Dávid Gyula: A következő 137 kvintillió év (Atomcsill, 2021.09.09.)
ฝัง
- เผยแพร่เมื่อ 16 ก.ย. 2021
- Előadó: Dávid Gyula (ELTE TTK, Fizikai Intézet):
Cím: A következő 137 kvintillió év
Időpont: 2021.09.09., 17:00 -
Kivonat: Mélységes mély a múltnak kútja… de a jövő mélységei még sokkal szédítőbbek! Rengeteg szó esett már az ismeretterjesztő irodalomban és az Atomcsill előadásain is az Univerzum eddigi történetéről, amely a tudomány jelenlegi állása szerint 13,8 milliárd évet foglal magában a Nagy Bummtól az értelemig. De vajon mi lesz a Világegyetem sorsa a jövőben? Mi történik a Földdel, a Naprendszerrel, a galaxisokkal, kissé nagyobb léptékben nézve az Univerzumot alkotó anyagokkal a következő évmilliárdok, évbilliók, sőt kvintilliók alatt? Milyen csillagászati objektumok uralják majd távoli utódaink csillagoktól mentes égboltját? Mit tud erről mondani a modern természettudomány, és vajon mennyivel vehető ez az előrejelzés komolyabban az ókori augurok és a vásári javasasszonyok jóslatainál? A tudomány több lehetséges forgatókönyvet vázolt fel, az előadásban áttekintjük ezeket, majd megpróbáljuk kiválasztani a pillanatnyilag legvalószínűbbnek tűnő szcenáriót. És persze felmerül a Nagy Kérdés is: mi lesz ebben az eónok múltával számunkra egyre idegenebbé váló Világegyetemben az anyag legszebb és legtörékenyebb alkotásával, az Értelemmel?
További információ: atomcsill.elte.hu/NEW/events/a... - วิทยาศาสตร์และเทคโนโลยี
Köszönöm az előadás százezer nézőjének az érdeklődést!
Köszönöm a sorozat minden szervezőjének, előadójának, kísérletező közreműködőjének, technikai munkatársának a hozzájárulását az előadássorozat sikeréhez és népszerűségéhez.
Remélem, a sorozat, ezen belül az én előadásom is hozzájárul a természettudományok, ezen belül a fizika népszerűsítéséhez, valamint az ELTE-n folyó fizikai kutatás és oktatás jó hírnevének növeléséhez.
Tisztelt Professzor úr, pazar az előadás. Gyertyaláng a közelítő globális újközépkor sötétjében. Köszönöm szépen.
Nem értek a fizikához, de szeretem hallgatni Dávid Gyulát, mert szellemes, vicces és közérthetően is beszél, és mindezt úgy, hogy mindenre kitér, ami csak szóba jöhet.
Másodszorra nézem meg ezt az előadást. Hiánypótló, élvezetes, laikusok számára is követhető, hallatlanul érdekes. Köszönjük szépen! Tiszteletet érdemel a türelme is, ahogy mindenki hozzászólására igyekszik érdemben reagálni ebben a nem könnyű témában. Természettudományos területen dolgozom én is, de nem értek sajnos az olyan szintű matematikához, ami ehhez kellene. Fantasztikus lehet, ha valakinek van ilyen irányú tehetsége. (Ezt már nem lehet önmagában szorgalommal elérni, komoly tehetség is kell hozzá.) Le a kalappal, hogy ilyen minőségben, érdekfeszítően elő tudja adni hozzá nem értő érdeklődőknek is!
Még mindig jó érzés újra megnézni ezt az előadást. Különösen kellemes látni, hogy Dávid Gyula milyen sok kommentelő kérdésére, felvetésére reagált. Elképesztő alázat és tisztelet lehet az oka, hogy a néha sértegető, bántó stílusban megfogalmazott írásokra amik sokszor nem is kellő tudományos igényességgel írodnak hosszú, érvekkel alátámasztott válasz érkezik!
Minden előadása kincs! Furcsa, de bármilyen rosszkedvem is van 1 perc alatt ki jövök belőle ha hallgatom.
Dávid Gyula a legjobb előadó.
Rettentően hadar, és nem beszél tagoltan. Egy hangon darál.
F. G.: Én is már ott tartok, hogy más ea.-t hallgatva, már önkéntelenül DGY-hez mérem... :))
L. N.: Sztem ha a lényegre figyel az ember, akkor nem zavaró..
@@laszlonagy7181 Zavaró lehet mikor a beszéd fizikai korlátjai miatt nem tudod szépen kifejezni magad az agyad viszont már a következő gondolatnál jár te pedig próbálod utolérni. Ennek az ellenkezője mikor le tudsz írni valami hülyeséget mielőtt átgondolnád. Eonokban mérhető a kettő közti különbség.
@@Holi8888 Tőlem elműkben is mérheted a különbséget, számomra sajnos akkor is zavaró, hogy nem ügyel az érthető, tiszta beszédre, mert ez gátolja a megérthetőséget. A tartalom teljesen jó, szisztematikusan összefoglalja a jelenlegi materialista vélekedéseket a világról, és látszik, hogy nagy tudású fizikus. Én nyilván hót hülye vagyok hozzá képest, ez nem kérdés. A beszéde annak milyensége miatt azonban nehezebben követhető, pláne úgy, hogy sok ember számára (pl. én) nehéz témákról beszél. Így a beszéd tagolatlansága, a hadarás még pluszban megnehezíti a befogadást, teljesen feleslegesen, pedig ezzel könnyen tudna kezdeni valamit. Emiatt túlzónak éreztem azt a megjegyzést, hogy ő a legjobb előadó, erre fogalmaztam meg a fenntartásomat. Szerintem a beszédmódjában még sokat tudna fejlődni, és ez egy olyan dolog, amire csak egy kicsit oda kell figyelni.
Elég baj, hogy egy ilyen hadaró, tagolatlanul (motyogóan) beszélő, a hallgatókkal a kommunikációt teljesen kizáró előadó a legjobb.
Ilyenkor, bármennyire is színvonalas szakmailag, addig keresek, amíg nem találok valaki mást, aki, ha esetleg nem is olyan színvonalas, de jól követhető az amit mond. Nézz körül a neten, youtube-on és találni fogsz (angol nyelven, de bizonyára más nyelveken is) olyan előadókat, hogy élvezet hallgatni. Ha egyszer meghallgatsz egy ilyet, akkor utána fogod tudni, hogy milyen egy jó előadás. (Vajon milyen lehet a többi előadó, ha ez a legjobb. Lehet hogy annyira gyengék, hogy ezért tűnik a legjobbnak.)
Annyira örülök, hogy rátaláltam ezekre az előadásokra! Élvezetes, még számomra is sokminden érthető. Nagyon Köszönöm Tisztelt Dávid Gyula. Ha nem lennék 62 éves, legszívesebben beiratkoznék egyetemre...
Volt már idősebb is aki beiratkozott
Az ördögbe, köszönöm a végig érdekfeszítő, közérthető és mégis mélységekbe/végletekbe menő előadást, költőien felépítve. Mindezt ráadásul elég lazán leadva! Úgy éreztem sokkal többet is mondott volna még, csak sajnos néha levegőt is kellett venni. :)
Nincs is szülinapom, és ma új D.GY. előadás. Nagyon szépen köszönöm D.GY. nek és mindenkinek aki elérhetővé tette. :D
Fantasztikus előadás, gratulálok hozzá! Én nem vagyok fizikus, de érthető volt, informatív és szórakoztató.
Köszönöm.
