Megújult misekönyv. Van változás? - Credo podcast

Ez a tartalom a Támogatóinknak köszönhetően készült. Sok hasonló értékes tartalomért kérünk, támogasd missziónkat a Katolikus.ma/tamogatas oldalon keresztül.
---------------
Pünkösd ünnepével váltózik a római misekönyv! Sokan hallották már, de még nem tapasztalták, sokan hallották és már tapasztalták, ugyanis több éves előkészítés után, számos egyházmegyében bevezetésre került a II. Vatikáni Zsinat határozata szerint megújított, Szent VI. Pál pápa által kihirdetett és Szent II. János Pál pápa által felülvizsgált, kibővített Római misekönyv új magyar nyelvű kiadása.
Sok téves és félinformáció kering a világhálón a szövegről, ugyanakkor fontos lenne, hogy a hívek ne „egyszer csak” hirtelen a Szentmisébe szembesüljenek az új szöveggel. Ezért a Credoban, mely a Katolikus.ma új podcast sorozata, az új misekönyvről beszélgettünk Dr. Kajtár Edvárd atyával, aki a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának Liturgika és Lelkipásztorkodástan Tanszék vezetője.

[@imrebodo9400]

A legutóbbi pápa-látogatás előtt hallottam interneten egy érsektől azt a katekizmusi kijelentést, amely szerint: "Az anyaszentegyház látható feje a római pápa." Ezeket e jól kiötölt frappáns megfogalmazásokat nem mindennap van lehetősége hallani az embernek. Gyermekkoromban hallottam talán utoljára, s azóta volt időm elgondolkodni is egyik-másik kijelentésen.
A Szentírásban arra kapunk ösztönzést, hogy mindent megvizsgáljunk. A fülembe cseng egy előadónak a "minden" szóval kapcsolatos megjegyzése, amely szerint az Isten igéjében a "minden" szó, az valóban mindent jelent. Ezen értsük azt, hogy teljesség, hiánytalanság, nemcsak néhány, nemcsak elvétve, nem csak valamennyi, hanem abszolút értelemben minden.
Létezik a Római levél 12:2-ben egy olyan fajta megvizsgálásra való ösztönzés/felszólítás, amely szerint: "...vizsgáljátok meg, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata. Ebben az esetben a vizsgálódásra való felszólítás úgymond három konkrét dologra irányul, s ez is mint minden, ami a Szentírásban le van írva egy jó dolog.
Isten akaratával kapcsolatosan a Timóteusnak írt első levél második fejezetének a harmadik és negyedik versében találunk konkrét tényeket: "Jó és kedves dolog a mi megtartó Istenünk szemében, aki azt akarja, hogy minden ember idvezüljön és az igazság megismerésére eljusson." (1 Ti 2:3,4) Szándékosan irtam az "idvezüljön" szót. Nemrég hallgattam egy előadást, ahol az "id" előtagról volt szó, amely szerint az "id" az azonosságra vonatkozik. Identitás=azonosság, idióta=nem normális, kelekótya, identitás zavaros, nincs tudatában az önazonosságának. Ebben a szóban benne van a "jota" az a vesszőre emlékeztető írásjel megnevezése is. Idétlen = az idiótának talán a magyar nyelvhez közelebb álló változata, amely tartalmazza a valami nélkül való, tlen (tlan, tlen, talan, telen) utótagot.
Tudott dolog, hogy a földkereksőg összes emberi lénye egyedi és megismételhetetlen, még az egypetéjű ikrek is különböznek egymástól. Amennyiben jól értelmeztem ennek az "id" szócskának a fejtedógetésére irányuló magyarázatokat, legfőképpen az emberiségnek erre az egyediségére vonatkoztatható. Egyébként két egyforma fűszál sincs, falévél sincs, fenyő-tüske, egyáltalán minden élőlény különbözik a másiktól. Ezt is úgy másoktól hallja az ember, s akkor elgondolkodik, s rábólint, hogy tényleg úgy van. A természetben létező nagy változatosság jelzővel illetik ezt a jelenséget.
