgatták, és már a forgatás vége felé tudták, hogy bemutató nem lesz. Örülhetünk, hogy be lehetett fejezni, azt is csak az összekötettéseknek köszönhetjük.
Az utolsó jelenetet jóval később forgatták és adták hozzá utólag, de így is tökéletes. Ilyen filmszatíra, egy húsbavágó korszakról (az egyikről) melynek szinte minden mondata emlékezetes, és zseniális színészekkel... Szóval jó na.... 😊
Természetesen Péter Gábor alteregoja a rendezői szándék szerint. Viszont (túl Őze Lajos alkati hasonlóságán) a mából visszatekintve Acél György simulékony, taktikázó, intellektuálisan erőszakos karakterét láthatjuk meg benne. Valószínűleg Acél személyisége (ne feledjük a kor művészeti megmondóembere és a rendező főnöke volt) hatott Bacsó Péterre, és ezért például szolgálhatott a Rákosi korszak ÁVÓ főnökének a megformálásában.
A lényeg ugyanaz. A szocializmus, mindegy, hogy Rákosi, vagy Kádár alatt, az alkalmatlanság uralmát jelenti, és mivel sejti, hogy alkalmatlan, és nála alkalmasabbakat kell kiiktatni, ezért fél, és ezért gyűlöl. Péter Gábor paródia, de valójában a szocialista ember paródiája. Vagy a szovjet emberé, ha úgy tetszik.
Amikor "a" romaniai tv.magyar adasa leadta a roman teveben, valamikor a '90-es evek elejen, roman felirattal ... a roman szobatarsaim nem hittek el, hogy egy ilyet meg mertek csinalni a szocializmus alatt, igaz, hogy akkor nem adtak le, de tenyleg hihetetlen ...
Ez valóban egy zseniális film. De azzal vitatkoznék, hogy ez a film be lett volna tiltva. Tagadhatatlanul nem játszotta annyi mozi mint más filmeket, de az alkotók semmiféle elszámolást nem kaptak és elkészültekor is sokan látták. Köztünk az én egyik tanárom is. A magyar filmtörténelem egyik legérdekesebb pontja, hogy nálunk igazán csak 1-2 film volt szigorúan betiltva ami Jeles András műveihez köthetőek. Ilyen az Álombrigád és az Angyali üdvözlet. Ez a két film valóban be volt tiltva hosszú évekig melyek csak a rendszerváltás után váltak újra elérhetővé. Persze korábban is voltak cenzúrák pl. az Ének a búzamezőkről című Szőts István film esetében ahol a film eleji temetés verte ki a biztosítékot a szocialista vezetőknél.
Szabó Gergely Azt szokták mondani, hogy azért nem igazán volt ez 'betiltott', csak egy kicsit. Igazából meg a Kádár-korszak mutogatása a Rákosi-érára sokak szerint, amivel egyetértek.
79 előtt nem ment a mozikban, legalább is országos forgalmazásban biztosan nem. Az országos megjelenést (1979) megelőző néhány évben annyit lazítottak a tiltáson, hogy egy-egy külön szervezett, zártkörű, filmklubjellegű előadásra (pl vállalati közösségek, egyetemi, főiskolai KISZ-szervezetek részére) le lehetett kérni egy kópiát, amikor is zárt ajtók mögött folyt a vetítés. Első kézből tudom: magam is, noha akkor már tíz éve mozis voltam, így, zárt ajtók mögött vetítettem és láttam először ezt a filmet. Az országos megjelenés után viszont valóban korlátozás nélkül ment a film, elképesztő sikerrel.
Nagyon jó elemzés. Az hogy ez a film hogyan készülhetett el abban az időben? Szerintem a magyarok csak így tudták a történelmi események hű mását a jövő generációjára hagyni. Úgy hogy az ne tűnjön fel senkinek... Mert a mindennapi szorongás amit a kommunizmus kínált, minden másodpercben érezhető minden szereplőn. Még a börtönőrön is a leg végén Szóval a csapdát mutatja be amit kommunizmusnak hívnak. Abból is az egyik leg veszettebb lehetett az Rákosi idők.