Kicsit úgy éreztem magam, mint Teller Ede, Einstein előadásán:
"Teller úgy emlékszik, mindenre nagyon figyelt, és mindent értett is - úgy 30 másodpercig. Aztán pedig egyre kevesebbet és kevesebbet, míg végül arra jutott, hogy semmit nem értett meg Einstein előadásából".
:D
A fantáziát jól megtornáztató, tudattágító előadás volt. Köszönöm, hogy láthattam!
Az Atomcsill facebookos oldalára érkezett a következő kérdés:
"A tudomány mai álláspontja szerint volt a szingularitás. meg az ősrobbanás. Az lenne a kérdésem, hogy maga az anyag, az atomok, elektronok, neutronok, protonok, foton részecskék hogy jöttek létre, hogyan keletkeztek. Erről tudunk-e már valamit?"
Nagyon sokat tudunk, és én is sokszor beszéltem erről a témáról. De előbb azt kell tisztázni, hogy "maga az anyag" nem azonos az iskolából ismert részecskékkel, atomokkal, elektronokkal, protonokkal. Az anyagnak számos más formája van, pl az elektromágneses mező, a Higgs-féle skalármező és számos már ismert és még nem ismert további fajta. Ezek némelyike jelen volt már az atomok és egyebek létrejötte előtt, és jelen lesz az atomok pusztulása után is - egyebek közt erről szól ez az előadás.
Az Univerzum fiatal korában (néhány töredékmásodperccel a Nagy Bumm után) jött létre (korábban is létező anyagfajtákból) az Ősi Tűzgömbnek nevezett állapot. Ebben nagyon magas hőmérséklet uralkodott, és a forró hősugárzást képviselő fotonoknak elég nagy energiájuk volt ahhoz, hogy mindenféle részecske-antirészecske párokat létrehozzanak. Köztük voltak a ma ismert elektron-pozitron, kvark-antikvark, később pedig proton-antiproton párok is, de sok olyan nehezebb részecskepár is, amiket ma még azért nem ismerünk, mert a mai részecskegyorsítók energiája nem elegendő a létrehozásukhoz. Ezek a nagy energiájú részecskék folyamatosan ütköztek és átalakultak egymásba. Ez a forró plazma termodinamikai egyensúlyban volt, más szóval ez volt a hőhalál. Közben az univerzum tágult és hűlt, a legnehezebb részecskék hamar kiszálltak a játékból, végül csak a legkönnyebbek, azaz a ma ismert részecskék maradtak.
A részecskefizika és a kozmológia egyik legnagyobb rejtélye, hogy mi okozta ennek a szimmetrikus állapotnak az aszimmetrikus továbbfejlődését, azaz miért volt az Ősi Tűzgömbben egy kicsivel több anyag, mint antianyag. Mert az antirészecskék végül párt találtak és szétsugároztak, míg egy kis mennyiségű közönséges (nem anti-)részecske megmaradt. Ezekből lettek a későbbi csillagászati struktúrák.
Ez persze csak rövid vázlat. A témáról órákat lehetne beszélni. Beszéltünk is, én is és mások is. A vonatkozó előadásokat ilyen címeken lehet keresni a neten: "Fotonfürdőben", "Az ősi tűzgömb", "Az antianyag titka", "Feltámadás a hőhalálból".
dgy
Véletlenül tévedtem ide, de itt ragadtam, mert nagyon élvezetesen és egy laikus számára is érthetően adta elő Professzor úr a témát. Köszönet érte!
A kommenteket elolvasva viszont nagyon meglepődtem, mennyi "okos" ember próbálja osztani az észt olyan témában, amiről többnyire fogalma sincs, ellentétben az előadóval.
Erről jutott eszembe, ajánlom bárki figyelmébe:
Valamiféle ismerettel, tudással rendelkezned kell ahhoz, hogy belásd, mennyi mindent nem tudsz még az adott témában.
Színvonalas és érthető előadás! Köszönöm!
Köszönöm. Kár, hogy nem jártam egyetemere. Nagyon köszönöm, hogy hozzá juthatok ahoz a tudáshoz ami érdekell.
Végre újra a tiszta tudomány, a sok áltudományos és primitív hablaty helyett! Már nagyon hiányoltam az új előadásait! Köszönet a munkájáért!
Tiszta tudomány, ami három perccel tudja hogy mi történt a nagy bumm után, ami évmilliókkal ezelőtt történt..... Hahahahahahaha
Tanár Úr, köszönöm az előadását. Ön pótolhatatlan!
Már 2x megnéztem. No nem azért mert nem értem, hanem azért mert szenzációs, élvezetes és érthető. Köszönöm szépen 🙂🙂🙂🙏
Óriási köszönönet. Jó egészséget hosszú életet sok sikert kívánok.
Nagyon szereti a jeges, hideg sört is.
Bravó, ismét egy szenzációs előadás. Köszönöm és természetesen dgy for president! 🙏🍀
Vègre uj előadàs , a legeslegjobb profeszortol! Köszönõm, hatalmas èlmèny!
Bevallom őszintén, a felét sem értettem, mégis lenyűgöz az előadása, a természetesen beszúrt humora, és az a tény, hogy ugyan a részletek nem érthetőek számomra, a végén mégis azt érzem, hogy betekintést nyertem egy olyan világba, ami tőlem nagyon távol áll. Még egyszer! Számomra, abszolút laikusként lenyűgöző volt...! Gratulálok Tanár Úr...!
Tanár Úr, imádom az előadásait, köszönettel!
Nagyon jó előadás! Érthető, szemléletes, gyakorlatias (már amennyire a téma engedi ezt). Matematikai bizonygatások helyett a fizika felöl közelíti meg a problémákat, szuper!
A legjobb előadó, köszönet Dávid Gyulának! 👍❤
Régen hallgattam fizika előadást, de olyan még sosem fordult elő velem, hogy könnyeztem a végén. Köszönöm Professzor úr! Hawking azt is mondta, hogy az élet szükségszerűen kialakul. Csak elszenvedői leszünk mindennek, vagy egyszer alakítói is? Jó volna ebben hinni.
Imádom.♥
Csúúúcs ez az előadás! Köszönet érte! A 15 éves lányom tátott szájjal hallgatja (olvasgatott sokat a témában, de szinkronfordítok is közben...:)
Koherens és közérthető, nagyon jól összeszedett előadás! Köszönjük!
FENOMENÁLIS ! Számomra még a Hadarás" is élvezhető - amellett, hogy sokkal több mondanivaló hangozhat el - a "sodró beszéd" NEM monoton, NEM unalmas. Köszönöm !
lehet lassitan a beállitás gombbal 0.75re éa érthetö élvezhetö
nem is hadar
Hihi! Úgy látszik, sokat hallgattam dgy-t, mert néhány más előadót gyorsítok 1,5 .. 2-szeres sebességre :)
Lajikusoknak is nagyjából érthető,színes,pergős előadás,humorral fűszerezve. Nagyon tetszik!
Nagyon szeretem az előadásait. A régieket is rendszeresen visszahallgatom annak ellenére hogy távolról sem vagyok fizikus. :-)
Kiváló, élvezetes előadás, köszönöm szépen, laikusként sem éreztem magam elveszve.
A kommenteket olvasva pedig sok türelmet kívánok a menetrendszerűen megjelenő, nyolc általánost plusz az "Éllet iskolályát" végzett (gondolom, ez a sarki Marika eszpresszó neve) megmondóemberek elviseléséhez....
Hát nincs egyszerű dolga Tanár úrnak, direkt végignéztem a kommenteket, vannak kimondottan nehéz esetek: nyáladzó bölcsészek, hittérítők, Dunning-Kruger alanyok, stb. Esküszöm legalább a végtelen önbizalmukat, azt irigylem - egyebet nem :)
Csak a pontosság kedvéért: th-cam.com/video/UIvqZR1rI_M/w-d-xo.html
Amúgy köszönöm ezt a szokás szerint szuper előadást.
