Csordás András: A kvantummechanika hőskora (Atomcsill, 2024.02.22.)

แชร์
ฝัง
  • เผยแพร่เมื่อ 15 พ.ย. 2024

ความคิดเห็น • 14

  • @Andor600
    @Andor600 8 หลายเดือนก่อน +8

    Remek előadás, pompás előadó! Köszönjük, várjuk a következő előadását.

  • @matevigh8418
    @matevigh8418 8 หลายเดือนก่อน +11

    Szép gesztus volt megemlékezni Györgyi Gézáról, nyugodjon békében. Az előadás remek volt.

  • @kt3fazis
    @kt3fazis 8 หลายเดือนก่อน +3

    Lebilincselő volt az előadás, nem tudtam abbahagyni ! (szerencsére nem volt kötelező szünet…)

  • @zsoltbocsi7546
    @zsoltbocsi7546 8 หลายเดือนก่อน +5

    Középiskolában deriválás :D lassan 18 éve érettségiztem és akkor azt mondták hogy fiam majd megtanulod az egyetemen :D

  • @dgy137
    @dgy137 8 หลายเดือนก่อน +16

    A (saját maga szerint) mindenhez értő, kzs nevű notórius hozzászólónk legutóbbi szösszenetében felteszi a Nagy Kérdést:
    "milyen lassan kell menjen az elektron, hogy kulcslyuk méretű réseken interferencia legyen?
    (A hullámhossz a haladási irányban van, a rés mérete pedig merőben merőleges rá. Nem baj?)"
    Hát nem baj. A kérdésről az a régi vicc jut az eszembe, mely szerint a villamos az x tengely irányában kosszú, az y tengely irányában pedig sárga...
    A elektromágneses hullámok terjedését és diffrakcióját Kirchhoff már az 1870-es években részletesen tárgyalta, egyebek közt a résen történő elhajlás pontos matematikai leírását is megadta. Azóta evidencia, hogy az elhajlási jelenségeket a hullámhossz és a rés szélességének aránya határozza meg, ugyanis a diffrakciós integrálokban e két mennyiség hányadosa lép fel.
    Ezek az ismeretek minden fizikai tankönyvben benne vannak, a pontos képletekkel együtt, egyebek közt a villamosmérnököknek tanított Simonyi-féle elektrodinamika könyvekben is. Hozzászólónk, aki saját bevallása szerint villamosmérnök, bizonyára vizsgázott ebből az anyagból. De úgy látszik, nagyon elfelejtette, különben nem tenne fel ilyen kérdést.
    A kérdés pedig ("milyen lassan kell menjen az elektron...") egyszerű behelyettesítéssel megválaszolható de Broglie közismert képlete alapján (amely éppen tavaly volt száz éves).
    Kérdezőnket azonban nem a válasz érdekli, hanem egyszerűen bele akar kötni az előadásba, azt demonstrálandó, hogy ő mindent jobban tud az előadónál.
    De csak az derül ki (szokás szerint), hogy ezt is rosszabbul tudja.
    dgy
    moderátor

  • @HenrikAnonim
    @HenrikAnonim 8 หลายเดือนก่อน +1

    T.Tanár úr!
    Elnézést kérdésemért,de szerintem a legtöbb laikus fizika iránt érdeklödő ember ezen elmélkedik a legtöbbet:
    -A téridő,ha tágul akkor feltételezem,hogy annak van valamilyen anyaga, sebesége,energiája, valami ami tágulni tud egyáltalán.
    A tömeg a nyugvó anyag energiája?
    Akkor kvantum szinten miből épűl fel a téridő és mi közvetiti és mi ad neki a gyorsuláshoz energiát.
    Az energia anyagot hozhat létre az anyag meg energiává alakulhat.
    A téridő anyag vagy energia?
    Vagy relatíve mi"a nyavaja"?

