ฝัง
- เผยแพร่เมื่อ 29 ส.ค. 2024
- ▶️ Fotós oldalam: / albertdanifotok
▶️ Instagram: / a.dani0227
▶️ Paypal: paypal.me/Adan...
Logóért köszönet Tóth Attilának:
/ attila.tothgrowald
Régen terveztem ezt is megnézni közelről, most végre sikerült eljutnom ide. Brutális építmény és szinte hallani milyen gigantikus teljesítmény megy át itt.
Szia! Király a videó.
1 kiegészítés: Merevítő oszlop nincsen, hanem FESZÍTŐ oszlop, és TARTÓ oszlop van csak. Amit néztél, az a feszítő oszlop. A kábeleket mindig 2 feszítő oszlop között húzzák ki, és ha esetleg még szükség lenne közéjük oszlopokra, akkor tesznek be közéjük tartó oszlopokat. Azok csak úgy tartják a kábeleket, mint te 2 db bevásárló szatyrot. :) Üdv!
(Végül is aminek vízszintes szigetelői is vannak, azok a FESZÍTŐK, és aminek csak függőleges szigetelői vannak, azok a TARTÓK.)
Ha pedig se nem vízszintes se nem függőleges...akkor...sarok tartó,illetve van még egy variáció 120kV-on szokták deltába rakni a szigetelőket így nyerve egy kis magasságot...
@ Erre gyönyörű példa a Szigetvár - Barcs 120 kV-os vezeték is, amin ráadásul közös oszlopsoros 20 kV-os vezeték is van:
www.google.hu/maps/@45.9843902,17.5161788,3a,65y,269.84h,108.69t/data=!3m6!1e1!3m4!1sxPDDwiq3GuQmyvWhbg-DYg!2e0!7i13312!8i6656?hl=hu
Látom hogy szabolcs megyébe is kimentél egyetlen videó készíteni. Bravo
Jó lett a videó, nem gondoltam volna, hogy ez ilyen bonyolult rendszer.
Király a videód! sok mérnöki tervezés, munka lehetett egy ilyen állomás, oszlopok megípítése, és sok pénzbe is került. Kár hogy ez a egyetlen ilyen állomás hazánkban. Nagyon hosszú távvezetékek mennnek mindenfelé innen, ami a ruszkiktól, nyugat Oroszországból jön a háború miatt üzemel még? Nagyon egységes lehet a vezeték, itt exportálnak.
Szabolcsbakan már megepult az új alallomas már csak addig jön a 750 kv
@@Adani12345 erről még nem halottam, gondolom több 100 milliárd ft-ba került. Gondolom picit ronthatja a szabolcsi látképet, ezért adózhatunk.....hasznosabb dolgokra is költhetnék a közpénzt, bye bye money
@@ArturmotorsportF Még a Szovjetúnió idejében épült. Innen kaptunk energiát. Most visszafelé megy ujrajna irányába a "kraft".
nem az amperek zugnak hanem a koronakisülés hangja hallatszódik..
5:03 Gratulálok nyertél, az a 750kV
Gratulálok a videóhoz!
4:56 ezt pont hogy elfele vitték Tápiószelére
6:00 feszítő/fordító oszlop
Èrtem èn,hogy sisterèkel, de mitől? Ezt már nem a füst hajtja.
juj dani vigyázz, nehogy úgy jár mint mucsi, hogy megbasszon az áram.
A romhányi vonalbejárásnál már megtörtént.
és te is sörrel gyógyítottad?
@@enddav Romhánymsl igen
0:16 bal oldali Martonvásár, jobb oldali Göd
Ezt is visszavették 400kV-ra, szerintem ez már csak egy kacsolóállomás. Kár érte, dolgoztam rajta, nem ma volt.
2020 végén valamikor vették vissza 400 KV-ra, akkor adták át a szabolcsbákai új 750 KV-os trafóállomást, arról is van videóm.
@@Adani12345 OK, kösz! Nem értem, mert a Baltikumban most állunk át 750kV-ra és terjed az UHVDC is, nálatok meg fejlődik vissza? Politika kimarad! 👍
@@Zoli049 Igen EU szerte át kéne állni 750 KV-os rendszer anno Szovjet blokkban is jól működött, sok időzónát át lehet vele fogni, keletről nyugatra és viszont simán át tudták 750 kv-on át tolni az áramot, ha pl. keleten éjszaka volt és kevesebb a fogyasztás a megtermelt áramot át tudták tolni nyugatra, ahol el tudták használni.
