LOL és lehet hogy azért nőnek így a cégedid mert lehet hogy te okosabb vagy mint a Márk Cukkerberg :D A korrupciónak rengeteg formája VAN... de az biztos hogy te egyiket se űzöd :D
Nagyon érdekes téma! Számomra a kérdés az, hogy hol a határ? Mi választ el egy rossz szokást egy betegségtől? Ha heti 3x visszaszaladok a lifttől, hogy bezártam-e az ajtót (és mindig zárva van), akkor az már kényszeres dolog, vagy csak szétszórt vagyok? (Amíg egy stúdióban dolgoztam, akkor ott ez gyakrabban megesett. Gondolom a drága technika miatt.) Ha valaki csak nyers zöldségeket, és gyümölcsöket hajlandó fogyasztani, de közben jól érzi magát a bőrében, akkor étkezési zavara van? Játékfüggő-e az, aki napi 4-5 órákat játszik? Mellette persze el jár dolgozni, és étkezik rendesen, de a szabadidejének szinte teljes részét teszi ki az adott tevékenység. Kényszeres betegség-e, ha valaki sokat "ő"-zik, vagy egy adott szót túl sokszor ismételget? Az infó tanárom például tudja magáról, hogy a mondatok végére mindig beszúr egy "jó" szócskát, de nem tud róla leszokni. Gondolom szakemberek tudnak válaszolni ezekre a kérdésekre, de mikor érdemes felkreseni egy pszichológust, és mikor beszélünk csupán arról, hogy az illető csak betegnek hiszi magát?
Pszichológus hallgatóként megpróbálok szakmai választ adni. Nehéz pontosan megválaszolni a kérdéseket, mert nagy egyéni különbségek vannak mindegyik mentális betegség esetén. De általában úgy szokták meghatározni, hogy akkor beszélünk mentális betegségről, ha az személyes distresszt okoz a betegnek (azaz kellemetlen negatív érzései vannak miatta pl szorong, szenved). A betegségtudat nem feltétele a diagnózisnak azaz attól még hogy valaki nem érzi magát betegnek még lehet az. További szempont az is hogy mennyire akadályozza a beteg életvitelét a probléma, mennyi idejét energiáját köti le. Egyébként fontos elkülöníteni a szokásokat a szenvedélybetegségtől és a kényszerbetegségtől. Ugyanis a szokások még nem feltétlenül patologikusak. Illetve mindig figyelembe kell venni a viselkedés kontextusát és gyakoriságát is. A kényszerbetegségnél általában irracionális félelmek vannak jelen. Azaz legtöbbször nincs valóságalapjuk. Például az a kényszergondolata hogy meg fogja ölni a barátját. De közben szereti a barátját, csak attól fél, hogy akarata ellenére majd mégis meg fogja tenni. Ezért elzárja a késeket a lakásban vagy kidobálja őket. Továbbá fontos elkülöníteni a személyiségzavarokat a kényszeres betegségektől. Az OCD=kényszerbetegség egy genetikailag erősen meghatározott, az idegrendszer patológiás működésével jellemezhető mentális betegség. A kényszeres személyiségzavar viszont sajátos kényszeres személyiségvonások meglétét jelenti. A személyiségzavarok általában szindromatikusak, azaz egy tünetcsoport szükséges a diagnosztizálásukhoz. Viszont egyes, személyiségzavarokban meglévő személyiségvonásokkal az egészséges emberek is rendelkeznek, de attól még nem mentálisan betegek. Tehát pl lehet hogy valaki nagyon rendszerető, és nem tűri el hogy rendetlenség legyen a házában, de attól még nem mentális beteg. Vagy lehet hogy valaki beképzelt de attól még nincs nárcisztikus személyiségzavara. Szóval azt érdemes meglátni, hogy a mentális betegségek mesterségesen létrehozott kategóriák. Azaz a különböző viselkedésekben és személysiégvonásokban nagy variancia van és önmagukban egyik sem patologikus. Közmegegyezés alapján ezeknek a vonásoknak és viselkedéseknek azokat a formáit tekintjük patologikusnak ami az adott szociokulturális környezetben maladaptív, azaz alkalmazkodási zavarokhoz vezet. Ez lehet hogy absztrakt de mondok rá egy példát. A skizofréneket sokáig képesek voltak az emberek a társadalomba integrálni, mert belőlük lettek a sámánok. Később azonban a társadalmi normák és a normalitás fogalma is megváltozott és azóta ezeket az embereket mentális betegnek nevezik. Még megemlíteném, hogy a mentális betegségek kialakulásában a gének és a környezet is szerepet játszik. Azaz lehet hogy valaki genetikailag sérülékeny személyiség és hajlamos az érzelmi labilitásra, de ha egy szerető és biztonságos környezetben nő fel akkor nem feltétlenül lesz borderline személyiségzavara. Remélem sikerült választ adnom a kérdéseidre :)
A videó elején mondtad hogy ne bélyegezzük az ilyen embereket,én igaz nem szoktam senkit leszólni,mert nem tudom a háttértörténetét,de az a baj hogy a mai világban már ritka ha valamit nem ítélnek el:/
Azért jobb mint a középkorban, ott kerékbe törtek volna ha a szomszédod szerint közöd van a Sátánhoz mert látta hogy amikor csiperkét szedtél bele álltál egy gomba körbe... Vagy az amerikai függetlenségi harcok kora amikor egy illetlennek tartott hölgyön lobotómiát hajtottak végre (kivágták a homloklebenyét) hogy illendőbben viselkedjen. Ekkoriban már az is hihetetlenül illetlen volt ha egy nő nem ájult el nagyobb stressz megtapasztalásakor. Ehhez képest punk, emó és goth ismerőseim mellett bámulatos K-pop fanok, biszexek, homok és heterók boldogítanak engem és egymást is. Szerintem azért nagy fejlődésen mentünk keresztül. Ezernyi dolog van ami csak most, manapságelfogadott :) Pl. (Nem tudom ez neked mennyire számít) női szavazó jog és a tény hogy a férfiak is lehetnek nővérek a korházakban
Én jártam pszichológushoz, és egyértelműen megállapította hogy generalizált szorongással és depresszióval küzdök. Nehéz az életem, mert ami másnak természetes és könnyen megy, az nekem megterhelés és nagyon stresszes. Emiatt pedig sokszor azt érzem hogy nem vagyok elég jó az élethez, értéktelen vagyok és szerencsétlen. Sajnos ez a küzdelem a mai napig tart. Persze furcsának tűnhet hogy akkor meg miért is "happy life" a nevem. Hát azért, mert minden nap teszek azért, hogy leküzdjem ezeket a problémáimat, és minden nap igyekszem boldogabbá tenni az életemet.
Happy Life borzalmasan tisztellek ezért, én is hasonló dolgokkal küzdöttem borzalmasan depressziós voltam, kétzser vágtam meg magam. Vicces hogy azért tettem mert csak érezni akartam valamit. Ebből az állapotból engem 3 ember rángatott ki akik nem hagyták hogy magamba forduljak, emberek között tartottak. Viszont máig félek beszélgetést kezdeményezni, állandóan ott van bennem az az érzés hogy zavarok mindenkit. Szóval sok sikert, és kitartást és keresd az olyan embereket akik melletted vannak és tudnak segíteni☺🙂
Én igazából nem is tudom hoy van e betegségem,vagy hogy ha van is akkor mi,de talán hasonló a generalizált szorongáshoz,vagy talán az is... 14 éves vagyok,és kb egy éve észlelem magamon azt,hogy ha mondjuk először kell csinálnom valamit (hévezés,buszozás,utazással kapcsolatos,ha távolra kell menni,ha költözni kell,ha egyedül kell valamit csinálnom)akkor elkezdek remegni,sírni,szédülni,akkor utána fejfájás,és ami nálam a legrosszabb,ha este elaludnék csak az az egy dolog jár a fejemben,amitől tartok,és mindig a legrosszabb véglet jut az eszembe.(balesetem lesz,meghalok tőle,eltévedek,elrabolnak,megerőszakolnak és így tovább). Depressziós még nem voltam aminek örülök is,talán egyszer de azt nem nevezem annak,mert tudtam mosolyogni és örülni,boldog lenni,csak legtöbbször elvonultam,bezárkóztam,feketébe jártam (de ez semmit nem jelent szerintem),és ez mind 12 évesen szerencsére hamar átmentem rajta a barátaim segítségével,akik jobbá tettek. Visszatérve erre a generalizált szorongásra,szeretném hogy változzak ebben és hogy az ami másoknak csak egy csettintés,mint például,hogy másnap egyből képes menni hévvel,miközben nekem meg egy hónap mire hajlandó lennék hévvel menni egyedül,vagy egy kistesóval aki rád van utalva,mert suliba kell menni.
Démonka 612 Ha nagyon durva a helyzet és úgy érzed jót tenne, akkor érdemes erről beszélni egy pszichológussal. De szerintem nem generalizált szorongás, mert az kiterjed az élet összes területére. De a gondjainkkal szembe kell néznünk, különben sosem szabadulunk tőlük! :)
Remek hiánypótló video lett. 🙂 Én autizmus spektrumzavarban "szenvedek", valamint bizonyos időszakonként visszatér az életembe a depresszió, azonban ezt nem nevezném bipoláris zavarnak. Autistaként szerencsésnek mondhatom magam, hisz egy olyan családban nőttem fel, ahol elfogadtak így és nem próbáltak "meggyógyítani", valamint hamar felismerték. Esetemben utóbbi nehéz volt, mivel Asperger-szindrómás vagyok és abból is egy magasabban funkcionáló fajta. Régebben sokkal nehezebb volt velem, azonban a gimi alatt sokat fejlődtem. Ma már ha valaki meghallja, hogy autista vagyok, meglepődik. Régen gondom volt a kommunikációval, viszont könnyebben tanultam meg dolgokat, mint az átlag diák. Az általánost úgy végeztem el 4-5 eredményekkel, hogy ki se nyitottam otthon egy könyvet se. Először az érettségire tanultam sokat, amit idén tettem le. Azonban ma már a kommunikáció sem okoz különösebb problémát számomra. Ugyan nem a közvetlen környezetemből, de sok barátom is van. A mai napig sokkal egyszerűbb írásban kommunikálni, mint szóban, de már szóban sem vagyok elveszve. Szóval azt üzenném azoknak, akik hasonlóak hozzám és még fiatalabbak, hogy nyugodjatok meg, később jobb lesz. Régen engem is sokat piszkáltak emiatt, de ma már egyáltalán nincs ilyen. Ha van valami erősségetek, azt próbáljátok a javatokra fordítani, a gyengeségeiteket fejleszteni, illetve azokból is ki lehet hozni pozitívumot. Én pl lassan dolgozom, de az elkészített munkám mindig precíz és igényes. Szóval kitartás. Majd feljődni fogtok és megtaláljátok önmagatokat. 🙂
Mindigis foglalkoztatott a téma Emlékszem, mikor fiatalabb voltam és tesiórán fel voltam mentve Ültem egy szintén felmentett osztálytársam mellett, akivel felmerült ez a depressziós téma (vagdosta magát és azt hiszem ezért) Én mondtam neki, hogy vannak tüneteim, amik depresszióra utalnak, mire ő rákontrázott, hogy akkor feketében járnék MINEK IDE PSZICHOLÓGUS? :D Ui.: Csinálsz majd a homoszexualitásról és az egyéb szexuális beállítottságokról videót? ^^
Én a saját tapasztalataimat jöttem megosztani, hátha ezzel is ösztönözni tudok olyan embereket, akik hasonló cipőben járnak. Először is, köszönöm Attis :) Szükséges, és kell is erről a témáról beszélni hogy minél több ember megértse a betegségek működését. És azt, hogy ez nem egy billog, amit egy levágásra szánt haszonállat bőrébe égetnek - mindig lesz remény, és kiút. Mindegyik betegség egy hatalmas súly és szenvedés az ember számára. Öt éve vagyok depressziós, fél éve kezelnek vele. Kevert állapot, mert a depresszió mellé társult paranoia és megrögzött félelem a többi embertől is. Néha voltak pánikrohamaim, két hétig volt szerencsém a paranoiához is. Szörnyű, hogy nem volt betegség tudhatom, nem voltam képes megkülönböztetni a saját gondolataimat a valóságtól. Illetve a haláltfélelem is az őrületbe kergetett. Érzelmileg teljesen kiégtem, nem voltam képes semmire. Se öröm, se düh, se szomorúság, se bánat. Csak a végtelen ürességet éreztem. Érdektelen voltam mindennel és mindenkivel szemben, semmi sem érdekelt igazán. Csak aludni szerettem, mert ha egy pillanatra is, de elmúlt a szorongásom és nem halhattam a saját gondolataimat se. Aztán, végül a mentőövet a pszichológusom jelentette. Öngyilkossági gondolataim voltak, és tőle kértem segítséget. Felvetette a pszichiátriai osztályt lehetőségét, amibe beleegyeztem. Ha segíteni tud, akkor bármit megteszek. Ahogy mondtad, a helyzet szörnyű Magyarországon. Az orvos mintha csak dísznek lett volna, alig két alkalommal beszéltem vele és akkor se jutottunk tovább a "hogy vagy?" kérdésen. Ennyi erővel egy cserepes növényt is berakhattak volna oda. Valószínüleg mondjuk azért, mert az orvoshiány miatt szerencsétlennek jobbra-balra kellett szaladgálnia az osztályon. Lehetséges hogy párhuzamosan más osztályt is kellett vinnie a pszichiátrián kívül. Az ápolókkal vegyes tapasztalataim voltak. Volt, amelyik nagyon kedves és segítőkész volt. Társasjátékoztak a betegekkel, az egyik ápolónő könyveket adott nekem hogy kicsit lefoglaljam magam (imádok olvasni). Volt viszont pár érdekes is....Egy pszichotív lánnyal például egyáltalán nem foglalkoztak. Néha spontán sírógörcsöket kapott de nem ment oda hozzá senki, csak én. Furcsa is volt utána mikor reggel a tükör előtt fésülgettem a hajam, ő odajött és egyszerüen megölelt:) Aztán minden nap, minden reggel megölelt. Teljesen én sem ismerhettem ezt a lányt, de abban 100%-ig biztos vagyok benne hogy a betegsége előtt is egy csodálatos és nagyon kedves ember volt. Kijöttem, és teljesen megváltozott minden. Tudok boldog lenni, elmúlt a szorongásom, és már az emberektől sem félek. Tudom, hogy ez csak egy tünetmentes állapot, de a fenébe is, nagyon örülök neki :) Mintha kicseréltek volna. Szereztem barátokat, és arra törekedek hogy jobb emberré váljak. Egyik nap kimentem az erkélyre, és elkezdtem bámulni a ház előtt lévő fákat. Na, akkor fogalmazódott meg bennem hogy "Hát b@zdmeg, ez valami csodálatos!". Ha akkor segítségkérés helyett megöltem volna magam akkor erről lemaradtam volna. Kis dolognak tűnik, de mostanában a világ legapróbb részleteire is figyelek és rácsodálkozom. Ha valaki hasonlón ment keresztül mint én, és olvassa ezt a hozzászólást üzenem neki hogy mindig van kiút és remény! A világ csodálatos, és nagyon sok ember van aki szeret Téged!
