Kicsit sem konyítok a témához, és különösebben nem is érdekel, de a Te videóidat rendre végignézem és érdeklődéssel figyelem. Kérünk még sok videót és kellemes ünnepeket!
Attól függ, mennyire akarsz stabil, megbízható, iparban használt standardekhez illeszkedő eredményt, illetve hogy mennyire szeretsz kódot írni. Ha csak az a cél, hogy legyen egy frekiváltód, amit okostelefonnal tudsz vezérelni (gondolom motort kellene vele meghajtani), akkor egy olcsó mikrokontroller panel (pl Arduino) is megteszi, az is tudja vezérelni a frekvenciaváltó MOSFETjeit vagy IGBTit. Persze kell egy Bluetooth/Wifi modul is a mikrovezérlőhöz, és meg kell írni a vezérlő programot, vagy mások által írt programokat átnyálazni, hogy hogyan szabd testre őket a te alkalmazásterületedhez. Persze vannak egész sokat tudó programkönyvtárak ilyesmihez. És persze kell egy okostelefonos app is. Megvalósítható FPGA-val is, ha az jobban tetszik, illetve használhatsz Raspberry PI számítógépet, vagy akár PLC-t is, ha találsz olyat, amelyik képes egy okostelefonnal vezeték nélkül kommunikálni.
Sziasztok! Tehát a plc egy mikrovezérlő egy "ház alatt" összerakott mindent (is) tudó ketyere ami a videó első felében kb 6 darab outputra képes és 3 darab input? Kicsit szkeptikus vagyok ilyen szempontból mert gyakran lehurrognak, hogy az arduino nem plc ami igaz is, nem tagadom! :D De... Mert van egy DE is! De a plc az azért olyan iszonyat drága mert egy jól megvédett kis készülék amihez természetesen jár egy méregdrága szoftver is. Ugyebár a Siemensek meg főleg drágák mert ahoz kell hát egy Siemens laptop ami tartalmaz egy Siemens biost ami konkrétan arról szól, hogy a Siemes szoftverét tudd futtatni. Ez kicsit nem jön be. :D Azt merném mondani, hogy programozásban régi motoros vagyok, de sose foglalkoztam úgy kifejezetten programozással max néha előveszem az álmaimat, hogy majd írok egy jó játékot és még ha nem is pénzért, de elismerésért publikálom azt. Hozzáteszem, hogy legfőbbképpen az efféle álmaim kimerültek egy technikai Demóban, hogy a családot lenyűgöztem s nekem az bőven elég volt. Visszatérve a lényegre. Azt hiszem az arduinót afféle ipari célokra simán ki lehetne használni, pl egy pt100-as elért egy bizonyos hőfokot és onnan majd egy relé segítségével ki illetve be tudunk kapcsolni egy ventillátort. Hát ehez nem éppen érzem szükségét egy 80e forintos plc jelenlétét. :D Tudom! Az plc tokozása meg a benne rejlő elektrónika időt álló és az arduinó nem képes 24 voltos jelet "könnyedén" venni mert szépen lesül.. Hát nem erre valók a tranzisztorok? FET-ek? Optocsatolók? Relék? Diódák? Ellenálások? Stb? Hogy egy arduinó képes e kommunikálni egy HMI-vel? Igen. Képes rá. ( :D csak egy HMI is méregdrága, miért ne inkább lehetne használni a Jóskabácsi ősrégi windows xp-s laptopját ha nagyon nézegetni akarja az értékeket.) Az arduinó rendelkezik bővítőmodullal? Háth végülis lehet róla szó, elvégre i2c módon képes több (128 darab ha jól emlékszem) arduninó kommunikálni egymással. De persze vannak kész meglodások is amit meg kell venni olyan 10e forintos környékén, ami nekem drága de egy plc i/o szigethez képest elenyésző összeg. Összességében azt merem mondani, hogy többségében több input kell egy művelethez mint output. Vegyünk elő egy fólia sátrat ahol zöldséget termesztenek (ha már agrikultúrális helyen élek Bács-Kiskun megyében). Ugyebár elengedhetetlen az elegendő levegő, napfény és víz. És ez a sok bejövő infó gyakorlatilag egy egyszerű gazdának azt jelenti, hogy