De az is igaz, hogy jelenleg ez az egy 750 KV-os nagyon nincs kihasználva és vélhetően jobb 400 kv-on járatni ameddig ez így marad, szocialista nagyipar lekapcsolása óta nem kell már igazán, mikor beüzemelték akkor teljesen ki volt terhelve, azóta épült egy paksi erőmű és a nagyipar leépülése óta már nem kell annyi áram. Éveken át feszmentes is volt a KGST megszűnése után, utána inkább visszakapcsolták, mert a Moldován át Románia felé menő vezetéket pl. pár év alatt több helyen ellopták volt ,ahol az oszlopokat is.
@@Adani12345 Nagyobb távon már az UHVDC bizonyított ezzel a 750kV-al együtt. A kínai 1.200kV-os állomás szereléséhez volt szerencsém. Ezzel foglalkozom, csak nem otthon. 🤐
Azt kérdezném meg, hogy ha a magasfeszültség alá rak valaki egy elemet, akkor azonnal belécsap?
Most találtam rá erre a videóra, 0:17-nél honnan tudod az Szlovákiába megy?? Most meglepődtem
Rá van írva az oszlopra, sokszor, hogy milyen feszültség és honnan hova megy. Amúgy már változott a helyzet, a lévai vezeték be lett forgatva Kerepesre és onnan megy tovább Lévára. A békéscsabai is mikor kiépült közvetlenül ment a Békéscsabai 400 kv-os trafóállomásra, később megépült a szolnoki 400 kv-os új trafóállomás bekötötték oda, és onnan tovább ment Békéscsaba felé.
Újszásziként nem messze vagyok albertirsátol elmegyek lehet oda
@@adammadarasz2987 pusztavacs felé van a trafoallomas nem nehéz észrevenni
Ok, köszi, de ukrán állomáshoz is elmennék egyszer
@@adammadarasz2987 oda én is
Modjuk van az a pènz amièrt szervizelnèm😊
Áramszolgáltató emberei feszültség alatt is tudnak bizonyos javításokat végezni 120 KV-on is, megfelelő védőruhában
@@Adani12345 th-cam.com/users/shortsF5Je-lP5knE?si=638vAWQKtpF4l8Mp
4:05 szerintem az most épül
Ez lesz a tervezett kecskeméti?
Te magad mondod a videóban hogy Albertirsa-Kerepes. Őszintén szólva erről nem is hallottam, csak az Albertirsa-Kecskemét (Mercedes) hálózat terveiről
Az oszlopon lévő táblán volt, de lehet rossz a tábla. Meg minek épülne Kerepes felé vezeték mikor van Göd felé is, onnan meg rövidebb lenne Kerepesig vezetéket húzni, Göd felé megy a szlovákiai drót is, az tudtommal be is van kötve Gödbe.
@@Adani12345 Pár éve Kerepesen is van 400/120-as alállomás. A kétrendszerű Albertirsa - Göd vezeték egyik rendszerét hasították fel és forgatták be Kerepesre, így igen, létezik Albertirsa - Kerepes vezeték is. A másik rendszer pedig továbbra is Albertirsa - Göd.
@@Adani12345 A tábla NEM ROSSZ!!!! A Kerepes alállomás az M0-Gödöllő Kerepestarcsa között van, 400/ 132kV Innen kapja a Gödöllő -Rákoskeresztúr -Kőbánya a megtáplálást a Kerepes alállomás a megvalósuló 400kV-os Budapesti alaphálózati ,,körgyűrű" része, ha a teljes kör valaha az életben elkészül!