Brutál jó videó lett!! Viszont az én véleményem szerint fontos még tudni; A videóban felsoroltak apró szösszenetei sok emberben megtalálhatóak, de még mielőtt valaki "bemagyarázná" magának, hogy ne adj Isten depressziós pl., fontos utána járni hogy valóban az-e, vagy egy hullámvölgy, kisebb/nagyobb trauma, ami generálhatta. Tehát első lépésben az önmagunk feltárása, ami hatalmas lépés. Akár (jó) orvos/könyv formájában. A másik; neten rengeteg olyan információ van, ami képes az embert halálra ijeszteni, egy-egy tünet alapján. Nem szabad pánikba esni. Éés ami még nagyon fontos, a pirulák tüneti kezelésre jók, nem állandóra. Nem fogja megoldani a problémát, ami a tudatunkban van.
Szia! Igazad van de..... Sokan szenvednek depresszióban akik fiatalok és ha elmondják pl a szüleiknek nem hiszik el neki mert biztos csak bebeszeli pedig tényleg komoly baja van. Ez volt velem is.... De attól még igazad van mert sokan csak azért mondják hogy megsajnálják őt. Csak szeretnék a magam és az ugyan ilyen fiatalok neveben szólni hogy amit mondasz az nem mindig igaz. További jó napot!
Anett Pálóczi Anett.. kitűnő észrevétel, és köszönöm pontosításod!!!! Igazad van teljes mértékben. A nevelésnél nagyon fontos, mennyi figyelmet szentelünk a gyermek érzelmi világára!!!!!
@@BarbaraLife Igazad van, bár hozzátenném, hogy nagyon tájékozatlanok vagyunk e téren, és saját magunkat, lelki működésünket sem ismerjük eléggé. Pl. ha egy sikeres gyógyszeres kezelés után (ami ilyen esetekben nem egy-két hét szokott lenni) újra és újra belesodródunk azokba a helyzetekbe, amik kiváltanak bennünk bizonyos mentális zavarokat, akkor nem jutottunk előrébb, kezdhetjük elölről. Amúgy meg bizonyos kórképeknél, illetve súlyosabb esetekben egy életen át gyógyszert kell szedni sajnos. Több olyen embert ismerek, akik így, vagy úgy küzdenek ilyen életre szóló helyzetekkel.
El sem kezdtem nézni a videót, de már nyomtam a like-ot, mert tudom, hogy akármilyen videót is csinálsz az jó lesz. Te vagy a legjobb Attis sensei, így tovább. ;)
Emberjogi aktivista vagyok, de leírom a saját betegségem is, hátha nem vagyok vele egyedül: Nekem diagnosztizált bipoláris-kevert, antiszociális depressziós betegségem van, pánikbetegséggel fűszerezve. 10 éve járok orvoshoz, de még mindig nem értem célt. Nagyon bunkó orvosokat fogtam ki, és sokszor rosszabbul éreztem magam egy kezelés után mint előtt. Pedig a mentális betegek nem őrültek, én sem vagyok őrült, csak más mint a többi ember, picit több nehézséggel. De ettől még nem kell lenézni. Gyógyszerrel tökéletesen kezelhető. Egy 25 éves lány. 2010-ben voltam anorexiás (174 cm 45kg), jelenleg pedig 176 centi vagyok, és 95 kg. Szóval az anorexiát legyőztem. A többit még nem. Viszont Atis - az anorexiás nem hánytat. Az a bulimia. :) anorexiára vágyó emberek - proana; bulimiára vágyó emberek - anamia
Ja, és az orvosi ellátás itthon pszichiátriai téren katasztrófa, nagyot csalódtam. Őszintén mondom, aki teheti , keressen fel egy drága, fizetős orvost, mert talán ő jobban odafigyel rátok. Bár én a magánorvosnál is csalódtam, bunkó volt, egy igazi paraszt, vigyorral a fején, és még sértegetett is. De a pénzt persze eltette.
Én jövőre diplomázok pszichológiából, és mit ne mondjak, nem igazán ösztönöz a környezet, pl. A tanárok szerint is max. 10 ember fog elhelyezkedni végzés után egy évvel, jaa. Én nem szeretnék még elhelyezkedni mondjuk, szeretnék még pszichiátriából doktorálni, hál' istennek a szüleim is támogatnak ebben, de az se lesz sétagalopp. Szerk: A skizofrénia nem betegség, hanem tünetegyüttes, a kialakulásának oka többnyire a fiatalkori traumákra, a személy önképének romlására vezethető vissza. Általános esetekben nincs rá meghatározott gyógymód, csak a gyógyszeres terápia, azonban azt a pszichológus nem végezheti el, mivel nem orvos, hanem bölcsész.
Az első kérdésedre válaszolva: Nem, maximum a kapcsolat megromlását eredményezheti, a skizofrén fél folyamatos paranoiája, és tévképzetei miatt. A második kérdésedre válaszolva: Örökölhető, de nagyon ritka. Most így hirtelen nem tudom fejből, hogy az esetek hány százalékában, de ha jól emlékszem 4-5 százalékában diagnosztizáltak skizofrén beteg gyermekénél is egyéb mentális zavart, vagy skizofréniát.
Akkor azt is tudod, hogy ilyen, hogy skizofrenia, atfogo fogalom, mert ennek is 3 fo formaja van. Itt is szivas, ha valaki a legrosszabbat fogta ki. Igen, unokaocsem most ugy nez ki, hogy kigyogyult a skizofreniabol. De nem mindenki ilyen mazlista. Es tudsz a gyogyszerek mellekhatasairol is, amik sokszor rosszabbak, mint maga a betegseg.
Szia! Pszichológushallgatóként nagyon fontosnak tartom, hogy a mentális zavarokról informálod az embereket, viszont egy dolgot fontos lenne javítani! Az obszesszív-kompulzív személyiségzavart (OCPD) és az obszesszív-kompulzív zavart (OCD, kényszerbetegség) sokan összekeverik, és neked is a videóban kicsit összekeverődött (az OCD-ről beszélsz de az OCPD van kiírva a zavar nevének)!
sátánista féreg vagy. miben hiszel? itt osztod az észt egy nagy kamuról, egy átverésről, egy semmiről, áltudományos sarlatánságról???????? szégyen vagy, a 'szakmáddal' együtt!! :P
Nekem van hiperaktivítás autizmus és depresszió meg kényszer betegség bár a legutolsó nem biztos ahogy az utizmus sem csak megállapították depresszió az még nincs csak majd nem de ezek álnak közel hozzám.
Nekem bipolárisom van, és (ezzel együtt egy csomó más is kísérő betegségként, pl pánikbetegség), de köszönöm, hogy segítettél másoknak is megérteni. Ugyanis mellette teljesen "normális" életet tudok élni, nem látszik rajtam elvileg. Nagyjából 4 évvel ezelőtt voltam pszichoterápián, azóta szinte teljesen jól vagyok. Ha nem, akkor is képes vagyok kezelni magam és gyógyszerek nélkül sikerül.
Csak egy minimális korrekció: ha egy mondatban említed a "drogokat" és az "alkoholt", akkor ezek közé sose tégy "és"-t (ahogyan azt egyébként sokan teszik, hibásan), hisz az alkohol is egy drog. A videó egyébként jó lett! ;)
Én elégé magamra ismertem az Obszesszív-kompulzív személyiségzavarban. Már ovodás korom ótam kényszer mozgásokat végzek amiket meg tudok állítani csak nehezen és nem értem minek kell őket csinálnom, már akkor elgondolkoztam hogy "Vajon csak én vagyok így ezzel?". Van itt még valaki aki ebben felismerte magát?
Olyanok is vannak benne hogy ha ezt meg azt a felesleges dolgot megcsinálod akkor majd valami jó törtenik veled vagyis nen törtenik semmi de te úgy gondolod hogy fog és azért csinálod a feles szarokat
No One Cares Nem vagyok az elméletileg mert a kényszeres mozgások nem ideg alapuak, vagyis ha nagyon ráveszem magam és megpróbálom kiüríteni a fejem nem muszáj megcsinálnom.