Ha a szél erőssége elér egy bizonyos pontot akkor a tető szellőző és a végszellőző zárjon be amihez elegendő egy fránya olcsó dekóder és persze hozzá lapátok. Ha a taljnedvesség elér egy bizonyos szintet akkor szépen adjon áramot a szivattyúnak- ami gyakorlatilag egy 5 voltos relét jelent és egy mágneskapcsolót, ami nem nagy szám. Ha pl nagyon süt a nap (mert vannak növények amik nagyon érzékenyek a túlzott napfényre) akkor adjon jelet a villanymotornak hogy ideje a napfényernyőket hőmérséklet és lux alapján xy százalékik lecsunki. Ezek mind egy darab arduinó lapkával megoldható. És ha a lapka meghibásodik akkori csak 5e forint egy lapka. Míg ezeket megvalósítani plc-vel szeintem sokkal drágább lenne. :) Na és akkor tudnivaló, hogy hogy az öreg Jóska bátyám (csak példaképpen mondom mert nincs semilyen Jóska bácsi) szeretné a paramétereket módosítani néha mert ő ért a gazdálkodához és ő tudja mi a jó a zöldségeknek. Vannak nem kevés lehetőségek a kijelzőhöz gombokkal is meg egyébként ahogy fentebb írtam a jó öreg laptophoz is. :D Hogy a PLC programozás az sokkal átláthatóbb-e? Mivel inkább "codder" vagyok számomra sokkal értelmesebbenk tűnik megírni egy "method"-ot és azt ha próbára is de alkalmazni mint egy lépcsősen felépített programot módosítani anélkül, hogy ne legyenek logikai összeakadások. Summa-summarun én gyakrolatilag hasztalannak találom a plc-ket mert túl drágák és túl "buták" az automatizáláshoz. Persze ha másvalaki mást gondol akkor nyugodtan írja meg, elvégre én is tanulok holtig mint a pap. ;)
Kis túlzás ezeket PLC-nek nevezni, inkább okosrelék. Az OMRON még úgy-ahogy....egyszer bemutathatnál egy újabb S7-et. Jók a videók, szeretem a csatornádat. Üdv.
Tekintve, hogy a PLC-k a relészekrényeket váltották, ha van valami bemetük és kimenetük... akkor már nem túlzás. Az, hogy egy modern PLC már-már szükségtelenné teszi az ipari számítógépeket, még nem jelenti azt, hogy ne lehetne definíció szerint teljes értékű PLC az, aminek a képessége kimerül egy fél marék NAND kapu szintjén... :).
@@SzikraHuszar "fél marék NAND kapu"... A kisujjad körmén elfér többmillió darab. Ha jól rendezed el és kötöd össze őket, akkor az eszköz alkalmas arra is, hogy szimuláljon egy számítógépet, ami szimulál egy PLC-t. Oh, fél marék diszkrét, tokozott NAND kapura gondoltál?
@Gergő Gergő Elég jó összefoglaló így 2 mondatban! Annyit tennék hozzá, hogy a kisebb alkatrészekhez általában nem használnak ragasztót, a forraszpaszta kellően megtartja őket. A beültető gép vákuum segítségével ragadja meg a kisebb alkatrészeket, a nagyok (pl óriás kondenzátorok) beültetése különleges eljárást igényel. A "szitázott" nem a leghelytállóbb kifejezés, inkább stencilt szoktak használni. A hullámforrasztás nem igazán hatékony, különösen nem ezeknél a paneleknél, ahol együtt vannak jelen felületszerelt és furatszerelt alkatrészek. Mainapság inkább újraömlesztéses forrasztást használnak. Ahhoz nem kell több liter ónt folyamatosan folyékonyan tartani, és kíméletesebb az alkatrészekkel szemben is. A furatszerelt alkatrészekhez pedig pin-in-paste technológiát alkalmaznak, ahol felkenik ugyanazt a forraszpasztát a furatokra is, és a beültetéskor az alkatrész lábai beletunkolják a pasztát (ami egyébként állagában kísértetiesen hasonlít a Nutellára, csak épp csoki helyett apró fémgyöngyök vannak benne) a furatba. A folyamat során nagy üzemekben több ponton is optikai ellenőrzés van, ami némi képfeldolgozással megtámogatva elég jól ki tudja szűrni a hibákat.
