Csordás András: A kvantummechanika hőskora (Atomcsill, 2024.02.22.)
ฝัง
- เผยแพร่เมื่อ 29 ก.พ. 2024
- Előadó: Csordás András (ELTE TTK, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék)
Cím: A kvantummechanika hőskora
Időpont: 2024.02.22.
Kivonat: A 19. század végére úgy tűnt, hogy a fizika nagy kérdéseit megoldották. Már csak néhány aprónak tűnő probléma várt magyarázatra. Az egyik ilyen probléma volt a spektroszkópokban a színképekvonalak fellépte. A problémák azonban sokasodtak, és újabb és újabb jelenségek váltak ismertté és megmagyarázandóvá, amelyek kutatása elvezetett egy új fizikai ág, a kvantummechanika kialakulásához. Az elméleti eredmények is sok-sok átalakuláson mentek át, míg a kísérletekkel egyező eredményeket jósoltak. Az egyik legtipikusabb példa Bohr elmélete a hidrogén színképvonalainak megmagyarázására. Ma már tudjuk, hogy ez az elmélet, bár helyes eredményt ad, mégsem teljesen jó. Más atomokra már csak közelítőleg igaz.
Az előadás csokorba szedi a kvantummechanika történetének néhány nevezetes problémáját, amelyek elvezettek a kvantummechanika elméleti formalizmusának helyes megalkotásához is.
További információ: atomcsill.elte.hu/NEW/events/a... - วิทยาศาสตร์และเทคโนโลยี
Szép gesztus volt megemlékezni Györgyi Gézáról, nyugodjon békében. Az előadás remek volt.
Remek előadás, pompás előadó! Köszönjük, várjuk a következő előadását.
A (saját maga szerint) mindenhez értő, kzs nevű notórius hozzászólónk legutóbbi szösszenetében felteszi a Nagy Kérdést:
"milyen lassan kell menjen az elektron, hogy kulcslyuk méretű réseken interferencia legyen?
(A hullámhossz a haladási irányban van, a rés mérete pedig merőben merőleges rá. Nem baj?)"
Hát nem baj. A kérdésről az a régi vicc jut az eszembe, mely szerint a villamos az x tengely irányában kosszú, az y tengely irányában pedig sárga...
A elektromágneses hullámok terjedését és diffrakcióját Kirchhoff már az 1870-es években részletesen tárgyalta, egyebek közt a résen történő elhajlás pontos matematikai leírását is megadta. Azóta evidencia, hogy az elhajlási jelenségeket a hullámhossz és a rés szélességének aránya határozza meg, ugyanis a diffrakciós integrálokban e két mennyiség hányadosa lép fel.
Ezek az ismeretek minden fizikai tankönyvben benne vannak, a pontos képletekkel együtt, egyebek közt a villamosmérnököknek tanított Simonyi-féle elektrodinamika könyvekben is. Hozzászólónk, aki saját bevallása szerint villamosmérnök, bizonyára vizsgázott ebből az anyagból. De úgy látszik, nagyon elfelejtette, különben nem tenne fel ilyen kérdést.
A kérdés pedig ("milyen lassan kell menjen az elektron...") egyszerű behelyettesítéssel megválaszolható de Broglie közismert képlete alapján (amely éppen tavaly volt száz éves).
Kérdezőnket azonban nem a válasz érdekli, hanem egyszerűen bele akar kötni az előadásba, azt demonstrálandó, hogy ő mindent jobban tud az előadónál.
De csak az derül ki (szokás szerint), hogy ezt is rosszabbul tudja.
dgy
moderátor
Lebilincselő volt az előadás, nem tudtam abbahagyni ! (szerencsére nem volt kötelező szünet…)
Középiskolában deriválás :D lassan 18 éve érettségiztem és akkor azt mondták hogy fiam majd megtanulod az egyetemen :D
T.Tanár úr!
Elnézést kérdésemért,de szerintem a legtöbb laikus fizika iránt érdeklödő ember ezen elmélkedik a legtöbbet:
-A téridő,ha tágul akkor feltételezem,hogy annak van valamilyen anyaga, sebesége,energiája, valami ami tágulni tud egyáltalán.
A tömeg a nyugvó anyag energiája?
Akkor kvantum szinten miből épűl fel a téridő és mi közvetiti és mi ad neki a gyorsuláshoz energiát.
Az energia anyagot hozhat létre az anyag meg energiává alakulhat.
