Benjini és az AI - Százszor is újrakezdünk mindent

Egy üres lap köszön vissza rám,
kezemben egy toll némán vigyázzban áll.
Ezernyi gondolat futkos át a fejemben,
amiket nem tudok leírni sehogy sem,
amiket már neked sokszor elmondtam.
Sajnos ezek a szavak sok nyomot benned nem hagytak,
ezért más út nem marad, mint hogy végleg elhagylak,
mindent újrakezdjek és az életben továbbhaladjak.
Válaszúthoz érve most jobbra kell, hogy nézzek,
hátha az életem is jobbra fordul ezzel végre.
Napok, hetek és évek,
így telt el köztünk majdnem egy élet.
Változni képtelen voltam, és ebben te sem voltál kivétel,
nem volt ez más, mint egy rosszul elsült kísérlet.
Emlékszem minden este, ahogy a forró tested
éjszakákon át melegítette fagyos lelkem.
De tudod, én úgy szeretlek téged, mint senki mást,
ezért sem tudtam megírni ezt a vallomást.
Elérkezett a kapcsolatunkban egy újabb állomás, amiben százszor is újrakezdünk mindent, talán.
Ott voltál mellettem, mikor senki más,
szerettél, mikor utált engem mindenki más.
És ha így kellett ennek lennie,
miért is ellenkeznénk ez ellen ennyire?
Meglehet, a hiba nem is bennünk van, talán elrejtve.
De tudod, én úgy szeretlek téged, mint senki mást,
ezért sem tudtam megírni ezt a vallomást.
Elérkezett a kapcsolatunkban egy újabb állomás, amiben százszor is újrakezdünk mindent, talán.
Kezemből a tollat leteszem,
hallom a zárat, éppen hazaérkezel,
és csak köszönetet mondok neked, Istenem,
hogy ő az a lány, akit a sors mellém helyezett.
Mégis egy rossz érzés az, ami most belül engem feszeget,
ismerős helyzet, ami már évekkel ezelőtt megesett.
De tudod, én úgy szeretlek téged, mint senki mást,
ezért sem tudtam megírni ezt a vallomást.
Elérkezett a kapcsolatunkban egy újabb állomás, amiben százszor is újrakezdünk mindent, talán.
Szöveg: Benjini
Zene: AI