Nagyon jo munka Attis, de amit en hianyolok az az elerhetöseg ha barmilyen pszichoszocialis segitsegre lenne szüksege valakinek, itt egy magyar lelkisegelyhivo: 116-123 Diagnozisaim amiket emlitettel: ADHD, Borderline szemelyisegzavar, PTSD, GAD (Generalizalt Szorongas), depresszio Akit erdekel, itt leirom a sajat elmenyeimet, nalam ezek hogyan jelentek meg, a teljesseg igenye nelkül. A fenti diagnozisoknak mind vannak kriteriumai, melyik több melyik kevesebb, de sok az atfedes, igy lehetseges hogy mondjuk egy betegseg melle kialakul egy komorbid kondicio ami nalam a gyerekkori ADHDm melle kifejlödö de mar kamaszkorban megfigyelhetö borderline zavar, depresszio es szorongas volt. Nem kell megijedni, (mar) nem vagyok szuizidhajlamos, mert kertem segitseget. Ket evvel az elsö diagnozisom utan egeszsegesebb vagyok mentalisan mint valaha, es folyamatosan igyekszem fokuszalni a gyogyulasomra, es jelenleg ösztöndijjal tanulok hogy vegül mentalhigienes szaktanacsadokent tudjak masoknak segiteni. Nem könnyü, de barmi jobb mint a sajam fejembe zarva a demonaim sikolyait hallgatni:) Ha barkinek barmi kerdese felmerül, erre a posztra kommeltelve vagy privat üzenetben szivesen valaszolok. ADHD (Mo. gyerekkent fimota szindromakent is emlegetik) - Amit sokszor nem ertenek az az hogy nem az a baj hogy nincs figyelmem vagy nem erdekel a dolog/tema/munka, hanem nehez hosszabb idöre egy helyre összpontositani a figyelmemet, de ha peldaul olyasmiröl van szo ami tenyleg nagyon erdekel, vagy mondjuk jol allnak a csillagok akkor kepesek vagyunk a hyperfocusra, nagyjabol olyan mintha felturboznal egy flow-elmenyt, sok ADHDs peldaul ilyenkor irja meg par ora alatt a disszertaciojat (nagyjabol 90%ig:D). Vagy nagyon hosszu elhuzott mondatokat ir mint en mert egyszerre annyi gondolat tud egymasba futni hogy elfelejtjük miröl is akartunk egyaltalan beszelni. Ez persze nagyban befolyasolhato specifikus treninggel, terapiaval, megfelelö dietaval es mozgassal. En gyerekkent is mar az ADHD tüneteit mutattam, de amikor en voltam 6 eves, az iskolaerettsegi felügyelö latta hogy itt valami nem oke es tovabb is küldött volna egy pszichiaterhez amit a szüeim nem vettek komolyan es amikor a tünetek (amik mara egyertelmüek hogy a velem született ADHD jelei voltak) elöjöttek, elhagytam az ellenörzöm, nem fejeztem be idöben egy dolgozatot akkor jött a kiabalas, az asztalracsapas a tanaroktol, otthon pedig a veres apamtol ha megtudta hogy rossz jegyet kaptam. Ez nagyon kis korom ota okozott problemat, zarkozott voltam, nem tudtam figyelni csak arra ami erdekelt, de ott kiemelkedö voltam, gyötrödes es traumatikus volt a gyerekkorom, nem kell köntörfalazni. Miutan bepakoltam egy hatizsakot es elköltöztem a szüleimtöl, elkezdtem dolgozni, es vegül beiratkoztam egyetemre Becsben, de a munka, az egyetem mindig egy par hetig jol ment aztan mar a szobamat alig birtam elhagyni, vagy enni vagy mosakodni. A törtenet kezdete/vege/közepe az hogy kertem egy beutalot egy pszichologushoz ahol rögtön instabil erzelmi zavart es ADHD-t allapitottak meg. Innen lepünk tovabb a következöre: Borderline - Igen, ahogyan Attis mondta, Bipolar es Borderline-ra mondjak hogy valoszinü hogy genetikai eredetü. A matriliniealis vervonalamban peldaul ugyanazok a szemelyisegbeli zavarok es tünetek megfigyelhetöek es a visszamenö harom generaciobol en vagyok az elsö aki ezzel az allando erzelmi instabilitassal vegül segitseghez fordult mert nem akartam folytatni ezt a "hagyatekot". Nalam az ADHD es a BPD atfedö, sok tünet hasonlo, de jonehany van jelen es külön valaszthato. Viszont sok gyermeknel fordul elö hogy gyerekkoraban annyi fajdalom, bantalmazas vagy az erzelmi regulacios problemak zaklatas aldozata lesz, hogy kesöbb egy bipolaris vagy borderline zavar nagy valoszinüseggel kialakulhat. En 26 evesen, iden januarban egy kontroldiagnosztika soran lettem BPDvel es PTSDvel diagnosztizalva. Ezert erdemes egy ADHDs gyermekkel minel elöbb elkezdeni a terapiat es/vagy kepessegfejlesztest. Ha a gyereketeket ADHDvel diagnosztizaljak, kerlek megfelelöen jarjatok utanna a gyogyszerezesnek, elöbb probaljatok meg viselkedesterapiat es amit egy gyogypedagogus tud tanacsolni, es csak azutan gondolkodjatok a gyogyszerezesröl. Divat lett mostanaban hogy a tulterhelt szülö nem arra gondol hogy tul sok a stressz es a gyerek figyelmet akar, hanem hogy a gyerek figyelemzavaros amikor meg csak GYEREK. USAban lett ez divat hogy a piciket teletoljak ritalinnal, kesöbb semmi gond nincs ezzel mert biztonsagos ha megfelelöen van beallitva, es szerencsere egyre több pszichiater mondja azt hogy 10-12 alatt ö nem akar a gyereknek allando gyogyszert felirni amig mas intervencios eszközök nem voltak kiprobalva. Visszaterve Borderlinera, az egyik legstigmatizaltabb diagnozis, nekem szerencsem van hogy olyan szakemberek vannak a "dilidoki csapatomban" (terapeuta♥ pszichiater♥, mindketten nagyon tamogatoak es emberkent kezelnek) akikhez nyugodtan fordulhatok. Nem kell felni a segitsegkerestöl, sokan ugy erezzük es a draga jo mentalis betegsegek szeretik velünk elhitetni hogy egyedül vagyunk es nincs menekves, de ez nem igaz♥ Ertekes emberi lenyek vagyunk es megerdemeljük a tamogatast♥
Az a baj, hogy én 6-ot ismertem fel magamban... Valójában ennek az egésznek az oka, hogy a szüleim elváltak és eléggé rosszul elém meg. Mai napig eszembe jutnak a veszekedések... Az osztályfőnököm meg elég sok barátom is. Csak én tudok nevetni és boldogabb lenni... Volt már olyan, hogy testi sértéssel kísérleteztem magamon, nagyon sokszor magamat hibáztatom... Próbálok túllépni ezeken de nem megy... nehéz és fáj...🙃 Nagyon tetszett a videó! ☺️
Én depressziós voltam pár hónapja. 7 igaz volt rám a depresszió tulajdonságairól. Pszichológus ugyan nem diagnosztizált, de szerrintem elég eggyértelmű a dolog ha többször is öngyilkos akartam lenni... Azóta teljesen megváltozott az életem. Én azt gondolom, ha egyszer valaki depressziós lessz annak az érzésnek minimum egy foszlánya egész életében megmarad. 2 héten keresztűl minden nap gondoltam súllyos dolgokat, és utána több hónappal is hetente legalább egyszer megjelentek ezek a gondolatok. A jó és a rossz küzdött bennem folyamatosan, és talán még most is. A két hét után a barátaim is azt mondták, hogy szörnyen néztem ki az az idő alatt. Ezt a hasonlatot másoknak üzenném, én erre jöttem rá ebben az időszakomban: A benned levő rossz meg tudja ölni a jót, de a jó, csak megsebezni tudja a rosszat.
Nagyon sok a komolytalan és poénkodós komment ami nekem pl nagyon sértő. Tudom hogy fel kéne vidítson meg csak viccnek szánják, de úgy hogy én ezek közül kettőben is szenvedek és ilyen kommenteket kell olvasnom alatta, elég csalódott vagyok. 15 évesen szorongásos depresszióm van és háromszor is kíséreltem már meg öngyilkosságot. Senkinek se kívánom. Az az üresség és az a fájdalom hogy nem tudod ki vagy, sose tudsz igazán boldog lenni, mindenki egyesével elhagy szépen lassan elrohaszt. És nagyon elszomorít hogy "a vicces nekem ilyen irónikus betegségem van " fajta kommenteken van a legtöbb like. Azt hittem ezalatt lesz legalább néhány támogató komment, ami biztos van de a sok humorkodó komment között elveszett. A mentális betegség egyáltalán nem vicces és szerintem nagyon szánalmas hogy ezen viccelődtök. Ha tudnátok egy-egy ilyen beteg min megy keresztül nem lennétek ilyen viccesek. De addig örüljetek amíg nem tudjátok meg milyen. További szép napot.
A bipoláris zavarral rendelkező emberekről azt gondolják alapból,hogy aggresszív.Hát èn inkább csendes vagyok,ès visszafogott.Ha nagyon piszkálnak,akkor lehet kihozni a sodromból.
Hónapok óta önbántalazzással küzdök és mindig próbálom elrejteni a hegeimet de 30 fokban nekem is melegem van ugye és pólóban voltam kint a játszótéren. Senki sem szólt semmit de aztán jött 3 gyerek akik iróbiábol elkezdték mutogatni nekem a kezüket és az egyik oda jött kötekedni is de én ilyen leszarom fejjel néztem rá és akkor elment de vagy még 3 percig röhögtek engem. Szégyenérzetem lett és be is könnyeztem. Annyira rosszul esett az egész pedig tudom jól hogy csak pár hülyegyerek volt
Érdekfeszítő téma és videó. Azért arra kíváncsi lennék, hogy ezeket a felméréseket hogyan végezték el. Ahogy Attis említette is a videóban, „És az első helyezett Magyarország, ahol a 18 éven felüliek 10,5%-a vallotta magát depressziósnak.” Tehát erről egyszerűen megkérdezték az embereket? Akiknek a nagy része a depresszió és a szomorúság közé egyenlőségjelet tesz? A fogalom félreértelmezése miatt nagy csúszások lehetnek ezekben a számokban… Amúgy csak nekem tűnik Attis ebben a videóban kicsit szomorúnak és/vagy fáradtnak? Bár lehet, hogy a videó témája teszi.
Téves, biztos, hogy több mint 1%-a az embereknek evészavaros. A túl sok kávé, tea, kóla, energia ital, alkohol, stb. sem jó. Az édesség túladagolása is káros, az pedig rengeteg embernél van.
Daniel Hegyi de ő csak hulladékmegsemmisít, érted, ő hasznos akar lenni. Meg szerinte cshapitalista kamu hogy csak a kaja ehető, és a fakukac meg a fű meg a rohadt alma meg nem.
Szia Attis alkotthatnal egy Videot az Epilepsziaval kapcsolatossan is egy Videot kulonosen a GM Rohamokrol hogy tobben is meg ismerjek s Ne zarkozzanak el egy Epilelpszias roham lattan Mivell azt tapasztalom hogy Sajnos Rengetegen nincsenek tisztaban a Betegseggel kapcsolatban s az Epilepszissakat Elmebetegnek es vagy / Bolondnak bellyegzik meg , Lenezik Pedig ez sokkal komplexebb betegseg sajat boromon Tapasztaltam /Tapasztalom sajnos Az Epilepsziasok Vilagnapja : Februar 14. -en van s a betegsegben szenvedok kb.34%-a Vizelet inkontinens ez utobbit sajnos total Tabu temakent kezelik vagy kiabranditonak tartjak Hol ott Nem Tabukent kellene kezelni Egy Epilepszias a Tobbiert Mi sem Vagyunk masod rendu Allampolgarok Mi is Erzunk ugy mint Barki mas Elorre is Megkoszonom Jomagam s Tobbmillionyi Betegtarsammal Mindd Orszagos es /Vilagszinten
Nagyon jó kis összefoglaló lett! Bevallom, arra számítottam, hogy a személyiségzavarok kerülnek az első helyre (mivel ezekből van valójában a legtöbb), azonban ezek nem minősülnek betegségnek, tehát nagyon helyes, hogy nem kerültek fel erre a listára. Szóval szakmailag is nagyon rendben van a videó!
Pont ezen gondolkoztam a napokban, hogy szeretnék látni egy ilyen videót tőled is. Amúgy én nemtudom miétt de az asperger-szindrómásokat nagyon szimpatikusnak és különlegesnek tartom, és úgy sajnálom, hogy a legtöbb ember az autista szó hallatán egy kerekesszékesre gondol rögtön, aki alig tud kommunikálni. Sajnos nincs aspergeres ismerősöm, de majd szeretnék.
Fónagy Helga vagyok lassan 2 éve depressziós pánikbeteg..köszönöm atis hogy megcsináltad ezt a videót :)....öröm volt veled találkozni a werseghy könyvtárba és a vasúton csurong vizesen
Én depressziós vagyok ezek szerint. (Vagy csak túl sok beteg sorozatot nézek) Az a baj, hogy sokszor gondolok a saját elrablásomra, illetve halálomra. (Nem... Nem... Nem gondoltam az öngyilkosságra.)
Wiinteryyy! Nem feltétlenül. Ha láttad a videót akkor valszeg rájöttél, hogy ezek csupán sokkal radikálisabb "tünetek". Az is depressziót jelöl, ha mondjuk azokat tapasztaljuk huzamosabb ideig, amit kedves videósunk az arcunkba vágott.
Túl sokat foglalkoztok Magatokkal, s így összezavarodtok...! 😮😢😪 Menjetek gyakran kirándulni egyedül, s hallgassátok a Természet csendjét...! Előbb-utobb Magatokra találtok !!! Szeretettel: ❤🌞✋
Szerintem fontos megemlíteni, illetve különbséget tenni DEPRESSZIÓ és DEPRESSZÍV REAKCIÓ között. A depresszív reakciót valami kiváltja -trauma, válás stb... A valódi depressziónak nincsen oka-illetve KIZÁRÓLAG neurológiai oka van.
Sad Satan Szia! Ne haragudj nem szeretnék indiszkrét lenni, de nagyon érdekel a téma, tudnál beszélni ezekről a tünetekről? Vagy hogy hogy éled meg őket?