@Gergő Gergő Szerintem felületszerelt alkatrészeket akkor sem hullámforrasztottak Ha viszont hullámforrasztunk, akkor paszta nem kell Az viszont igaz, hogy régebben szitával is vittek föl pasztát Hogyha egy panelen főleg furatszerelt alkatrészek vannak, akkor azt néhány helyen még ma is hullámforrasztják, de 30-40 éve tényleg a hullám volt a domináns.
" azt sok kicsi bigyót, hogyan forrasztják a helyükre nagyüzemileg? " Hát "írtó gyorsan"... :-D De van például egy szemléletes videó itt (is): th-cam.com/video/ylk6VMBLrvM/w-d-xo.html
Nekünk még olyat is tanítottak (a'la 12:09), hogy „Kék színű LED nincs és soha nem is lesz, mert kék színt nem tudnak előállítani”. Ehhez képest most az a kuriózum, ha valahova nem kék színű ledet tesznek, a TV-k, tabletek, telefonok háttérvilágításáról már nem is beszélve.
Úgy tűnik hogy régebben jobban szerették FET-el kapcsolni a kimenő oldalt, míg az újabbak már relét használnak. Ennek mi az oka? Az ár nem indokolhatta, mert a FET olcsóbb mint egy relé. Azt sem hiszem hogy a FET hamarabb öregedne/hibásodna mint a relé. Ha jól tudom a FET-el szabályozni lehet az átfolyó áramot is (lehet rosszul tudom) a relével ellentétben, plusz a relé még hangos is. Esetleg arra tudok gondolni hogy a FET-et hűteni kell nagyobb terhelésnél a relét viszont nem.
Valójában relé előbb volt, mint FET. Az első PLC-nek nevezhető cuccok CSAK relékből álltak. Egyébként meg alkalmazástól függ. A FET működése hőmérsékletfüggő, a nagyobb feszültség vagy áram értékeket is nehezebben tolerálja, viszont gyorsabban kapcsol, kisebb, és olcsóbb. Léteznek relékkel hajtott és FET-es kimenetű PLC-k is, sőt, ahogy a videóban is láthattuk, olyan is akad, amiben mindkettő van.
A leggyakoribb érv (szerintem) a relé mellett, hogy 230V-ot is lehet közvetlen az ilyen kimenettel kapcsolni (nyilván szerény áramigény esetén). Illetve az áramirány sem kötött, (bár manapság a 24V AC kevés helyen igényelt...)
Egyszerűen univerzálisabb a relé: kis- és nagyobb feszültségekre alkalmas kis- és nagyobb áramok mellett is. A FET-nek sok elönye van, de a gyárakban egyrészt úgysincs kihasználva, másrészről könnyen limitet jelenthet. Szokták FET-el vezérelni a külső, cserélhető reléket, ahol a nagy áram vagy nagy kapcsolásszám miatt könnyen kukázódnak a relék.
Lehet hatalmas hulyeseget kérdezek de atom laikusként nézem a dolgokat habár igaz elektrotechnikat tanultam anno :) de hat engedjük el :) ahogy nézem egy termosztát is PLC szeru dolog ? Ha a működését nézem ? Csak 1 dologra használható tehát minden plc lehet termosztát de nem minden termosztát plc :)
Nem rossz gyűjtemény. :D Ezt a 13 plc-t milyen szoftverekkel programozod? Mindegyikre külön-külön kell fejlesztőkörnyezet, vagy 1-2-3 fejlesztőkörnyezettel fel tudod mindet programozni?
Szia! Ez egy érdekes videó volt. Köszi. Azonban lenne egy észrevételem. Az Altera cyclone 2 egy FPGA. És a legtöbb vezérlő sem processzor, hanem mikrokontroller. Megvan a különbség a processzor a mikrokontroller és az FPGA -k közt. De gondolom ezt te is tudod.
Ehhez képest 2012-ben jelentek meg a HP Gen8-as serverei, melyekben a Smart Array vezérlők cache-ének a backup áramot 17 Farados kondenzátorok biztosították áramszünet esetére. Világhíres magyar oktatás, az.