A téridő anyag vagy energia?
Vagy relatíve mi"a nyavaja"?
Nem engem kérdezett az igaz és kicsit hosszúra sikerült , de talán segíthet a kérdést eleve átfogalmazni annak az infónak tudatában , hogy: - 1, A fény is anyag , plusz mindent , ami elektromágneses sugárzás , az mind -mind fény .., tehát a teljes spektrum, a rádióhullámoktól - a micro hullámok , -az infra - a látható hullámok szűk kis sávja is , - az ibolyán túli - a Röntgen - és Gamma sugárzásig .. Tehát mindet fénynek nevezhetünk és minden fény , az ANYAG !
Vagyis nem úgy van , hogy a fény anyagot kelt , hanem az anyag egy másik formában jelenik meg .. EZ BIZTOS . (Jelenlegi fizikai ismeretek szerint legalábbis biztos .)
De a tér is anyag . Lehet , hogy nehéz elképzelni , de a TÉR , A FÉNY , amit energiának is lehet nevezni , de ugye elektromágneses hullám , ugyanakkor Anyag !
Valójában csak az anyag megjelenési formáiról lehet beszélni , tehát nem "keletkezik" az anyag a fotonokból , hanem ÁTALAKUL AZ ANYAG AZ EGYIK MEGJELENÉSI FORMÁJÁBÓL A MÁSIKBA .. Vagy ahogy a fény is "keletkezik" , az is az anyag egyik megjelenési formája . A tér is anyag ( részben mert ugye hullámzik ) .. A tér is egy megjelenési formája az anyagnak .. Igazából szinte bármi - bármivé átalakulhat .., és visszaalakulhat - végül úgyis anyag marad .
Ennyit "dióhéjban " , remélem segít másként látni .! Kérdés biztosan marad , de hátha segít a kérdésekben ez a pár egyszerű infó ..!
Röviden nem is lehet válaszolni .., mert egyre több kérdés vetődhet fel .., akár egy egész életre való , milliónyi kérdés vetődhet fel ..
Rengetegre választ lehet kapni egy teljesen egyszerűen hozzáférhető , interneten is megtalálható ATOMCSILL sorozat minden egyes részének MEG-ÉRTÉSÉVEL., ami nem hogy nem nehéz , de egyenesen élvezetes is lehet , ha tényleg "értő figyelemmel' követjük , mert minden egyes szó fontos , amit Dávid Gyula olyan lelkesen és telve szeretettel adta át az értőknek és amatőr kíváncsi érdeklődőknek egyaránt ..! Mindet érdemes lehet megnézni , mert akárcsak egy elejtett szó is , vagy kifejezés is helyretehet addig nem teljesen értett ismeretanyagot .!!
Tisztelettel .: P.R . Szegedről .
1/ A fény - általában az elektromágneses mező - az anyag egyik fajtája. Rendelkezik az anyag minden attributumával: van energiája, impulzusa, perdülete, ezért képes görbíteni a téridőt. Egyszerűbben szólva gravitál. Másrészt az anyag - és benne a fény-jellegű anyag - lehetséges mozgását meghatározza a téridő.
2/ Maga téridő viszont nem anyag. Nem rendelkezik az anyag attributumaival: nincs energiája, impulzusa stb.
A "téridő" fogalom tulajdonképpen az anyag mozgási lehetőségeinek összefoglaló rövidítése.
3/ A tömeg a nyugvó anyag energiája. Lásd "A tömeg eredete és a Higgs-mező" című előadást, ahol erről részletesen beszéltem.
4/ Az anyag nem alakulhat energiává és az energia sem "hoz létre" anyagot. Az energia nem az anyag ellentéte, hanem egyik tulajdonsága (egyik a tíz közül, amely a téridő görbítéséhez hozzájárul).
5/ Javaslom az ilyen jellegű kérdéseket az e témához kapcsolódó Atomcsill-előadások kommentjei között feltenni, ugyanis nem nagyon kapcsolódnak jelen előadás témájához, a kvantummechanika történetéhez.
dgy
Nehéz eldönteni kinek szólt ez az előadás.
Az érdeklődőknek .!😊
@@robertpopradi5020 csak azért mert középsikolában biztos nem tanultam a vákuum permittivitásáról a Coulomb állandóban.01:18:08 nál pedig tökéletesen elvesztem (azt éreztem hogy egy függvénytáblázattal kellett volna leülnöm hogy megfejtsem
Az elején kiderült 😊