Köszönöm szépen a videót. Engem még érdekelt volna az anya szemszögéből is a szoptatás. Az ismerőseimtől úgy hallottam róla, mint egy olyan dologról amit egy rendes anya megtesz a gyerekért de enyhén megnyomorít: azt mesélték, hogy a gyerek nyöszörgésére de sokszor csak ha ránéztek a babára, már beindult a tejük és folyt végig a testükön, ruhájukon, 3 ismerősömnél betályogosodott a mellük és miután másodjára szívták le a gennyt, utána hagyták csak abba a szoptatást, azt is hallottam, hogy a szétharapott, igénybevett mellbimbójuk megszűnt erogén zónaként létezni a testükön. Anyukám, aki hármunkat szoptatott lelkiismeretesen, ugyan soha nem panaszkodott, de nagyon megereszkedtek a mellei pedig sokszor járt úszni. Ezeket érdemes, mint átlagos velejáróknak tekinteni vagy ez mind extrém eset és "tudatos szoptatással" elkerülhető? (és két ismerősömnél pedig a babájuk allergiás volt az anyatejre és pár hónap volt amíg ez kiderült, ott a baba élt át borzalmakat az anyukák meg hallgatták a szívet tépő sírásukat)
Szia. Erre fogok majd válaszolni sokkal hosszabban egy videóban. :) Addig is a rövid válasz: ha ennyire borzalmas lenne mindenkinek a szoptatás, akkor sokkal kevesebb anyatejes baba lenne a világon.😉 Másrészt így vagyunk kitalálva, szóval szerintem minden nehézség ellenére érdemes megpróbálni a szoptatást, ha erre nyitott az édesanya
Hasznos videó, nagyon szépen köszönöm. A másik dolog hogy Julcsi olyan édesen pihegett a kis hordozóban hogy legszivesebben megsímogatnám/megpuszilgatnám. 3 hét +5 nap van hátra várható szülés dátumáig, alig várom hogy én is kezemben tarthassam és szeretgethessem a kis szuszogó csoda csomagom 😍
Én egyébként fontosnak tartom, hogy ma az internetről sok információhoz jutunk. Mert nagyon jó információkhoz is lehet jutni, és szerintem manapság azért szerencsére inkább normális cikkek jelennek meg a témában. Nem is beszélve pl. a LLL oldaláról, ami szerintem egy "szoptatós Biblia". Nekem az a tapasztalatom, hogy nagyon sokszor tudatlan rokonok, ismerősök, illetve ami a legrosszabb, egyes tudatlan védőnők, egészségügyi személyzet (nem mondom, hogy mindenki ilyen!) ad rettenetesen szakmaiatlan tanácsokat, amivel elbizonytalanítják az anyukát, és "agyonmedicinizálják" ezt a szép és természetes folyamatot, aminek az a vége, hogy a szülő elveszíti a kompetenciáját. Én nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy nem egy (esetleg nem túl tájékozott) védőnő az egyetlen információforrásom.
Érdekes beszélgetés sok hasznos információval,de amint az embernek több,mint egy gyermeke van sok dolog kivitelezhetetlen...Például képtelenség minden nyikkanásra mellre tenni a picit,ha közben még x másik nagyobb gyerek igényeit szintén ki kell elégíteni. Az igény szerinti szoptatás pedig ne legyen dogma,mondom ezt úgy,hogy a gyerekem csak anyatejet szopik. Az igazság azt hiszem nagyon gyerek és anyafüggő. Az viszont szuper,hogy sok fals tévhitet eloszlat a videó a szoptatással kapcsolatban,hasznos megnézni.
Köszönöm szépen. :) Abszolút egyetértek, sőt vallom is, hogy nem kell minden nyikkanásr a cici - különösen, ha jelzi a gyerek, hogy most nem ez a baja. Egyik videómban beszéltem is erről (csak nem emlékszem, melyikben 🙈) Nálunk pl.sokkal gyakrabban kínáltam, mint ahogy kérte, és egyértelműen elfordult vagy kilökte a nyelvével, ha nem kellett neki - már a kezdetektől. A válaszkészség lényege szerintem, hogy rájöjjünk szülőként, hogy mire van épp szüksége, mit kommunikál felénk.