![ประสบการณ์ จ้าง Developer ที่ผมจะไม่มีวันลืม [ภาค2]](http://i.ytimg.com/vi/pZbsSDRrmXA/mqdefault.jpg)
![[LIVE] : ONE ลุมพินี 91 | คู่เอก "คมอาวุธ vs อเล็กเซย์"](http://i.ytimg.com/vi/V0RkEfYFsgM/mqdefault.jpg)
Ez nagyon jo volt! Koszi!
Klockner Moeller... en is azon tanultam, a fosulin. Meg Omronon.
Kicsit sem konyítok a témához, és különösebben nem is érdekel, de a Te videóidat rendre végignézem és érdeklődéssel figyelem. Kérünk még sok videót és kellemes ünnepeket!
Szervusz Walter. Lehetne olyan videó amiben egy frekvenciaváltót vezérelsz mobil aplikácóval, nem tudom kell e ehhez Plc. De valószínű igen. :)
Attól függ, mennyire akarsz stabil, megbízható, iparban használt standardekhez illeszkedő eredményt, illetve hogy mennyire szeretsz kódot írni. Ha csak az a cél, hogy legyen egy frekiváltód, amit okostelefonnal tudsz vezérelni (gondolom motort kellene vele meghajtani), akkor egy olcsó mikrokontroller panel (pl Arduino) is megteszi, az is tudja vezérelni a frekvenciaváltó MOSFETjeit vagy IGBTit. Persze kell egy Bluetooth/Wifi modul is a mikrovezérlőhöz, és meg kell írni a vezérlő programot, vagy mások által írt programokat átnyálazni, hogy hogyan szabd testre őket a te alkalmazásterületedhez. Persze vannak egész sokat tudó programkönyvtárak ilyesmihez. És persze kell egy okostelefonos app is.
Megvalósítható FPGA-val is, ha az jobban tetszik, illetve használhatsz Raspberry PI számítógépet, vagy akár PLC-t is, ha találsz olyat, amelyik képes egy okostelefonnal vezeték nélkül kommunikálni.
Köszönjük Tanár Úr!
Sziasztok!
Tehát a plc egy mikrovezérlő egy "ház alatt" összerakott mindent (is) tudó ketyere ami a videó első felében kb 6 darab outputra képes és 3 darab input?
Kicsit szkeptikus vagyok ilyen szempontból mert gyakran lehurrognak, hogy az arduino nem plc ami igaz is, nem tagadom! :D
De... Mert van egy DE is!
De a plc az azért olyan iszonyat drága mert egy jól megvédett kis készülék amihez természetesen jár egy méregdrága szoftver is. Ugyebár a Siemensek meg főleg drágák mert ahoz kell hát egy Siemens laptop ami tartalmaz egy Siemens biost ami konkrétan arról szól, hogy a Siemes szoftverét tudd futtatni.
Ez kicsit nem jön be. :D
Azt merném mondani, hogy programozásban régi motoros vagyok, de sose foglalkoztam úgy kifejezetten programozással max néha előveszem az álmaimat, hogy majd írok egy jó játékot és még ha nem is pénzért, de elismerésért publikálom azt. Hozzáteszem, hogy legfőbbképpen az efféle álmaim kimerültek egy technikai Demóban, hogy a családot lenyűgöztem s nekem az bőven elég volt.
Visszatérve a lényegre.
Azt hiszem az arduinót afféle ipari célokra simán ki lehetne használni, pl egy pt100-as elért egy bizonyos hőfokot és onnan majd egy relé segítségével ki illetve be tudunk kapcsolni egy ventillátort. Hát ehez nem éppen érzem szükségét egy 80e forintos plc jelenlétét. :D
Tudom! Az plc tokozása meg a benne rejlő elektrónika időt álló és az arduinó nem képes 24 voltos jelet "könnyedén" venni mert szépen lesül.. Hát nem erre valók a tranzisztorok? FET-ek? Optocsatolók? Relék? Diódák? Ellenálások? Stb?