Rájöttem: a film. Dániel Zoltán, akit a film vége szerint már két hete kiengedtek (ezt mondják Pelikánnak), "ő már két hete otthon van", ha jól emlékszem, miközben nyilvánvaló a Rajk párhuzam, akit viszont felakasztottak, aztán a Dunába dobtak. Az most mindegy, hogy megérdemelten-e; a lényeg, hogy a film csak egy bizonyos pontig, illetve határig mert bátor lenni, és ezt szépen elhazudta.
@@tamasdarabos6994 Egyrészt a kettő nem zárja ki egymást. Mármint, hogy Sztálinnak voltak zs. felmenői és antiszemita volt egyszerre. Másrészt azért volt antiszemita mert izraeli/amerikai ügynököket látott a zs.-ban. És egyébként a Sztálin jelent acélembert nem a Dzsugasvili.
Hát ez marha jó film volt. Majd leestem a székről a röhögéstől. Köszönöm fiúk.
a legjobb magyar film
A legelső kérdésre a válasz egyszerű: amikor forgatták a filmet, még csak 1967-et írtak. Akkoriban a csehszlovák lazítás, a magyar új gazdasági mechanizmus egyfajta szabadabb légkört biztosítottak. A fejesek ráadásul azt gondolták, hogy Rákosit fogják kifigurázni, de persze Rákosi és Kádár között is vannak áthallások. Aztán beütött egy prágai tavasz, amikor a filmet még mindig forgatták, és már a forgatás vége felé tudták, hogy bemutató nem lesz. Örülhetünk, hogy be lehetett fejezni, azt is csak az összekötettéseknek köszönhetjük.
Megnézném a rendezői változatot! Ha a 6:3-at összehozták, akkor ezt is megtehetnék! Igazi Hungarikum!
Az utolsó jelenetet jóval később forgatták és adták hozzá utólag, de így is tökéletes. Ilyen filmszatíra, egy húsbavágó korszakról (az egyikről) melynek szinte minden mondata emlékezetes, és zseniális színészekkel... Szóval jó na.... 😊
Nem értem, hogy Puzsér miért Aczél Györgyöt látta Virág elvtársban, mikor az tisztán egy Péter Gábor paródia.
"a válla kicsit túl van tömve, de a reverje jó" - egyértelműen péter gábor
Természetesen Péter Gábor alteregoja a rendezői szándék szerint. Viszont (túl Őze Lajos alkati hasonlóságán) a mából visszatekintve Acél György simulékony, taktikázó, intellektuálisan erőszakos karakterét láthatjuk meg benne. Valószínűleg Acél személyisége (ne feledjük a kor művészeti megmondóembere és a rendező főnöke volt) hatott Bacsó Péterre, és ezért például szolgálhatott a Rákosi korszak ÁVÓ főnökének a megformálásában.
A lényeg ugyanaz. A szocializmus, mindegy, hogy Rákosi, vagy Kádár alatt, az alkalmatlanság uralmát jelenti, és mivel sejti, hogy alkalmatlan, és nála alkalmasabbakat kell kiiktatni, ezért fél, és ezért gyűlöl. Péter Gábor paródia, de valójában a szocialista ember paródiája. Vagy a szovjet emberé, ha úgy tetszik.
Amikor "a" romaniai tv.magyar adasa leadta a roman teveben, valamikor a '90-es evek elejen, roman felirattal ... a roman szobatarsaim nem hittek el, hogy egy ilyet meg mertek csinalni a szocializmus alatt, igaz, hogy akkor nem adtak le, de tenyleg hihetetlen ...
Hogyne adták volna le, csak sokáig keveset vetítették. 1979-től, amikor még azért itt is az MSZMP volt hatalmon, mindenfelé játszották.
2:38 nál vagy Kun Béla
Ez valóban egy zseniális film. De azzal vitatkoznék, hogy ez a film be lett volna tiltva. Tagadhatatlanul nem játszotta annyi mozi mint más filmeket, de az alkotók semmiféle elszámolást nem kaptak és elkészültekor is sokan látták. Köztünk az én egyik tanárom is. A magyar filmtörténelem egyik legérdekesebb pontja, hogy nálunk igazán csak 1-2 film volt szigorúan betiltva ami Jeles András műveihez köthetőek. Ilyen az Álombrigád és az Angyali üdvözlet. Ez a két film valóban be volt tiltva hosszú évekig melyek csak a rendszerváltás után váltak újra elérhetővé. Persze korábban is voltak cenzúrák pl. az Ének a búzamezőkről című Szőts István film esetében ahol a film eleji temetés verte ki a biztosítékot a szocialista vezetőknél.