Nem sokat értettem meg belőle, mert a határaim jóval lejjebb vannak, de hogy nagyon jól szórakoztam, annyi bizonyos.
Nagyon nagy élmény volt, köszönöm szépen!
Üdvözletem DGY, srudolf vagyok. Pazar az új előadásod, mindig tudsz hozni egy új témát, ami lenyűgöz.
Engem az érdekel igazán, hogy vajon hol található, miben létezik ez az egész világmindenség.
Az univerzum kezdete.... úgy kezdődött, hogy Dávid Gyula elővette a tollát és egy forgatókönyvet kezdett írni....ez első sor ...a 0.másodperc.... ez kb 14 milliárd évvel ezelőtt volt...
A legkiválóbb előadó.... az univerzumban :)
valamikori túlélőversenyzőként rákaptam arra, hogy esti borozgatáshoz tudományt hallgasak, köszi:)
Nagyon szépen köszönöm, rendkívül érdekes volt!
Én még laikusnak sem mondanám magam, de a Penrose elméletig( ott teljesen elvesztem az infláció,újra kezdődik minden,vagy nem…)-talán- sikerült megértenem az univerzum történetét,és jövőjét. Köszönöm az élményt. (dgy és atomcsill)
NAGYON hálás lennék, ha az ELTE Atomcsill csatorna tartalmait meghallgathatnám Spotify-on podcast formában :)
Biztos nem vagyok vele egyedül...
Csodálatos előadás! Szerteném megölelni ezt az embert :-)
Ez egy erdekes eloadas volt, koszonom a feltoltest!
Kiváló előadás, köszönöm, hogy elérhetővé tették!
Lenyűgöző előadás volt. Nekem igazából EZ a tartalom sokkal érdekfeszítőbb, mint a fekete lyukakról szólók. Külön tetszett a professzor önkritikussága és őszintesége atekintetben, hogy a hallottak az eddigi tudásunkra alapoznak "csak" és hogy ki tudja, mit fognak még felfedezni. Belegondolni is félelmetes. Porszemek vagyunk igazából. De még porszemekként is helyet/életet es tudást követelünk maguknak.
Nagyszerű előadás, nagyszerű előadó.
Köszönöm a gyors választ és a kiegészítést. Az említett korabeli kis tartomány alapján értem, korábban is olvastam a felfúvódásról, ez nem jött át számomra eszerint, illetve nem teljesen értettem.
Oriasi Tixtelettel.!
Orulok, h ujra latom. Hurra.!!!
Már nagyon vártam.
De jó látni mennyi feliratkozó van!
Színvonalas előadás,köszönjük a feltöltést!
Most, sok régóta foglalkoztató kérdésre választ kaptam, köszönöm ezt az érthető előadást
Nagyon tetszett az előadás!
Érthetően, irodalommal és kultúrával megtűzdelve tálalja a professzor úr...
Így az olyan szakértelem híján levők, mint jómagam is felfogni vélik. Ezért külön is hatalmas dicséret illeti! :-) Köszönöm neki!
Zsenialis. Pont par hete futottam bele egy Penrose podcast-ba, amin arrol beszelt hogy az univerzum elfelejti a meretet, nem lesz meterrud. Tetszett, aztan rogton el is akartam meselni egyik kozos baratunknak, es akkor rajottem hogy nem is ertem 😃most talan egy kicsit jobban, koszi DGY
Végre! Köszönöm a feltöltést!! :)
Ha módomban állna,létesítenék egy tv csatornát és, -reklám nélkül-, az Atomcsill előadásait adnám Egyszerűen fenomenális,magával ragadó Professzor úr előadása. Sokkal több embernek lenne kedve fizikával,notabene matekkal foglalkozni. Csak köszönet a sok fáradságért amit az előadásaiba fektet!
A galileowebcast épp ilyen csatorna. Nonprofit, reklámok nélküli, és mindenféle érdekes tudományos előadást, beszélgetést közvetít, egyebek között az Atomcsill előadásait is. Köszönet érte a működtetőknek, Tepinek és Lajosnak!
dgy
@@elteatomcsill8013 Köszönöm professzor úr!
Bakos Gáspár előadása és a tavaszi félév összes előadása online lesz megtartva, senki se jöjjön be az egyetemre!
dgy
TISZTELT TANÁRUR .NAGYON SZERETEM AZ ELÖADAS STILUSÁT
Óriási Respect, ment a feliratkozás. Köszönöm az előadást
Azta. Az ilyen professzorok felérnek egy kvintilliónyi Spektrummal, NatGeoval, stb. Ha mindezt fizetésben is mérnék zsebből megvehetnék az országot.
Nagyon jó előadás!
Dávid Gyula ért ahhoz, hogyan kell érthetően előadni. Ha őt hallgatom, sajnálom, hogy nem fizikus lettem. József Attila helyett, Petőfit idézem - "Egy gondolat bánt engemet" : elérheti-e, az univerzum a maximális entrópiáját? Ha igen, akkor is létezik univerzum, vagy ott megszűnne? Köszönet az előadásért!
A jelenleg általánosan elfogadott álláspont szerint az univerzum tágulása új szabadsági fokokat teremt, ezért mindig van még hova növelni a rendezetlenséget. Így bár az entrópia mindenhol folyamatosan nő, sohasem éri el a lehetséges maximumot. (Lásd az általam is sokszor elmondott táguló kastélyos hasonlatot.) Az előadás vége felé elhangzott spekulációk a nagyon távoli jövőben neutrínókból felépülő hipotétikus struktúrákról is erre építenek: ha már rég elbomlottak a mai anyagfajták, és beleolvadtak a nagy entrópiájú, de kis energiájú háttérsugárzásba, még mindig lesz miből új struktúrákat építeni. Legalábbis bízunk ebben, ha már a saját szemünkkel úgysem fogjuk meglátni.
dgy
Köszönet az előadásért! Élmény volt hallgatni, mint mindig!
A Hawking sugárzás mechanizmusáról mindig csak az "ahhoz hasonló" folyamatot szokás elmondani. (Gondolom azért, mert kemény matek kellene a felfogásához.)
Ha megoldható egy másfél órás előadás keretében, hogy közel 20 év DGy-előadás hallgatással kikupált aggyal felfogható legyen a dolog valós folyamata, azt egyszer szívesen meghallgatnám.
Már kísérleteztem vele, de nem megy. Matek nélkül sajnos tényleg nem érthető meg. Még azzal is nehezen. Harmadéves fizikus hallgatók félévének utolsó óráján szoktam elmondani, és nekik is csak közelítőleg.
dgy
Ha az ijesztgetés ellenére is érdeklik a részletek, a neten megtalálható a Hawking-sugárzásról szóló egyetemi előadásom, a "dgy egyetemi előadásai" című TH-cam-csatornán, a 2020 őszi ÁltRel2 kurzus 11.előadásaként (2020.12.08). Közvetlen link: th-cam.com/video/D13i4-O1LN0/w-d-xo.html
dgy
@@dgy137 Köszönöm a tippet, és hogy vetted a fáradságot kikeresni! Feltétlenül nekigyürkőzöm, ezek után az a minimum :)
@@dgy137 Húúúú!! Köszönjük! Az összes Atomcsill-es és Galileo webcast-os, Polarisos-Csillagászat csatornás, előadását megnéztem. De még lenne sok téma, amikről szívesen hallanék. Pl. Ia típusú szupernóvák vártnál nagyobb mérési bizonytalanságai újabb modelleknél és méréseknél, vagy még temérdek téma. Néha valamelyik egyetemi szintűt is Öntől, vagy Orosz Lászlótól, csak azok javához gyúrnom kéne matekra. A régi előadásai is jópofák, amikben olyanok vannak, amik előrevetítik a gravitációs hullámokat, higgs bozont még kísérleti bizonyításuk előtt, vagy egyéb akkor leendő, ma már megtörtént mérések-kutatások, stb. Illetve modellek ahogy fejlődnek, pl. elemek kialakulásának arányai különböző folyamatokból. Stbstb
Köszönöm a feltöltés, nagyon érdekes volt!
