Hát, tapasztalatom nem igazán, de hátha ez segít. 1. Az oldatot először leszűrtem volna, maga a réz-szulfát pentahidrát sötétkék színű, a ti Szilárd anyagotok pedig egy kicsit zöldes volt, és lehet egy kis homok is volt benne, bár egy másik felvételen már szép kék volt az oldat, de azért elbírt volna egy szűrést. 2. A kagyló azért volt rossz választás ebből a szempontból, mivel a kagyló nagyrészt CaCO3 az pedig előszeretettel reagál a CH3COOH-val (ecetsav) a keletkező CO2 pedig lehet megrongálhatta a réz bevonatot. 3. Minél töményebb az oldat annál jobban működik, mondjuk ránézésre ez nem volt probléma nálatok. +1. A folyamat egyébként megvalósítható, elektromos áram nélkül is, ha fém eszközöket szeretnétek bevonni. Vasból készült eszközökkel nagyon jól működik, és elég gyorsan. Cu2+ + Fe →Cu + Fe2+ Legyen olyan fémből az adott tárgy aminek elektronegativitása kisebb a rézénél. A folyamatot pedig a Réz-szulfát oldat koncentrációjának változtatásával és a bevonandó eszköz, az oldattal való érintkezésének idejével lehet szabályozni. A réz egyébként nehéz fém, és sói mérgezőek, kicsapódik tőle a fehérje, stb...szóval csak óvatosan.
Atyaég, ha ilyen barátom lett volna, mint Te középiskolában, talán értettem is volna valamit a kémiából - vagy pont nem, lehet, csak barátom nem volt xD
Nekünk egyik táborban volt egy hasonló kísérletünk, ha jól emlékszem, akkor többféle fémet akartunk másikféle fémre rárakni, és mi egy laposelemet használtunk hozzá. Az érmére szépen rá is került (ha jól emlékszem réz, de nem vagyok biztos benne) fémréteg. Nagyon örülök, hogy ebből készítettetek videót :D
Üdv! Akkusavat lehet venni autós boltban. A rézrúd a kés pengéje és nyele közti rögzítést teszi lehetővé. Mindkettőt ki kell fúrni, a lyuknál kicsit hosszabb rézrudat levágni és kalapáccsal addig ütni, amíg belesimul a nyélba. A kagylóban található kálcium-karbonát reakcióba lép az ecettel és CO2 fejlődik, ezért habzik.
Vasat a legegyszerűbb rézzel bevonni. A sima rézgálic oldatban a CuSO4( réz-szulfát) található meg . A vas viszont vonzóbb az SO4-nek így FeSO4(vas-szúlfát) keletkezik . Ennek a folyamatnak az eredménye hogy a vasra rézréteg rakódik.
E-bay-en 10 dollár körül, vagy akár az alatt lehet kapni állítható tápokat. Lehet, hogy nem annyira precízek, mint egy rendes labortáp, de annál sokkal jobb, mint az általatok használt túlokosított töltő. Egyetlen szépséghibájuk, hogy azok, amelyeknek áramgenerátor üzemmódjuk is van, mind kisfeszültségű (tipikusan 5-40V) betápról üzemelnek, így megtáplálásukhoz kell egy külön egység (ilyen viszont szinte minden háztartásban akad: számítógép, vagy laptop táp, autó akku, vagy annak töltője tökéletesen megfelel). Másik opció, hogy hálózatról működő, csak feszültséggenerátor üzemű állítható tápot választotok és mivel a feszültség és az áramerősség kéz a kézben járnak, előbbi állításával lehet az utóbbit szabályozni. AC/DC feszültséggenerátor: www.ebay.com/itm/AC-DC-Converter-110V-220V-230V-to-5V-12V-24V-Switching-Power-Module-Dual-Output/324163680866 DC/DC feszültség- és áramgenerátor: www.ebay.com/itm/DC-DC-Step-Up-Down-Boost-Buck-Voltage-Converter-Module-CC-CV-5-40V-to-1-2-35V-9A/274338461387 www.ebay.com/itm/DC-DC-Wandler-20A-300W-Step-down-Boost-Power-Charger-Adjustable/283969284672
Szerintem az ecetsav kezdte el oldani a kagylókat... ugye a Ca-tartalom miatt... hidrogén gáz képződhet belőle. Illetve a Ca a forró vízzel is képes reagálni... ez is lehetett az oka. Nagyon jópofa video!😊
Az a legviccesebb ebben hogy ha nagyon bele akartok ásni a témába ki lehet számolni hogy adott áramerősség mennyi idő alatt válassza le a rezet. Ha érdekel a téma akkor nézzetek utána elektrokémia és azon belül galvanizálás. El lehet ezzel játszadozni.