Miru hát elég rossz élem meg...konkrétan úgy érzem hogy nem én irányítom a testem és mintha néző lennék a saját életemben...és akkor a folyamatos pofázásokról ne is beszéljünk...nem kívánom senkinek
Pszichiátrián dolgozom, és azt tapasztalom, hogy a gyógyszerek valóban segítenek, de nagyon sokszor az embereknek csak beszélgetésre van szüksége! Arra hogy valaki meghallgassa és együtt érezzen az illetővel, de ezt nagyon sokszor a családtagoktól sem kapják meg..:/ (tisztelet a kivételnek) az a legnagyobb probléma, hogy nincs az embereknek türelmük , sokszor hisztinek gondolják és nem foglalkoznak a valódi problémával ..és persze van olyan is, amikor tényleg csak a figyelem hiány a probléma de az ember bebeszéli magának, hogy ő nincs jól .. a mai világban ahol az internet már az életünk része és bármit megtalálhatunk amit keresünk, én nagyon jó dolognak tartom a motivációs videókat, ahol egy kiegyensúlyozott személy beszél ezekről a dolgokról, hogyan kéne csinálni, ne otthon üljünk a sötét szobába, hanem igenis mennyünk el sétàlni, futni, ismerkedjünk új emberekkel szerezzünk új élményeket .. nekem is volt nagyon nehèz időszakom.. álltam a szakadék szélén és nem tudtam merre tovább nem láttam jövőt.. és egyik pillanatról a másikra fogalmazódott meg bennem az, hogy ez így nem jó, élni akarok .. ennek lassan 5 éve .. azóta azt nem mondom hogy kiegyensúlyozott, de boldog az vagyok :) próbáljátok meg mindenben a jót látni, máshonnan megközelíteni a dolgokat ;) ( most itt konkrétan a depresszióra gondoltam ami igenis kezelhető gyógyszer nélkül .. én vagyok az élő példa rá )
krausz gábor át tudom érezni, nekem is autizmus spektrum zavarom van, én is alig-alig szólalok meg, meg aztán általában magányos szoktam lenni, és így elég nehéz barátokat szeretnék, és már azon a szinten vagyok, hogy néha sírok, ha otthon vagyok, merthogy miért nincsenek barátaim, egyáltalán minek vagyok itt, meg elég érzékeny vagyok
Anna Szente akkor most bennem van a probléma? Csak mert nekem is van 1 barátom de csak azért a barátom mert szünetekben megengedem hogy telefonozhasson a telefonomon. Viszont nem igazán vágyakozok barátok után. Mintha a tudatom azt akarná direkt legyek magányos. Viszonylag elvagyok egymagamba. pedig az hogy gyerekkorban nincsenek barátaid az a felnőtt korra is hatással lesz.
krausz gábor nálam is ez van, hogy néha jobban elvagyok egyedül, de amúgy én inkább az a személy vagyok, aki barátkozni próbál, 0 sikerrel Nyugi, nem benned van a hiba, mi is ugyanolyan emberek vagyunk, mint a többiek, csak néha kicsit máshogy gondolkodunk :)
Anna Szente Én is elég magányos szoktam lenni, és úgy vagyok vele hogy jobb nekem így. Arról fogalmam sincs hogy normális-e ez így vagy van valami más a háttérben...
Az egyetemen autizmusra szakosodtam, és sajnos azt kell tapasztalnom, hogy sok ember téves dolgokat tud az autizmussal diagnosztizált emberekről főleg az okok és a tünetek területén, mert rossz forrásból informálódtak. Ezért is örülök annyira annak, hogy minden ami releváns és igazolt állítás erről a spektrum zavarról, elhangzott pár percben a videóban, ezzel is formálva a nézőid tudását erről, mert gyakoriak a sztereotípiák. Köszönöm! :)
Én körülbelül 3 évig voltam depressziós(6.-8.nyara) A vágdosás nem volt az én stílusom, de a búcsúlevelek írása/elégetése annál inkább. 2x próbáltam begyógyszerezni magam, mind a kétszer sikertelenül, ebből a szempontból bivalyerős a szervezetem(a gyógyszeradag egy tehenet megölt volna). Egy idő után rájöttem hogy ennek nem sok értelme. Azon szerencsések közé tudhatom magam, akik egyedül elkezdtek kilábalni ebből a helyzetből. Ebben az évben(9.) kezdtem el járni pszichológushoz és nagyon sokat segített. Gyökerestől megváltozott az életem, aminek nagyon örülök. Ha valaki valamilyen hasonló helyzetben van, ne féljen kérni segítséget másoktól, de figyeljen hogy olyannak mondja el akiben teljes mértékben megbízik (bármennyire is rosszul érzi magát az illető, van ilyen)!!! Emellett mindenki járjon nyitott szemmel és figyelje a társait!!! Sok emberen csak nagyon gyengén látszódnak a gondok(nálam senki sem vette észre, csak utólag tudták meg a szüleim, hogy mi is volt). Ui.: Félreértés ne essék, nem önsajnáltatásból írtam le az előbbieket. Én már megmaradok talpon, csak segíteni akarok a hasonlókkal küzdőknek.
Gratulálok erős vagy de vigyázz mert ez egy labirintus én másfél éve vissza zuhantak és csak a meditáció és az önuralom segít gyógyszer csak nagyon ritkán fél szem
Attis! Nincs kedved csinálni erre a témára egy második vidit?! Ez picit megilyesztett! Hogy lehetséges, hogy ennyi ember van, akinek segíteni kell? Hogyan lehet kezelni egy ilyen embert? Hogyan álljak hozzá? Honnan tudjam, hogy nekem van-e ilyen problémám?🤭😱😱
Igen, ez tényleg egy jó fajta téma megfogott. Depressziós voltam egészen 7.-dik osztályos koromig, azt hittem hogy soha nem fogom tudni legyőzni, de hittem magamban és sikerült. Bíztatok mindenkit arra hogy: magatokba higgyetek, a hit a legfontosabb.
Akár magadon és akár másokon SE "próbálj felismerni" tüneteket. Ha jól tudom, nem műtöd meg / kezeled magadat sem, hanem elmész szakemberhez. - a gyógyszerfüggőség egyértelműen nem viselkedéses addikció, hanem kvázi szerfüggőség (lsd. benzodiazepinek pl) Amúgy jó videó :)
Na most mar 100%,hogy depressziós vagyok 😅😶 Köszönöm Atis, hogy ramutattál❤️❤️ Nekem a boldágság elvesztése már nem érvényes, megmutatták, hogy tényleg lehet valaki boldog, meg ha csak kicsit is, de sajnos a többi jel, az már évek óta jelen van 😶
Nekem van személyiség zavarom, paranoid tendenciáim, hipochondriám, egyikre sem kaptam soha eredményes kezelést, nemtudom lehetséges e ebben az országban hogy valaha érdemlileg foglalkozzanak az ilyen mentális betegségekkel.
hja nikotinfüggőség...halált látó...meghalt szeretteim utolsó perceit megtapasztalt ember vagyok...ezáltal..állatfelhalmozó...fojton aggódó..két mentálisan beteg gyermeket magam nevelő nő vagyok...tehát depressziós...pánikos....nem szeretem..nemis tudom megoldani a családi problémáimat....
Én régen, ha hozzáértem valamihez, egyből rohantam kezet mosni. Utána elfelejtettem megtörölni, ezért a szél ,,kifújta", kiszáradt a bőröm, és néhol kirepedezett. Szerencsére sikerült leszoknom a "kézmositisz" (XD) -ről.
Nekem olthatatlan vágyam van a pénzszerzésre.
Mészáros Lőrinc azt tudjuk....
Na jo...😀😂
LOL és lehet hogy azért nőnek így a cégedid mert lehet hogy te okosabb vagy mint a Márk Cukkerberg :D A korrupciónak rengeteg formája VAN... de az biztos hogy te egyiket se űzöd :D
Mészáros Lőrinc...😂😂 Kiégek 😂
Mészáros Lőrinc Így tovább tesó, a közpénz a legjobb!
Nagyon érdekes téma! Számomra a kérdés az, hogy hol a határ? Mi választ el egy rossz szokást egy betegségtől?
Ha heti 3x visszaszaladok a lifttől, hogy bezártam-e az ajtót (és mindig zárva van), akkor az már kényszeres dolog, vagy csak szétszórt vagyok? (Amíg egy stúdióban dolgoztam, akkor ott ez gyakrabban megesett. Gondolom a drága technika miatt.)
Ha valaki csak nyers zöldségeket, és gyümölcsöket hajlandó fogyasztani, de közben jól érzi magát a bőrében, akkor étkezési zavara van?
Játékfüggő-e az, aki napi 4-5 órákat játszik? Mellette persze el jár dolgozni, és étkezik rendesen, de a szabadidejének szinte teljes részét teszi ki az adott tevékenység.
Kényszeres betegség-e, ha valaki sokat "ő"-zik, vagy egy adott szót túl sokszor ismételget? Az infó tanárom például tudja magáról, hogy a mondatok végére mindig beszúr egy "jó" szócskát, de nem tud róla leszokni.
Gondolom szakemberek tudnak válaszolni ezekre a kérdésekre, de mikor érdemes felkreseni egy pszichológust, és mikor beszélünk csupán arról, hogy az illető csak betegnek hiszi magát?
Érdekes, az én matek tanárom mindig egy "ok"-t tett a mondanivalója végére. És egy idő után már irritáló lett.
volt tanárom két éve egy "cs"-t tett mindennek a végére pl:okoscs, vagy bármi XD volt amikor számoltuk mennyit cs-zik
"Gyerekek, miért játszotok annyi cscsgocstcs😂😂
Nagyon jó és nagyon fontos kérdés egy jövőbeli videóban mindenképpen szeretnék majd kitérni erre. Köszönöm! :)
Pszichológus hallgatóként megpróbálok szakmai választ adni. Nehéz pontosan megválaszolni a kérdéseket, mert nagy egyéni különbségek vannak mindegyik mentális betegség esetén. De általában úgy szokták meghatározni, hogy akkor beszélünk mentális betegségről, ha az személyes distresszt okoz a betegnek (azaz kellemetlen negatív érzései vannak miatta pl szorong, szenved). A betegségtudat nem feltétele a diagnózisnak azaz attól még hogy valaki nem érzi magát betegnek még lehet az. További szempont az is hogy mennyire akadályozza a beteg életvitelét a probléma, mennyi idejét energiáját köti le. Egyébként fontos elkülöníteni a szokásokat a szenvedélybetegségtől és a kényszerbetegségtől. Ugyanis a szokások még nem feltétlenül patologikusak. Illetve mindig figyelembe kell venni a viselkedés kontextusát és gyakoriságát is. A kényszerbetegségnél általában irracionális félelmek vannak jelen. Azaz legtöbbször nincs valóságalapjuk. Például az a kényszergondolata hogy meg fogja ölni a barátját. De közben szereti a barátját, csak attól fél, hogy akarata ellenére majd mégis meg fogja tenni. Ezért elzárja a késeket a lakásban vagy kidobálja őket. Továbbá fontos elkülöníteni a személyiségzavarokat a kényszeres betegségektől. Az OCD=kényszerbetegség egy genetikailag erősen meghatározott, az idegrendszer patológiás működésével jellemezhető mentális betegség. A kényszeres személyiségzavar viszont sajátos kényszeres személyiségvonások meglétét jelenti. A személyiségzavarok általában szindromatikusak, azaz egy tünetcsoport szükséges a diagnosztizálásukhoz. Viszont egyes, személyiségzavarokban meglévő személyiségvonásokkal az egészséges emberek is rendelkeznek, de attól még nem mentálisan betegek. Tehát pl lehet hogy valaki nagyon rendszerető, és nem tűri el hogy rendetlenség legyen a házában, de attól még nem mentális beteg. Vagy lehet hogy valaki beképzelt de attól még nincs nárcisztikus személyiségzavara. Szóval azt érdemes meglátni, hogy a mentális betegségek mesterségesen létrehozott kategóriák. Azaz a különböző viselkedésekben és személysiégvonásokban nagy variancia van és önmagukban egyik sem patologikus. Közmegegyezés alapján ezeknek a vonásoknak és viselkedéseknek azokat a formáit tekintjük patologikusnak ami az adott szociokulturális környezetben maladaptív, azaz alkalmazkodási zavarokhoz vezet. Ez lehet hogy absztrakt de mondok rá egy példát. A skizofréneket sokáig képesek voltak az emberek a társadalomba integrálni, mert belőlük lettek a sámánok. Később azonban a társadalmi normák és a normalitás fogalma is megváltozott és azóta ezeket az embereket mentális betegnek nevezik. Még megemlíteném, hogy a mentális betegségek kialakulásában a gének és a környezet is szerepet játszik. Azaz lehet hogy valaki genetikailag sérülékeny személyiség és hajlamos az érzelmi labilitásra, de ha egy szerető és biztonságos környezetben nő fel akkor nem feltétlenül lesz borderline személyiségzavara. Remélem sikerült választ adnom a kérdéseidre :)
A videó elején mondtad hogy ne bélyegezzük az ilyen embereket,én igaz nem szoktam senkit leszólni,mert nem tudom a háttértörténetét,de az a baj hogy a mai világban már ritka ha valamit nem ítélnek el:/
Azért jobb mint a középkorban, ott kerékbe törtek volna ha a szomszédod szerint közöd van a Sátánhoz mert látta hogy amikor csiperkét szedtél bele álltál egy gomba körbe... Vagy az amerikai függetlenségi harcok kora amikor egy illetlennek tartott hölgyön lobotómiát hajtottak végre (kivágták a homloklebenyét) hogy illendőbben viselkedjen. Ekkoriban már az is hihetetlenül illetlen volt ha egy nő nem ájult el nagyobb stressz megtapasztalásakor. Ehhez képest punk, emó és goth ismerőseim mellett bámulatos K-pop fanok, biszexek, homok és heterók boldogítanak engem és egymást is. Szerintem azért nagy fejlődésen mentünk keresztül. Ezernyi dolog van ami csak most, manapságelfogadott :) Pl. (Nem tudom ez neked mennyire számít) női szavazó jog és a tény hogy a férfiak is lehetnek nővérek a korházakban
Az lenne a kérdésem hogy nem akarsz beszélni a pszicho illetve a szociopatizmusról?