Ezek szerint az idvezül, mintha a megtalálja az önazonosságát, talán erre vonatkozik. Kis gyermek korunkban a katekizmus alapján emlékezetem szerint úgy tanultuk: üdvözül, vagyis a mennyországba jut. Aztán hallottam egy olyan változatot is, amely szerint: megmentésben részesül.
A Timóteusnak írt első levél az igazság megismerésére hivatkozik, ebben a vonatkozásban összhangban van a szent János evangélium 8. fejezetének 32. versével: "Megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz titeket." (Jn 8:32) "Ha megmaradtok a szavamban, tanítványaim lesztek,..." így kezdi Jézus az igazság megismerésével kapcsolatos kijelentését, és a kijelentés utolsó része az isteni igazság szabaddá tevő jellegére vonatkozik.
A megismeréssel kapcsolatosan egy másik igehely az egyedül igaz Isten és akit ő elküldött, az ők megismerésükre vonatkozik: Az jelenti az örök életet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és a kit elküldtél, a Jézus Krisztust. Ezzel a szentírási szöveggel egyébként az a gondom van, hogy miért nem írja a Szentlelket is?! A Szentlélek nem tartozik hozzá azokhoz a személyekhez, akik a Jézus főpapi imája szerint megismerésre kijelöltek, akiket egy örök életen át lehet megismerni, egy végeérhetetlen időn át. Az idő is egy emberi fogalom, a Jelenések könyve szerint az idő meg fog szűnni.
Egy Krisztus előtti irat is tartalmazza azt az Isten jó, kedves és tökéletes akaratára való felszólításra úgymond a választ, amelyre a Római levél felhívja a figyelmünket: "Megjelentette néked oh ember, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata:Csak az, hogy szeressed az igazságosságot, cselekedd az irgalmasságot és alázatosan járj a te Isteneddel." (Mi 6:8) IGAZSÁG, IRGALMASSÁG, ALÁZAT.
Még van egy igehely, ahol csak Isten és az ő egyszülött Fia van belefoglalva a szövegbe, s a Szentlélek ki van maradva. Most amikor az L után még két X-et teszek, kezdtek ilyen gondjaim lenni. "Úgy szerette Isten a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy mindaz, aki hitet gyakorol ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Isten és az ő egyszülött Fia van belefoglalva ebben a szövegben is, de hol van a Szentlélek? Hát az igaz, hogy magamtól is el tudom gondolni, hogy ha nincs ott, azért nincs ott, mert nem is kell ott lennie. De mégis, ha egy hármas egység, akkor a harmadik miért hiányzik. Talán Dávid Ferenc tudja erre a választ, ugyanis, tudomásom szerint az egyetlen magyar vallásalapító Dávid Ferenc, aki addig gondolkodott, hogy elképzelésem szerint teljesen lebontotta a szent Ágoston sok éves munkáját, olyannyira, hogy kijelentette, hogy egy az Isten. Halvány ismeretem van róla, hogy talán a Déva várába volt bezárva és ott halt hősi halált. Talán eretnek jelzővel volt fémjelezve.
Térjek csak most vissza a "mindent megvizsgáljatok" felszólításra!
"Mindent megvizsgáljatok, ami jó, azt megtartsátok! (1 Te 5:21)
A látható fejjel van a gondom. Tamás is látni akart, sőt tapintani is. Látott is, tapintott is, s ezen túl feddésbe is részesült, ha ezt feddésnek lehet nevezni: "Boldog vagy Tamás, mert láttál, de boldogabbak, akik nem láttak és mégis hisznek.
