ฝัง
- เผยแพร่เมื่อ 8 ก.พ. 2025
- Te is észrevetted, hogy az emberek manapság többnyire az érzéseik alapján hoznak döntéseket? Szerinted mi lehet ennek az oka? Alasdair MacIntyre válaszol!
Észrevetted már, hogy korunk legvitatottabb témái mind erkölcsi jellegűek? Elfogadható-e a homoszexualitás? Vezessük-e be az eutanáziát? Van-e létjogosultsága az abortusznak? Akármelyik oldalán is állunk ezeknek a kérdéseknek, a válaszunk alapja általában az, hogy mit gondolunk helyesnek, vagy más szóval: morálisnak. Azonban ezekben a kérdésekben manapság lehetetlen egyetértésre jutni. De vajon miért?
Ez a jelenség a 20. század egyik legjelentősebb filozófusát, Alisdair MacIntyre-t is foglalkoztatta, aki a következő diagnózist állította fel: Szerinte a viták abból fakadnak, hogy már nincs közös erkölcsi keretrendszerünk. Ezért a modern ember nem az értelem vagy a kinyilatkoztatás alapján, hanem az érzései alapján hoz erkölcsi döntéseket.
Bár viták mindig is voltak, korábban mégis a természettörvény volt az az egységes viszonyítási pont, ami alapján a legfontosabb erkölcsi kérdéseket eldöntötték. A társadalmakban így határozottabb konszenzus volt arról, hogy mi helyes és mi nem. A felvilágosodás azonban háttérbe szorította a transzcendens normákat: a tények világát megőrizte, az értékek világát viszont egyéni mérlegelés tárgyává tette.
Mivel a morális értékítéleteket nem lehet empirikusan bizonyítani, sokan arra jutottak, hogy az erkölcs értelmetlen. ,,Egy etikai szimbólum jelenléte egy mondatban semmit sem tesz hozzá a mondat ténybeli tartalmához” - jelentette ki A.J. Ayer, az emotivizmus egyik szószólója.
Az emotivizmus szerint minden morális értékítélet csupán személyes preferencia, attitüd vagy érzelem kifejezése lehet. Az erkölcsi értékítéletek tehát se nem igazak, se nem hamisak, pusztán az érzelmeinket fejezik ki, a céljuk pedig az, hogy másokat befolyásoljunk velük.
MacIntyre ezzel a felfogással, az emotivizmussal azonosította a Nyugat domináns eszmeiségét. Úgy véli, tudatosan kevesen vallják magukat emotivistának, mégis ez határozza meg a modern ember gondolkodását. Mivel az emberek nem hisznek objektív erkölcsi normákban, az érzelmeiket követik, és azokból kreálnak erkölcsi normákat.
Ez összhangban áll azzal, amit Charles Taylor expresszív individualizmusnak, Philip Reiff pedig terápiás társadalomnak nevez. Az emberek belső, érzelmi jóléte, vagyis az egyéni boldogságkeresés vált korunk legfőbb erkölcsi iránytűjévé.
Hogy mi ezzel a baj? Az emotivizmus aláássa az emberi kapcsolatokat és közösségeket. Mivel az emotivizmusban minden egyéni érzelmek függvénye, nem jöhet létre olyan egységes normarendszer, amellyel egy közösségben mindenki egyetérthet. Az objektív erkölcsi normák tagadásával, az emotivizmus alapján nem jelenthető ki semmiről, hogy abszolút helytelen, még a gyilkosságról, vagy éppen a nemi erőszakról sem. Az emotivizmus látványpolitizáláshoz és végeláthatatlan aktivizmushoz vezet. Mivel az emotivizmus elveti az értelmes vita lehetőségét, a közbeszéd egymás érzelmeinek a befolyásolására silányul.
Egy érzelmek által vezérelt társadalomiban az egyéni boldogságkeresés törvénye mindent felülír: a házasságokat felbontják, a testeket átszabják, a magzatok életét pedig kioltják, ha ez szolgálja egy adott személy ún. boldogságát.
A marxizmusból kiábrándult MacIntyre ezért az emotivizmus helyett a görög filozófiához és a kereszténységhez fordult. Úgy látta, hogy a kereszténység, különösképpen annak tomista formája koherens erkölcsi keretrendszert biztosít, amely objektív morális igazságokra épül. Ezen kívül nem csak az egyéneknek, de egész társadalmaknak is konkrét célt ad, amely az erényekben való növekedést is elősegíti.