Milyen jó formában van még DGy. Pedig nem ma volt hogy utoljára láttam vektoron. :D további jó munkát és egészséget neki!
Köszönöm! Ez a megjegyzés épp a megfelelő időben jött. Ugyanis ma tartottam életem utolsó vektorvizsgáját...
dgy
@@dgy137 bezárják az eltét?
Uraim!
Egy dolog az előadásmód és a tartalom, de szerintem a HUMOR-factor sem elhanyagolható, ill. a szemléletmód, ahogy Ő hanyagol el bizonyos konstansokat...:)))
M.
Tisztelt Dávid Gyula!
Engem a következőkről érdekelne a véleménye.
1. Lehet-e mondjuk a Giant Void - egy nagy (nem tökéletesen) üres tartomány - később olyan nagy méretű, hogy a közepén lévő elméleti matematikai pont számára megszűnjön az idő múlása, mivel már minden benne lévő anyag lebomlott. Feltételezve, hogy már a körülötte lévő megmaradt galaxisokból már semmilyen foton/információ nem jut el a sötét energia miatti gyorsulva tágulás miatt.
2. Ha megszűnhet az idő benne, mivel már nincs benne mit mihez viszonyítani, nincs benne változás, megszűnne a tér is maga? (tudtommal időt és a teret nem lehet különvenni)
3. Ha ez az tér olyan hatalmas, hogy A és B galaxis között már nem lehet információváltást tenni, lehet akkor A és B galaxist külön multiverzumként kezelni aminek a határa egy ilyen tökéletesen üres tér?
Köszönöm a válaszát!
(Elnézést a bugyuta megfogalmazásért)
VÁLASZ AZ ESETLEGES HÁBORÚS NUKLEÁRIS SZENNYEZÉSSEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEKRE
Az ukrajnai háborús események miatti esetleges sugárveszéllyel kapcsolatban több kérdés érkezett.
A felmerült kérdések jelentős részére válaszolva elkészült egy tájékoztató anyag, melyet Aszódi Attila, a téma legjobb magyar szakértője írt. Az anyag elolvasható az alábbi linken:
aszodiattila.blog.hu/2022/03/08/teendok_jelentos_radioaktiv_anyag_kibocsatasaval_jaro_esemeny_soran
A témához kapcsolódó további, itt meg nem válaszolt kérdésekre a következő napokban igyekszünk részletekben válaszolni "A kvarkoktól az atomerőműig" című Atomcsill előadás kommentjei között. Addig kis türelmet kérünk!
dgy
szerkesztő
KZs kérdezte:
A müon is elemi részecske? Melyik a legnagyobb tömegű kvark? Elbomlik a Higgs-bozon?
1/ Igen. Lásd pl Nógrádi Dániel: „Mi az, amit értünk az elemi részecskék világában, és mi az, amit nem?” Atomcsill, 2016
2/ A tau. Lásd pl Veres Gábor: „Mit talált a Nagy Hadronütköztető a Higgs-bozon felfedezése óta? „Atomcsill, 2021. A számadatokat illetően lásd Wikipédia: „Quark”.
3/ Igen. Lásd pl Veres Gábor fenti előadása, és dgy: „A tömeg eredete és a Higgs-mező”, Atomcsill, 2012
dgy
Bakos Gáspár előadására 12.09.-én vajon csak eltések mehetnek be, vagy bemehet külsős is? Van az eltén valamilyen azonosítós beléptetőrendszer, vagy csak besétálsz?
abban sem vagyok biztos, hogy információ imprintálódik. az időutazós előadásodat értettem,szuper volt.
Ha belegondolunk... ebben az időtengerben volt idő arra h az ember megjelenjen a földön... több kihalás után... ez egy csoda...a másik csoda a tudat kialakulása... amit nem tudunk h mi is.. de érezzük... gondolkodunk a világról és itt tartunk... Dávid Gyulánál, aki nagyon összefogott képet ad nekünk a világról... és ez nem vallás.. tudomány aminek alapja van, nem hit. Köszönjük Dávid Gyulának, Orosz Lászlónak.. és persze az többi fizikusnak ezt a világot amit ők tettek a helyére a fejünkben... nekem az első azért Dávid Gyula :)
Most találtam rá, 5 perc után azonnali feliratkozás!
vegre valami ebben az unalmas korban.. nagyon jo eloadas, koszonom!
Először is végtelen hála és köszönet ezért az előadásért is, mint bármelyikért, amit eddig szerencsém volt meghallgatni Öntől. Zseniális tömörség és precizitás, miközben minden tökéletesen érthető egy halandó számára. Az értelem ünnepe. Úr Isten! Ha Öntől tanulhattam volna a fizikát..! Hála. Hála. Hála.
ha ilyen léptékű dolgokkal foglalkozom eltűnnek a személyes problémáim. antidepresszáns.
gondolj a világ végére
hát, nem tudom... a kihülő univerzumról is csak a fűtésszámla jut eszembe
@@laszlobizsok26 nézze meg az előadást, ne félmmondatokkal vezesse le az energia nemmegmaradás törvényét, kérem
@@robertgemesi277 Ne törődjön vele, ne pazaroljon rá időt. BL egy ostoba troll, aki nem nézi meg az előadást, nem olvassa el mások véleményét, csak az összes vitaszálba belerondít. Tudása nulla, hiszen még annak az általános iskolai információnak is híján van, amivel megkülönböztethetné az energiát és a hőmérsékletet. Nem lehet meggyőzni, mert észérvekre nem hallgat. Felesleges vele foglalkozni.
dgy
@@orkhepaj nincs neki
Nagyon jók az előadásai, még informatikus fejjel 10^-12 -en matek és fizika tudással is "érthetőek" logikusak. Gondolom nem egyszerű a laikusoknak is könnyen emészthetővé tenni ilyen témákat. Azt viszont nem értem, hogy nyilván Ön előad, tanít, vizsgáztat, készül, tudományos munkát végez, akkor hogy marad ideje majd minden kommentre reagálnia, vesződnie a tudományt ellenző, ugyanakkor egy másfél órás csillagászati/fizikai/matematikai előadást "végigszenvedő", annak minden mondatát szinte acsarkodva tagadó/ellenző, ámde spirituálisan tiszta, önmagával és a világgal megbékélt, a mindenség minden rezdülését egy felsőbb hatalom terveként elfogadó és nem firtató (és mások se merjék firtatni!) kommentelőkkel?
Igaza van, tényleg sok időt elvisz a moderálás és a válaszolás. Próbálom magam visszafogni, mert mással is kell foglalkoznom.
Nemcsak a saját előadásaimhoz érkező kommentekre kell reagálnom, hiszen az egész csatorna moderálása az én feladatom. A legdurvább szexista, személyeskedő, zsidózó stb hozzászólásokat törlöm. Az eggyel gyengébb, de ilyen tendenciájú kommentek szerzőt figyelmeztetem.
A konkrét tudományos kérdésekhez kapcsolódó értelmetlen és tudománytalan hozzászólások kétfélék. Az egyik típus színtiszta butaság. Ezeket egy ideig kint hagyom, valami apró megjegyzéssel, az értelmes olvasók szórakoztatására.
