Értesültem, jelenlegi politikai állásfoglalásáról, örülök ennek. Továbbra is egyetértve Önnel, és tisztelve véleményét, megemlítem, én a második reformkor pártban gondolkozom. Mély szeretettel: Szalay László
Hiányzik az előadásból Kossuthnak a szabadkőművességgel való kapcsolatának megemlítése. Úgy tűnik, hogy ez még mindig tabu. Különösen a magyar történészek rettegnek a Kossuth-szabdkőműves témától, mert féltik a poziciójukat és még talán a puszta létüket is a téma boncolgatásából eredő esetleges retorziók miatt… A 48/49-es magyar szabadságharc ugyanis nagyon elhibázott lépés volt, mert a vereség és az azt követő 18 éves veszteség az igazi nemzeti katasztrófát jelentett, amely igazán a trianoni békediktátumokban csúcsosodott ki igazán. A szabadkőműves páholyokban voltak Kossuth megbízói is, akiknek fő céljuk már akkor is a konfliktusok kiélezése volt, mert ezek jelentették nekik az óriási jövedelemforrást, befolyásolást, hatalmat. Kossuthnak tudnia kellett, hogy az akkor még fönnálló Szent Szövetség ellen győzni nem lehet, de ő mégis a háborús megoldást erőltette, sikeresen félretolva Széchenyit. Pedg Széchenyinek igazán a magyar nemzet fölemelkedése vollt a programjában és tettekkel is bizonyította tevékenységének igazát...
@@LexMadafakaEs te mit teszel az ellen ami nem tetszik???Semmit ,csak pampogsz…Ugyanugy te sem tudsz tenni semmit mint a masik… Az a baj hogy kevesen pampognak …
Kossuth amerikában lett szabadkőműves, mikor mint Nagy Magyar Forradalmár hordozták végig amerikán. A mai napig állnak az USA-ban szobrok Kossuth beszédeinek helyszínein. Én elhiszem, a síneket át szeretnéd helyezni, de ez nem megy már.
a jezsuita rendről esetleg miért nem lehet beszélni ? idézetel Rudolf Steinertől ... „És akkor, a Kr. u. 4. század elején, Itália földjén egy iskolát találunk, amely elkezdett szembehelyezkedni az ősi beavatási princípiummal, a beavatásra történő egyéni előkészületekkel. Látjuk egy iskola keletkezését, amely összegyűjt és gondosan feljegyez mindent, ami az ősi beavatási bölcsességből ered. Ennek az iskolának a célja - amely megmaradt a harmadikon túl a negyedik századba menően - az volt, hogy fenntartsa a római kultúra lényegét, megalapozza a történeti hagyományt, szemben az egyéni emberi lények törekvéseivel. Amint a kereszténység kezdett utat találni a római kultúrába, ennek az iskolának az erőfeszítései arra irányultak, hogy eltüntessenek mindent, amit még a régi beavatási megismerés eszközeivel fedeztek föl Krisztusnak a Jézus személyiségében való megjelenése vonatkozásában.” (Ursprung des christlichen Offenbarungsinhaltes in der Initiationserkenntnis des Urchristentums, Dornach, 1922. július 16., GA 213/11, Menschenfragen und Weltenantworten; angol kiadás alapján: Anthroposophical Quarterly, Vol. 13, No 2, 1968., GA = gesamtausgabe, összkiadás, ld. neten, katalog_ga_2002) „Így az első és kétségtelenül a leghatalmasabb kérdés merült fel I. Miklósban [† 867], mert ő is észlelte ennek a szellemi áramlatnak [a valódi, Grál-kereszténység] nagyszerűségét. Noha sok minden homályba borult a 3.-4. század óta (amikor egy társaságot ténylegesen azért alapítottak Itáliában, hogy kiirtsa a spirituális megismerés minden ösvényét), ennek az áramlatnak a fénye még számos rejtett résen át beragyogott az emberi szívekbe, és hol itt, hol ott nyilatkozott meg. Ami ilyen módon utat tört az emberek tapasztalásába, gyakran a történelem folyamának titokzatos mélyrétegeiből, azt eretnekségnek bélyegezték. Az az érzés is elterjedt, hogy ennek az ezoterikus áramlatnak halvánnyá vált fénye többé nem találhat utat azokhoz a fogalmakhoz, amelyek - a latin Róma kultúrájában - egyre inkább elvesztették a görög gondolkodás bensőségességét és keleti színezetét, és felvették a római retorika alakját - s amely fogalmak, másként szólva, formálissá és exoterikusakká váltak… és a nyugati áramlat [az agnosztikus, megismerésellenes „rómaiság”] átalakult az okkult, ezoterikus élet ágaivá, mindenféle okkult társasággá, szabadkőműves rendekké és hasonlókká.” (GA 216/8, Die Grundimpulse des weltgeschichtlichen Werdens der Menschheit, Dornach, 1922. október 1., Drei spirituelle Strömungen in Europa und ihre Umformung zum kirchlichen Dogma und zur Glaubensvorstellung im 9. Jahrhundert; angol kiadás: Anthroposophical Quarterly, Vol. 23. No. 2. 1978, ford. Z.T.Cs.). ------ na a szabad vakolósok ... ezek tudni lehet különböző forrásokból hogy 1800 óta a jezsita rend alattvalói .. A mi korunkat megelőző utóbbi néhány évszázad nyugati kultúrájában Önök könnyen kimutathatják, hogy a külső világban az eszmék jellege hogyan ered a páholyok ezoterikus gondolkodásából. Ez nyilvánvalóan nem vonatkozik az Erzsébet királynő és Shakespeare előtti korra, de bizonyosan igaz arra, ami később jött. Azonban annak a szellemi kultúrának, amely Lessinggel, Herderrel és Goethével kapcsolatos, nincsenek ilyen összekötettései. Önök megkérdezhetik: mi a helyzet a német szabadkőművességgel - Ausztriában betiltották, így itt nincs jelen - vagy a magyar szabadkőművességgel? Nos, a többiek nem engedik őket csatlakozni. Ők egy teljesen ártalmatlan társaság. Noha úgy jelenhetnek meg, mint akik egy követ fújnak a titkaik tekintetében, ez csupán látszat.” (uo. 17. előadásból, 1917. jan. 8.) „Mármost, nem minden testvériség szabadkőműves. Vannak mindenféle változatok, mint az illuminati Németországban, és a három alsó fokhoz hozzátesznek három felső fokot [33 = 3 + 3!]. Bizonyos testvériségekben vannak tagok, akik a felsőbb fokokban egyfajta közösséget alkotnak más testvériségek magasabb fokú tagjaival. Önök tudják, hogy a jezsuiták harcolnak a szabadkőművesek ellen és fordítva. Mindazonáltal a magasfokú szabadkőművesek és a magasfokú jezsuiták egy külön testvériséget alkotnak, államot az államban. Gondolják el, mit érhetnek el a világban, ahol az egyik oldalon rendelkeznek egy magasfokú szabadkőműves közösséggel, amely eszközként szolgál bizonyos munka elvégzésére, létrehoznak egy megállapodást egy bizonyos magasfokú jezsuita közösséggel, és azután együtt dolgoznak, hogy elérjenek bizonyos célokat. Egy ilyen apparátus létrejött azon a területen, mely Európa északnyugati részén fekszik Hollandia és Franciaország között [ez voltaképpen Belgium, a mai Európai Unió központja, és itt volt sokáig a Jézus Társaság székhelye is, v.ö. Imago, p. 937., Sol in Leone Belgico, ’Nap a belga oroszlánban’; Loyola 1528 után évente meglátogatta Németalföldet és Angliában is járt: „Amikor először visszatért Flandriából, akkor kezdett komolyabban foglalkozni a szellemi munkával”, Autobio., 1900, p. 114-115]. Ez jelenleg (1916) nem működik, de bizonyos idővel ezelőtt speciális hatások indultak ki innen, melyeket ugyanúgy használt az egyik áramlat, mint a másik, és nagy hatást gyakoroltak… „Főként két hatalom, erő létezik itt, melyek szembenállnak egymással: annak az elvnek a képviselői, amelyet legyőztek a 18. század végén [SJ/FM, régi római birodalmi impulzus], és az új idők képviselői. Egészen világos, hogy az emberek nagy része ösztönösen az újkor impulzusainak képviselője. A régi impulzusok képviselői - a 18, 17, 16. századé - ezért mesterséges eszközökkel ki akarják használni ezeket az erőket, hogy ezek az erők bizonyos csoportegoisztikus