Érvelése szerint ez a visszatérés helyreállíthatja a napjaink erkölcsi vitáiból hiányzó morális koherenciát és racionalitást. Te mit gondolsz? Te mi alapján hozol döntéseket?
Ha tetszett a videó, kövess minket az alábbi platformokon:
▲ TH-cam ➡️ / axioma
▲ Facebook ➡️ / axiomamedia
▲ Instagram ➡️ / axiomamedia
▲ TikTok ➡️ vm.tiktok.com/...
▲ Twitter ➡️ / axiomamedia
▲ Honlap ➡️ axioma.hu/
Iratkozz fel hírlevelünkre extra tartalmakért, hogy elsőként érhesd el az Axióma Plusz beszélgetéseket ➡️ axioma.hu/feli...
Ha értékesnek tartod a munkánk, akkor itt támogathatsz minket:
www.paypal.com...
For our videos available in English click here: • Videos in English/ENG ...
Nem hallottam még erről, pedig érdeklődöm a modern filozófia iránt. Megleptél vele, köszönöm!
Remek! Köszönöm!
Jó lenne a háttérzene nélkül.
Ja. Meg jó lenne beszéd és képek nélkül.Szóval egy üresség. Amúgy nagyon érdekes volt.
Ha van az embernek felsőbb énje, Isten, akkor Ő segít a döntésekben és vezeti az embert az útján. Nekem Jézus Krisztus a felsőbb énem, vezetőm, királyom, tanácsadóm, mesterem, istenem. Ajánlom Őt mindenkinek!
Erkölcsi döntéseket minden korszakban az érzelmei alapján hozott az ember. Ez most is így van. Vannak, akik egy ősember érzelmeit használják, vannak, akik 21. századi erkölcsi nézeteket vallanak. Ez aztán tényleg alapja a nézeteltéréseknek.
Ha a racionalitás elvész, nem látjuk be tetteink hosszú távú következményeit, vagyis azt, hogy emiatt egy összeomlás felé haladunk.
Másrészről pedig egy csökkenő racionalitás olyan tevékenységekre, szokásokra sarkall, amely tovább csökkenti a racionalitást.
A ember a racionalitása miatt ember. Hová lesz így az ember?
Az embereket mindig is az érzelmeik vezérelték, amik nagyon széles skálán mozognak. A két legfontosabb a félelem és a remény. A mindenkori hatalom nagyrészt ezek segítségével képes szervezni a különböző társadalmakat. A különböző vallások sikere is arra épül, hogy a híveknek reményt ad és persze próbál félelmet kelteni a céljai érdekében. Például menyország-pokol.
A vallásoknak nem ez a célja, de valóban használják ilyen célokra is.
@@JusztinaLBerta Miden vallás egy hitvilág és a hitvilágokat nagyon sokmindenre lehet használni. Viszont nagyon jó kérdés. hogy mi a vallások célja?
@@IstvanVarga-vs5km Szerintem az, hogy összekapcsoljon hasonló értékrendű embereket. Mindegy hol élnek, mifélék. Aztán meg az is, hogy segítsen erősíteni az Istenkapcsolatot. Legyen tere és ideje az elmélyülésnek, békekeresésnek. Picit terápia, pszichológiai tanácsadás, családhelyettesítő szerepe is van. De a célja elsősorban az, hogy tudjanak róla az emberek, hogy van ez nekik, ha akarják. Hogy könyörülettel forduljanak bárki felé akinek arra szüksége van. Hogy nagy és állandó igazságokat őrizgessenek és terjesszék ameddig csak lehetséges.
Nem csak a vallásoknak van hitvilága, ez minden egyes eszmére igaz, és a legszebb, legnemesebb elgondolásokat is fel lehet használni elképzelhetetlen borzalmakra.
Ez kicsit olyan, mintha azt mondaná az ember, hogy az őskeresztények azért haltak tömegesen mártírhalált, mert ezzel akartak a tömegek fölött hatalmat/irányítást szerezni.
Fontos videó.
Mascot! Mascot!
Én egyértelműen az érzéseim alapján döntök. Ha úgy érzem, hogy az egyik opciónak semmi értelme, akkor a másikat választom, aminek van egy cseppnyi, vagy több. Igen, zsigerből (érzelmek alapján) vagyok realista.