Hogy egy arduinó képes e kommunikálni egy HMI-vel? Igen. Képes rá. ( :D csak egy HMI is méregdrága, miért ne inkább lehetne használni a Jóskabácsi ősrégi windows xp-s laptopját ha nagyon nézegetni akarja az értékeket.) Az arduinó rendelkezik bővítőmodullal? Háth végülis lehet róla szó, elvégre i2c módon képes több (128 darab ha jól emlékszem) arduninó kommunikálni egymással. De persze vannak kész meglodások is amit meg kell venni olyan 10e forintos környékén, ami nekem drága de egy plc i/o szigethez képest elenyésző összeg.
Összességében azt merem mondani, hogy többségében több input kell egy művelethez mint output.
Vegyünk elő egy fólia sátrat ahol zöldséget termesztenek (ha már agrikultúrális helyen élek Bács-Kiskun megyében). Ugyebár elengedhetetlen az elegendő levegő, napfény és víz.
És ez a sok bejövő infó gyakorlatilag egy egyszerű gazdának azt jelenti, hogy Ha a szél erőssége elér egy bizonyos pontot akkor a tető szellőző és a végszellőző zárjon be amihez elegendő egy fránya olcsó dekóder és persze hozzá lapátok. Ha a taljnedvesség elér egy bizonyos szintet akkor szépen adjon áramot a szivattyúnak- ami gyakorlatilag egy 5 voltos relét jelent és egy mágneskapcsolót, ami nem nagy szám. Ha pl nagyon süt a nap (mert vannak növények amik nagyon érzékenyek a túlzott napfényre) akkor adjon jelet a villanymotornak hogy ideje a napfényernyőket hőmérséklet és lux alapján xy százalékik lecsunki. Ezek mind egy darab arduinó lapkával megoldható. És ha a lapka meghibásodik akkori csak 5e forint egy lapka.
Míg ezeket megvalósítani plc-vel szeintem sokkal drágább lenne. :)
Na és akkor tudnivaló, hogy hogy az öreg Jóska bátyám (csak példaképpen mondom mert nincs semilyen Jóska bácsi) szeretné a paramétereket módosítani néha mert ő ért a gazdálkodához és ő tudja mi a jó a zöldségeknek. Vannak nem kevés lehetőségek a kijelzőhöz gombokkal is meg egyébként ahogy fentebb írtam a jó öreg laptophoz is. :D
Hogy a PLC programozás az sokkal átláthatóbb-e? Mivel inkább "codder" vagyok számomra sokkal értelmesebbenk tűnik megírni egy "method"-ot és azt ha próbára is de alkalmazni mint egy lépcsősen felépített programot módosítani anélkül, hogy ne legyenek logikai összeakadások.
Summa-summarun én gyakrolatilag hasztalannak találom a plc-ket mert túl drágák és túl "buták" az automatizáláshoz. Persze ha másvalaki mást gondol akkor nyugodtan írja meg, elvégre én is tanulok holtig mint a pap. ;)
Jó lett a videó, bár a Schneider vagy régebbi Telemecanique PLC-k közül is elfért volna egy a listán.
Kis túlzás ezeket PLC-nek nevezni, inkább okosrelék. Az OMRON még úgy-ahogy....egyszer bemutathatnál egy újabb S7-et.
Jók a videók, szeretem a csatornádat. Üdv.
Tekintve, hogy a PLC-k a relészekrényeket váltották, ha van valami bemetük és kimenetük... akkor már nem túlzás.
Az, hogy egy modern PLC már-már szükségtelenné teszi az ipari számítógépeket, még nem jelenti azt, hogy ne lehetne definíció szerint teljes értékű PLC az, aminek a képessége kimerül egy fél marék NAND kapu szintjén... :).
@@SzikraHuszar "fél marék NAND kapu"... A kisujjad körmén elfér többmillió darab. Ha jól rendezed el és kötöd össze őket, akkor az eszköz alkalmas arra is, hogy szimuláljon egy számítógépet, ami szimulál egy PLC-t.
Oh, fél marék diszkrét, tokozott NAND kapura gondoltál?
@@matekovacs2696 összességében a PLC-k minimum 95%-a fél marék NAND kapu feladatát végzi, amelyeket sok millió tranzisztor "emulál"...
azt sok kicsi bigyót, hogyan forrasztják a helyükre nagy üzemileg?
