Visszajöttem a halálból - Csodák ma Magyarországon - Németh Sándor válaszol

Vidám Vasárnap - 2014. március 2.
Tisztelt szerkesztőség!
Balázs Tibor vagyok, Békés megyéből és mezőgazdasággal foglalkozom. 10 hektáron cukorrépát termeltünk, de néhány éve olyan aszály volt, hogy a termésünk veszélybe került.
A feleségemmel kétségbe estünk, mert már nagyon sokat költöttünk a föld bemunkálásra és nem láttuk, hogy a befektetésünk megtérül. Öntözéses lehetőségünk nem volt. Esténként kimentünk a földre és imádkoztunk, hogy Isten öntözze meg a földünket, adjon esőt.
Vasárnap délután a barátom telefonált nekem, aki épp a városba tartott hazaféle, hogy menjek ki a földemre, mert leszakadt az ég azon a részen, ahol az én földemre fekszik. Azt gondoltam, hogy viccel velem, mert a városban egy csepp eső sem esett!
De azért kimentünk és tényleg csoda történt, mert akkora eső volt ott abban a sávban, hogy le kellett vezetni a felesleges vizet! Míg mások fél vagy harmad termést takarítottak be akkor, mi teljes termést arattunk ősszel!
Üdvözlettel, Tibor
Kedves Vidám Vasárnap!
55 éves vagyok, Eger mellett, Ostoroson élek, és a napokban ünneplem a második születésnapomat. Tavaly március 6-án délután hirtelen szívhalál miatt összeestem az utcán Egerben. A mentősök gyorsan kiértek ugyan, de már teljesen halva találtak pupillareflex, légzés és szívműködés nélkül. Mintegy fél órán át küzdöttek értem, míg végre újra megindult a szívműködésem. De nem tértem magamhoz, és nagyon súlyos kómás állapotban szállítottak az egri kórházba. Ott megint leállt a szívem, ezért ismét kétszer újra kellett éleszteniük.
Ezután a Miskolci Kórház kardiológiai intenzív osztályára szállítottak át, ahol a világon ma elérhető legkorszerűbb kezelésben volt részem. Ennek ellenére az orvosok semmi jóval nem tudták biztatni a családomat. A súlyos oxigénhiány miatt jelentős agykárosodás volt várható.
Az Egri HIT Gyülekezete tagjai nagyon sokat tettek értem és a családomért. Már az utcán, szinte a megérkező mentősökkel együtt ért oda két éppen arra járó hites hölgy, megálltak a lábamnál a bámészkodók mellett, és elkezdtek imádkozni értem. És addig abba nem hagyták, amíg a mentősök el nem szállítottak a helyszínről. Nem ismertek, nem tudták, hogy ki az, csak azt látták, hogy egy ember nagyon nagy bajban van, és inkább félretették a saját ügyes-bajos dolgaikat, csak hogy rajtam segítsenek.
Az egri gyülekezet pásztora is meglátogatott Miskolcon, hogy imádkozzon a gyógyulásomért. Amikor az orvosok és ápolók ezt meghallották, azt mondták, hogy megteheti, bár szerintük rajtam már az sem segíthet. Az én állapotomból nem szoktak javulni, és főleg nem felépülni a betegek. A pásztor imáját követően egészségi állapotom azonnal és rohamosan javulni kezdett, így néhány nap alatt teljesen magamhoz tértem és felépültem.
Egy hét múlva már a saját lábamon mentem el az egri HIT Gyülekezete istentiszteletére, hogy megköszönjem az új életemet Istennek, és a támogatást a gyülekezet tagjainak. Tíz nap múlva már újra dolgoztam.
Egy hónap múlva már ugyanolyan életet éltem, mint azelőtt: füvet nyírtam a ház körül, fát vágtam télire. Vettem egy biciklit, és azzal jártam a faluba meg a tőlünk 10 kilométerre lévő Egerbe és vissza az ügyeimet intézni.
Az orvosaim jó ideig azt hitték, hogy csak áltatom őket és magamat is. A kontrollvizsgálatok viszont mindig engem igazoltak. Végül november elején egy alapos ultrahang vizsgálatot követően a budapesti Haller utcai kórház neves szívspecialista professzora kijelentette a lelet értékelésekor, hogy „én nem tudom azt mondani, hogy önnek beteg szíve lenne".
Hálás köszönettel mindenkinek, aki segített, gondolt ránk, imádkozott és tett értünk, hogy nem a halál és a gyász, hanem az élet és az öröm győzött.
József Egerből
A teljes adásért és további információkért keresse fel honlapunkat és facebook oldalunkat!
vidamvasarnap.hu | / vidamvasarnap