Denix attól függ fizetsz-e érte xD jó nem Atis nem olyan
Ez nem is rossz ötlet! Kíváncsi lennék rá
Itt egy szocihopata! It's me :D
Én jártam pszichológushoz, és egyértelműen megállapította hogy generalizált szorongással és depresszióval küzdök. Nehéz az életem, mert ami másnak természetes és könnyen megy, az nekem megterhelés és nagyon stresszes. Emiatt pedig sokszor azt érzem hogy nem vagyok elég jó az élethez, értéktelen vagyok és szerencsétlen.
Sajnos ez a küzdelem a mai napig tart.
Persze furcsának tűnhet hogy akkor meg miért is "happy life" a nevem. Hát azért, mert minden nap teszek azért, hogy leküzdjem ezeket a problémáimat, és minden nap igyekszem boldogabbá tenni az életemet.
Happy Life kitártás sokan küzdenek hasonló dolgokkal.. minden helyrejön majd és csak egy rossz emlék marad vagy történet másoknak
Tetszik a hozzáállásod. :) Kitartást kívánok, és persze jobbulást!
Happy Life borzalmasan tisztellek ezért, én is hasonló dolgokkal küzdöttem borzalmasan depressziós voltam, kétzser vágtam meg magam. Vicces hogy azért tettem mert csak érezni akartam valamit. Ebből az állapotból engem 3 ember rángatott ki akik nem hagyták hogy magamba forduljak, emberek között tartottak.
Viszont máig félek beszélgetést kezdeményezni, állandóan ott van bennem az az érzés hogy zavarok mindenkit.
Szóval sok sikert, és kitartást és keresd az olyan embereket akik melletted vannak és tudnak segíteni☺🙂
Én igazából nem is tudom hoy van e betegségem,vagy hogy ha van is akkor mi,de talán hasonló a generalizált szorongáshoz,vagy talán az is...
14 éves vagyok,és kb egy éve észlelem magamon azt,hogy ha mondjuk először kell csinálnom valamit (hévezés,buszozás,utazással kapcsolatos,ha távolra kell menni,ha költözni kell,ha egyedül kell valamit csinálnom)akkor elkezdek remegni,sírni,szédülni,akkor utána fejfájás,és ami nálam a legrosszabb,ha este elaludnék csak az az egy dolog jár a fejemben,amitől tartok,és mindig a legrosszabb véglet jut az eszembe.(balesetem lesz,meghalok tőle,eltévedek,elrabolnak,megerőszakolnak és így tovább).
Depressziós még nem voltam aminek örülök is,talán egyszer de azt nem nevezem annak,mert tudtam mosolyogni és örülni,boldog lenni,csak legtöbbször elvonultam,bezárkóztam,feketébe jártam (de ez semmit nem jelent szerintem),és ez mind 12 évesen szerencsére hamar átmentem rajta a barátaim segítségével,akik jobbá tettek.
Visszatérve erre a generalizált szorongásra,szeretném hogy változzak ebben és hogy az ami másoknak csak egy csettintés,mint például,hogy másnap egyből képes menni hévvel,miközben nekem meg egy hónap mire hajlandó lennék hévvel menni egyedül,vagy egy kistesóval aki rád van utalva,mert suliba kell menni.
Démonka 612 Ha nagyon durva a helyzet és úgy érzed jót tenne, akkor érdemes erről beszélni egy pszichológussal. De szerintem nem generalizált szorongás, mert az kiterjed az élet összes területére. De a gondjainkkal szembe kell néznünk, különben sosem szabadulunk tőlük! :)
Remek hiánypótló video lett. 🙂 Én autizmus spektrumzavarban "szenvedek", valamint bizonyos időszakonként visszatér az életembe a depresszió, azonban ezt nem nevezném bipoláris zavarnak. Autistaként szerencsésnek mondhatom magam, hisz egy olyan családban nőttem fel, ahol elfogadtak így és nem próbáltak "meggyógyítani", valamint hamar felismerték. Esetemben utóbbi nehéz volt, mivel Asperger-szindrómás vagyok és abból is egy magasabban funkcionáló fajta. Régebben sokkal nehezebb volt velem, azonban a gimi alatt sokat fejlődtem. Ma már ha valaki meghallja, hogy autista vagyok, meglepődik. Régen gondom volt a kommunikációval, viszont könnyebben tanultam meg dolgokat, mint az átlag diák. Az általánost úgy végeztem el 4-5 eredményekkel, hogy ki se nyitottam otthon egy könyvet se. Először az érettségire tanultam sokat, amit idén tettem le. Azonban ma már a kommunikáció sem okoz különösebb problémát számomra. Ugyan nem a közvetlen környezetemből, de sok barátom is van. A mai napig sokkal egyszerűbb írásban kommunikálni, mint szóban, de már szóban sem vagyok elveszve. Szóval azt üzenném azoknak, akik hasonlóak hozzám és még fiatalabbak, hogy nyugodjatok meg, később jobb lesz. Régen engem is sokat piszkáltak emiatt, de ma már egyáltalán nincs ilyen. Ha van valami erősségetek, azt próbáljátok a javatokra fordítani, a gyengeségeiteket fejleszteni, illetve azokból is ki lehet hozni pozitívumot. Én pl lassan dolgozom, de az elkészített munkám mindig precíz és igényes. Szóval kitartás. Majd feljődni fogtok és megtaláljátok önmagatokat. 🙂
Mindigis foglalkoztatott a téma
Emlékszem, mikor fiatalabb voltam és tesiórán fel voltam mentve
Ültem egy szintén felmentett osztálytársam mellett, akivel felmerült ez a depressziós téma (vagdosta magát és azt hiszem ezért)
Én mondtam neki, hogy vannak tüneteim, amik depresszióra utalnak, mire ő rákontrázott, hogy akkor feketében járnék
MINEK IDE PSZICHOLÓGUS? :D
Ui.: Csinálsz majd a homoszexualitásról és az egyéb szexuális beállítottságokról videót? ^^
Skeleton Clique Az nagyon érdekelne engem is ^^
engem pont nem, igy is sok a gender kurzus csak erről hallani...
Tip-tøp
A szexuális beállítottság téma engem is érdekelne ;)
+1 a témaajánlásra (főleg ha már pride hónap van)
Nekem van egy
Amikor lolozok agyfaszt kapok
【Rocket Racoon】 Én is
Lol
Adom
Nem vagy egyedül
Én is xd
Szerintem nincs egyetlen èpelmèjű ember az univerzumban.
-Itt mindenki hülye???
-Itt? Mindenki.
(Üvegtigris 3)
-De én egy férfi vagyok, nem is nő!
-Senki sem lehet tökéletes.
(Valaki forrón szereti)
A normál az átlaga mindenkinek. Ez akkor is kijöhet hogy mindenki eltér tőle valamenyire.😢
Én a saját tapasztalataimat jöttem megosztani, hátha ezzel is ösztönözni tudok olyan embereket, akik hasonló cipőben járnak.
Először is, köszönöm Attis :) Szükséges, és kell is erről a témáról beszélni hogy minél több ember megértse a betegségek működését. És azt, hogy ez nem egy billog, amit egy levágásra szánt haszonállat bőrébe égetnek - mindig lesz remény, és kiút. Mindegyik betegség egy hatalmas súly és szenvedés az ember számára. Öt éve vagyok depressziós, fél éve kezelnek vele. Kevert állapot, mert a depresszió mellé társult paranoia és megrögzött félelem a többi embertől is. Néha voltak pánikrohamaim, két hétig volt szerencsém a paranoiához is. Szörnyű, hogy nem volt betegség tudhatom, nem voltam képes megkülönböztetni a saját gondolataimat a valóságtól. Illetve a haláltfélelem is az őrületbe kergetett. Érzelmileg teljesen kiégtem, nem voltam képes semmire. Se öröm, se düh, se szomorúság, se bánat. Csak a végtelen ürességet éreztem. Érdektelen voltam mindennel és mindenkivel szemben, semmi sem érdekelt igazán. Csak aludni szerettem, mert ha egy pillanatra is, de elmúlt a szorongásom és nem halhattam a saját gondolataimat se.
Aztán, végül a mentőövet a pszichológusom jelentette. Öngyilkossági gondolataim voltak, és tőle kértem segítséget. Felvetette a pszichiátriai osztályt lehetőségét, amibe beleegyeztem. Ha segíteni tud, akkor bármit megteszek. Ahogy mondtad, a helyzet szörnyű Magyarországon. Az orvos mintha csak dísznek lett volna, alig két alkalommal beszéltem vele és akkor se jutottunk tovább a "hogy vagy?" kérdésen. Ennyi erővel egy cserepes növényt is berakhattak volna oda. Valószínüleg mondjuk azért, mert az orvoshiány miatt szerencsétlennek jobbra-balra kellett szaladgálnia az osztályon. Lehetséges hogy párhuzamosan más osztályt is kellett vinnie a pszichiátrián kívül. Az ápolókkal vegyes tapasztalataim voltak. Volt, amelyik nagyon kedves és segítőkész volt. Társasjátékoztak a betegekkel, az egyik ápolónő könyveket adott nekem hogy kicsit lefoglaljam magam (imádok olvasni). Volt viszont pár érdekes is....Egy pszichotív lánnyal például egyáltalán nem foglalkoztak. Néha spontán sírógörcsöket kapott de nem ment oda hozzá senki, csak én. Furcsa is volt utána mikor reggel a tükör előtt fésülgettem a hajam, ő odajött és egyszerüen megölelt:) Aztán minden nap, minden reggel megölelt. Teljesen én sem ismerhettem ezt a lányt, de abban 100%-ig biztos vagyok benne hogy a betegsége előtt is egy csodálatos és nagyon kedves ember volt.
Kijöttem, és teljesen megváltozott minden. Tudok boldog lenni, elmúlt a szorongásom, és már az emberektől sem félek. Tudom, hogy ez csak egy tünetmentes állapot, de a fenébe is, nagyon örülök neki :) Mintha kicseréltek volna. Szereztem barátokat, és arra törekedek hogy jobb emberré váljak. Egyik nap kimentem az erkélyre, és elkezdtem bámulni a ház előtt lévő fákat. Na, akkor fogalmazódott meg bennem hogy "Hát b@zdmeg, ez valami csodálatos!". Ha akkor segítségkérés helyett megöltem volna magam akkor erről lemaradtam volna. Kis dolognak tűnik, de mostanában a világ legapróbb részleteire is figyelek és rácsodálkozom.
Ha valaki hasonlón ment keresztül mint én, és olvassa ezt a hozzászólást üzenem neki hogy mindig van kiút és remény! A világ csodálatos, és nagyon sok ember van aki szeret Téged!
Nekem függőségem van.
Attis függőségem.
Tunde 444 már tudtam h ezt fogod írni mielőtt megnyomtam a "több" t....
De ha már úgyis tudtad, akkor minek nyomtál rá a Több-re?
Hátha tévedek...
De azt írtad tudtad... vagyis a tévedés kizárható.
montezuma inkább csak reméltem h nem egy ilyen sablonos és egyértelmű poénra készült
Nekem csak annyi betegségem van hogy nem dobog a szívem
Ajánlom mindenkinek az 5 történet az elmezavarról című filmet
Az egy nagyon jó film, akit érdekel a téma mindenféleképpen nézze meg, mert érdekes dolgok vannak benne
Brutál jó videó lett!!
Viszont az én véleményem szerint fontos még tudni; A videóban felsoroltak apró szösszenetei sok emberben megtalálhatóak, de még mielőtt valaki "bemagyarázná" magának, hogy ne adj Isten depressziós pl., fontos utána járni hogy valóban az-e, vagy egy hullámvölgy, kisebb/nagyobb trauma, ami generálhatta. Tehát első lépésben az önmagunk feltárása, ami hatalmas lépés. Akár (jó) orvos/könyv formájában. A másik; neten rengeteg olyan információ van, ami képes az embert halálra ijeszteni, egy-egy tünet alapján. Nem szabad pánikba esni. Éés ami még nagyon fontos, a pirulák tüneti kezelésre jók, nem állandóra. Nem fogja megoldani a problémát, ami a tudatunkban van.
Szia! Igazad van de..... Sokan szenvednek depresszióban akik fiatalok és ha elmondják pl a szüleiknek nem hiszik el neki mert biztos csak bebeszeli pedig tényleg komoly baja van. Ez volt velem is.... De attól még igazad van mert sokan csak azért mondják hogy megsajnálják őt. Csak szeretnék a magam és az ugyan ilyen fiatalok neveben szólni hogy amit mondasz az nem mindig igaz. További jó napot!
