Köszi a remek videót! Már nem az első, amire véleményt formálok, viszont az első, aminél le is írom. :) Szóval ha már filozofálunk: bármilyen kis mértékben is, de maga a mérés mindig befolyásolja a mérendőt. Pl. a lázmérő is enyhén lehűti a beteget méréskor; egy sorba kötött ampermérő belső ellenállása csökkenti a mért áramerősséget; vagy egy tolómérővel is óhatatlanul enyhén összenyomjuk a mérendő tárgyat. Nincs ez másképp a tömegméréssel sem (valóban helyesen súlymérés), mert a tömegvonzás maga a mérleg és a mérendő súly között is fennáll. Bolygófüggetlenül a tömegvonzást az F = G * m_1 * m_2 / r^2 képlettel számolhatjuk ki, ahol r a (pontszerűnek tekintett) tömegek távolsága, G pedig a gravitációs állandó (6,67E-11). Hatszor nagyobb sűrűségű vassal számolva a tömegközéppont kisebb távolsága (r) miatt az igazságnak ezen a 4. szintjén is a vas javára adódik többlet súly, kb. 2 századmilliomod N, _egykilós_mérleggel_számolva_. :D De vajon mi lehet az 5. szinten? :) Newtoni fizika lehet már kevés ahhoz.
Ami nekem még eszembejut: a) A feladat kiírója valószínű pongyola módon fogalmaz, és az 1 kg alatt nem a tárgyak tömegét érti, hanem a mérleg által mutatott súlyt (a mérlegek sem N-ban mutatják a súlyt, még a tudományos precizitású mérlegek sem). b) A toll anyaga képes megkötni a levegő nedvességét, így az eredetileg 1 kg tömegű toll tömege függetni fog a levegő páratartalmától és hőmérsékletétől is. (Biztos van jobb cikk is, de itt írnak valamennyit erről: iopscience.iop.org/article/10.1088/1757-899X/254/19/192013/pdf, mindenesetre 10-20 %-os simán változhat a tömege/súlya)
Szuper elgondolkodtató videó. A nehézség csak az, hogy hogyan mérjük meg a toll tömegét. Mert tipikusan nem vákuumban szokták mérni, hanem légköri nyomáson. Szóval ott az 1kg-os mérlegsúly és a túloldalon a toll, ami a számítás szerint nem 1kg, hanem egy fél grammal több. No azért majd kipróbálom, hátha a zöldséges még rádob egy szem szotyit, ha ezt elmondom neki.... várjunk csak a szotyola sűrűsége mennyi is? :)
Jó kérdés :) A napraforgóhéj brikett sűrűségéből becsülve nagyságrendben olyasmi a szotyi sűrűsége, mint a tollé. Szóval ha kétkarú mérlegen mérték ki neked vas súlyokkal az 1 kg-ot, akkor bizony jár még plusz kb. háromnegyed grammnyi szotyi, ami, ha jó számot találtam meg, akkor kb 10-15 db. Az már azért jelentős, nem? :) De az is lehet, hogy rossz számot találtam meg...
Akkor menjünk egy negyedik szintre. Az egyensúlyan lévő mérleget tegyük egy üveg búra alá és szivattyúzzuk ki belőle a levegőt. Melyik lesz nehezebb? A beugratás itt van elrejtve. Ezt Arkhimédész törvényének tanulásakor tette fel nekünk a fizika tanárunk. Láss csodát, a toll lesz a nehezebb.
Köszi a remek videót! Már nem az első, amire véleményt formálok, viszont az első, aminél le is írom. :)
Szóval ha már filozofálunk: bármilyen kis mértékben is, de maga a mérés mindig befolyásolja a mérendőt. Pl. a lázmérő is enyhén lehűti a beteget méréskor; egy sorba kötött ampermérő belső ellenállása csökkenti a mért áramerősséget; vagy egy tolómérővel is óhatatlanul enyhén összenyomjuk a mérendő tárgyat.
Nincs ez másképp a tömegméréssel sem (valóban helyesen súlymérés), mert a tömegvonzás maga a mérleg és a mérendő súly között is fennáll. Bolygófüggetlenül a tömegvonzást az F = G * m_1 * m_2 / r^2 képlettel számolhatjuk ki, ahol r a (pontszerűnek tekintett) tömegek távolsága, G pedig a gravitációs állandó (6,67E-11).
Hatszor nagyobb sűrűségű vassal számolva a tömegközéppont kisebb távolsága (r) miatt az igazságnak ezen a 4. szintjén is a vas javára adódik többlet súly, kb. 2 századmilliomod N, _egykilós_mérleggel_számolva_. :D
De vajon mi lehet az 5. szinten? :) Newtoni fizika lehet már kevés ahhoz.
koszonom
Ami nekem még eszembejut:
a) A feladat kiírója valószínű pongyola módon fogalmaz, és az 1 kg alatt nem a tárgyak tömegét érti, hanem a mérleg által mutatott súlyt (a mérlegek sem N-ban mutatják a súlyt, még a tudományos precizitású mérlegek sem).
b) A toll anyaga képes megkötni a levegő nedvességét, így az eredetileg 1 kg tömegű toll tömege függetni fog a levegő páratartalmától és hőmérsékletétől is. (Biztos van jobb cikk is, de itt írnak valamennyit erről: iopscience.iop.org/article/10.1088/1757-899X/254/19/192013/pdf, mindenesetre 10-20 %-os simán változhat a tömege/súlya)
Miért a szívmérlegelés jut eszembe? 😆
❤️⚖️🖊️
Köszi a videót!
Szuper elgondolkodtató videó. A nehézség csak az, hogy hogyan mérjük meg a toll tömegét. Mert tipikusan nem vákuumban szokták mérni, hanem légköri nyomáson. Szóval ott az 1kg-os mérlegsúly és a túloldalon a toll, ami a számítás szerint nem 1kg, hanem egy fél grammal több. No azért majd kipróbálom, hátha a zöldséges még rádob egy szem szotyit, ha ezt elmondom neki.... várjunk csak a szotyola sűrűsége mennyi is? :)
Jó kérdés :) A napraforgóhéj brikett sűrűségéből becsülve nagyságrendben olyasmi a szotyi sűrűsége, mint a tollé. Szóval ha kétkarú mérlegen mérték ki neked vas súlyokkal az 1 kg-ot, akkor bizony jár még plusz kb. háromnegyed grammnyi szotyi, ami, ha jó számot találtam meg, akkor kb 10-15 db. Az már azért jelentős, nem? :) De az is lehet, hogy rossz számot találtam meg...
Akkor menjünk egy negyedik szintre. Az egyensúlyan lévő mérleget tegyük egy üveg búra alá és szivattyúzzuk ki belőle a levegőt. Melyik lesz nehezebb? A beugratás itt van elrejtve. Ezt Arkhimédész törvényének tanulásakor tette fel nekünk a fizika tanárunk. Láss csodát, a toll lesz a nehezebb.