"Ez a gonosz és parázna nemzedék jelt kíván, de nem adatik neki más jel, mint a Jónás próféta jele." Ezután két vonatkozásban utal Jézus Jónás prófétára. Egyrészt a saját halála jeleként hozza nyilvánosságra: "Amint Jónás három nap és három éjjel volt a cethal gyomrában, úgy lesz az ember Fia is három nap és három éjjel a föld gyomrában." Másrészt az ítélettel hozza Jézus kapcsolatba Jónás prófétát. "Ninive város lakói megtértek a Jónás prófétálására és együtt fogják ítélni ezt a nemzetséget." Talán az a kérdés, hogy melyik nemzetséget is? Anélkül, hogy valakit megkérdeznék, azt a választ tudnám adni, hogy mindegyiket, a Krisztus utániakat is, akik olvassák és hallják Jézus Krisztusnak ezt a próféciáját, és a Krisztus előttieket is.
S ha Jónás próféta került a téma középpontjába, akkor a nagy magyar költő fejedelem is, aki katolikus vallásúnak vallotta magát, a Jónás könyve című költeményében, amely cím egyébként azonos a bibliai könyvvel, egy harmadik nézőpontból is tanulságot von le a Jónás történetéből. Ezt a tanulságot úgy tudnám megfogalmazni, hogy: "Ideje van a szaggatásnak, s ideje a varrásnak, ideje a szólásnak és ideje a beszédnek." (Pr 3:7) Egy örök időkre, egy minden nemzedékre érvényes csattanó az, amit Babits Mihály megfogalmazott: "Vétkesek közt cinkos, aki néma. Az Ezékiel könyve harmadik fejezetében meg van fogalmazva a bűnösök figyelmeztetésével, megintésével kapcsolatos alapelv: (Ez 3:17-19)
El tudom képzelni, hogy Jézus tett olyan kijelentést is, amely szerint: Ez a nemzetség látni akar, ha kell, ha nem, a láthatókra akar tekinteni, pedig megmondtam neki, hogy: Eljön az óra és az most van, amikor az igaz imádók lélekben és igazságban imádják az Atyát. Isten lélek, és akik őt imádják, szükséges, hogy lélekben és igazságban imádják. Az Atya is ilyeneket keres az ő imádóiul." (Jn 4:23,24)
Szeretem ezt a "szükséges" szót. Az igaz imádattal kapcsolatos megfogalmazáson kívül még az újjászületéssel kapcsolatosan is használja Jézus a "szükséges" szót: "Ne csodáld, hogy azt mondtam néked: "Szükség néktek újonnan születnetek." (Jn 3:7)
A harmadik fogalom a botránkozás, ahol a szükség szó bele van fogalmazva a botránkozással kapcsolatos alapelvbe: "Jaj a világnak a botránkozások miatt! Mert szükség, hogy botránkozások essenek? de jaj annak az embernek, aki által a botránkozás esik." (Mt 18:7) Még írás közben is világosodnak meg az írások értelmezései. Csak most figyeltem fel, hogy "jaj a világnak" s továbbá jaj annak az embernek..."
A látással kapcsolatosan még tudok Jézusnak egy olyan kijelentéséről is, amely szerint: "Sokan szerették volna látni, amit ti láttok, de nem látták és hallani amit ti hallotok, de nem hallották...." Azt gondolom ez nem az "anyaszentegyház látható fejére" vonatkozó kijelentése Jézusnak. Ilyenről nincs tudomásom, amely szerint egy látható fejről beszélt volna Jézus, ezzel saját maga ellen beszélt volna.
"Mivelhogy nem a láthatókra nézünk, hanem a láthatatlanokra, mert a láthatók ideig valók, a láthatatlanok pedig örökkévalók." (2 Ko 4:18) Amennyiben nem a láthatókra nézünk, és ezt az a könyv írja, amelyikből a kedves érsek és bíboros urak is olvasnak, akkor miről beszélgetünk. Én nem értem. Egyet olvasunk, s az ellenkezőjét tesszük?! Hol van itt az "anyaszentegyház látható feje? Kinek mondjátok ezt kedves bíboros és bársonyos urak, ti képmutatók, önhülyítők, olyan dolgokkal hülyítitek a népet, amit még magatok sem hisztek, ütitek el magatokat.
Ja' szent Péter, de már mit is kell szent Péterezni, Jupiterezni, ha a láthatatlanokra nézünk, az örökkévalókra nézünk és embert ezek szerint nem bálványozunk!!!