Hogy a fenébe csináljátok, hogy lehettek ennyire jók? Ilyen beateket gyerekkoromban hallottam utoljára a legnagyobbaktól! 38 évesen itt bólogatok minden trekkre. :D Köszönöm!!! Elő is szedem a Jeru the Damaja meg a Fu-Schnickens , Mic Geronimo, stb.. kazettákat.
Had meséljek el egy kis anekdotát. Németországban élek, és 2021 márciusában úgy alakult, hogy a barátnőm hazautazott négy hétre, mert vett egy kiskutyát, és az oltás előtt, meg után is várnia kellett, hogy átjöhessen a határon. Nincs idekint sok barátom, az akkori kettő közül az egyikkel volt egy kis nézeteltérés - azóta sem beszéltünk -, a másikuk meg azt mondta, hogy majd keres, én pedig úgy döntöttem, megvárom, hogy mikor fog keresni (később keresett, azóta is jóban vagyunk). Lényeg, hogy négy hétig senkivel sem találkoztam, csak a munkahelyi kollégákkal. Tudni kell, hogy én kifejezetten szeretek egyedül lenni, mi több, igénylem is a privát szférát, de a négy hét még nekem is sok volt. Akkoriban fedeztem fel az azóta már sajnos nem létező P's lemezét, a Klasszikus széklet az eredeti recept alapjánt. Egy nap kinéztem a térképen egy város széli helyet, felszálltam a helyi járatos buszra, és elzötyögtem oda. A nyugodt, csendes, tiszta kertvárosban sétálgattam a hideg márciusi időben, az égbolt egybefüggő szürke takaróként borította be a tájat, ameddig a szem ellátott. Az olvadt hó utáni sárban és a nedves füvön lépkedtem, elballagtam egy kis tó mellett. Az apró csónakház melletti fedett bódéban üres piásüvegek és chipses zacskók koszolódtak, lelki szemeim előtt láttam, ahogy a helyi fiatalok oda járnak ki hétvégén mulatni, zülleni. A tó mellett elszáradt növényekkel tűzdelt szántóföldek terültek el, a köztük futó autóúton kamionok száguldoztak, a távolban egy bevásárlóközpont magasodott. Miközben barangoltam, a fülemben végig a P's albuma szólt, és ezekről a beállva hülyéskedő, összetartó, egyszerű, vidám srácokról a saját húszas éveim jutottak eszembe, amikor a haverjaimmal mi is folyton együtt lógtunk a szülőfalumban, ittunk, szívtunk, dumáltunk, állatkodtunk, éltük a mindennapjainkat. Úgy gondoltam, hogy ha akkoriban lett volna ambíciónk, meg persze szorosabb zenei ízlésünk, kb ilyen zenét csináltunk volna mi is, tudtam, hogy nagyon egy hullámhosszon lettünk volna ezekkel az arcokkal, és jobb híján úgy éreztem, hogy nekem most ők a barátaim. Ott, abban a városszéli szürkeségben, ők voltak a spanjaim, velük lógtam, együtt nevettünk, csak ők voltak meg én. Azóta akárhányszor elindul ez a nóta, és beindul a beat, azonnal ez jut eszembe, és elfog ugyanaz az érzés, ami akkor. Látom magam előtt a márciusi kertvárost, érzem a hideget, és hálás vagyok azokért a pillanatokért, hogy akkor ott voltak velem, és társak voltak a magányban. Ez a nóta azóta nekem mélyen személyes és szent. Köszönet érte! Peace (P's)!
Ezt csinálni nem lehet, tehetség meg csillagnak születni kell!Meglep néha engem is hogy magyarok épp úgy lehetnek hasonló tehetségel,hanggal megjutalmazva (meg nem találom a megfelelő kifejezést )(sajnos) akárcsak Tupac S az összes nagy Isten király ❤️
szerintem az a 31e megtekintés én vagyok.. hihetetlen amennyit pörögnek nálam ezek a trogerek 💖
Hogy a fenébe csináljátok, hogy lehettek ennyire jók? Ilyen beateket gyerekkoromban hallottam utoljára a legnagyobbaktól! 38 évesen itt bólogatok minden trekkre. :D Köszönöm!!!
Elő is szedem a Jeru the Damaja meg a Fu-Schnickens , Mic Geronimo, stb.. kazettákat.