@Gergő Gergő Elég jó összefoglaló így 2 mondatban! Annyit tennék hozzá, hogy a kisebb alkatrészekhez általában nem használnak ragasztót, a forraszpaszta kellően megtartja őket. A beültető gép vákuum segítségével ragadja meg a kisebb alkatrészeket, a nagyok (pl óriás kondenzátorok) beültetése különleges eljárást igényel.
A "szitázott" nem a leghelytállóbb kifejezés, inkább stencilt szoktak használni.
A hullámforrasztás nem igazán hatékony, különösen nem ezeknél a paneleknél, ahol együtt vannak jelen felületszerelt és furatszerelt alkatrészek. Mainapság inkább újraömlesztéses forrasztást használnak. Ahhoz nem kell több liter ónt folyamatosan folyékonyan tartani, és kíméletesebb az alkatrészekkel szemben is. A furatszerelt alkatrészekhez pedig pin-in-paste technológiát alkalmaznak, ahol felkenik ugyanazt a forraszpasztát a furatokra is, és a beültetéskor az alkatrész lábai beletunkolják a pasztát (ami egyébként állagában kísértetiesen hasonlít a Nutellára, csak épp csoki helyett apró fémgyöngyök vannak benne) a furatba. A folyamat során nagy üzemekben több ponton is optikai ellenőrzés van, ami némi képfeldolgozással megtámogatva elég jól ki tudja szűrni a hibákat.
@Gergő Gergő Szerintem felületszerelt alkatrészeket akkor sem hullámforrasztottak
Ha viszont hullámforrasztunk, akkor paszta nem kell
Az viszont igaz, hogy régebben szitával is vittek föl pasztát
Hogyha egy panelen főleg furatszerelt alkatrészek vannak, akkor azt néhány helyen még ma is hullámforrasztják, de 30-40 éve tényleg a hullám volt a domináns.
köszönöm szépen!
" azt sok kicsi bigyót, hogyan forrasztják a helyükre nagyüzemileg? "
Hát "írtó gyorsan"... :-D
De van például egy szemléletes videó itt (is):
th-cam.com/video/ylk6VMBLrvM/w-d-xo.html
Mi a tököm az a PLC , és mire való?
Programozható Logikai Kontroller. A nevében venne van mit csinál. 😅
Egy bizbasz, ami csinál valami baromságot. :)
Amúgy leírták.
Walternek van vlogja, érdemes megnézni
Köszönjük a videót! :))))
A szívem szakad meg a PLC-ért, mar csak programozni kellene megtanulni😂😂
Nem annyira bonyolult.
Tanulásra elég a szimulátor módja a programozó szoftvernek is. Ahhoz nem kell semmi hardver.
sosincs késő elkezdeni
Ajánlom a Mitsubishi FX trainerét, létradiagramos, ami ijesztő lehet, de videókból sokat lehet tanulni és kezdésnek tökéletes :)
A következő PLC videó mikora várható?
Nekünk még olyat is tanítottak (a'la 12:09), hogy „Kék színű LED nincs és soha nem is lesz, mert kék színt nem tudnak előállítani”. Ehhez képest most az a kuriózum, ha valahova nem kék színű ledet tesznek, a TV-k, tabletek, telefonok háttérvilágításáról már nem is beszélve.
Úgy tűnik hogy régebben jobban szerették FET-el kapcsolni a kimenő oldalt, míg az újabbak már relét használnak. Ennek mi az oka? Az ár nem indokolhatta, mert a FET olcsóbb mint egy relé. Azt sem hiszem hogy a FET hamarabb öregedne/hibásodna mint a relé. Ha jól tudom a FET-el szabályozni lehet az átfolyó áramot is (lehet rosszul tudom) a relével ellentétben, plusz a relé még hangos is. Esetleg arra tudok gondolni hogy a FET-et hűteni kell nagyobb terhelésnél a relét viszont nem.
Valójában relé előbb volt, mint FET. Az első PLC-nek nevezhető cuccok CSAK relékből álltak.
Egyébként meg alkalmazástól függ. A FET működése hőmérsékletfüggő, a nagyobb feszültség vagy áram értékeket is nehezebben tolerálja, viszont gyorsabban kapcsol, kisebb, és olcsóbb. Léteznek relékkel hajtott és FET-es kimenetű PLC-k is, sőt, ahogy a videóban is láthattuk, olyan is akad, amiben mindkettő van.