Egyébként volt (van) tervben Albertirsa-Kecskemét 400kV is a Mercedes gyárhoz de nem tudom mi lesz belőle elég erős lobbi van hogy ne épüljön meg mert viszonylag közel lenne a lakott területekhez
Olvastam róla, ilyen 50 méterre a háztól viszik úristen mind meghalunk féle tiltakozás van, merthogy rákot okoz. Ugyanez a tévhit megvan mobiltelefon átjátszóknál, rádióállomásoknál is, pedig ha tudnák ,hogy a konyhájukban lévő mikró mellett állva mennyivel erősebb térerőt lehet mérni mint egy 400 kv-os villanypózna vagy egy mobiltelefon átjátszó mellett 2 méterre állva. Kedvencem mikor habzó szájjal követeli a híradóban, hogy ide márpedig ne tegyenek antennát, mert besugároz majd mindent vagy pl. a Zengő-re tervezett Nato radarnál is ez ment, közben lógott a cigi a szájából. Füstöl mint a gyárkémény, iszik mint a kefekötő de egy kis többlet sugárterheléstől fosik.
Kecskemét belterületén mellesleg most is megy nagyfesz, Áfonya utca környékén, az 1-es busz át is megy alatta, mikor ott laktam naponta láttam. Az 220 vagy 120 KV-os lehet, de pár méterre megy a házaktól mindkét oldalt beépítették ott valszeg fordítva volt, alőbb épült oda a vezeték, aztán épült be a környéke. Ahogy pl. itt Bp-n a Rákospatak mentén a 120 kv-os körgyűrűnél, itt se halt ki az emberiség a vezeték miatt de Budafokon is házak között meg felett megy villanyvezeték.
@@Adani12345 Így van. A Halasi út kivezető szakaszánál lép be a lakott területre és keresztülhasít Szeleifalu, Alsószéktó, Petőfiváros nevű városrészeken, egészen a III. Béla körútig. Bár minden bizonnyal a vezeték volt ott előbb, de a város benőtte. Esztétikai szempontból erősen kifogásolható látványt nyújt, ezért célszerű lenne földkábellel kiváltani.
Hasonló helyzet van Szegeden a Töltés utcában is, bár ott a 120 kV-ra épített vezeték 20 kV-on üzemel.
A vezetékkel nem a betegségtől való félelem az egyetlen probléma. Az esztétikát már írtam, de az ennél is nagyobb probléma a zaj: párás időben ciripel, cicereg. 120 kV száraz időben nem vészes, de a 400 kV még szárazon is hallható hangot ad. Nyirkos időben a zajhatás fokozódik, nagyon hangos tud lenni. Még ha nincs benne feszültség, a szél akkor is suhogó, süvítő hangot kelt a sodronyokon és az oszlopokon. Szóval szerintem jogos a tiltakozás.
Már csak azért is, mert szakmai berkekben is igencsak megoszlanak a vélemények a kecskeméti 400 kV-os táppont szükségességét illetően, hiszen bár autógyár és rengeteg egyéb üzem épült, de a teljesítményigény önmagában még mindig nem indokolná. De ha már mindenképpen fejleszteni kell, (mert mondjuk kisírta a Merci) akkor azt a jelenlegi, drága, erőltetett, tanyákon átgázoló vezeték helyett meglévő nyomvonalak minél nagyobb felhasználásával is meg lehetne oldani. Praktikus megoldás lenne a kihasználatlan, végponti Szolnok - Szeged 220 kV-os vezetéket meglévő nyomvonalon 400 kV-ra átépíteni, majd felhasítani és beforgatni Kecskemétre. Így mindössze 15 km új nyomvonallal megoldható lett volna Kecskemét 400 kV-os ellátása az albertirsai irány 50 km nyomvonalhossza helyett. Ütemezetten is lehetett volna, pl első körben 220/120 kV-os trafókkal, majd a Szolnok - Szeged 220 kV-os vezeték ütemes átépítése után 400 kV-on üzembe venni.
Ez a ceglédi vezetéképítés csak arra volt jó, hogy precedenst teremtsen és a jövőben jóval nehezebb legyen új nyomvonalat engedélyeztetni. Közcélút még úgy-ahogy, de például egy nagyobb naperőmű magánvezetékét jelenleg szinte lehetetlen engedélyeztetni, ebbe a problémába többször is belefutottunk.
