Uram! Nézz le a magasból, Csodáld ezt a tájat! Hol üde szellő borzol minden kis fűszálat. Hol erdőszélen rőt vad kóborol, S az éjszakában ősi csend honol. Ahol ez a nép hazára talált, de mégsem tudja biztos otthonát. És lassan-lassan elfelejt már sírni, Rég nem könyörög, csak próbálja kibírni mindazt, mit hosszú századokon át cipel már, mint öröklött rabigát, Egyre tovább. Nézd, Uram! A folyóparti zöld lombok alatt egy percre megpihen a gondolat -szünetet tart a pergő idő, És nincs eszme - sem hatalmi erő, mely rád kötözné kényszerzubbonyát... És hajtana egyre- egyre tovább. Uram! Mi megvívtunk sok csatát! És ontottunk vért, amikor úgy kellett, mert ez a föld el nem veszhetett! Nézz le ránk - úgy kérünk könyörögve, hadd érezzük: miénk lesz örökre!
Uram!
Nézz le a magasból,
Csodáld ezt a tájat!
Hol üde szellő borzol
minden kis fűszálat.
Hol erdőszélen
rőt vad kóborol,
S az éjszakában
ősi csend honol.
Ahol ez a nép
hazára talált,
de mégsem tudja
biztos otthonát.
És lassan-lassan
elfelejt már sírni,
Rég nem könyörög,
csak próbálja kibírni
mindazt, mit hosszú
századokon át
cipel már,
mint öröklött rabigát,
Egyre tovább.
Nézd, Uram!
A folyóparti
zöld lombok alatt
egy percre megpihen
a gondolat -szünetet tart a pergő idő,
És nincs eszme -
sem hatalmi erő,
mely rád kötözné
kényszerzubbonyát...
És hajtana egyre-
egyre tovább.
Uram!
Mi megvívtunk
sok csatát!
És ontottunk vért,
amikor úgy kellett,
mert ez a föld
el nem veszhetett!
Nézz le ránk - úgy kérünk könyörögve,
hadd érezzük:
miénk lesz örökre!
Vielen Dank für die Übersetzung, ich höre es sehr gerne. Leider reicht mein Ungarisch noch lange nicht.