@@SimoncsicsNora szerintem nagyon jól csinálod. Az első gyermekemnél minden nyikkanásra ugrottam: szoptattam,ringattam. Szabályosan rettegtem a nyűgldéstől. Ennek eredményeképp irtó bukós és hasfájós baba volt,mert a felesleges tejmennyiség visszajött. A másodiknál már rutinosan nem ugrottam a nyöszörgésre és bizony kap nyugtató cumit is két szoptatás között. A nyűgös órák száma az elsőhöz képest elképesztő csökkenést mutat és a baba is jókedvű és nyugodtabb,ha megkapja a cumit. Egyébként a nyolcvan éves nagymamám mesélte,hogy anno a cumi falun rongy volt,amibe később már kenyérbelet és gyümölcsöket raktak,azt szopogatta a baba. Így meg volt oldva a glutén érzékenyítés is. Manapság már azt hiszem kicsit túl van parázva ez az egész. A babák viszont ösztönösen érzik,mi a jó nekik. :-)
Köszönöm szépen a videót. Engem még érdekelt volna az anya szemszögéből is a szoptatás. Az ismerőseimtől úgy hallottam róla, mint egy olyan dologról amit egy rendes anya megtesz a gyerekért de enyhén megnyomorít: azt mesélték, hogy a gyerek nyöszörgésére de sokszor csak ha ránéztek a babára, már beindult a tejük és folyt végig a testükön, ruhájukon, 3 ismerősömnél betályogosodott a mellük és miután másodjára szívták le a gennyt, utána hagyták csak abba a szoptatást, azt is hallottam, hogy a szétharapott, igénybevett mellbimbójuk megszűnt erogén zónaként létezni a testükön. Anyukám, aki hármunkat szoptatott lelkiismeretesen, ugyan soha nem panaszkodott, de nagyon megereszkedtek a mellei pedig sokszor járt úszni. Ezeket érdemes, mint átlagos velejáróknak tekinteni vagy ez mind extrém eset és "tudatos szoptatással" elkerülhető? (és két ismerősömnél pedig a babájuk allergiás volt az anyatejre és pár hónap volt amíg ez kiderült, ott a baba élt át borzalmakat az anyukák meg hallgatták a szívet tépő sírásukat)
Szia. Erre fogok majd válaszolni sokkal hosszabban egy videóban. :) Addig is a rövid válasz: ha ennyire borzalmas lenne mindenkinek a szoptatás, akkor sokkal kevesebb anyatejes baba lenne a világon.😉 Másrészt így vagyunk kitalálva, szóval szerintem minden nehézség ellenére érdemes megpróbálni a szoptatást, ha erre nyitott az édesanya
Ha odaérünk, ezt a videót biztos megmutatom páromnak, köszi :)
Sándor Falusi Szívesen! Örülök, hogy hasznosnak találod! :)
Hasznos videó, nagyon szépen köszönöm. A másik dolog hogy Julcsi olyan édesen pihegett a kis hordozóban hogy legszivesebben megsímogatnám/megpuszilgatnám. 3 hét +5 nap van hátra várható szülés dátumáig, alig várom hogy én is kezemben tarthassam és szeretgethessem a kis szuszogó csoda csomagom 😍
Örömteli várakozást kívánok! 💖
Én egyébként fontosnak tartom, hogy ma az internetről sok információhoz jutunk. Mert nagyon jó információkhoz is lehet jutni, és szerintem manapság azért szerencsére inkább normális cikkek jelennek meg a témában. Nem is beszélve pl. a LLL oldaláról, ami szerintem egy "szoptatós Biblia". Nekem az a tapasztalatom, hogy nagyon sokszor tudatlan rokonok, ismerősök, illetve ami a legrosszabb, egyes tudatlan védőnők, egészségügyi személyzet (nem mondom, hogy mindenki ilyen!) ad rettenetesen szakmaiatlan tanácsokat, amivel elbizonytalanítják az anyukát, és "agyonmedicinizálják" ezt a szép és természetes folyamatot, aminek az a vége, hogy a szülő elveszíti a kompetenciáját. Én nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy nem egy (esetleg nem túl tájékozott) védőnő az egyetlen információforrásom.
Noémi Kukucska Ebben egyetértünk. :) Ezért is ajánlottuk mi is az LLL oldalát, én is rengeteget tanultam onnan.
Érdekes beszélgetés sok hasznos információval,de amint az embernek több,mint egy gyermeke van sok dolog kivitelezhetetlen...Például képtelenség minden nyikkanásra mellre tenni a picit,ha közben még x másik nagyobb gyerek igényeit szintén ki kell elégíteni. Az igény szerinti szoptatás pedig ne legyen dogma,mondom ezt úgy,hogy a gyerekem csak anyatejet szopik. Az igazság azt hiszem nagyon gyerek és anyafüggő. Az viszont szuper,hogy sok fals tévhitet eloszlat a videó a szoptatással kapcsolatban,hasznos megnézni.
Köszönöm szépen. :) Abszolút egyetértek, sőt vallom is, hogy nem kell minden nyikkanásr a cici - különösen, ha jelzi a gyerek, hogy most nem ez a baja. Egyik videómban beszéltem is erről (csak nem emlékszem, melyikben 🙈) Nálunk pl.sokkal gyakrabban kínáltam, mint ahogy kérte, és egyértelműen elfordult vagy kilökte a nyelvével, ha nem kellett neki - már a kezdetektől. A válaszkészség lényege szerintem, hogy rájöjjünk szülőként, hogy mire van épp szüksége, mit kommunikál felénk.
@@SimoncsicsNora szerintem nagyon jól csinálod. Az első gyermekemnél minden nyikkanásra ugrottam: szoptattam,ringattam. Szabályosan rettegtem a nyűgldéstől. Ennek eredményeképp irtó bukós és hasfájós baba volt,mert a felesleges tejmennyiség visszajött. A másodiknál már rutinosan nem ugrottam a nyöszörgésre és bizony kap nyugtató cumit is két szoptatás között. A nyűgös órák száma az elsőhöz képest elképesztő csökkenést mutat és a baba is jókedvű és nyugodtabb,ha megkapja a cumit. Egyébként a nyolcvan éves nagymamám mesélte,hogy anno a cumi falun rongy volt,amibe később már kenyérbelet és gyümölcsöket raktak,azt szopogatta a baba. Így meg volt oldva a glutén érzékenyítés is. Manapság már azt hiszem kicsit túl van parázva ez az egész. A babák viszont ösztönösen érzik,mi a jó nekik. :-)
A szoptatás női művészete c. Könyvet honnan tudnám beszerezni? :)
Több oldalról is megrendelhető, ha jól láttam. :) Nézz szét, hogy neked melyik baba-mama webshop a legszimpatikusabb.