Mezőtúr előtt van egy tanya, ahol konkrétan a ház felett megy a 400 KV-os vezeték 1989 óta ott van, és nincs vele semmi baj.
goo.gl/maps/X8rgcc2eHokHeZ857
@@Adani12345 Azon kívül, hogy jogszabályt sért és életveszélyes, tényleg semmi baj.
net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1300002.NGM
Az itt leírt távolságok egészen biztosan nincsenek betartva. Bár azért hozzá kell tenni, hogy 1989-ben még nem létezett ez a jogszabály és kb. arra húzták a vezetéket amerre jól esett. Ami az életveszélyt illeti, egy 1FN zárlat vagy egy villámcsapás miatt veszélyes feszültségkülönbség alakulhat ki az oszlop tövében. Ehhez nem is kell, hogy az adott oszlopon legyen zárlat illetve oda csapjon a villám, mert a védővezető távolabbról is elhozza a feszültséget.
A mai szabályok szerint vezeték alá nem szabad építkezni illetve nem húzható vezeték a ház felett.
Cegléden nem a házak felett tervezik húzni, hanem azoktól minimum 50-60 méterre, ami ugyan több, mint a 28 méteres biztonsági övezet, de nagyon közelinek mondható.
A 750KV-os rendszer a határig megvan és anyagi védelmi okok miatt van feszültség alá helyezve ( maximum ha elindul a Debreceni BMW gyár akkor lesz neki újra kulcsszerepe...erre van jelek már mert a leendő BMW gyár mellett megy el a távvezeték és ott az autópályáról látszik, hogy folyamatosan csinálnak ezt-azt ).
A nyomvonal határon túli része - Ukrajnában - már az oszlopok sincsenek már meg...
Ezen a nagyfeszültségű nyomvonalon kaptuk a sok Ampert és kraftot a Szovjetunióból annó, az Oroszoknál van 2MV-os rendszer és a modern Kínai elektromos nagyfeszültségű rendszerben ha jól tudom akkor van 4MV-os rendszer is, a nagy távolságok miatt ( ne legyen annyira nagy a veszteség ).
Kíváncsi vagyok, hogyha Paks 2 nem jönne össze és Szél illetve Napelemes rendszer esetében itthon is lenne külön HVDC rendszer, Indiában már működik ( ABB az egyik fő fejlesztője ).
Ez a vezeték végig megvan és üzemel is, jön is rajta import áram, igaz már csak töredéke annak, ami egykor, tizede sem jön már, nincs kihasználva, főleg ,hogy Munkács felé van 220 kv-os kapcsolat is. Az ukrán elosztótól, amihez csatlakozik, indult ki több irányba vezeték, Oroszországba főleg, nagy hálózat volt 750 KV-ból arrafelé arra pl. alkalmas volt, amire az európai 400 KV nem, hogy keletről nyugatra és viszont át lehetett tolni az áramot hiszen Oroszországban több időzóna is van, így pl. mikor keleten sötét volt és több áram fogyott átlökték ezeken a nyugati többletet és viszont. Csernobil is pl. ameddig ment a 750 kv-osra dobta fel a kraftot. Egy vezeték ment Moldován át romániába is a Duna delta környékén van egy nagy trafóállomás kb. akkora mint Albertirsa nálunk, nem jut a neve eszembe, de az a román Albertirsa. Azt a vezetéket lopták el a Román-Moldáv határtól, végig lehet követni a Google mapsen is, A moldáv határig megvan sőt üzemel most is 400 KV-on az ukrán és moldáv részen sok helyen már az oszlopok sincsenek meg.
1992-ben mikor a KGST felbomlott minden határon átmenő vezetéket lekapcsoltak feszmentes állapotban volt évekig. Aztán miután a Romániait szinte teljesen ellopták visszakapcsolták a magyart, sokáig teljesítmény nem is volt rajta csak villanypásztorként üzemelt. Street viewen is ha kitartóan keresel lehet találni képeket a hiányzóoszlopkról meg az oszlopokról lógó vezeték darabokkal
Találtam is pár linket:
www.google.com/maps/@47.7912692,31.2179218,3a,64.3y,230.49h,98.47t/data=!3m7!1e1!3m5!1sxdSmXbhtXjvCEHU0CWvYdA!2e0!6shttps:%2F%2Fstreetviewpixels-pa.googleapis.com%2Fv1%2Fthumbnail%3Fpanoid%3DxdSmXbhtXjvCEHU0CWvYdA%26cb_client%3Dmaps_sv.tactile.gps%26w%3D203%26h%3D100%26yaw%3D129.43025%26pitch%3D0%26thumbfov%3D100!7i13312!8i6656?hl=en
Itt pl. látszik az ellopott vezeték
en.wikipedia.org/wiki/Vetrino%E2%80%93Isaccea%E2%80%93Yuzhnoukrainsk_powerline
Ez meg az angol wikipédia szócikke van a magyar szakaszról is ott írják, hogy 1993 és 2002 között volt feszmentes, addig lopták el a román szakaszt is
@@Adani12345 Én úgy tudtam, hogy az EU csatlakozás után szét lett szedve az egész.