A leggyakoribb érv (szerintem) a relé mellett, hogy 230V-ot is lehet közvetlen az ilyen kimenettel kapcsolni (nyilván szerény áramigény esetén). Illetve az áramirány sem kötött, (bár manapság a 24V AC kevés helyen igényelt...)
Egyszerűen univerzálisabb a relé: kis- és nagyobb feszültségekre alkalmas kis- és nagyobb áramok mellett is. A FET-nek sok elönye van, de a gyárakban egyrészt úgysincs kihasználva, másrészről könnyen limitet jelenthet. Szokták FET-el vezérelni a külső, cserélhető reléket, ahol a nagy áram vagy nagy kapcsolásszám miatt könnyen kukázódnak a relék.
A relék hajlamosak beégni egy idő után!
...no és kattognak, meg nem lehet velük "lágyan indítani"!
Szedjünk szét mindent IS! XD
Ez a Farados dolog nallunk is elojott, hogy az nagyon nagyon. Nem ertettem. Most sem, pedig mar van ket mernoki diplomam is, de hat ugye... :D
Már vagy 10+X éve láttam 36000 Farádos kondikat egy múzeumban! ;)
@@sompep1455 huhh az jól nézhet ki...
@@tonyxforce Luzernben a svájci közlekedésiben volt 1 VW Bora kísérleti E-autó, na abban láttam kb 1 tucatnyit! :)
Csak szolok hogy az APB-22ERD csak egy bovitomodul az APB PLC-hez , a video cimet le lehet cserelni 12 plc - re + 1 bovitomodulra. :)
Lehet hatalmas hulyeseget kérdezek de atom laikusként nézem a dolgokat habár igaz elektrotechnikat tanultam anno :) de hat engedjük el :) ahogy nézem egy termosztát is PLC szeru dolog ? Ha a működését nézem ? Csak 1 dologra használható tehát minden plc lehet termosztát de nem minden termosztát plc :)
Nem rossz gyűjtemény. :D Ezt a 13 plc-t milyen szoftverekkel programozod? Mindegyikre külön-külön kell fejlesztőkörnyezet, vagy 1-2-3 fejlesztőkörnyezettel fel tudod mindet programozni?
Igen, gyártónként és "szintenként" szinte külön szoftver van...
Pl:
Siemens Logo: Logo Comfort.
Siemens 200: Microwin,
Siemens 300: Step7,
Moeller Easy: EasySoft,
Omron (nagy plc-k): Cx-One (vagy Sysmac Studio)
Alig vártam😊
Szia!
Ez egy érdekes videó volt. Köszi.
Azonban lenne egy észrevételem. Az Altera cyclone 2 egy FPGA.
És a legtöbb vezérlő sem processzor, hanem mikrokontroller.
Megvan a különbség a processzor a mikrokontroller és az FPGA -k közt. De gondolom ezt te is tudod.
Nagyon tetszett
Eddig fogalmam sem volt a PLC - ről de már olyan sok videó van róla hogy kívülről fújom hogy mire alkalmazzák😄
Nekünk is ezt tanították, hogy egy Farad az mennyire elképzelhetetlenül sok és 1 alatt van csak kondi... (Műegyetem 2019)
Ehhez képest 2012-ben jelentek meg a HP Gen8-as serverei, melyekben a Smart Array vezérlők cache-ének a backup áramot 17 Farados kondenzátorok biztosították áramszünet esetére. Világhíres magyar oktatás, az.
Bocs, rosszul emlékeztem. Két 35 Farados kondenzátor van benne sorbakötve: support.hpe.com/hpesc/public/docDisplay?docId=emr_na-c02231971
Ha valaki tudna segíteni egy Festo FPC 202-es PLC programozásában, azt nagyon megköszönném. Csak maga a PLC adott...
Keszics legyszives karacsony gasztro videot.❤️❤️❤️❤️
Eeprom sütés, meg NYÁK zsírozás?
Vártam
Klockner Moeller,Siemens,Omron - azon tanultam
Ez így, ebben a formában nem igaz, a kínai piacot a Delta uralja.....
Már túl okos vagy! Le is iratkoztam! 😐
ez az 👌👌👌