Anett Pálóczi Anett.. kitűnő észrevétel, és köszönöm pontosításod!!!! Igazad van teljes mértékben. A nevelésnél nagyon fontos, mennyi figyelmet szentelünk a gyermek érzelmi világára!!!!!
@@BarbaraLife Igazad van, bár hozzátenném, hogy nagyon tájékozatlanok vagyunk e téren, és saját magunkat, lelki működésünket sem ismerjük eléggé. Pl. ha egy sikeres gyógyszeres kezelés után (ami ilyen esetekben nem egy-két hét szokott lenni) újra és újra belesodródunk azokba a helyzetekbe, amik kiváltanak bennünk bizonyos mentális zavarokat, akkor nem jutottunk előrébb, kezdhetjük elölről.
Amúgy meg bizonyos kórképeknél, illetve súlyosabb esetekben egy életen át gyógyszert kell szedni sajnos. Több olyen embert ismerek, akik így, vagy úgy küzdenek ilyen életre szóló helyzetekkel.
Ismét remek videó lett, nagyon fontos témával! Csak így tovább Attis, nagyon király vagy! :)
Little Riley Ha az életedre nincs negatív hatással akkor orvosilag nem nevezhető szenvedélybetegségnek.
El sem kezdtem nézni a videót, de már nyomtam a like-ot, mert tudom, hogy akármilyen videót is csinálsz az jó lesz. Te vagy a legjobb Attis sensei, így tovább. ;)
wuwuwh alkakamfd Te is?
SENSEI?!? De há' az én vagyok!
Emberjogi aktivista vagyok, de leírom a saját betegségem is, hátha nem vagyok vele egyedül: Nekem diagnosztizált bipoláris-kevert, antiszociális depressziós betegségem van, pánikbetegséggel fűszerezve. 10 éve járok orvoshoz, de még mindig nem értem célt. Nagyon bunkó orvosokat fogtam ki, és sokszor rosszabbul éreztem magam egy kezelés után mint előtt. Pedig a mentális betegek nem őrültek, én sem vagyok őrült, csak más mint a többi ember, picit több nehézséggel. De ettől még nem kell lenézni. Gyógyszerrel tökéletesen kezelhető. Egy 25 éves lány. 2010-ben voltam anorexiás (174 cm 45kg), jelenleg pedig 176 centi vagyok, és 95 kg. Szóval az anorexiát legyőztem. A többit még nem. Viszont Atis - az anorexiás nem hánytat. Az a bulimia. :) anorexiára vágyó emberek - proana; bulimiára vágyó emberek - anamia
Ja, és az orvosi ellátás itthon pszichiátriai téren katasztrófa, nagyot csalódtam. Őszintén mondom, aki teheti , keressen fel egy drága, fizetős orvost, mert talán ő jobban odafigyel rátok. Bár én a magánorvosnál is csalódtam, bunkó volt, egy igazi paraszt, vigyorral a fején, és még sértegetett is. De a pénzt persze eltette.
nem mondta az Anorexiánál, hogy hánytatják magukat. rosszul hallottad :)
+Bunny a bulimiánál mondta hogy hánytat! De ez becsületre méltó jhogy ezt leírtad!!
Én jövőre diplomázok pszichológiából, és mit ne mondjak, nem igazán ösztönöz a környezet, pl. A tanárok szerint is max. 10 ember fog elhelyezkedni végzés után egy évvel, jaa. Én nem szeretnék még elhelyezkedni mondjuk, szeretnék még pszichiátriából doktorálni, hál' istennek a szüleim is támogatnak ebben, de az se lesz sétagalopp.
Szerk: A skizofrénia nem betegség, hanem tünetegyüttes, a kialakulásának oka többnyire a fiatalkori traumákra, a személy önképének romlására vezethető vissza. Általános esetekben nincs rá meghatározott gyógymód, csak a gyógyszeres terápia, azonban azt a pszichológus nem végezheti el, mivel nem orvos, hanem bölcsész.
Stephen King az vezethet egyéb betegséghez hogyha egy skizofrén emberrel élünk együtt? És örökölhető a betegség?
Az első kérdésedre válaszolva: Nem, maximum a kapcsolat megromlását eredményezheti, a skizofrén fél folyamatos paranoiája, és tévképzetei miatt.
A második kérdésedre válaszolva:
Örökölhető, de nagyon ritka.
Most így hirtelen nem tudom fejből, hogy az esetek hány százalékában, de ha jól emlékszem 4-5 százalékában diagnosztizáltak skizofrén beteg gyermekénél is egyéb mentális zavart, vagy skizofréniát.
Akkor azt is tudod, hogy ilyen, hogy skizofrenia, atfogo fogalom, mert ennek is 3 fo formaja van. Itt is szivas, ha valaki a legrosszabbat fogta ki. Igen, unokaocsem most ugy nez ki, hogy kigyogyult a skizofreniabol. De nem mindenki ilyen mazlista. Es tudsz a gyogyszerek mellekhatasairol is, amik sokszor rosszabbak, mint maga a betegseg.
Szia! Pszichológushallgatóként nagyon fontosnak tartom, hogy a mentális zavarokról informálod az embereket, viszont egy dolgot fontos lenne javítani! Az obszesszív-kompulzív személyiségzavart (OCPD) és az obszesszív-kompulzív zavart (OCD, kényszerbetegség) sokan összekeverik, és neked is a videóban kicsit összekeverődött (az OCD-ről beszélsz de az OCPD van kiírva a zavar nevének)!
sátánista féreg vagy. miben hiszel? itt osztod az észt egy nagy kamuról, egy átverésről, egy semmiről, áltudományos sarlatánságról???????? szégyen vagy, a 'szakmáddal' együtt!!
:P
Éééés ismét egy olyan videó, aminek a témája mindig is érdekelt, és fel tudom használni a kutatásomhoz...szóval köszi :D
Nekem van hiperaktivítás autizmus és depresszió meg kényszer betegség bár a legutolsó nem biztos ahogy az utizmus sem csak megállapították depresszió az még nincs csak majd nem de ezek álnak közel hozzám.
Nekem bipolárisom van, és (ezzel együtt egy csomó más is kísérő betegségként, pl pánikbetegség), de köszönöm, hogy segítettél másoknak is megérteni. Ugyanis mellette teljesen "normális" életet tudok élni, nem látszik rajtam elvileg. Nagyjából 4 évvel ezelőtt voltam pszichoterápián, azóta szinte teljesen jól vagyok. Ha nem, akkor is képes vagyok kezelni magam és gyógyszerek nélkül sikerül.
Gyógyszer nélkül? Akkor nem vagy bopoláris!
@@zoltanjanostar187a video pont az ilyen toxikus kommentek megelozesere jott letre!🙏🏻 Kerlek ne allits fel diagnozist kepesites hianyaban.
@@zoltanjanostar187bro te azt honnan veszed hogy ő bipoláris vagy nem?
Csak egy minimális korrekció: ha egy mondatban említed a "drogokat" és az "alkoholt", akkor ezek közé sose tégy "és"-t (ahogyan azt egyébként sokan teszik, hibásan), hisz az alkohol is egy drog. A videó egyébként jó lett! ;)
Leggyakoribb mentális betegség, amire nincs gyógymód:Teemo main
Levente Kovács vagy yauso main
Máté Tóth /tmate02/ lol nincsen kello gyogyszer csak egy unistall
Levente Kovács skizofréniára sincs. Sajnos csak kezelni lehet. 😢
Ilaoi na az még cancer
Nekem ebből a 10 ből 11 van :D
László Majlinger vicci
Életfüggőség, már 19 éve tart :c 1 percet nem szüneteltem még benne.
Fish Blue az kemény...
Nekem 2 dologtól függ az életem leginkább......
Dihidrogén-monoxid és Oxigén
Dali Abdullatif te kis drogos xD (tudom hogy ezek nem azok,nem vagyok annyira hülye)
Valljuk be nem nehéz rájönni...
Dihidrogén-monoxid az alattomos gyilkos...
Justvidman 4 everybody
Dali Abdullatif így igaz xD
@@daliabdullatif4398 GYILKOS! ANYAAAA
✌😊 Borderline szindróma 😊✌
+ depresszió + bipoláris zavar + impluzivitás + érzelmi labilitás = ÉN 😁😁😁😁
Tudnál készíteni egy külön videót a bipoláris zavar ról. 🙏🙏🙏🙏🙏🙏🙏🙏🙏🙏🙏🙏🙏🙏
Adnàm
Nem az első megtekintő nem az első likoló de a legnagyobb rajongó
Én elégé magamra ismertem az Obszesszív-kompulzív személyiségzavarban. Már ovodás korom ótam kényszer mozgásokat végzek amiket meg tudok állítani csak nehezen és nem értem minek kell őket csinálnom, már akkor elgondolkoztam hogy "Vajon csak én vagyok így ezzel?". Van itt még valaki aki ebben felismerte magát?
Olyanok is vannak benne hogy ha ezt meg azt a felesleges dolgot megcsinálod akkor majd valami jó törtenik veled vagyis nen törtenik semmi de te úgy gondolod hogy fog és azért csinálod a feles szarokat
No One Cares Nem vagyok az elméletileg mert a kényszeres mozgások nem ideg alapuak, vagyis ha nagyon ráveszem magam és megpróbálom kiüríteni a fejem nem muszáj megcsinálnom.
Gábor Strényi Igen, abszolut, giegészítve azzal (ami nálam gyakoribb), hogy ha nem csinálom meg akkor valami rossz fog történni.
Azt a kurva😂 már bocsánat. Nálam ugyanez
Nem vagyok egyedül
OMG
Gábor Strényi Nagyon durva, Atis egy zseni😃! Te el tudod érni, hogy ne csináld?
Miniszterelnökünk eléggé beteg lehet :(
Nem beteg, teljesen józanul teszi amit tesz éppen ez a szomorú benne...
Nagyon jo munka Attis, de amit en hianyolok az az elerhetöseg ha barmilyen pszichoszocialis segitsegre lenne szüksege valakinek, itt egy magyar lelkisegelyhivo: 116-123
Diagnozisaim amiket emlitettel: ADHD, Borderline szemelyisegzavar, PTSD, GAD (Generalizalt Szorongas), depresszio
Akit erdekel, itt leirom a sajat elmenyeimet, nalam ezek hogyan jelentek meg, a teljesseg igenye nelkül. A fenti diagnozisoknak mind vannak kriteriumai, melyik több melyik kevesebb, de sok az atfedes, igy lehetseges hogy mondjuk egy betegseg melle kialakul egy komorbid kondicio ami nalam a gyerekkori ADHDm melle kifejlödö de mar kamaszkorban megfigyelhetö borderline zavar, depresszio es szorongas volt. Nem kell megijedni, (mar) nem vagyok szuizidhajlamos, mert kertem segitseget. Ket evvel az elsö diagnozisom utan egeszsegesebb vagyok mentalisan mint valaha, es folyamatosan igyekszem fokuszalni a gyogyulasomra, es jelenleg ösztöndijjal tanulok hogy vegül mentalhigienes szaktanacsadokent tudjak masoknak segiteni.
Nem könnyü, de barmi jobb mint a sajam fejembe zarva a demonaim sikolyait hallgatni:) Ha barkinek barmi kerdese felmerül, erre a posztra kommeltelve vagy privat üzenetben szivesen valaszolok.
ADHD (Mo. gyerekkent fimota szindromakent is emlegetik) - Amit sokszor nem ertenek az az hogy nem az a baj hogy nincs figyelmem vagy nem erdekel a dolog/tema/munka, hanem nehez hosszabb idöre egy helyre összpontositani a figyelmemet, de ha peldaul olyasmiröl van szo ami tenyleg nagyon erdekel, vagy mondjuk jol allnak a csillagok akkor kepesek vagyunk a hyperfocusra, nagyjabol olyan mintha felturboznal egy flow-elmenyt, sok ADHDs peldaul ilyenkor irja meg par ora alatt a disszertaciojat (nagyjabol 90%ig:D). Vagy nagyon hosszu elhuzott mondatokat ir mint en mert egyszerre annyi gondolat tud egymasba futni hogy elfelejtjük miröl is akartunk egyaltalan beszelni. Ez persze nagyban befolyasolhato specifikus treninggel, terapiaval, megfelelö dietaval es mozgassal.