Én azt javasolnám, ha bármit terveztek ezzel a jövőben, akkor ne sufnituningban csináljátok, hanem kérdezzetek meg egy labort, hogy bemehettek-e, mert galvanizálni szeretnétek, oktatási célzatú videó készítésével... Sokkal biztonságosabb körülmény lenne, lenne minden is hozzá, és még lenne ott egy szakember is, aki felügyeli, hogy ha baj lenne, és tud elsősegélyt nyújtani
Köszi szépen a tanácsot, igazából mi is gondoltunk rá nem egyszer, de alapvetően ennek a "sorozatunknak" a célja, hogy mi magunk, otthoni körülmények között próbáljuk meg megcsinálni ezeket ez ötleteket önerőből. De persze, ha lenne segítség, akkor biztos hogy gyorsabban megtudnánk csinálni, és valószínűleg hibafaktor sem lenne nagy... Ha valami nagyobb, komolyabb projektünk lesz akkor valószínűleg igénybe vesszük majd a profi körülményeket is 😀
Véletlenül sikerült ennyire összeöltözni ? :D Egyébként imádom az ilyen videóitokat, mert informatív mégsem megy át kémia labor 13. órában életérzésbe. ^^
Egy pici segitséggel had szolgáljak.első kérdésre a válasz hogy minek késekhez réz rud? Markolat rögzitő szegecshez kell.a másik ami hibát látok az az hogy gyakorlatilag az egésszet rosszul csináltátok de leirom hogy hogy lessz jo.az első az hogy használjatok munkaakkumlátort. Es NEM inditoakumlátort.az árramkörben a pozitiv oldalra szükséges egy izz a tulfeszültség elkerülése érdekében.a galvanizálo folyadég majdnen jo volt.viszont ezt hogy hogy kell csinálni.beföttes vagy boros üvegben forro viz amibe addig kell lapátolni a rezgalicot amig az már nem tud rázás mellet oldodni igy kapsz 100%os rezgalic oldatot.amibe kénsav kell nemjo az ecet sav pláne az a menyiség amit beleraktatok litetenként 5ml kénsav szükséges a megfelelő ph tartalom elérése érdekében.ha NEM vezető anyagot akartok vezetővé tenni annak leg egyszerübb modja a tömény só oldatban oldott vas felvitele a felületre vagy a grafit amit jol csináltatok.ha továbbiakban kisérleteznétek vele ezeket vegyétek figyelembe.ut kénsav van az olomoxid aksikban
9:08 Amikor a késeket készítik, a rézrudat (is) szegecsként alkalmazzák, például a markolathoz, annak helyén tartásához. Levágják a kívánt méretet, behelyezés után pedig elütik a végét. Mivel puha fém, könnyen munkálható. Építő jellegű kritika: a rézgálic mérgező mivoltára, kicsit jobban felhívnám a figyelmet.
ez már nagyon régi trükk, még valamikor a 40-es években (mikor nem csak C-típusú állampolgárok foglalkoztak fémezéssel) nagyfater is csinálta, már akkor is figyelték a vastelepeken a próbálkozókat
no megkésve bár de törve nem, az amper biztos nagyon kevés volt a fürdő ph értékét pontosan be kell lőni, és ezek a folyamatok alacsony volttal működnek kb 12 v max. az amper számnak utána lehet nézni de szerintem nem 1-2 amperről van szó. egy figyelmeztetés, az embernek elég 0.1 A a halálhoz.
Érdekes. Tegnap belenéztem a streambe, amiben arról volt szó, hogy nem ajánlja be a youtube a videóitokat, erre most elkezdte random bedobálni a régebbi videókat.
Talán kicsit későn csatlakozom a partihoz, de leírom a meglátásaimat. Hátha valakinek a javára válik még. Azért lett durva és egyenetlen a kivált fémréteg, mert túl nagy árammal, túl rövid idő alatt túl nagy rétegvastagságot akartatok elérni. *A legszebb eredményt a tamponos megoldás hozza.* Ott nem kádba merítik a bevonni kívánt tárgyat, hanem a vattába csavart és elektrolittal átitatott anóddal "simogatják". Kicsit munkásabb folyamat, de sima, egyenletes felületet eredményez. Nem képződnek "korallzátonyok". Kevesebb elektrolit is elegendő hozzá.
