Pósfa zenekar - Szilicei zöld erdőbe

แชร์
ฝัง
  • เผยแพร่เมื่อ 6 เม.ย. 2020
  • Pósfa zenekar: Szilicei zöld erdőbe...
    Vasvári verbunk, juhászballada és csárdások (Alsókálosa-Szilice, Gömör)
    Iván Péter - hegedű/violin, ének/vocal
    Ifj. Gelencsér János - hegedű/violin
    Iván András - brácsa/viola, hegedűkontra/violin, ének/vocal
    Álló István - nagybőgő/double bass, ének/vocal
    Gólya Márton - cimbalom/dulcimer, ének/vocal
    Iván Zoltán - tárogató, ének/vocal
    Madocsai Imre - ének/vocal
    Album: Felvidékről szeretettel (Felvidéki magyar népzene)
    Megjelent/Released on: 2020.03.07
    Hangmérnök/Sound engineer: Szabó Ádám - Gila Studio
    ℗ 2020 Pósfa zenekar
    Szöveg/Lyrics:
    Leégett a szentpéteri hodály,
    Bele égett kilenc juhászbojtár.
    Hej, kilenc juhász, kilenc pár ruhája,
    Számadónak sallangos subája.
    Számadónak nincsen annyi kárja,
    Megveszi az egri nagy vásárba'.
    De a szegény kilenc juhászlegény,
    Még maga is beleégett szegény.
    Barna kislány kerüli a hodályt,
    Kérdezgeti, hol a juhászbojtár.
    Barna kislány, hiába keresed,
    Beleégett, ki téged szeretett.
    Mutassák meg annak a sírhalmát,
    Hagy ültessek én rá piros rózsát.
    Rózsát teremjen az, ne tövisket,
    Mer az engem igazán szeretett.
    Szilicében van egy kopár legelő,
    Közepében van egy gyászos temető.
    Arra megyek, arra hajtom a gulyát,
    Fölkeresem a szeretőm sírhalmát.
    A sírjára nefelejcset ültettem,
    Este reggel könnyeimmel öntöztem.
    Ráborulok, sírok rajta sokáig,
    Míg a fekete föld sárrá nem válik.
    Szilicén a nádfedeles tanyába,
    Oda van a szilaj csikóm behajtva.
    Szilaj csikó ne legelj a kopáron,
    Elhagyott a kökényszemű galambom.
    Szilicei zöld erdőbe kimentem sétálni,
    Hallok ott egy kakukkmadárt hármat kiáltani.
    Szólj még egyet, kakukkmadár, a többit nem bánom,
    Elhagyott a kisangyalom, míg élek, sajnálom.
    Kimentem én, kimentem az erdőbe sétálni,
    Ott láttam egy barna kislányt kék ibolyát szedni.
    Odamentem, megkérdeztem, kinek az ibolya?
    Bánatába azt felelte, jó lesz a síromra.
    Száz forintot adtam egy pej lóért,
    Másik százat a rávaló szerszámért.
    Harmadikat adtam egy szép lányért,
    Azt is csak egy éjjeli szállásért.
    Száz forintot adtam egy pej lóért,
    Másik százat a rávaló szerszámért.
    A harmadikat egy szép barna lányér’,
    Kit nem adnék az egész világér’.
    Minek nékem a kálosi határ,
    Ha nincs benne kiért a szívem fáj.
    Más falusi határ fele nézek,
    Ott van akit igazán szeretek.
    Nincsen nékem se apám, se anyám,
    Csak egyedül te vagy édes rózsám.
    Nincsen nékem a világon senki,
    Ha meghalok te siratsz engem ki.
  • เพลง

ความคิดเห็น • 3