A Kapolyi László volt ennek a nyomvonalnak az üzleti kiskirálya ( árampápa volt egy időben a beceneve ), nagyot szakított rajta pénzügyileg a rendszerváltás ( KGST összeomlás ) után.
@@JegesCaverMedve nemrég épült meg Szabolcsbáka mellett egy új 750 kv os trafó állomás addig lett / lesz majd 750 kv a maradék szakasz 400 kv on üzemel majd tovább vagy már at is van állítva
@@Adani12345 köszönöm szépen a válaszokat, folyamatosan tanul az ember 🙂.
Sokan nem is tudják, de az MVM Net országos optikai gerinchálózata is ezeken az oszlopokon mennek. Itt megtalálható a térkép is: www.mvmnet.hu/download/MVM-NET-halozat.pdf
Kiszúrtam egy furcsaságot: Baja és Szekszárd között is ábrázol összeköttetést, holott a két város között nem húzódik nagyfeszültségű távvezeték, de még középfeszültségű sem, amin optikai kábel mehetne.
@@djmiki87 Légy erős! Nem csak oszlopokon viszik az optikai vezetékeket! Ezek az optikai hálózatok pl nagyfeszültségű kábelek alatt is mint kísérő vezeték azaz kísérő kábel néven jelen van...sőt gáz és kőolaj vezetékek alá is becsempészik szerintem.... nem éppen publikus mit merre hogyan visznek! Stratégiai fontosságú okai vannak! Remélem érthető miért stratégiai! PL még az "Átkosban BÉCS és Budapest között egy gerinc optikai vezeték ment Budafok Háros felé a járdában ...még önálló villanyszerelőin mondta a tanár amikor a vezeték jogról tanultunk,meg k.l.f. ügyintézés,terület foglalás stb. mi miért és mennyire fontos és a közmű egyeztetés egyes pl járda bontásnál! Akkor ott egyik példa beszédébe mondott hogy vagy Ő vagy közvetlen kollégája közmű egyeztetett a Posta által jóváhagyott terven géppel kiástak egy gödröt mert ott szabad mehet! És telibe kapták Budapest Bécs Telefon vonalat! Nem kis botrány kerekedett belőle...jó negyed óra alatt a nemzet biztonság is kiért kutakodni,ki mi okból dolgozott ott!Tehát az optikai kábelek igen fontosak...Főleg Ma az Internet világában! Ja kedves videó feltöltő a 750/400kV transzformátort is lencse végre kapta! Ott volt az a videón! Csak nem ismerte fel! Ja Fázisonkénti blokkokban van a transzformáció!!!
@@65Gabesz Időközben meglett a válasz, csak nem néztem vissza ide: a vasút mellett is van optikai kábel fektetve, a szóban forgó két város között valószínűleg azt ábrázolja. Errefelé, villamosítatlan vonalakról lévén szó, a vasúttal párhuzamosan halad. Villamosított vonalak esetén általában a felsővezeték tartó oszlopokon szokott haladni.
Használaton kívüli gáz- és vízvezetékekbe is szoktak behúzni optikát. Anno az M6-os építésénél egy ilyet vágtak el valahol Paks körül.
@@djmiki87 Mikor a SZIE-n dolgoztam Gödöllőn egy nyári nap azért volt 1 napos áramszünet a kampuszon, mert építkezés közben a munkagép elvágott egy nagyfesz betáp kábelt a föld alatt. Néha a közmű térképek nem pontosak, főleg régiek, mikor még papíron vezették és/vagy digitalizálás közben rosszul jegyezték be. Elvileg a föld alatti villanyvezetéket kötelező egy sor téglával is lefedni, de ez se mindig valósult meg, a sor tégla lenne az utolsó védvonal, hogy ha ilyet talál a föld alatt a munkagép vagy csákányozó brazil gépsor akkor tudják, hogy mire kell számítani.