Kérdés, hogy ennek helyességét, érzelmek , vagy objektív racionalitás alapján döntöd el.
@@divek1000, helyes válasz nincs. Van, ami összeegyeztethető a racionalitással, és van, ami nem. A teremtett világban nem létezik a kisebbik rossz, de hát a politika nem része a teremtett világnak... ott CSAK az van, meg a kevésbé jó. (mérlegeld, a kisebbik rossz= a rosszak közül nagyobbik jó / kisebbik jó= a jók közül a rosszabb)
🚘 Nem hinném, hogy az életünk mindennapi dolgait pusztán érzelmeink alapján dönthetjük el. Ha pl lefújja a szél a háztetőt, akár tetszik, akár nem, meg kell csinálni.
@@Ikhoras Én abban hiszek, hogy a jó és a rossz közötti döntésekben nem feltétlenül a pillanat érzései segítenek hanem egy objektív moralitás. Léteznie kell egy objektív jónak.
Szerintem a keresztény egyháznak volt pár száz éve, hogy bizonyítson, a történelmet elnézve,nem sok sikerrel!
Szerintem ennek megítélése nem egyértelmű. A manapság divatos (bár viszonylag régi) történelmi felfogások nagyrészt egyfajta modern gőgből, felsőbbrendűségből fakadnak. Viszont például manapság egyre több komoly történész (főképp középkor kutatók) sokkal pozitívabban tekint a Katolikus Egyházra, mint ahogy az átlag ember a történelmi mítoszok vagy elnagyolt valós események alapján, és már sokak szerint világos hogy a modern Európa sem lenne a középkori nélkül. Ilyen szempontból tehát mégis sikeresnek mondható, csak ezt szeretik elfelejteni vagy letagadni.
Szerintem bizonyított. Itt van. Ellenben a barbár népekkel. Azért ne becsüljük le a természetesnek érzett értékeket. Itt még az ateista is keresztény ateista!
@@danianimaciosstudio3115 Vitathatatlan, hogy a kereszténység a gyökere annak, hogy a nyugati világunk, ahogy ma ismerjük kialakult. Az alapvető társadalmi normáinktól kezdve, az emberi jogokon át az LMBTQ-ig minden Jézus Krisztushoz vezethető vissza. Akinek van némi történelmi/kulturális rálátása a világra, az szerintem ebben mind egyetért. Ettől függetlenül a múltat el nem törölve, hadd gondolhassam már azt, hogy a keresztény egyház számomra semmi pozitívat nem mutat a személyes életemben, sőt, ellenkezőleg. Nekem a kereszténység a múlt, de legfőképpen a jövő hátráltatója. Ezt lehet modern gőgnek nevezni, de az én értelmezésemben alaptalan vád, egész egyszerűen szerintem arról van szó valójában, hogy a mai embernek birtokában áll(hat) már annyi információ, hogy teljesen szükségtelen egy megrögzött keretrendszerbe szorítkoznia, ha bármiről (világról, Istenről) alkothat véleményt, világnézetet a saját meglátása szerint.
Mit kellene bizonyítania? Isten létét? A szeretet parancsát? Az egyiket lehetetlen, a másikat pedig folyamatosan bizonyítja a világ. Sajnos a manapság igen elterjedt materialista világfelfogás erre vak, más koordináta rendszerben nézi a dolgokat.
Elég Nyugat felé nézni, és már nyilvánvaló is a dolog.
Sajnos ez Magyarországra is igaz
Van meg ilyen hogy Nyugat? Vasfuggony mar nincs. A “Nyugati” vilag meg nagyon nem homogen. Mert nem csak az USA-rol meg Nyugat Europarol van szo (amik egymastol nagyon eltero kulturak mellesleg) hanem bele tartozik Japan is es Del Korea is peldaul. De ma Magyarorszag is es minden Visegradi 4 orszag is a “Nyugathoz” tartozik.
@@laszlopalkonyay4133 Akármit csinálunk, akárhogy kapálózunk, bár magunkat is "nyugatiasnak, tartjuk, a Nyugat sosem fog befogadni minket. Lásd: mit művel napi szinten velünk az EU. Nem illünk a narratívába, mindig kitaszítottak leszünk.
@@laszlopalkonyay4133 Íme: th-cam.com/video/aT6WFsNCmv4/w-d-xo.htmlsi=yMCoYnYoX5d_owtC
@@adamrieger538 Úgymint? Ha példát kérhetnék.