Zoltán Babják 1. Eleve nem tömegszázalék van megadva az ecetes üvegeken hanem térfogatszázalék. ( ha van egy liter 20 térfogat%os ecetsavad akkor abban 200cm2 CH3COOHd van) Tömegszázalék azt adja meg hogy az oldat tömegéhez képest mennyi az oldott anyag százalékban megadva. Ergo ha növeled az oldószert (azaz a vizet) úgy növeled az oldatod tömegét hogy nem növeled az oldott anyag tömegét így csökkeni fog a tömegszázalék. Itt azért lassú a reakció mert nagyon kevés Hidrogén ion van a rendszerben, amit úgy lehet elérni hogy töményebb és/vagy erősebb savval cseréled ki a 20%os ecetet. A kénsav azért jó, mert nem keletkezik a rézgálicon kívül más anyag így kis híján amíg van réz elektródod tudod működtetni a a reakciót. -üdv: egy kémikus
Nem erről van szó, ennél a videónál nem foglalkoztunk a reklámok beszúrásával, csak az általános engedélyt adtuk meg a TH-cam-nak és a kommented miatt ránéztünk, valóban több került bele, mint amit engedélyezni szoktunk, ez egyébként nem az első ilyen eset bár ritka szerencsére. Magával a reklámok beszúrásával pedig azért szoktunk élni, mert ahogy azt a videóban látod elég sok kellék és alapanyag volt szükséges ehhez a projekthez is, a reklámbevétel pedig ezeknek még több reklám mellett is csak egy részét fedezheti.
Olcsóbb lett volna rézrúd nélkül 😀 mikor ott volt a tömör grafitceruza. Az is pont jó lett volna elektródnak A savat meg nem teljesen értem miért kellett 🤷♂️ Az áramerősséggel csak a sebessèg nő, a feszültség az érdekes. Nem kellene ennyire mélyre belógatni, vagy szigetelt kábellal kéne rákötni, oda válik ki ahol a legkönnyebben ki tud. A felfüggesztő drót sem kellene 😀 A grafit azért nyert mert az egész homogén, folytonosan vezet, a ragasztókban meg mindig van nagy ellenállású, nem vezető részek.
@@gergelygosztola135 Arra általában kerámia, különböző finomságú/szemcséjű kövek és gyémántporral dúsított kövek valók, illetve fenőszíj, de szoktak acélt is alkalmazni erre a feladatra, ami bőr szokott lenni. A fenés lényege, hogy az acélpenge végét kiélezd (ezzel eltávolítva egy részét). Erre a réz nem igazán alkalmas, mert nagyon puha fém. Szegecsként viszont teljesen jól alkalmazható a puhasága miatt, mert könnyű vágni és elütni a végét, szépen dolgozható, akár minta is üthető bele (mondjuk logó). Berakások is készíthetők vele, ám ez nem jellemző. Pl. ha van bicskád, vagy a konyhában fa, agancs stb. markolatos késetek, akkor azok a fém pontok az oldalában a szegecsek.
azért pezseg, mert a kagylóhéj mésztartalmát oldja az ecet. Annak semmi köze a rézhez, és a szénhez. Ha csak "üresen" bedobnátok a kagylót az ecetbe, akkor is pezsegne :D
*CultureGeeks elkezd bármilyen tesztet*
Bence: Az van hogy nincs hozzá (blank)-ünk.
Csak azért pezsegtek, mert a CaCO3 reagált az ecetsavval. (A levélnek a felületén volt kicsapódva, a kagylónak meg ugye az egyik alkotóeleme.)
Ez magyarul van írva?
Like aki a CaCO3-at, kakaónak olvasta
Valami egész veszélyes és bonyolult módon csináltatok valami egész rondát...😀
Hát, tapasztalatom nem igazán, de hátha ez segít.
1. Az oldatot először leszűrtem volna, maga a réz-szulfát pentahidrát sötétkék színű, a ti Szilárd anyagotok pedig egy kicsit zöldes volt, és lehet egy kis homok is volt benne, bár egy másik felvételen már szép kék volt az oldat, de azért elbírt volna egy szűrést.
2. A kagyló azért volt rossz választás ebből a szempontból, mivel a kagyló nagyrészt CaCO3 az pedig előszeretettel reagál a CH3COOH-val (ecetsav) a keletkező CO2 pedig lehet megrongálhatta a réz bevonatot.
3. Minél töményebb az oldat annál jobban működik, mondjuk ránézésre ez nem volt probléma nálatok.
+1. A folyamat egyébként megvalósítható, elektromos áram nélkül is, ha fém eszközöket szeretnétek bevonni. Vasból készült eszközökkel nagyon jól működik, és elég gyorsan.