A másik típus egy olyan valódi tudományos problémához kapcsolódik, amit a hozzászóló teljesen félreért, de a félreértésnek van valami igazságmagva is - és ez részben a mi bűnünk. Az ismeretterjesztő irodalom és az Atomcsillhez hasonló előadások nem bontják ki részletesen az adott kérdést, ezért tág teret hagynak a téves értelmezéseknek. Ilyenkor a hozzászólás apropót ad arra, hogy egy kissé hosszabb válaszcikkben részletesen leírjam az adott kérdés tudományos értelmezését, a kevéssé ismert tényeket. (Legutóbb ilyen volt pl a tágulás gyorsuló vagy lassuló voltának és az egyes galaxisok saját gyorsulásának összetévesztése.) Az ilyen válaszcikket nem az aktuális hozzászóló meggyőzésére szánom (tapasztalatom szerint ez úgysem sikerül, általában el sem olvassa, annyira meg vannak győződve a saját igazáról), hanem alkalomnak tekintem az adott kérdéskörben folytatódó ismeretterjesztésre. Persze jobb lenne az ilyen szövegeket nem utólagos reakcióként közölni, hanem eleve beépíteni az előadásokba. Majd legközelebb.
dgy
Tisztelt DGy! Kérem tartson egy előadást a James webb által megfigyelt furcsaságokrol azaz hogy lehetnek a 13,4 Mrd éves galaxisok olyan bazi nagyok és tele öreg csillagokkal. Mi lehet az anolmalia? Lehet hogy a holografikus univerzum a megoldás? 😅 továbbá a koreai professzor távoli kettős csillagok lassú gyorsulás esetén a relativitas elmelet nem stimmel? Csak Önben bizok hogy meg tudja világítani ezeket a storykat különben megőrülök 😊
A JWST új eredményeivel kapcsolatban még nincs tudományos konszenzus. A következő hónapokban rengeteg vita várható az ügyben. Amint kezd kialakulni valami megegyezés, meghívunk egy a témához nálam sokkal jobban értő asztrofizikus szakembert.
A másik téma, a relativitáselmélet "cáfolata" a kettős csillagok mozgása alapján csak a szokásos uborkaszezoni lufi. Már sokszor megírtam, hogy naponta több száz tudományos cikk jelenik meg még egy olyan relatíve kis szakterületen is, mint az asztrofizika és a gravitációelmélet. A tudósok publikációs kényszer alatt élnek, és további alkalmazásuk, ösztöndíjuk nagyban múlik azon, mekkora híre támad kutatási eredményeiknek. Ezt sajnos sokan azzal próbálják elérni, hogy a valódi eredményeket bombasztikus feltételezésekbe és még hangzatosabb címekbe burkolják - amit aztán a "tudományos" bulvársajtó felkap és továbbterjeszt. A legpukkanóbb címűek eljutnak a nagyközönséghez is. Idén már kb tíz nagy port kavart "tudományos forradalmat" jelentettek be, amelyek közül egy sem bizonyult igaznak.
A rengeteg megjelenő cikk igen kis hányada tartalmaz maradandó eredményeket, amelyek egy-egy kis téglával tovább építik a tudomány épületét. És még sokkal kisebb hányaduk az, ami valódi szenzációként hozzájárul az épület alkalmankénti áttervezéséhez, átépítéséhez.
A szóban forgó, a nyári uborkaszezonban felkapott cikket egyöntetű elutasítás fogadta, kritizálták a mérési módszer és az eredmények interpretálását is. Itt egy alapos, a nagyközönségnek írt cikk arról, miért nem "cáfolt" meg semmit ez a cikk:
bigthink.com/starts-with-a-bang/binary-stars-prove-modified-gravity/?fbclid=IwAR1wj1BA_HO3j7a95X3DvuapvDCUIL5-J2uV5NxRfCZtBxAWV9khxvqGTsU
dgy
Hoppá,
Új video-részecskét fedeztem fel a nagy youtube-gyorsítóban... yeeeeeee
20 év után végre megértettem, mi a különbség a Penrose meg a Hawking folyamat között.
Tisztelt Professzor Úr! Nagyon tetszett az előadása. (A többi Atomcsill előadás is.) Előre is elnézést kérek a laikus/tudatlan kérdésemért. Az 57. percben beszélt a részecske-antirészecske párokról. "áram a vákumon át." Jól gondolom, hogy ezt nem lehet felhasználni energiatermelésre? Illetve, hogy az előadás azonos percében említett "ideiglenes energiaköcsönzés" meddig tartható fent? Válaszát előre is köszönöm!
A vákuumpolarizáció igen gyenge effektus, csak közvetett módon (a hidrogénatom energiaszintjeinek parányi eltolódása segítségével) lehetett kimutatni. Semmiféle makroszkópikus megnyilvánulása, ezért felhasználási lehetősége sincs. De ha lenne, akkor sem lehetne "energiatermelésre" használni. Ha feszültséget kapcsolunk egy közegre, és áram folyik át rajta, ez a folyamat sem "termeli" az energiát.
Az "ideiglenes energiakölcsönzés" egy igen bonyolult, lényegében csak matematikailag megfogható folyamat szimbolikus leírása. Időtartamára viszont van egy igen egyszerű képlet, ami a határozatlansági relációra hasonlít: DE * Dt = h, ahol DE a "kölcsönvett" energia, Dt a folyamat időtartama, h pedig a Planck-állandó. Minél nagyobb tehát a "kölcsönzött" energia, annál hamarabb vissza kell fizetni (ellentétben az emberi pénzviszonyoknál tapasztalt szabállyal).
dgy
"Big RIP" --> A Langolierek támadása :P ;)
DGY Tanár Úr ezekkel az előadásokkal már halhatatlanná vált, remélem a neve fogalommá válik az ismeretterjesztés terén, mint pl. Öveges professzornak...
Professzor úr, mesteri, ezt az előadást jópárszor megnéztem, valamint a többit is láttam. A jövőbeli történések leírását is valószínűnek tartom, a múlt pedig elég erős lábakon áll, hacsak a jövőben nem korrigálja valami nagy felfedezés. Az én kérdésem : felfúvódás korszaka, a tér tágul fénysebesség felett, de a benne levő akkori részecskék, akármilyenek voltak is annó, lokálisan cserélhettek csak információt(kiegyenlítődés, tulajdonságok kisimulása), ez pedig nem mehet fénysebesség fölé, ha jól tippelem. A ma látható világegyetem mégis hasonló mindenhol, izotróp. Kellene lennie olyan régióknak, melyek idő hiányában, nem tudtak kiegyenlítődni.
A kiegyenlítődésre vonatkozó kérdés jogos, és nagy gondot okozott a kozmológusoknak a hatvanas-hetvenes években. Aztán 1980-ban kidolgozták a kozmikus infláció modelljét, mely szerint az első töredékmásodpercekben, amikor a gerjesztett Higgs-mező dominálta az univerzum anyagát, a tágulás exponenciálisan gyorsult, és nagyon kis tartományokat fújt fel igen gyorsan kozmikus méretűvé.
A jelenleg belátható teljes világegyetem a felfúvódási szakasz előtt mindenestől benne volt egy olyan kis tartományban, amelyet a korábbi korszakban teljesen be tudott járni a fény, tehát az ezen belüli viszonyok kiegyenlítődtek. Így a ma belátható teljes világ hajdan kölcsönhatásban és egyensúlyban volt.