Szintén zenész 38 évesen én is pörgetem, vissza jönnek a garázs bulik. 😂
Hi. Klewy01 kazetta ügyben dobj már egy elérhetőséget,mailt bármit biznyákra. Köszi :)
Jeeeeee :D ! Kurva jó ! Visszahoztad azt a világot, ami miatt megszerettem a rap zenét !
Kösz hogy rakjátok! E széklet eredeti már rég hallottam ennyire tiszta old sulit!
Istenek vagytok! 👏🏻🫡
Öcsém te vagy az úgé Bendegúza :D
Had meséljek el egy kis anekdotát. Németországban élek, és 2021 márciusában úgy alakult, hogy a barátnőm hazautazott négy hétre, mert vett egy kiskutyát, és az oltás előtt, meg után is várnia kellett, hogy átjöhessen a határon. Nincs idekint sok barátom, az akkori kettő közül az egyikkel volt egy kis nézeteltérés - azóta sem beszéltünk -, a másikuk meg azt mondta, hogy majd keres, én pedig úgy döntöttem, megvárom, hogy mikor fog keresni (később keresett, azóta is jóban vagyunk). Lényeg, hogy négy hétig senkivel sem találkoztam, csak a munkahelyi kollégákkal. Tudni kell, hogy én kifejezetten szeretek egyedül lenni, mi több, igénylem is a privát szférát, de a négy hét még nekem is sok volt. Akkoriban fedeztem fel az azóta már sajnos nem létező P's lemezét, a Klasszikus széklet az eredeti recept alapjánt.
Egy nap kinéztem a térképen egy város széli helyet, felszálltam a helyi járatos buszra, és elzötyögtem oda. A nyugodt, csendes, tiszta kertvárosban sétálgattam a hideg márciusi időben, az égbolt egybefüggő szürke takaróként borította be a tájat, ameddig a szem ellátott. Az olvadt hó utáni sárban és a nedves füvön lépkedtem, elballagtam egy kis tó mellett. Az apró csónakház melletti fedett bódéban üres piásüvegek és chipses zacskók koszolódtak, lelki szemeim előtt láttam, ahogy a helyi fiatalok oda járnak ki hétvégén mulatni, zülleni. A tó mellett elszáradt növényekkel tűzdelt szántóföldek terültek el, a köztük futó autóúton kamionok száguldoztak, a távolban egy bevásárlóközpont magasodott.
Miközben barangoltam, a fülemben végig a P's albuma szólt, és ezekről a beállva hülyéskedő, összetartó, egyszerű, vidám srácokról a saját húszas éveim jutottak eszembe, amikor a haverjaimmal mi is folyton együtt lógtunk a szülőfalumban, ittunk, szívtunk, dumáltunk, állatkodtunk, éltük a mindennapjainkat. Úgy gondoltam, hogy ha akkoriban lett volna ambíciónk, meg persze szorosabb zenei ízlésünk, kb ilyen zenét csináltunk volna mi is, tudtam, hogy nagyon egy hullámhosszon lettünk volna ezekkel az arcokkal, és jobb híján úgy éreztem, hogy nekem most ők a barátaim. Ott, abban a városszéli szürkeségben, ők voltak a spanjaim, velük lógtam, együtt nevettünk, csak ők voltak meg én. Azóta akárhányszor elindul ez a nóta, és beindul a beat, azonnal ez jut eszembe, és elfog ugyanaz az érzés, ami akkor. Látom magam előtt a márciusi kertvárost, érzem a hideget, és hálás vagyok azokért a pillanatokért, hogy akkor ott voltak velem, és társak voltak a magányban. Ez a nóta azóta nekem mélyen személyes és szent. Köszönet érte!
Peace (P's)!
Hát ez még mindig nagyon adja! Kalap le!
Az igazi rapp🔥🔥🔐
Leszakad a fejem olyan az alap 🤯 a szovegtol meg mar mas dimenzioban vagyok ✌️😨
Nagyon kellett!!! Köszönjük!! K.Jó a Motyó !!
Ez zene!
Enyém a 420.ik like 👑😂
nagyon real, kurva jók vagytok! béke
Ezt csinálni nem lehet, tehetség meg csillagnak születni kell!Meglep néha engem is hogy magyarok épp úgy lehetnek hasonló tehetségel,hanggal megjutalmazva (meg nem találom a megfelelő kifejezést )(sajnos) akárcsak Tupac S az összes nagy Isten király ❤️
"Sajtos croassant"
❤❤❤❤
sajtos croissant