Cu2+ + Fe →Cu + Fe2+
Legyen olyan fémből az adott tárgy aminek elektronegativitása kisebb a rézénél.
A folyamatot pedig a Réz-szulfát oldat koncentrációjának változtatásával és a bevonandó eszköz, az oldattal való érintkezésének idejével lehet szabályozni.
A réz egyébként nehéz fém, és sói mérgezőek, kicsapódik tőle a fehérje, stb...szóval csak óvatosan.
Atyaég, ha ilyen barátom lett volna, mint Te középiskolában, talán értettem is volna valamit a kémiából - vagy pont nem, lehet, csak barátom nem volt xD
Meg ugye ha minden igaz Ha a drótot osszetekerték volna nagyobb áramerosseg johetett volna léte ( tekercs)
A Bence poénján majdnem be-rezeltem :D
hihi ^^
@@CultureGeeks Sziasztok!
Arra nem gondoltatok, hogy ha nem kevertek az ecethez desztollált vizet, akkor nagyobb tömeg%-os lesz a savtartalom???
Nekünk egyik táborban volt egy hasonló kísérletünk, ha jól emlékszem, akkor többféle fémet akartunk másikféle fémre rárakni, és mi egy laposelemet használtunk hozzá. Az érmére szépen rá is került (ha jól emlékszem réz, de nem vagyok biztos benne) fémréteg. Nagyon örülök, hogy ebből készítettetek videót :D
Lakatos Dzsézönsztetem szinesfèémgyüjtő kedveli ezt. 😂😂😂🤣
1:20 Már most azon agyalok hogy megvan e még az aksi a garázsban és hogy ezt meg kell csinálnom :D
Üdv! Akkusavat lehet venni autós boltban. A rézrúd a kés pengéje és nyele közti rögzítést teszi lehetővé. Mindkettőt ki kell fúrni, a lyuknál kicsit hosszabb rézrudat levágni és kalapáccsal addig ütni, amíg belesimul a nyélba. A kagylóban található kálcium-karbonát reakcióba lép az ecettel és CO2 fejlődik, ezért habzik.
Sajnos autós boltban csak maximum 30%-os kénsavat lehetett volna kapni, nekünk pedig 90-95%-os kellett volna :D
Tudtommal 37%-osat is lehet kapni. Érdemes még gazdaboltban próbálkozni. Ph érték beállítására használják.
floravita.superwebaruhaz.hu/kensav-96--os-1-liter-18-kg-os-t525638
Ezt mi is megtaláltuk, de sajnos ez is csak engedéllyel :(
Like aki szeretne folytatást.
Azért pezsgett amikor beleraktátok áram nélkül, mivel a sav oldja a kálciumot (ami a kagyló) :D
Vasat a legegyszerűbb rézzel bevonni. A sima rézgálic oldatban a CuSO4( réz-szulfát) található meg . A vas viszont vonzóbb az SO4-nek így FeSO4(vas-szúlfát) keletkezik . Ennek a folyamatnak az eredménye hogy a vasra rézréteg rakódik.
Képzeljétek aranyat,ezüstöt is lehet :D
E-bay-en 10 dollár körül, vagy akár az alatt lehet kapni állítható tápokat. Lehet, hogy nem annyira precízek, mint egy rendes labortáp, de annál sokkal jobb, mint az általatok használt túlokosított töltő. Egyetlen szépséghibájuk, hogy azok, amelyeknek áramgenerátor üzemmódjuk is van, mind kisfeszültségű (tipikusan 5-40V) betápról üzemelnek, így megtáplálásukhoz kell egy külön egység (ilyen viszont szinte minden háztartásban akad: számítógép, vagy laptop táp, autó akku, vagy annak töltője tökéletesen megfelel). Másik opció, hogy hálózatról működő, csak feszültséggenerátor üzemű állítható tápot választotok és mivel a feszültség és az áramerősség kéz a kézben járnak, előbbi állításával lehet az utóbbit szabályozni.
AC/DC feszültséggenerátor:
www.ebay.com/itm/AC-DC-Converter-110V-220V-230V-to-5V-12V-24V-Switching-Power-Module-Dual-Output/324163680866
DC/DC feszültség- és áramgenerátor:
www.ebay.com/itm/DC-DC-Step-Up-Down-Boost-Buck-Voltage-Converter-Module-CC-CV-5-40V-to-1-2-35V-9A/274338461387
www.ebay.com/itm/DC-DC-Wandler-20A-300W-Step-down-Boost-Power-Charger-Adjustable/283969284672
Legyen még videó ezzel a témával!