Ha a tágulás sebessége folyamatosan csökkenne, akkor a távoli kozmikus korszakokban egyszer csak meglátnánk egy olyan messzi tartományt, amely hajdan, az infláció előtt is túl távol volt, ezért nem vett részt az egyensúlyban. Az onnan érkező háttérsugárzás más hőmérsékletű lenne, mint a környezetünkből érkező. De mivel a friss mérések szerint a tágulás ismét gyorsul, ezt a távoli tartományt a jövőben sem láthatjuk meg.
Minderről részletesen lesz szó az Atomcsill 2024-25-ös jubileumi évadának első előadásán, szeptember 12-én vagy 19-én (még nem dőlt el a pontos időbeosztás).
------------------
Egy kérés: mint sok ilyen előadást látott, jól tájékozott érdeklődőt kérem, ne használja azt a hibás megfogalmazású állítást, hogy "a felfúvódás korszakában a tér a fénysebesség felett tágult".
Először is a tágulás sebességét nem m/s egységben mérjük, hanem 1/s-ben (ez a Hubble-állandó), ezért nem hasonlítható össze a fénysebességgel.
Másodszor: ennek semmi köze a felfúvódáshoz. Mind a gyorsuló, mind a lassuló tágulás korszakában érvényes a Hubble-törvény: az objektumok távolságának növekedési üteme arányos a távolságukkal. Minden korszakban voltak, és ma is vannak olyan távoli objektumok, amelyek a fénysebességnél gyorsabban távolodnak tőlünk, és így nem láthatjuk őket.
dgy
Szóval, akkor én egy struktúra vagyok. Hmm, megbarátkozom ezzel a gondolattal. Bölcsész létemre értem az előadást. Isten vagy az Anyatermészet éltesse még nagyon sokáig a Tanár urat, hogy további előadásokkal táplálhassa elménket.
Köszönöm! Az ilyen hallgatók megnyeréséért érdemes csinálni.
dgy
A W bozon nevű elemi részecske tömege lényegesen nagyobb, mint ahogy az elméletekben leírták, ez pedig alapjaiban rázza meg az univerzum működéséről alkotott elképzelést.Ez a standard modell egyik pillére.Ez milyen új dolgokat jelezhet?Válaszát előre is köszönöm tanár úr.
Semmi különös, kicsit meg kell változtatni az elmélet paramétereit. Szó sincs "alapjában megrázásról", ez csak a bulvársajtó által rákent hab a híren.
A fizikában, általában a természettudományban igen gyakran fordul elő olyasmi, hogy egy új mérés, kísérlet alapján újra kell számolni, finomabbra kell hangolni az elméletet. És ez csak nagyon ritkán jár az alapgondolatok lényeges megváltoztatásával. Az utóbbi évtizedek egyik ilyen, valóban mindent újrarendező, az elméletet is átíró híre volt pl az Univerzum gyorsuló tágulásának felfedezése.
A mostani hír érdekes és fontos a szakmán belül, de nincs szó az előbb említetthez mérhető nagyságrendű földindulásról.
dgy
@@elteatomcsill8013 Köszönöm szépen a választ
Tisztelt tanár úr.Én nagyon csodálom az előadásait,és én addig más helyen keresgéltem az élet nagy kérdéseit.Sajnos nemjártam főiskolára,és nagyon örülök,hogy ilyen előadások elérhetőek.Én 2 dolgon gondolkozok nagyon sokszor.Valahogy mindig próbalom elvetni a tudatos teremtést.De amikor előkerül az ok-okozati kérdés,valahogy kételyek merülnek fel.nagyon sokszor keresgélek olyan tudományos témákban ahol megtalálom a választ.szerintem a végtelen ideje létező természetfelleti lény még több kérdést vetne fel.Azt szeretném magától megkérdezni,hogy maga szerint a nagy bummot teremtő lényben hisz,vagy mások a nézetei?És a finomhangolás?Ez a 2 kérdés nagyon érdekelne,a maga véleménye szerint.Tudom vannak erről előadások,láttam is,és sok mindent megtudtam.De valahogy a végén a kérdés bennem maradt továbbra is,mert nemtanultam sajnos komoly fizikát.Valahogy akkor amikor jön a kérdés akkor a multiverzummal próbálják a fizikusok magyarázni.szeretném ha tudna nekem röviden válaszolni erre kommentben.Előre is köszönöm.Tiszteletem
Semmiféle természetfeletti lényben nem hiszek. Az ilyen elképzeléseket nagyon földhözragadt, ásatag, egyben szerfelett unalmas ötleteknek tartom. A természet ezeknél sokkal izgalmasabb és érdekesebb.
A finomhangolás témájáról egész előadássorozatot tartottam, "A lakható Világegyetem" címmel, megtekinthető a "dgy egyetemi előadásai" című YT csatornán. A magam részéről a multiverzum örökös inflációs elképzelését tartom a leginkább elfogadhatónak, de ez csak magánvélemény, nem tudományos álláspont, hiszen a témáról még nagyon keveset tudunk.
dgy
Gratulálok nagyon tartalmas előadás!
De bennem felmerült 1 kérdés ha minden objektum távolodik ,az Andromeda Galaxissal hogyan tud a Tejútrendszer majd a jövőben ütközni? elvileg annak is távolodnia kellene az elmélet szerint
A tágulás az Univerzum általános tendenciája. Az általános táguláshoz képest azonban az egyes objektumok (galaxisok) egyedi mozgást is végeznek. Nagy távolságon ez nem befolyásolja a tágulást (hiszen a tágulás miatti távolodás sebessége arányos a távolsággal, és ez hosszú távon felülmúl minden helyi sebességet). Rövid távon viszont az egyes egymáshoz közeli objektumok közeledhetnek, sőt akár össze is olvadhatnak.
Egy hasonlat: egy téren emberek ácsorognak, és a tér közepén leszáll egy sárkány. Mindenki menekül, amerre lát, az emberek sűrűsége csökken, az átlagos távolságuk nő. Ez azonban nem zárja ki, hogy futás közben a szomszédos emberek összeütközzenek, esetleg fellökjék egymást.
A legfrissebb mérések szerint az Androméda-galaxis ötmilliárd év múlva nem telibe fogja találni a Tejútrendszert, hanem a két galaxis pereme érintőlegesen ütközik. Ez is alaposan megkavarja a galaxisok belső struktúráját, de nem annyira, mint egy frontális ütközés és teljes összeolvadás.
dgy
@@laszlobizsok26 "a kettő együtt ugyanis nem megy"
Megy. Lehet nálam vizsgázni belőle.
dgy
@@laszlobizsok26 Mielőtt még valaki elhinné és tovább terjesztené ezt a marhaságot: Einstein NEM bukott meg sem matekból, sem fizikából.
dgy
Tisztelt Dávid Gyula! Az összes pozitív hozzászólással egyetértek, én is nagyon szeretem az előadásait. Lenne egy telhetetlennek tűnő kérdésem: Nem indítana egy a Susskind professzor "Elméleti Minimum" előadásaihoz hasonló sorozatot? Tehát azok számára, akik a felsőbb matek alapjaiból már régebben vizsgáztak, de azt nem használják napi szinten.
Ilyesmire sajnos nincs időm és energiám. De van megoldás. A járvány (számomra) egyetlen pozitív hozadéka az volt, hogy egy évig online kellett tartanom az óráimat, így az összes reguláris és speciális előadásomról videófelvétel készült. Ezek pedig nyilvánosan megtekinthetők a "dgy egyetemi előadásai" című TH-cam csatornán. Ha valakit érdekelnek az ismeretterjesztő előadásoknál precízebb, matematizált előadásaim, valamint az ezekhez szükséges matek, mindezeket megtalálja a csatornán. Az előadásokat megfelelő sorrendben végignézve/hallgatva és alaposan megemésztve hozzá meg lehet tanulni mindazt, amit én "elméleti minimumnak" tartok.
dgy
@@dgy137 Nagyon köszönöm a választ, megkeresem ezeket az előadásokat. Susskind profnak beszereztem a sorozatban elérhető 2 magyar és 1 angol nyelvű könyvét. Félek, hogy ennek sem lesz meg a beígért negyedik folytatása, mert hatalmas munka egy ilyen anyagot összállítani. Emiatt inkább költői volt a kérdésem -de gondoltam ha fel se teszem, azzal nem vagyok előbbre. :) Sok sikert, és várjuk a további előadásokat!