En gyerekkent is mar az ADHD tüneteit mutattam, de amikor en voltam 6 eves, az iskolaerettsegi felügyelö latta hogy itt valami nem oke es tovabb is küldött volna egy pszichiaterhez amit a szüeim nem vettek komolyan es amikor a tünetek (amik mara egyertelmüek hogy a velem született ADHD jelei voltak) elöjöttek, elhagytam az ellenörzöm, nem fejeztem be idöben egy dolgozatot akkor jött a kiabalas, az asztalracsapas a tanaroktol, otthon pedig a veres apamtol ha megtudta hogy rossz jegyet kaptam. Ez nagyon kis korom ota okozott problemat, zarkozott voltam, nem tudtam figyelni csak arra ami erdekelt, de ott kiemelkedö voltam, gyötrödes es traumatikus volt a gyerekkorom, nem kell köntörfalazni. Miutan bepakoltam egy hatizsakot es elköltöztem a szüleimtöl, elkezdtem dolgozni, es vegül beiratkoztam egyetemre Becsben, de a munka, az egyetem mindig egy par hetig jol ment aztan mar a szobamat alig birtam elhagyni, vagy enni vagy mosakodni. A törtenet kezdete/vege/közepe az hogy kertem egy beutalot egy pszichologushoz ahol rögtön instabil erzelmi zavart es ADHD-t allapitottak meg. Innen lepünk tovabb a következöre:
Borderline - Igen, ahogyan Attis mondta, Bipolar es Borderline-ra mondjak hogy valoszinü hogy genetikai eredetü. A matriliniealis vervonalamban peldaul ugyanazok a szemelyisegbeli zavarok es tünetek megfigyelhetöek es a visszamenö harom generaciobol en vagyok az elsö aki ezzel az allando erzelmi instabilitassal vegül segitseghez fordult mert nem akartam folytatni ezt a "hagyatekot". Nalam az ADHD es a BPD atfedö, sok tünet hasonlo, de jonehany van jelen es külön valaszthato. Viszont sok gyermeknel fordul elö hogy gyerekkoraban annyi fajdalom, bantalmazas vagy az erzelmi regulacios problemak zaklatas aldozata lesz, hogy kesöbb egy bipolaris vagy borderline zavar nagy valoszinüseggel kialakulhat. En 26 evesen, iden januarban egy kontroldiagnosztika soran lettem BPDvel es PTSDvel diagnosztizalva.
Ezert erdemes egy ADHDs gyermekkel minel elöbb elkezdeni a terapiat es/vagy kepessegfejlesztest. Ha a gyereketeket ADHDvel diagnosztizaljak, kerlek megfelelöen jarjatok utanna a gyogyszerezesnek, elöbb probaljatok meg viselkedesterapiat es amit egy gyogypedagogus tud tanacsolni, es csak azutan gondolkodjatok a gyogyszerezesröl. Divat lett mostanaban hogy a tulterhelt szülö nem arra gondol hogy tul sok a stressz es a gyerek figyelmet akar, hanem hogy a gyerek figyelemzavaros amikor meg csak GYEREK. USAban lett ez divat hogy a piciket teletoljak ritalinnal, kesöbb semmi gond nincs ezzel mert biztonsagos ha megfelelöen van beallitva, es szerencsere egyre több pszichiater mondja azt hogy 10-12 alatt ö nem akar a gyereknek allando gyogyszert felirni amig mas intervencios eszközök nem voltak kiprobalva.
Visszaterve Borderlinera, az egyik legstigmatizaltabb diagnozis, nekem szerencsem van hogy olyan szakemberek vannak a "dilidoki csapatomban" (terapeuta♥ pszichiater♥, mindketten nagyon tamogatoak es emberkent kezelnek) akikhez nyugodtan fordulhatok. Nem kell felni a segitsegkerestöl, sokan ugy erezzük es a draga jo mentalis betegsegek szeretik velünk elhitetni hogy egyedül vagyunk es nincs menekves, de ez nem igaz♥ Ertekes emberi lenyek vagyunk es megerdemeljük a tamogatast♥
Borderline személyiségzavar. Remélem nem én vagyok itt az egyedüli.. :D
Pacsi, én is. :")
Én is :/
Az a baj, hogy én 6-ot ismertem fel magamban... Valójában ennek az egésznek az oka, hogy a szüleim elváltak és eléggé rosszul elém meg. Mai napig eszembe jutnak a veszekedések... Az osztályfőnököm meg elég sok barátom is. Csak én tudok nevetni és boldogabb lenni... Volt már olyan, hogy testi sértéssel kísérleteztem magamon, nagyon sokszor magamat hibáztatom... Próbálok túllépni ezeken de nem megy... nehéz és fáj...🙃
Nagyon tetszett a videó! ☺️
bartos PIKÁBAN szenved XXD?
Bdy Tms Erre gondoltam én is.
Anett Unnie lekváros telefontöltő
Szerintem nem .Csak készül a harmadik világháborúra😂
Pika szenved Bartosban! XD
Az ADHD eléggé megkeserítette az életem..
Én depressziós voltam pár hónapja. 7 igaz volt rám a depresszió tulajdonságairól. Pszichológus ugyan nem diagnosztizált, de szerrintem elég eggyértelmű a dolog ha többször is öngyilkos akartam lenni... Azóta teljesen megváltozott az életem. Én azt gondolom, ha egyszer valaki depressziós lessz annak az érzésnek minimum egy foszlánya egész életében megmarad. 2 héten keresztűl minden nap gondoltam súllyos dolgokat, és utána több hónappal is hetente legalább egyszer megjelentek ezek a gondolatok. A jó és a rossz küzdött bennem folyamatosan, és talán még most is. A két hét után a barátaim is azt mondták, hogy szörnyen néztem ki az az idő alatt. Ezt a hasonlatot másoknak üzenném, én erre jöttem rá ebben az időszakomban: A benned levő rossz meg tudja ölni a jót, de a jó, csak megsebezni tudja a rosszat.
Én internetfüggő vagyok 😑😑
Csatlakozok, én számítógépfüggő
Ma már ki nem az ha csak egy picit is.
No name Anonymus igaz...!
No name Anonymus Igazad van
Detto
Nagyon sok a komolytalan és poénkodós komment ami nekem pl nagyon sértő. Tudom hogy fel kéne vidítson meg csak viccnek szánják, de úgy hogy én ezek közül kettőben is szenvedek és ilyen kommenteket kell olvasnom alatta, elég csalódott vagyok. 15 évesen szorongásos depresszióm van és háromszor is kíséreltem már meg öngyilkosságot. Senkinek se kívánom. Az az üresség és az a fájdalom hogy nem tudod ki vagy, sose tudsz igazán boldog lenni, mindenki egyesével elhagy szépen lassan elrohaszt. És nagyon elszomorít hogy "a vicces nekem ilyen irónikus betegségem van " fajta kommenteken van a legtöbb like. Azt hittem ezalatt lesz legalább néhány támogató komment, ami biztos van de a sok humorkodó komment között elveszett. A mentális betegség egyáltalán nem vicces és szerintem nagyon szánalmas hogy ezen viccelődtök. Ha tudnátok egy-egy ilyen beteg min megy keresztül nem lennétek ilyen viccesek. De addig örüljetek amíg nem tudjátok meg milyen.
További szép napot.
Az baj ha csak akor dudok elaludni ha rend van a szobába?
A bipoláris zavarral rendelkező emberekről azt gondolják alapból,hogy aggresszív.Hát èn inkább csendes vagyok,ès visszafogott.Ha nagyon piszkálnak,akkor lehet kihozni a sodromból.
Lesz majd ebből olyan vidi amiben ezek kezelésére lesznek tippek? Egyébként nagyon hasznos volt.
PRASCH RÁHEL nem kéne. orvosi kezelést csak orvos tud adni. a rossz kezelés rosszabb mint a nem kezelés
Hónapok óta önbántalazzással küzdök és mindig próbálom elrejteni a hegeimet de 30 fokban nekem is melegem van ugye és pólóban voltam kint a játszótéren. Senki sem szólt semmit de aztán jött 3 gyerek akik iróbiábol elkezdték mutogatni nekem a kezüket és az egyik oda jött kötekedni is de én ilyen leszarom fejjel néztem rá és akkor elment de vagy még 3 percig röhögtek engem. Szégyenérzetem lett és be is könnyeztem. Annyira rosszul esett az egész pedig tudom jól hogy csak pár hülyegyerek volt
Érdekfeszítő téma és videó. Azért arra kíváncsi lennék, hogy ezeket a felméréseket hogyan végezték el. Ahogy Attis említette is a videóban, „És az első helyezett Magyarország, ahol a 18 éven felüliek 10,5%-a vallotta magát depressziósnak.” Tehát erről egyszerűen megkérdezték az embereket? Akiknek a nagy része a depresszió és a szomorúság közé egyenlőségjelet tesz? A fogalom félreértelmezése miatt nagy csúszások lehetnek ezekben a számokban…
Amúgy csak nekem tűnik Attis ebben a videóban kicsit szomorúnak és/vagy fáradtnak? Bár lehet, hogy a videó témája teszi.
Téves, biztos, hogy több mint 1%-a az embereknek evészavaros. A túl sok kávé, tea, kóla, energia ital, alkohol, stb. sem jó. Az édesség túladagolása is káros, az pedig rengeteg embernél van.
4:43 Bartos István :D
Daniel Hegyi de ő csak hulladékmegsemmisít, érted, ő hasznos akar lenni. Meg szerinte cshapitalista kamu hogy csak a kaja ehető, és a fakukac meg a fű meg a rohadt alma meg nem.
Szia Attis alkotthatnal egy Videot az Epilepsziaval kapcsolatossan is egy Videot kulonosen a GM Rohamokrol hogy tobben is meg ismerjek s Ne zarkozzanak el egy Epilelpszias roham lattan Mivell azt tapasztalom hogy Sajnos Rengetegen nincsenek tisztaban a Betegseggel kapcsolatban s az Epilepszissakat Elmebetegnek es vagy / Bolondnak bellyegzik meg , Lenezik Pedig ez sokkal komplexebb betegseg sajat boromon Tapasztaltam /Tapasztalom sajnos Az Epilepsziasok Vilagnapja : Februar 14. -en van s a betegsegben szenvedok kb.34%-a Vizelet inkontinens ez utobbit sajnos total Tabu temakent kezelik vagy kiabranditonak tartjak Hol ott Nem Tabukent kellene kezelni Egy Epilepszias a Tobbiert Mi sem Vagyunk masod rendu Allampolgarok Mi is Erzunk ugy mint Barki mas Elorre is Megkoszonom Jomagam s Tobbmillionyi Betegtarsammal Mindd Orszagos es /Vilagszinten
Idegbeteg vagyok a Clash Royaletól
Remiz én az uno-tól
Hol az antiszociális szemilyésgzavar?
Kényszerbeteg vagyok és depreszios
Nagyvalószínűséggel én is depressziós vagyok, de a függőség tuti biztos nálam is
Sebi Kurthy Dettó...Asszem...
Szeretlek titeket.
Wiinteryyy Ha szerinted a depresszió egyenlő a rosszkedvel akkor nagyon el vagy tájolva...
Wiinteryyy Pont ezaz! Ha még tudod is akkor miért kérdezed meg hogy "mi történt hogy olyan rossz kedved van"?
Nagyon jó kis összefoglaló lett! Bevallom, arra számítottam, hogy a személyiségzavarok kerülnek az első helyre (mivel ezekből van valójában a legtöbb), azonban ezek nem minősülnek betegségnek, tehát nagyon helyes, hogy nem kerültek fel erre a listára. Szóval szakmailag is nagyon rendben van a videó!
Pont ezen gondolkoztam a napokban, hogy szeretnék látni egy ilyen videót tőled is. Amúgy én nemtudom miétt de az asperger-szindrómásokat nagyon szimpatikusnak és különlegesnek tartom, és úgy sajnálom, hogy a legtöbb ember az autista szó hallatán egy kerekesszékesre gondol rögtön, aki alig tud kommunikálni. Sajnos nincs aspergeres ismerősöm, de majd szeretnék.
Szia!
Nem tudom, hogy a rengeteg kommentem után érdemes-e mondanom, de nekem is van.😅😅 Talán nem véletlen, hogy vonatokról készítek videókat.
Csak györs kérdés hogy a leggyakorib betegség ha csak 1℅ lékát érinti az embereknek.🤔
U2Row hol vagy?
Péter Farkas mi a bajod u2rowal?
A copy es az indexkép lopason kivűl😂😂
Az hogy ellopják külföldi videósok ötletét és úgy szereznek nézettséget és a ,,videóik"ba beillesztett hirdetéssel talán pénzt is
Péter Farkas rányomtal a többre?😂
barack nem értem
Péter Farkas menj rá a több feliratra😂
Fónagy Helga vagyok lassan 2 éve depressziós pánikbeteg..köszönöm atis hogy megcsináltad ezt a videót :)....öröm volt veled találkozni a werseghy könyvtárba és a vasúton csurong vizesen
Én depressziós vagyok ezek szerint. (Vagy csak túl sok beteg sorozatot nézek) Az a baj, hogy sokszor gondolok a saját elrablásomra, illetve halálomra. (Nem... Nem... Nem gondoltam az öngyilkosságra.)