testvériségekből származzanak. A leghatékonyabb elv az újkorban ahhoz, hogy a hatalmat az emberek minél nagyobb részére kiterjesszék, a gazdasági elv, a gazdasági függőség elve. Ez mindazonáltal csak egy eszköz. Ami itt megnyilatkozik, az egészen más. Ami megnyilatkozik, az olyasmi, amire önök következtethetnek az utalásaimból. A gazdasági elv összekapcsolódik mindazzal, ami az emberek nagy részét az egész földön egy hadsereggé teszi ezeknek az elveknek a szolgálatában. Korábban már leírtam a messzeható kapcsolatot, amely a balkáni országokban lezajlott machinációk és az Apennin-félszigeten jól előkészített számos helyzet között létezett. És most ismét szeretném feltenni a kérdést, melyet már említettem önöknek: miért írta a nem túl színvonalas párizsi lap [14] 1913 januárjában, hogy az emberiség javát szolgálná, ha Ferenc Ferdinándot megölnék? Miért mondták ezt kétszer is ebben az úgynevezett ’okkult almanach¬ban’, hogy őt meg kellene ölni? Szükséges egyszer az összes tényt áttekinteni. Azt fogjuk találni, hogy e merénylethez használt pisztolygolyók alkímiája rendkívül bonyolult, s noha egy szerb fegyverből származtak, teljesen más körből irányították őket - hogy szimbolikusan fejezzem ki magam.” (GA 173, Az igazságtalanság karmája, 7. előadásból, 1916. dec. 18; 14. jegyz.: Almanach de Mme de Thèbes. Conseils pour être heureux, Paris 1912. Ld. még Rudolf Steiner Aus dem mitteleuropäischen Geistesleben, GA 65, Dornach 1962, p.583.; v.ö. a jósnőről ld. Ady próza, 5. köt., 9, Madame Thèbes műhelyében, Pesti Napló, 1904. márc. 25)
Jó egészséget kívánok önnek Raffay úr.🫡
Értesültem, jelenlegi politikai állásfoglalásáról, örülök ennek. Továbbra is egyetértve Önnel, és tisztelve véleményét, megemlítem, én a második reformkor pártban gondolkozom. Mély szeretettel: Szalay László
Papp Gábor művészettörténész is. egyik előadásában azt mondta, hogy a Kárpát medence egy gyöngyszem amire sokaknak fáj a fogunk.
Raffay Ernő nem Magyarországról jött Nagyváradra hanem Budapestről.
Az a helyzet hogy pénz a pénzel házasodik Ott nem számit a származás Csak a pénz mindenek felett Sajnos ez ma is igyvan
Huhuu Raffay úr, ha ilyen választási szabályok lennének ma Magyarországon (1 szavazat / 2 szavazat / 3 szavazat) OV már sehol sem lenne… 😁
Te ilyen egy komoly hülye vagy harmath fiam?? Tudod te mit böfögsz???
Mi az Hogy Huhuuu
Te troll ?
@@77MAGYAR kiragadtad a lenyeget a hozzaszolasomnak. Gratulalok. De mi ebben a trollkodas?! 🤷🏻♂️😁
Hiányzik az előadásból Kossuthnak a szabadkőművességgel való kapcsolatának megemlítése. Úgy tűnik, hogy ez még mindig tabu.
Különösen a magyar történészek rettegnek a Kossuth-szabdkőműves témától, mert féltik a poziciójukat és még talán a puszta létüket is a téma boncolgatásából eredő esetleges retorziók miatt…
A 48/49-es magyar szabadságharc ugyanis nagyon elhibázott lépés volt, mert a vereség és az azt követő 18 éves veszteség az igazi nemzeti katasztrófát jelentett, amely igazán a trianoni békediktátumokban csúcsosodott ki igazán.
A szabadkőműves páholyokban voltak Kossuth megbízói is, akiknek fő céljuk már akkor is a konfliktusok kiélezése volt, mert ezek jelentették nekik az óriási jövedelemforrást, befolyásolást, hatalmat.
Kossuthnak tudnia kellett, hogy az akkor még fönnálló Szent Szövetség ellen győzni nem lehet, de ő mégis a háborús megoldást erőltette, sikeresen félretolva Széchenyit.
Pedg Széchenyinek igazán a magyar nemzet fölemelkedése vollt a programjában és tettekkel is bizonyította tevékenységének igazát...
Nem érthetjük ezt mi mostmár, ennyi év után. Ők legalább mertek tenni, a mostani magyar pampog csak. Te is.
