Barsi Balázs OFM: Nagyböjti konferenciabeszédek - Nagyböjt harmadik vasárnapja
ฝัง
- เผยแพร่เมื่อ 6 ม.ค. 2025
- Nagyböjt vasárnapjain ismét a Pesti Ferences Templomból közvetítjük élőben Barsi Balázs OFM nagyböjti konferenciabeszédeit.
A közvetítés megvalósulását bárki támogathatja közvetlenül a Ferences Alapítvány honlapján keresztül ► www.ferencesal....
vagy az alapítványnak történő utalással:
✅ Kedvezményezett neve: Ferences Alapítvány
✅ Székhelye: H-1024 Budapest, Margit krt. 23. Hungary
✅ Adószáma: 18209778-1-41
✅ Számlaszám: 11600006-00000000-49195664
✅ Külföldről: SWIFT code GIBAHUHB HU78 11600006-00000000-49195664 (devizanem: HUF)
ℹ️ Számlavezető pénzintézete: Erste Bank Zrt. H-1138 Budapest, Népfürdő utca 24-26. Hungary
#ferencesek #nagyböjt #Barsi_Balázs #konferenciabeszéd
Köszönöm hogy van nekünk Balázs atya minden tanitását hallgatom!
Nem lehet abbahagyni Balázs atya szentbeszédei meghallgatását! Minden alkalommal ráébreszt valami nagyon fontos dologra, ami az életünkkel kapcsolatos. (felfedezésnek is mondható) Köszönjük mindenkor, kívánva kedves Balázs atya a jó egészséget Önnek, hogy nagyon sokáig taníthasson bennünket! Isten áldja, óvja!
Ámen. 🙏
Istennek legyen hála
Fantasztikus
Ateista Matematikusnak: A végtelen az, aminek soha nem érünk a végére. „Az a fogalom, amit a végtelenre használunk, csak matematikai fikció, a megszámlálhatónak végtelen nagy halmaza. A metafizikai végtelennek pedig pont az a lényege, hogy megszámlálhatatlan.” (Bolberitz) Ha egy fogalom létezik, akkor az, saját létrendjében meg is érthető. Amennyiben egy fogalom létezését tapasztalati világunkban nem tudjuk kétségbe vonni, de mégsem tudjuk felfogni, és reményünk sincs arra, hogy valaha értelmünkkel befogadjuk, akkor megalapozottan vonhatjuk le azt a következtetést, hogy tapasztalati világunk nem a lét teljessége. Ebben a transzcendens létben akár az Isten is létezhet.
Hajnali álom, anyámmal beszélek telefonon. Anyám szenilis hangon; örül; engem sírás fojtogat; anyám szemrehányásai; szelíden, zavarosan, az én fuldokló mentegetőzésem; felébredés, ráébredés a halálra, hogy elveszthetem, akiket szeretek; sírhatnék, halálvágy. - A soha, soha véget nem érő lelkiismeret-furdalás; meghalni fiatalon kell.
Wittgenstein misztikus, akárcsak Kafka. De mit jelent az, hogy misztikus? Azt, hogy hontalan a világban. Ez a modern misztikus esete, a világgal eltelt, áhítatos, kultúrabeli misztikusok után (a késői középkorban például). S a hontalan misztikusban mégis föllelhetők ennek az átfogó áhítatnak a nyomai is - ha másképpen nem, hát vágyként. Gyakran halálvágyként.
Nem írok, tehát nem vagyok. - A demokrácia fokozza a halálvágyat. Úgy látszik, tömegben ez: a halál az egyetlen remény - de mint vigasz föltétlenül az egyetlen. Kultúrák idején inkább a teremtőerők dominálnak, melyek többnyire az életet kultiválják; a halálromantika a kultúra összeomlása idején jelent meg, a forradalmaknak nevezett tömegmozgalmak felbukkanása idején. A kultúra elmúltával egyszerre az is kiderült, hogy az új szellem nem tud mit kezdeni a halállal, nem képes a kultúrát helyettesítő ideológiáiba beilleszteni sem a tényt, sem a vele való bánásmódot.
Ha kívülről akarnám meghatározni, „miért írok” (amely meghatározásnak persze nincs sok értelme), azt mondanám: azért, hogy lelkeinket kimentsük és kimenekítsük abból a szellemi fatalitásból, amit a politika, a gazdaság és a velük összeszövetkező ideológia hoz létre - hogy az embertelenségből, az idegenségből, a száműzetésből egyetlen pillanatra legalább hazataláljunk; haza: ez a saját életünket és a halálunkat jelenti.
Mert ha beleveszünk a közösséginek álcázott politikai tennivalókba, akkor egy hangya életét éljük, nem a sajátunkat, nem emberi életet.
Kertész Imre