Sziasztok, jók a vieók, köszi. Milyen csónakot válasszak a dunán? Egy videót megérne egy használt vs új csónak... fa vagy kompozit? 1-200 ezer vagy 1-2 millióért...?
Sokat segítene a sorozat élvezeti értékén és befogadhatóságán ha az interjúvoló redukálná a kérdéseit egy-egy egyszerűsített mondatra. Itt legalább az interjúalany nagyon szóhoz sem engedte, de akinek nem ilyen a habitusa, ott aztán szanaszét van kérdezve, teljesen értelmetlenül a film. Sorry!
Szia! Szakasza válogatja. Meg nyilván a kövezés jellege sem mindegy. A mi szakaszunkon napközben balinon kívül nagyon ritkán esik be más nyáron napközben ezeken a helyeken, de nálunk ezeknek a kövezett partoknak a széle zömmel sekély. Akad olyan szakasz viszont a Dunán, ahol hosszan mély a kő mellett végig és a víz tempója sem túlzóan gyors. Ezeken kifejezetten gyakori nyáron nappal is a süllő, és olykor akadnak jobbak is. Viszont a napszak napközben sem mindegy. Én úgy vettem észre, az a jó, ha a kőláb árnyékot kap. Ez vízparttól függően van ahol reggel, van ahol délután. Ha magas fák tarkítják a partot, az tud tolni az árnyékos időszakon.
Szia! Pfhu, igazad van, arról is van mit mesélni bőven. Természetesen a vízállás is erősen befolyásoló tényező. Sőt, bizonyos helyek csak adott vízállás mellett működnek jól. Van, amelyiken az alacsony, van amelyiken a normál, és olyan is, ami kizárólag magas vízállás mellett működik, de ez utóbbiak pl olyankor nagyon. Ennek az a magyarázata, hogy azok a helyek, amik normál esetben nem tartanak halat, szinte álló szakaszok. Mégis, van bennük valami egyenetlenség, de a normál vízszint mellett nem forgatják meg a vizet. Áradáskor viszont pont jól forgatnak, s mivel ezek a helyek áradáskor a fő ághoz képest még így is langóbbak, ezeken a pontokon frekventáltabban vannak jelen a ragadozók is. Ilyen pl egy gáton átbukó víz mögötti részi. Vagy egy parton heverő akadó, pl fa, ami magas víznél mint gát funkcionál és szintén forgatja a vizet. Esetleg egy gödrökkel tarkított zátony, ami egyébként szárazon szokott lenni, de egy vízemelkedés során pont annyira lepi a Duna, hogy jó legyen. Szóval igen, vannak opciók ilyenkor, nagy víz idején is, és abszolút érdemes kijárni ;-)
@@petersztahovits3800 köszi a választ. Most épp van is lehetőség a nagy víz vallatására, ezért is kérdeztem. Bár most ahogy láttam kb a part is eltűnt ott ahol jónak tartottam a helyet :)
Te Vagy a legnagyobb!!!
Egy mikrofon tényleg nagyon hiányzik. De amúgy nagyon informatív videó volt. Köszi.
A tekintet alapján 13:06-nál Péter dimenziót váltott! :-) Szuper informatív egy workshop volt. Köszönöm!
Köszönjük az információkat Péter!
Sziasztok, jók a vieók, köszi. Milyen csónakot válasszak a dunán? Egy videót megérne egy használt vs új csónak... fa vagy kompozit? 1-200 ezer vagy 1-2 millióért...?
Szuperek vagytok de könyörgöm egy csiptetős májkifont léci léci
Sokat segítene a sorozat élvezeti értékén és befogadhatóságán ha az interjúvoló redukálná a kérdéseit egy-egy egyszerűsített mondatra. Itt legalább az interjúalany nagyon szóhoz sem engedte, de akinek nem ilyen a habitusa, ott aztán szanaszét van kérdezve, teljesen értelmetlenül a film. Sorry!
A parvédő kövezések egyenetlenségeit nyáron nappali is érdemes vallatni?
Szia! Szakasza válogatja. Meg nyilván a kövezés jellege sem mindegy. A mi szakaszunkon napközben balinon kívül nagyon ritkán esik be más nyáron napközben ezeken a helyeken, de nálunk ezeknek a kövezett partoknak a széle zömmel sekély. Akad olyan szakasz viszont a Dunán, ahol hosszan mély a kő mellett végig és a víz tempója sem túlzóan gyors. Ezeken kifejezetten gyakori nyáron nappal is a süllő, és olykor akadnak jobbak is. Viszont a napszak napközben sem mindegy. Én úgy vettem észre, az a jó, ha a kőláb árnyékot kap. Ez vízparttól függően van ahol reggel, van ahol délután. Ha magas fák tarkítják a partot, az tud tolni az árnyékos időszakon.
@@petersztahovits3800 köszönöm
Peti a vízállás kimaradt, hogyan befolyásolja a parti pecát? Érdemes kimenni ilyenkor is, van esély fogásra?
Szia! Pfhu, igazad van, arról is van mit mesélni bőven. Természetesen a vízállás is erősen befolyásoló tényező. Sőt, bizonyos helyek csak adott vízállás mellett működnek jól. Van, amelyiken az alacsony, van amelyiken a normál, és olyan is, ami kizárólag magas vízállás mellett működik, de ez utóbbiak pl olyankor nagyon. Ennek az a magyarázata, hogy azok a helyek, amik normál esetben nem tartanak halat, szinte álló szakaszok. Mégis, van bennük valami egyenetlenség, de a normál vízszint mellett nem forgatják meg a vizet. Áradáskor viszont pont jól forgatnak, s mivel ezek a helyek áradáskor a fő ághoz képest még így is langóbbak, ezeken a pontokon frekventáltabban vannak jelen a ragadozók is. Ilyen pl egy gáton átbukó víz mögötti részi. Vagy egy parton heverő akadó, pl fa, ami magas víznél mint gát funkcionál és szintén forgatja a vizet. Esetleg egy gödrökkel tarkított zátony, ami egyébként szárazon szokott lenni, de egy vízemelkedés során pont annyira lepi a Duna, hogy jó legyen. Szóval igen, vannak opciók ilyenkor, nagy víz idején is, és abszolút érdemes kijárni ;-)
@@petersztahovits3800 köszi a választ. Most épp van is lehetőség a nagy víz vallatására, ezért is kérdeztem. Bár most ahogy láttam kb a part is eltűnt ott ahol jónak tartottam a helyet :)
8jjuuuh