Starwars fan ismerős
Én viszont már gondoltam rá...
Kitartás Krisztián
Krisztián Antal! Már megbocsáss. Semmi személyes. Hány éves tetszel lenni?
Wiinteryyy! Nem feltétlenül. Ha láttad a videót akkor valszeg rájöttél, hogy ezek csupán sokkal radikálisabb "tünetek". Az is depressziót jelöl, ha mondjuk azokat tapasztaljuk huzamosabb ideig, amit kedves videósunk az arcunkba vágott.
Nagyon cink, hogy webbetegről olvasod fel a szövegeket.
Én attól lettem mentálisan beteg hogy X meghalt :(. #RIPX
Élem tesó
Miután megnéztem a videót, rájöttem, hogy hipochonder vagyok :D
Wikipédia-hipohonder vagyok, minek is nézem ezt meg?
FacE pvprO 😂😂😂
Túl sokat foglalkoztok Magatokkal, s így összezavarodtok...! 😮😢😪
Menjetek gyakran kirándulni egyedül, s hallgassátok a Természet csendjét...!
Előbb-utobb Magatokra találtok !!!
Szeretettel: ❤🌞✋
Ez nem ennyire egyszerű, van amit az ember nem képes kontrollálni. De ezt csak az érti meg, aki elszenvedte.
Nem Posztraumás Nagy Márk Szindrómám van!❤🔐
Réka Ratkai #szeretjükazírónőnket
Az indexképen nem a Korn - Insane videóklipjéből az a pali van?
th-cam.com/video/P-zb4C_k7Ek/w-d-xo.html
4:48 Bartos Cs István!
xdd
Mi az a betegség amikor az emberek halotnak hiszik magúkat ???
Én Tourette-szindrómás vagyok 😭
Az durva :(
Az ismerős, kitartást!!
Èn adhd- S vagyok a barátom pedig autista.
*Kezdés: **0:00*
Stephen King.. ugye tudod hogy ő csak poénkodik?? Most ezért lekellet szólni? Szerintem te b@sztad szét a kommentszekciót. Már bocsánat
Igen, tudom, szemét volt tőlem, de idegesít hogy mindenhol ott van, és rögtön legfelül a képembe ugrik ez a spam komment.
Segítek ahol tudok.
Szerintem fontos megemlíteni, illetve különbséget tenni DEPRESSZIÓ és DEPRESSZÍV REAKCIÓ között. A depresszív reakciót valami kiváltja -trauma, válás stb... A valódi depressziónak nincsen oka-illetve KIZÁRÓLAG neurológiai oka van.
És pontosan ez az oka a félrekezeléseknek. Hiszen a depresszív reakciónak nem olyan oka van, melyet antidepresszáns gyógyítani tudna. Sőt
Bár még orvosnál nem voltam vele, de skizofrén tüneteim vannak. Már 3 éve vannak ilyen tüneteim. Hamarosan (1hónapon belül) megyek vele orvoshoz.
Sad Satan nekem is van egy kettő
Én 14 vagyok
Neked mik az ilyen tünetek? Főképp
Szia, nagyon szívesen beszélgetnék veled, mert nagyon érdekel a téma, ha akarsz írj rám instán (@kata.gy55) sokat tudnék tanulni tőled😁
Gábor Strényi halucinácio, paranoia, néha úgy érzem, hogy nem én irányítom a testem.
Sad Satan Szia! Ne haragudj nem szeretnék indiszkrét lenni, de nagyon érdekel a téma, tudnál beszélni ezekről a tünetekről? Vagy hogy hogy éled meg őket?
Miru hát elég rossz élem meg...konkrétan úgy érzem hogy nem én irányítom a testem és mintha néző lennék a saját életemben...és akkor a folyamatos pofázásokról ne is beszéljünk...nem kívánom senkinek
Pszichiátrián dolgozom, és azt tapasztalom, hogy a gyógyszerek valóban segítenek, de nagyon sokszor az embereknek csak beszélgetésre van szüksége! Arra hogy valaki meghallgassa és együtt érezzen az illetővel, de ezt nagyon sokszor a családtagoktól sem kapják meg..:/ (tisztelet a kivételnek) az a legnagyobb probléma, hogy nincs az embereknek türelmük , sokszor hisztinek gondolják és nem foglalkoznak a valódi problémával ..és persze van olyan is, amikor tényleg csak a figyelem hiány a probléma de az ember bebeszéli magának, hogy ő nincs jól .. a mai világban ahol az internet már az életünk része és bármit megtalálhatunk amit keresünk, én nagyon jó dolognak tartom a motivációs videókat, ahol egy kiegyensúlyozott személy beszél ezekről a dolgokról, hogyan kéne csinálni, ne otthon üljünk a sötét szobába, hanem igenis mennyünk el sétàlni, futni, ismerkedjünk új emberekkel szerezzünk új élményeket .. nekem is volt nagyon nehèz időszakom.. álltam a szakadék szélén és nem tudtam merre tovább nem láttam jövőt.. és egyik pillanatról a másikra fogalmazódott meg bennem az, hogy ez így nem jó, élni akarok .. ennek lassan 5 éve .. azóta azt nem mondom hogy kiegyensúlyozott, de boldog az vagyok :) próbáljátok meg mindenben a jót látni, máshonnan megközelíteni a dolgokat ;) ( most itt konkrétan a depresszióra gondoltam ami igenis kezelhető gyógyszer nélkül .. én vagyok az élő példa rá )
Kedves Kittike? Hova lehet fordulni ilyen betegség miatt?
Autizmus spektrum zavar-om van.
Folyton kussba vagyok.
krausz gábor át tudom érezni, nekem is autizmus spektrum zavarom van, én is alig-alig szólalok meg, meg aztán általában magányos szoktam lenni, és így elég nehéz barátokat szeretnék, és már azon a szinten vagyok, hogy néha sírok, ha otthon vagyok, merthogy miért nincsenek barátaim, egyáltalán minek vagyok itt, meg elég érzékeny vagyok
Anna Szente akkor most bennem van a probléma? Csak mert nekem is van 1 barátom de csak azért a barátom mert szünetekben megengedem hogy telefonozhasson a telefonomon. Viszont nem igazán vágyakozok barátok után. Mintha a tudatom azt akarná direkt legyek magányos. Viszonylag elvagyok egymagamba. pedig az hogy gyerekkorban nincsenek barátaid az a felnőtt korra is hatással lesz.
krausz gábor nálam is ez van, hogy néha jobban elvagyok egyedül, de amúgy én inkább az a személy vagyok, aki barátkozni próbál, 0 sikerrel
Nyugi, nem benned van a hiba, mi is ugyanolyan emberek vagyunk, mint a többiek, csak néha kicsit máshogy gondolkodunk :)
Anna Szente Én is elég magányos szoktam lenni, és úgy vagyok vele hogy jobb nekem így. Arról fogalmam sincs hogy normális-e ez így vagy van valami más a háttérben...
Sajnállak Anna Szente :(
Az egyetemen autizmusra szakosodtam, és sajnos azt kell tapasztalnom, hogy sok ember téves dolgokat tud az autizmussal diagnosztizált emberekről főleg az okok és a tünetek területén, mert rossz forrásból informálódtak. Ezért is örülök annyira annak, hogy minden ami releváns és igazolt állítás erről a spektrum zavarról, elhangzott pár percben a videóban, ezzel is formálva a nézőid tudását erről, mert gyakoriak a sztereotípiák. Köszönöm! :)
Ezt még az egyik lány monta a Wersegi Könyvtárból :)
Ui:Én voltam a legkisebb lány.Öröm volt veled találkozni!
Így van, ő adta az ötletet, köszönöm ezúton is! :) :*
Én is örülök, hogy találkoztunk! :)
Én személy szerint nagyon hasznos találtam a videót. Annak külön örülnék, ha a nárcisztikus személyiségzavarról is ejtenél pár szót egy videó során.
1:37 Hogy mondhattad azt,hogy szihológus és szihiáter??😟😭
Ez engem is megdöbbentett. 😔
Beszélhetnél bővebben a borderlineról!
Üdv: egy borderline :)
Ez tényleg nagyon fontos téma
Tudnál a "Tourette Szindróma" ról videót készíteni? Mert sok mindenki tourette szindrómás, köztük én is😢
Amúgy csak én jöttem az anime egyetemről??😂😂
Apakomplexusrol vélemenykifejtes??
Nekem autista kishugom van.
A demenciát kihagytad!
Adhd-vagyok eröl van papirom meg btm es is egyben
Amikor számolod hogy mennyi igaz rád a végén. XD (tudom nem kéne elhülyéskedni...)
Szia Attis! Azt szeretném kérdezni , hogy az ADHDról tudnál egy nagyobb videót készíteni?
Több mint 5 éve vagyok depressziós, tiszta gáz XD
☺👋 itt vagyok én is
ADHD- s vagyok, a nagyfiam autista. köszönöm a videót. Szia:)
Én körülbelül 3 évig voltam depressziós(6.-8.nyara) A vágdosás nem volt az én stílusom, de a búcsúlevelek írása/elégetése annál inkább. 2x próbáltam begyógyszerezni magam, mind a kétszer sikertelenül, ebből a szempontból bivalyerős a szervezetem(a gyógyszeradag egy tehenet megölt volna). Egy idő után rájöttem hogy ennek nem sok értelme. Azon szerencsések közé tudhatom magam, akik egyedül elkezdtek kilábalni ebből a helyzetből.
Ebben az évben(9.) kezdtem el járni pszichológushoz és nagyon sokat segített. Gyökerestől megváltozott az életem, aminek nagyon örülök.
Ha valaki valamilyen hasonló helyzetben van, ne féljen kérni segítséget másoktól, de figyeljen hogy olyannak mondja el akiben teljes mértékben megbízik (bármennyire is rosszul érzi magát az illető, van ilyen)!!!
Emellett mindenki járjon nyitott szemmel és figyelje a társait!!! Sok emberen csak nagyon gyengén látszódnak a gondok(nálam senki sem vette észre, csak utólag tudták meg a szüleim, hogy mi is volt).
Ui.: Félreértés ne essék, nem önsajnáltatásból írtam le az előbbieket. Én már megmaradok talpon, csak segíteni akarok a hasonlókkal küzdőknek.
Gratulálok erős vagy de vigyázz mert ez egy labirintus én másfél éve vissza zuhantak és csak a meditáció és az önuralom segít gyógyszer csak nagyon ritkán fél szem
Én is ADHDs vagyok.
nekem Borderline-személyiségzavarom van :c
Attis! Nincs kedved csinálni erre a témára egy második vidit?! Ez picit megilyesztett!
Hogy lehetséges, hogy ennyi ember van, akinek segíteni kell? Hogyan lehet kezelni egy ilyen embert? Hogyan álljak hozzá? Honnan tudjam, hogy nekem van-e ilyen problémám?🤭😱😱
Igen, ez tényleg egy jó fajta téma megfogott. Depressziós voltam egészen 7.-dik osztályos koromig, azt hittem hogy soha nem fogom tudni legyőzni, de hittem magamban és sikerült. Bíztatok mindenkit arra hogy: magatokba higgyetek, a hit a legfontosabb.
Remek videó! Nagyon köszönöm Atis! Engem borzasztóan érdekel ez a téma, szívesen néznék még ilyen témájú videókat Tőled.
❤
Hali, lesz videó fatális véletlenekről? :-)
Akár magadon és akár másokon SE "próbálj felismerni" tüneteket. Ha jól tudom, nem műtöd meg / kezeled magadat sem, hanem elmész szakemberhez.
- a gyógyszerfüggőség egyértelműen nem viselkedéses addikció, hanem kvázi szerfüggőség (lsd. benzodiazepinek pl)
Amúgy jó videó :)
Na most mar 100%,hogy depressziós vagyok 😅😶 Köszönöm Atis, hogy ramutattál❤️❤️ Nekem a boldágság elvesztése már nem érvényes, megmutatták, hogy tényleg lehet valaki boldog, meg ha csak kicsit is, de sajnos a többi jel, az már évek óta jelen van 😶
Nekem van személyiség zavarom, paranoid tendenciáim, hipochondriám, egyikre sem kaptam soha eredményes kezelést, nemtudom lehetséges e ebben az országban hogy valaha érdemlileg foglalkozzanak az ilyen mentális betegségekkel.
hja nikotinfüggőség...halált látó...meghalt szeretteim utolsó perceit megtapasztalt ember vagyok...ezáltal..állatfelhalmozó...fojton aggódó..két mentálisan beteg gyermeket magam nevelő nő vagyok...tehát depressziós...pánikos....nem szeretem..nemis tudom megoldani a családi problémáimat....
Én régen, ha hozzáértem valamihez, egyből rohantam kezet mosni. Utána elfelejtettem megtörölni, ezért a szél ,,kifújta", kiszáradt a bőröm, és néhol kirepedezett. Szerencsére sikerült leszoknom a "kézmositisz" (XD) -ről.