Legjobb.
Azt honnan lehet biztosra tudni, hogy az univerzum 13.8 milliard eves? Nem lehet, hogy mar most abban a tagulasi fazisban vagyunk, hogy a legtavolabbi 'szelso' galaxisok mar olyan tavol vannak es olyan sebesseggel tagulnak(legalabb fenysebesseggel), hogy nem erhet ide a fenyuk, tehat nem is tudhatunk roluk semmit?
Az biztos, hogy vannak olyan (tőlünk mérve) nagyon távoli galaxisok, amelyeknek a fénye már sosem ér el ide. Az nem biztos, hogy léteznek egyáltalán "legszélső" galaxisok, sőt valószínűleg nem létezik ilyen "széle" a mindenségnek.
@@V_Atti 1. Ha ez igy van ahogy mondod, akkor viszont az eredeti kerdes meg mindig all, hogy honnan tudjuk hogy 13.8 milliard eves a galaxis? Hiszen ha elfogadjuk(valamiert), hogy leteznek olyan galaxisok amelyek fenye mar nem er el hozzank, ami feltesszuk azert nem, mert mar az univerzum olyan tagulo tartomanyaban van ahonnan nem erhet, akkor azok messzebb kell hogy legyenek (akarmennyivel is mint 13.8 milliard fenyev), igy viszont hogyan adhatnank egyaltalan becslest az univerzum korara?
2. Normal hetkoznapi gondolkodassal nem lehet azt ertelmezni, hogy valamiben tagulunk(az univerzum) es annak nincs legszele. Ertem en, hogy matematikailag le lehet irni, de megertve felfogni szinte lehetetelen.
3. Ha nem fogadjuk el az 1. pontban a mar nem lathato galaxisok feltetelezeset(vagy okkal vagy ok nelkul), tehat ami most van, akkor is elunk azzal a szohasznalattal, hogy a legtavolabbi galaxisok. Az en felfogasom szerint ha valami a legtavolabbi akkor AZ annak a szele amiben benne van. Azt mar vegkepp nehez lenne elfogadnom, hogy ha egy galaxis tolunk a legtavolabb van, mert nincs tole messzebb levo galaxis akkor az nem a szele az ot tartalmazo VALAMINEK. Ajaj...🤔
Erről a kérdésről részletesen beszéltem a "Határtalan univerzum" című előadásban, de most is megemlítettem. Kiinduló feltevésünk a kozmológiai elv, mely szerint egy adott pillanatban a világ mindenütt ugyanolyan. Ezért az általunk látott rész jól mintázza azokat a tartományokat is, amiket most nem látunk. Erre a feltevésre épül a kozmológia matematikai modellje, ami (eddig) jól írja le az általunk észlelt tényeket, a világegyetem szerkezetét, múltját és jelenét.
Biztosan léteznek olyan galaxisok, amik túl vannak a kozmikus láthatárunkon, amikről még nem ért ide a fény. Semmi sem utal arra azonban, hogy ezek nagyon mások lennének, mint azok a társaik, amiket ténylegesen látunk.
A csillagászati észlelésekhez igazított modell szerint az univerzum végtelen, nincsenek tehát "legszélső" galaxisok. Ilyenek persze akkor sem lennének, ha a világegyetem véges lenne, mert akkor visszagörbülne önmagába, határa, legszélső objektumai akkor sem léteznének.
A csillagászati tapasztalathoz és az ismert fizikai törvényekhez illesztett matematikai modellből adódik az az eredmény is, hogy az univerzum pont 13,8 milliárd éves. Ez nem egy önkényes szám, és nem is olyan adat, amit a "legtávolabbi" galaxisokról olvastunk le, hanem egy sok millió megfigyelést, számítást, fizikai törvényt, sok tudós sok évtizedes munkáját egyesítő komplex és egységes modell állítása. Ez a modell megadja a tágulás (jelenleg legvalószínűbbnek tartott) forgatókönyvét, az univerzumot kitöltő anyag paramétereinek (pl hőmérséklet, nyomás, összetétel) időbeli változását, valamint - ahogy ezt az előadásban is hangsúlyoztam - a különböző anyagi struktúrák kialakulásának menetrendjét és jellemző tulajdonságaikat. Mindezt a csillagászati tapasztalatokkal egyezően.
dgy
@@dgy137 Tisztelt Professzor Ur!
Nagyon koszonom a kimerito valaszat, probalom minel elobb potolni az emlitett eloadast. Egy nagy 'problema' van ezekkel az eloadasokkal, hogy sok esetben tobb a kerdes utana mint elotte. A valaszaban is talaltam olyat, amirol szinten szeretnek meg kerdezni, de ennek nem ez a helye. Meg fogom nezni az emlitett eloadast, de mar elore latom, hogy azutan is sok kerdesem lesz. Van esetleg arra lehetoseg, hogy idonkent eloben is meg lehessen kerdezni Onoket a felmerult kerdesekrol, ahol inkabb ilyen kerdezz-felelek jellegu eloadas folyik?
@@csomi35 Kérdezz-felelek jellegű előadásokat nem szoktunk szervezni. Ha azonban eljön egy Atomcsill előadásra, utána mód van személyes beszélgetésre is.
dgy
Imádom hogy újra látható DGY prof, viszont én szeretek tervezni, tehát tudnom kellene hogy 137 kvintillió vagy tíz a 150ediken? Szeretnék tervezni, befektetések, stb. és utóbbit a gyerekeimnek is szánom, azaz konkrét pontos adat kellene, köszönöm.
Akkor javaslom, hogy csak 137 kvintillió évig tervezzen, addig a forgatókönyv többé-kevésbé biztos (azt persze nem tudjuk előre, hogy a kiszáradt, kiégett Föld belespirálozik-e a Napba, vagy elrabolja valami arra járó csillag - fifty-fifty). A későbbi tíz a sokadikon évre nem olyan biztos az előrejelzésünk, mert nagyrészt a kvantumgravitáció majdani elméletének a részleteitől függ. És amit sajnos a legkevésbé sem tudunk megjósolni, az az, hogy mikor születik meg a kvantumgravitáció elmélete.
dgy
@@dgy137 Köszönöm a választ, öröm Önt hallgatni, 10 éve ezt teszem lelkes laikusként. Ez is megérne egy misét (szociológiai PhD-t), hogy miért alakult ki egy réteg (köztük sok laikus) akiknek a tudomány, a tudomány szemlélése, csodálata örömet, valamiféle hitet, néha szinte vallási élményt ad.
@@dgy137 Kedves Tanár Úr! Aki figyelmesen hallgatta az előadásait, akkor az tudja hogy 2052-ben fogják érte a Nobel-díjat kiosztani, nemdenem?? :))) H. M.
Szuper előadás, élvezettel hallgatom. Nekem az lenne a kérdésem, hogy sok más videóban láttam animációkat, miszerint a galaxisok is tágulnak. Vagy csak én nem jól értelmezem. Két példának vett tejútrendszer nem távolodhat egymástól? Egy naprendszer elemei nyilván nem távolodhatnak egymástól, hiszen a nap összefogja őket. De ahol nincs nap, ott mi a helyzet? Bocsi ha nagy hülyeséget kérdeztem volna, csak úgy érdekelne, akár kissebben is látni ezt a dolgot.