@@LexMadafakaEs te mit teszel az ellen ami nem tetszik???Semmit ,csak pampogsz…Ugyanugy te sem tudsz tenni semmit mint a masik…
Az a baj hogy kevesen pampognak …
Kossuth amerikában lett szabadkőműves, mikor mint Nagy Magyar Forradalmár hordozták végig amerikán. A mai napig állnak az USA-ban szobrok Kossuth beszédeinek helyszínein. Én elhiszem, a síneket át szeretnéd helyezni, de ez nem megy már.
a jezsuita rendről esetleg miért nem lehet beszélni ?
idézetel Rudolf Steinertől ...
„És akkor, a Kr. u. 4. század elején, Itália földjén egy iskolát találunk, amely elkezdett szembehelyezkedni az ősi beavatási princípiummal, a beavatásra történő egyéni előkészületekkel. Látjuk egy iskola keletkezését, amely összegyűjt és gondosan feljegyez mindent, ami az ősi beavatási bölcsességből ered. Ennek az iskolának a célja - amely megmaradt a harmadikon túl a negyedik századba menően - az volt, hogy fenntartsa a római kultúra lényegét, megalapozza a történeti hagyományt, szemben az egyéni emberi lények törekvéseivel. Amint a kereszténység kezdett utat találni a római kultúrába, ennek az iskolának az erőfeszítései arra irányultak, hogy eltüntessenek mindent, amit még a régi beavatási megismerés eszközeivel fedeztek föl Krisztusnak a Jézus személyiségében való megjelenése vonatkozásában.” (Ursprung des christlichen Offenbarungsinhaltes in der Initiationserkenntnis des Urchristentums, Dornach, 1922. július 16., GA 213/11, Menschenfragen und Weltenantworten; angol kiadás alapján: Anthroposophical Quarterly, Vol. 13, No 2, 1968., GA = gesamtausgabe, összkiadás, ld. neten, katalog_ga_2002)
„Így az első és kétségtelenül a leghatalmasabb kérdés merült fel I. Miklósban [† 867], mert ő is észlelte ennek a szellemi áramlatnak [a valódi, Grál-kereszténység] nagyszerűségét. Noha sok minden homályba borult a 3.-4. század óta (amikor egy társaságot ténylegesen azért alapítottak Itáliában, hogy kiirtsa a spirituális megismerés minden ösvényét), ennek az áramlatnak a fénye még számos rejtett résen át beragyogott az emberi szívekbe, és hol itt, hol ott nyilatkozott meg. Ami ilyen módon utat tört az emberek tapasztalásába, gyakran a történelem folyamának titokzatos mélyrétegeiből, azt eretnekségnek bélyegezték. Az az érzés is elterjedt, hogy ennek az ezoterikus áramlatnak halvánnyá vált fénye többé nem találhat utat azokhoz a fogalmakhoz, amelyek - a latin Róma kultúrájában - egyre inkább elvesztették a görög gondolkodás bensőségességét és keleti színezetét, és felvették a római retorika alakját - s amely fogalmak, másként szólva, formálissá és exoterikusakká váltak… és a nyugati áramlat [az agnosztikus, megismerésellenes „rómaiság”] átalakult az okkult, ezoterikus élet ágaivá, mindenféle okkult társasággá, szabadkőműves rendekké és hasonlókká.” (GA 216/8, Die Grundimpulse des weltgeschichtlichen Werdens der Menschheit, Dornach, 1922. október 1., Drei spirituelle Strömungen in Europa und ihre Umformung zum kirchlichen Dogma und zur Glaubensvorstellung im 9. Jahrhundert; angol kiadás: Anthroposophical Quarterly, Vol. 23. No. 2. 1978, ford. Z.T.Cs.).
------
na a szabad vakolósok ... ezek tudni lehet különböző forrásokból
hogy 1800 óta a jezsita rend alattvalói ..
A mi korunkat megelőző utóbbi néhány évszázad nyugati kultúrájában Önök könnyen kimutathatják, hogy a külső világban az eszmék jellege hogyan ered a páholyok ezoterikus gondolkodásából. Ez nyilvánvalóan nem vonatkozik az Erzsébet királynő és Shakespeare előtti korra, de bizonyosan igaz arra, ami később jött. Azonban annak a szellemi kultúrának, amely Lessinggel, Herderrel és Goethével kapcsolatos, nincsenek ilyen összekötettései. Önök megkérdezhetik: mi a helyzet a német szabadkőművességgel - Ausztriában betiltották, így itt nincs jelen - vagy a magyar szabadkőművességgel? Nos, a többiek nem engedik őket csatlakozni. Ők egy teljesen ártalmatlan társaság. Noha úgy jelenhetnek meg, mint akik egy követ fújnak a titkaik tekintetében, ez csupán látszat.” (uo. 17. előadásból, 1917. jan. 8.)