@@Adani12345 Már nem kötelező a védőtéglázás, ezért annak rendje-módja szerint elhagyják.
Kábeljelző szalag, még lejjebb műanyag kábelfedlap lenne az elvárt rétegrend, de még a műanyag kábelfedlapot is sok esetben elspórolják. A kábeleket sem úgy fektetik, ahogy a nagykönyvben meg van írva, hanem bőven eltérnek a szabványtól. Homokágyat például egyáltalán nem készítenek, csak nagyjából 100-ból egyszer, akkor is azért, mert a megrendelő kifejezetten előírja. Védőcső használatával is rendszeresen spórolnak, a tervben kiírt KPE helyett sokszor PVC-KG, rosszabb esetben sima gégecső kerül be.
Jópár éve a gödöllői kampuszon jártam felmérni a hálózatot, mert napelemes rendszert terveztünk oda. 20 kV-on két vagy három irányú betápjuk van. Egyen vételeznek, egy a HÉV felől jön tartalék, meg azt hiszem még van egy tartalék. Ez még a közcélú rész. Aztán van egy KÖF átadás egy mérőcellával, majd egy újabb tokozott kapcsoló a belső hálózathoz. Azt hiszem négy transzformátorállomás van, zömmel épületek aljában, de a Gépmúzeum mellett egy kompakt betonházas állomást telepítettek. Vegyes összetételű kábelekből körhálózat van kialakítva a területen. valószínűleg ezek közül sérült valami és nem volt a helyszínen szakszemélyzet, így nem tudták hamar behatárolni a hibát. Vagy behatárolták, de nem lehetett átkapcsolni, mert mintha olyan derengene, hogy a körhálózat elemei közül nem minden kábelszakasz üzemképes.
Kész röhej, mi magyarok azt mondjuk magunkról hogy miénk a legnagyobb feszültségszint (750kV) Erre Kazahsztánban találok a google mapsen egy 1150KV-vonalat.... Amúgy ez a 750 kv os vonal is tönkre lett téve, több helyen beforgatták (Szabolcsbákaiként inkább nem részletezem, itt van tőlem az új trafóállomas kb 2-4 száz méterre) az 1150 es vonal oszlopai sokkal vagányabbak mint ezek! Ez ahoz képest babajáték.
Pontosan hol van a bákai állomás, mert Google Mapsen se szúrtam ki.
Amúgy igen hülyeség az Eu részéről ,hogy nem a 750 KV-osat szorgalmazta, anno a szovjet területen jól bevált nagy teljesítmény mehet rajta és simán megoldották ,hogy pl. keletről nyugatra vagy vissza áttolták a többlet áramot, keleten már világos volt ,nem kellett annyi áram nyugatabbra sötétedett már vagy fordítva ott nőtt a fogyasztás simán átlökték az áramot pl. Kijevből Vlagyivosztokba
@@Adani12345 Szabolcsbáka, és Gemzse faluk között leteszed a street wiev-ba, kb félúton a két falu közt ott van egy hatalmas 2019-ben épült állomás, egy nagy vasoszloppal az út felé, van egy András nevű szomszédom, ő rajong az ilyen állomásokért, inkább el sem mondom hogy már az ukrán (zapad) állomásál is volt egyszer.
Azt elfelejtettem oda írni az előző kommentbe hogy munkásként én is résztvettem az oszlopok festésében is. Természetesen biztosító kötéllel, 50 méter magasan lenni jó
@@Adani12345 Na, sikerült megtalálnod??
hamár megtaláltad jobban körbevideózhattad volna
Pár évvel később ismét arra jártam és akkor is videóztam, még az utolsó időkben mikor még 750 KV volt. Most már sima 400 KV-os elosztó állomás
Tanpályát kihagytad
Az merre van?
Kb ahogy odaész a trafóállomáshoz van 3 nagyon magas és érdekes alakú oszlop, egymáshoz nagyon közel, ezeket négy éve állították fel tanpályának
goo.gl/maps/FU3dFb3fLK8EDV4P6
ÉS tényleg, ez lehetett az, fel se tűnt a sok oszlop között