A lokális szerkezetekre (naprendszerek, galaxisok) nem hat a világegyetem tágulása (csak a köztük lévő térre, de ők maguk nem "nőnek").
A galaxist összetartja a bennük levő csillagok (és agázok, por, sötét anyag) kölcsönös vonzása. Ezért nem hat rá a kozmikus tágulás: a lokális kötött objektumok mérete nem változik.
dgy
@@dgy137 Köszönöm szépen!
Nagyon jo eloadas. Le a kalappal
Jól gondolom, hogy a JWST-től komoly megerôsítést (vagy cáfolatot) kaphatunk az ismertetett modellel kapcsolatba? (Pl. kor)
A JWST igen sokoldalú tudományos programmal indult. Sokat várnak tőle pl az exobolygókkal foglalkozó csillagászok. Az egyik legfontosabb programja a univerzum nagyon távoli régióinak - és ebből következően nagyon régi korszakainak vizsgálata. Azt remélik, hogy megláthatjuk az első csillagok és galaxisok keletkezésének folyamatát, és képet alkothatunk a világegyetem állapotáról ebben a korai korszakban.
Ha ez sikerül, lényegesen finomíthatjuk az univerzumról rendelkezésünkre álló jelenlegi modelleket. Ez közvetetten kihat az előadás témájára is, hiszen e modellek alapján pontosabban tudjuk megjósolni a jövőbeli folyamatokat is.
A merészebb célok közé tartozik az, hogy a modellek paramétereinek pontosításán túl esetleg minőségi jellegű döntések is születhetnek. Pl el tudjuk dönteni, mi is a kozmológiai állandó: egy univerzális konstans vagy egy különböző állapotokon át fejlődő anyagfajta. Egy ilyen döntés alapvetően befolyásolja a kozmikus jövendőről szóló elképzeléseket is.
dgy
Gyönyörű a nyelvünk, mégis sajnálom, hogy kevesen beszéljük, mert ennek a csatornának milliós előfizetői és filmenkénti nézettségi számai volnának, ha nem így volna.
@@sexanegyzetenbela Létezik az Indy Neidell és Matt Parker által képvielt, monodrámaszerű, vitathatatlanul szórakoztató vonal, de nem csak az.
Pl. a Veritasium vagy a 3brown1blue csatorna tulajdonosa sem személyes drámázással, hanem a téma saját drámájával adja el az anyagot.
Vannak azert angolul is nagyon jo eloadasok, de DGY bizonyosan a legjobbak kozt van nemzetkozileg is. Ezt ugy mondom, hogy tobb ezer oranyi csillagaszati-fizikai eloadast hallgattam meg, tehat nem ot akarom dicsoiteni minden alap nelkul.
@@jutaipeter Hogyne! Amit írtam, a Don Lincoln- és Sabine Hossenfelder-összes (plusz apró) ismeretében írtam.
Szerencsére sokan vannak, akik egy-egy részletet vastagpénzű tévétársaságokat megszégyenítő dramaturgiával és látvánnyal mutatnak be. De sokkal kevesebben akadnak, akik a szegény eklézsia lehetőségeivel nagyívű, több tudományág több szemeszterét átfogó "történettel" állnának ki, hogy a fogyaszthatóság és matematikai alátámasztottság párkányán sikeresen egyensúlyozzanak 1-2-3 órán át.
@@sexanegyzetenbela De legalább már nem köhög annyit! Meg érdekes is...
@@lxathu abszolut. Lincoln nagyon jo, Hossenfeldert nem tudom elviselni. A veritasium es a vsauce is jo szakmailag, de problemas, hogy tudom, hogy aki eload, annak mindent leirtak, es fogalma sincs rola sokszor, hogy mirol beszel. Hossenfeldert tudalekosnak es “majd en megmondom a tuti”-tnak tartom, aki kinyilatkoztat, es nem tajekoztat. A veritasium kicsit szenzaciohajhasz, ok is rajta vannak ezen a “semmi sem ugy van, ahogyan gondolod, de majd mi megmondjuk a tutit” vonalon, ami idegesito. Vsauce sokkal nagyobb alazattal csinalta a musorait, ezert sokkal jobban szerettem. A pbs olyan szinten clickbaites, hogy ket video utan leiratkoztam roluk, szerencsere meg idoben ahhoz, hogy meghallgassam a harmadik “lehet, hogy pont egy aszteroida szaguld a fold fele, es mind meghalunk” videojukat, es ongyilkos legyek. Pusztulat. Ezert is irtam, hogy vannak dgy szintu eloadok, de vsz. nagyon kevesen.
köszi
Gratulálok... meghaladta a nézettség a 10 a 4. et ...megmaradt bennem a kérdés a 0. másodpercben amikor még nem volt tér, nem volt idő,és sztem energia sem.. ez az a pont amit senki se ért... ami ezután volt azt persze tudjuk mégis az a pillanat az érdekfeszítő amikor fizikailag sem jellemezhető kis pontból létrejött minden... ami aztán a pillanatnyi fizikai jellemzőknek megfelelően alakult... ezt szépen le is vezetik a fizikusok a matematikával és megfigyelésekkel.Tudom h ami érdekel azt megfejteni még nem sikerült.. .erre még nem született meg a megfelelő fizika és matematika... ha nem akkor, akár fantáziálhatunk is.... ami talán majd megoldást is elhozza... Professzor úr ! az előadásai generálták pl bennem a kérdéseket, remélem egy jól képzett fizikusban is... aki talán egyszer a homlokára üt és előáll a megfejtéssel.. alig várom
Kissé elszámolta magát: a tíz a negyediken, azaz tízezer nézőt már az előadás publikálása utáni harmadik napon elértük. Most százezernél tartunk, ami legjobb tudomásom szerint tíz az ötödiken :)
Ami a nulla pontra vonatkozó kérdést illeti: erre már válaszoltam itt e kommentfolyamban, ezért nem írom le újból. Ha a hozzászólásokat fordított időrendben kéri le (van erre egy beállítás), akkor a kommentsorozat legalján, a legelső hozzászólások között megtalálja Dóra Dávid kérdéseit. Az ő kérdéseire adott 1. számú válaszom az ön kérdésére is alkalmazható.
dgy
@@dgy137 :) igaza van.. de sokkal kevesebbet tévedtem mintha 10 a hatodikont írtam volna, az is egyel tér el... van egy gondolatom... ez is az Ön előadásából generálódott..... Olvastam a Dóra kérdésére adott válaszát és arra gondoltam, hogy a 0. másodperc az az anyagi világ 0. másodperce. Előtte, amit mi nem is mérünk mert nincs mit... voltak események amiben az energia volt csak jelen... valamiért kialakultak az együtt rezgő energia csomók mondjuk a húrok... na ettől a pillanattól mérhetünk időt teret és anyagot, ez volt 14 milliárd éve. Előtte események voltak ami x től y ig tartott nem időmértékű, nem térhez és anyaghoz kötött, nem is ismerjük, de talán majd vhogy nyomára bukkanhatunk mint ahogy a háttérsugársásra is rábukkantak anno. Ez egyféle képessége a "semminek " amiből lett anyag tér és idő... és persze a mindezt kitölti maga az energia.. Mint mondjuk highs bozon.. Elnézést ha ennek semmi köze a fizikához.. de végül is ezek az előadások elgondolkodtatnak.. ami a megismerés mellett igen hasznos. Minden megoldás gondolatok és megismerés eredménye. Köszönöm Önnek h pl ilyen gondolatokat ébreszt, többek között bennem is.