Szabó Gergely Azt szokták mondani, hogy azért nem igazán volt ez 'betiltott', csak egy kicsit.
Igazából meg a Kádár-korszak mutogatása a Rákosi-érára sokak szerint, amivel egyetértek.
Ahogy elkészült, ment a mozikban egy rövid ideig, és 1978-ban került elő újra. Akkor már minden gond nélkül ment a film.
79 előtt nem ment a mozikban, legalább is országos forgalmazásban biztosan nem. Az országos megjelenést (1979) megelőző néhány évben annyit lazítottak a tiltáson, hogy egy-egy külön szervezett, zártkörű, filmklubjellegű előadásra (pl vállalati közösségek, egyetemi, főiskolai KISZ-szervezetek részére) le lehetett kérni egy kópiát, amikor is zárt ajtók mögött folyt a vetítés.
Első kézből tudom: magam is, noha akkor már tíz éve mozis voltam, így, zárt ajtók mögött vetítettem és láttam először ezt a filmet.
Az országos megjelenés után viszont valóban korlátozás nélkül ment a film, elképesztő sikerrel.
pedig tényleg be volt tiltva...
Az Álombrigád nem is lett kultuszfilm, pedig a legjobb volt a maga nemében. Csak nagy szerencsével ülhetett be valaki egy ritka vetítésre.
9:00 a kép jobbszélén Korbuly Péter bemondó.
Ez felháborító!
Ne hagyjuk!
Csak egy makett...
Nagyon jó elemzés.
Az hogy ez a film hogyan készülhetett el abban az időben?
Szerintem a magyarok csak így tudták a történelmi események hű mását a jövő generációjára hagyni.
Úgy hogy az ne tűnjön fel senkinek... Mert a mindennapi szorongás amit a kommunizmus kínált, minden másodpercben érezhető minden szereplőn.
Még a börtönőrön is a leg végén
Szóval a csapdát mutatja be amit kommunizmusnak hívnak. Abból is az egyik leg veszettebb lehetett az Rákosi idők.
Teljes rész esetleg?
Ez a film azért (is) kiváló, mert minden politikai korszakra vonatkoztatható mondatok fellelhetők benne...a maira különösen.
Budapest
A vége sajnos elront mindent.
Miért? Én a végét nem is teljesen értem
@@szergej0135 hűha már nem is emlékszem, hogy a film végéről, vagy a beszélgetés végéről írtam ezt :) a film végét nem érted?
Rájöttem: a film. Dániel Zoltán, akit a film vége szerint már két hete kiengedtek (ezt mondják Pelikánnak), "ő már két hete otthon van", ha jól emlékszem, miközben nyilvánvaló a Rajk párhuzam, akit viszont felakasztottak, aztán a Dunába dobtak. Az most mindegy, hogy megérdemelten-e; a lényeg, hogy a film csak egy bizonyos pontig, illetve határig mert bátor lenni, és ezt szépen elhazudta.
Rajk László
Meghallom a Puzser hangjat es rosszul vagyok
Ne hallgasd és jobban leszel...
Buzi e vagy
Sztálin antiszemita volt? Hm. Mindig mondtam, hogy még a leggonoszabb embernek is vannak jó tulajdonságai.
Hogy lett volna antiszemita,amikor maga is zsidó volt?
@@tiboralajosadorjan6405 Mi nem érthető?
@@tiboralajosadorjan6405 nézz utána,hogy a neve,a "dzsugasvili" mit jelent 😉
@@tiboralajosadorjan6405 én úgy tudom,hogy a "vili" valakinek a fiát jelöli,a "dzsugas" pedig a zsidóra utal,azaz: zsidónak a fia.
@@tamasdarabos6994
Egyrészt a kettő nem zárja ki egymást.
Mármint, hogy Sztálinnak voltak zs. felmenői és antiszemita volt egyszerre.
Másrészt azért volt antiszemita mert izraeli/amerikai ügynököket látott a zs.-ban.
És egyébként a Sztálin jelent acélembert nem a Dzsugasvili.
Meghallom a Puzser hangjat es rosszul vagyok
Akkor ne nézd meg