    • @robertpopradi5020
      @robertpopradi5020 8 หลายเดือนก่อน +3

      Nem engem kérdezett az igaz és kicsit hosszúra sikerült , de talán segíthet a kérdést eleve átfogalmazni annak az infónak tudatában , hogy: - 1, A fény is anyag , plusz mindent , ami elektromágneses sugárzás , az mind -mind fény .., tehát a teljes spektrum, a rádióhullámoktól - a micro hullámok , -az infra - a látható hullámok szűk kis sávja is , - az ibolyán túli - a Röntgen - és Gamma sugárzásig .. Tehát mindet fénynek nevezhetünk és minden fény , az ANYAG !
      Vagyis nem úgy van , hogy a fény anyagot kelt , hanem az anyag egy másik formában jelenik meg .. EZ BIZTOS . (Jelenlegi fizikai ismeretek szerint legalábbis biztos .)
      De a tér is anyag . Lehet , hogy nehéz elképzelni , de a TÉR , A FÉNY , amit energiának is lehet nevezni , de ugye elektromágneses hullám , ugyanakkor Anyag !
      Valójában csak az anyag megjelenési formáiról lehet beszélni , tehát nem "keletkezik" az anyag a fotonokból , hanem ÁTALAKUL AZ ANYAG AZ EGYIK MEGJELENÉSI FORMÁJÁBÓL A MÁSIKBA .. Vagy ahogy a fény is "keletkezik" , az is az anyag egyik megjelenési formája . A tér is anyag ( részben mert ugye hullámzik ) .. A tér is egy megjelenési formája az anyagnak .. Igazából szinte bármi - bármivé átalakulhat .., és visszaalakulhat - végül úgyis anyag marad .
      Ennyit "dióhéjban " , remélem segít másként látni .! Kérdés biztosan marad , de hátha segít a kérdésekben ez a pár egyszerű infó ..!
      Röviden nem is lehet válaszolni .., mert egyre több kérdés vetődhet fel .., akár egy egész életre való , milliónyi kérdés vetődhet fel ..
      Rengetegre választ lehet kapni egy teljesen egyszerűen hozzáférhető , interneten is megtalálható ATOMCSILL sorozat minden egyes részének MEG-ÉRTÉSÉVEL., ami nem hogy nem nehéz , de egyenesen élvezetes is lehet , ha tényleg "értő figyelemmel' követjük , mert minden egyes szó fontos , amit Dávid Gyula olyan lelkesen és telve szeretettel adta át az értőknek és amatőr kíváncsi érdeklődőknek egyaránt ..! Mindet érdemes lehet megnézni , mert akárcsak egy elejtett szó is , vagy kifejezés is helyretehet addig nem teljesen értett ismeretanyagot .!!
      Tisztelettel .: P.R . Szegedről .

    • @dgy137
      @dgy137 8 หลายเดือนก่อน +4

      1/ A fény - általában az elektromágneses mező - az anyag egyik fajtája. Rendelkezik az anyag minden attributumával: van energiája, impulzusa, perdülete, ezért képes görbíteni a téridőt. Egyszerűbben szólva gravitál. Másrészt az anyag - és benne a fény-jellegű anyag - lehetséges mozgását meghatározza a téridő.
      2/ Maga téridő viszont nem anyag. Nem rendelkezik az anyag attributumaival: nincs energiája, impulzusa stb.
      A "téridő" fogalom tulajdonképpen az anyag mozgási lehetőségeinek összefoglaló rövidítése.
      3/ A tömeg a nyugvó anyag energiája. Lásd "A tömeg eredete és a Higgs-mező" című előadást, ahol erről részletesen beszéltem.
      4/ Az anyag nem alakulhat energiává és az energia sem "hoz létre" anyagot. Az energia nem az anyag ellentéte, hanem egyik tulajdonsága (egyik a tíz közül, amely a téridő görbítéséhez hozzájárul).
      5/ Javaslom az ilyen jellegű kérdéseket az e témához kapcsolódó Atomcsill-előadások kommentjei között feltenni, ugyanis nem nagyon kapcsolódnak jelen előadás témájához, a kvantummechanika történetéhez.
      dgy

  • @gabor96able
    @gabor96able 6 หลายเดือนก่อน

  • @zsoltbocsi7546
    @zsoltbocsi7546 8 หลายเดือนก่อน +2

    Nehéz eldönteni kinek szólt ez az előadás.

    • @robertpopradi5020
      @robertpopradi5020 8 หลายเดือนก่อน +5

      Az érdeklődőknek .!😊

    • @zsoltbocsi7546
      @zsoltbocsi7546 8 หลายเดือนก่อน +1

      @@robertpopradi5020 csak azért mert középsikolában biztos nem tanultam a vákuum permittivitásáról a Coulomb állandóban.01:18:08 nál pedig tökéletesen elvesztem (azt éreztem hogy egy függvénytáblázattal kellett volna leülnöm hogy megfejtsem

    • @kovacsimre4870
      @kovacsimre4870 7 หลายเดือนก่อน

      Az elején kiderült 😊

    • @kovacsimre4870
      @kovacsimre4870 2 หลายเดือนก่อน

      Ezek szerint nem neked😂