„Mármost, nem minden testvériség szabadkőműves. Vannak mindenféle változatok, mint az illuminati Németországban, és a három alsó fokhoz hozzátesznek három felső fokot [33 = 3 + 3!]. Bizonyos testvériségekben vannak tagok, akik a felsőbb fokokban egyfajta közösséget alkotnak más testvériségek magasabb fokú tagjaival. Önök tudják, hogy a jezsuiták harcolnak a szabadkőművesek ellen és fordítva. Mindazonáltal a magasfokú szabadkőművesek és a magasfokú jezsuiták egy külön testvériséget alkotnak, államot az államban. Gondolják el, mit érhetnek el a világban, ahol az egyik oldalon rendelkeznek egy magasfokú szabadkőműves közösséggel, amely eszközként szolgál bizonyos munka elvégzésére, létrehoznak egy megállapodást egy bizonyos magasfokú jezsuita közösséggel, és azután együtt dolgoznak, hogy elérjenek bizonyos célokat. Egy ilyen apparátus létrejött azon a területen, mely Európa északnyugati részén fekszik Hollandia és Franciaország között [ez voltaképpen Belgium, a mai Európai Unió központja, és itt volt sokáig a Jézus Társaság székhelye is, v.ö. Imago, p. 937., Sol in Leone Belgico, ’Nap a belga oroszlánban’; Loyola 1528 után évente meglátogatta Németalföldet és Angliában is járt: „Amikor először visszatért Flandriából, akkor kezdett komolyabban foglalkozni a szellemi munkával”, Autobio., 1900, p. 114-115]. Ez jelenleg (1916) nem működik, de bizonyos idővel ezelőtt speciális hatások indultak ki innen, melyeket ugyanúgy használt az egyik áramlat, mint a másik, és nagy hatást gyakoroltak…
„Főként két hatalom, erő létezik itt, melyek szembenállnak egymással: annak az elvnek a képviselői, amelyet legyőztek a 18. század végén [SJ/FM, régi római birodalmi impulzus], és az új idők képviselői. Egészen világos, hogy az emberek nagy része ösztönösen az újkor impulzusainak képviselője. A régi impulzusok képviselői - a 18, 17, 16. századé - ezért mesterséges eszközökkel ki akarják használni ezeket az erőket, hogy ezek az erők bizonyos csoportegoisztikus testvériségekből származzanak. A leghatékonyabb elv az újkorban ahhoz, hogy a hatalmat az emberek minél nagyobb részére kiterjesszék, a gazdasági elv, a gazdasági függőség elve. Ez mindazonáltal csak egy eszköz. Ami itt megnyilatkozik, az egészen más. Ami megnyilatkozik, az olyasmi, amire önök következtethetnek az utalásaimból. A gazdasági elv összekapcsolódik mindazzal, ami az emberek nagy részét az egész földön egy hadsereggé teszi ezeknek az elveknek a szolgálatában.
Korábban már leírtam a messzeható kapcsolatot, amely a balkáni országokban lezajlott machinációk és az Apennin-félszigeten jól előkészített számos helyzet között létezett. És most ismét szeretném feltenni a kérdést, melyet már említettem önöknek: miért írta a nem túl színvonalas párizsi lap [14] 1913 januárjában, hogy az emberiség javát szolgálná, ha Ferenc Ferdinándot megölnék? Miért mondták ezt kétszer is ebben az úgynevezett ’okkult almanach¬ban’, hogy őt meg kellene ölni? Szükséges egyszer az összes tényt áttekinteni. Azt fogjuk találni, hogy e merénylethez használt pisztolygolyók alkímiája rendkívül bonyolult, s noha egy szerb fegyverből származtak, teljesen más körből irányították őket - hogy szimbolikusan fejezzem ki magam.” (GA 173, Az igazságtalanság karmája, 7. előadásból, 1916. dec. 18; 14. jegyz.: Almanach de Mme de Thèbes. Conseils pour être heureux, Paris 1912. Ld. még Rudolf Steiner Aus dem mitteleuropäischen Geistesleben, GA 65, Dornach 1962, p.583.; v.ö. a jósnőről ld. Ady próza, 5. köt., 9, Madame Thèbes műhelyében, Pesti Napló, 1904. márc. 25)