Szerintem az ecetsav kezdte el oldani a kagylókat... ugye a Ca-tartalom miatt... hidrogén gáz képződhet belőle. Illetve a Ca a forró vízzel is képes reagálni... ez is lehetett az oka. Nagyon jópofa video!😊
Óóóóó engem nagyon érdekelt volna a grafitporos levél Erzsi!
Most akkor nem mondom, hogy melyik társadalmi csoport fogja literszámra venni ezt.
a brazil népcsoportok... :D
A nácifasisztaneoliberálkapotalista burzsoáellenforeadalmárreakcióskulákok
Nem, mert ők aranyozni szeretnék
Alkímisták?
@@r0leeka persze, minnyá az aranyásók :D
jó mehet hajrá! jöhet a új vidii
A hibák kimagyarázása helyett inkább azt kéne mondani, hogy "Ez egy kis költségvetésű produkció."
Az a legviccesebb ebben hogy ha nagyon bele akartok ásni a témába ki lehet számolni hogy adott áramerősség mennyi idő alatt válassza le a rezet. Ha érdekel a téma akkor nézzetek utána elektrokémia és azon belül galvanizálás. El lehet ezzel játszadozni.
Én azt javasolnám, ha bármit terveztek ezzel a jövőben, akkor ne sufnituningban csináljátok, hanem kérdezzetek meg egy labort, hogy bemehettek-e, mert galvanizálni szeretnétek, oktatási célzatú videó készítésével... Sokkal biztonságosabb körülmény lenne, lenne minden is hozzá, és még lenne ott egy szakember is, aki felügyeli, hogy ha baj lenne, és tud elsősegélyt nyújtani
Köszi szépen a tanácsot, igazából mi is gondoltunk rá nem egyszer, de alapvetően ennek a "sorozatunknak" a célja, hogy mi magunk, otthoni körülmények között próbáljuk meg megcsinálni ezeket ez ötleteket önerőből. De persze, ha lenne segítség, akkor biztos hogy gyorsabban megtudnánk csinálni, és valószínűleg hibafaktor sem lenne nagy...
Ha valami nagyobb, komolyabb projektünk lesz akkor valószínűleg igénybe vesszük majd a profi körülményeket is 😀
15:25
Réz eredmény. 😏
Nagyon király! kipróbálom :,D
am nem :)
érdekes,jó videó lett! amúgy akku savat kb minden benzínkúton kapni
23:49 egy gyöngyöt a kagylóbontogatós videóból. Az szerintem érdekes lenne.
Véletlenül sikerült ennyire összeöltözni ? :D
Egyébként imádom az ilyen videóitokat, mert informatív mégsem megy át kémia labor 13. órában életérzésbe. ^^
Még mégsem néztem de már imádom😍🤩😍🤩😍
Amikor korán vagy szóval nincsnek kommentek.
@CultureGeeks
Sziasztok!
Arra nem gondoltatok, hogy ha nem kevertek az ecethez desztollált vizet, akkor nagyobb tömeg%-os lesz a savtartalom???
Ilyenkor jön jól, ha az ember vegyészként dolgozik. Nálunk van jégecet. :D
Ez a femes festek elegge billeg. Ki lehetne probalni valami fem targy bevonasat. 😀
Izgalmas! 😁
Jöhet még !
Éééés nem jelzett a TH-cam, de bujjék mindenkibe 😁✨
Ha ha, beletekertem a videóban így kipróbáltam😁. Azóta nincs hajam😑. Csak viccelek.😀
Egy pici segitséggel had szolgáljak.első kérdésre a válasz hogy minek késekhez réz rud? Markolat rögzitő szegecshez kell.a másik ami hibát látok az az hogy gyakorlatilag az egésszet rosszul csináltátok de leirom hogy hogy lessz jo.az első az hogy használjatok munkaakkumlátort. Es NEM inditoakumlátort.az árramkörben a pozitiv oldalra szükséges egy izz a tulfeszültség elkerülése érdekében.a galvanizálo folyadég majdnen jo volt.viszont ezt hogy hogy kell csinálni.beföttes vagy boros üvegben forro viz amibe addig kell lapátolni a rezgalicot amig az már nem tud rázás mellet oldodni igy kapsz 100%os rezgalic oldatot.amibe kénsav kell nemjo az ecet sav pláne az a menyiség amit beleraktatok litetenként 5ml kénsav szükséges a megfelelő ph tartalom elérése érdekében.ha NEM vezető anyagot akartok vezetővé tenni annak leg egyszerübb modja a tömény só oldatban oldott vas felvitele a felületre vagy a grafit amit jol csináltatok.ha továbbiakban kisérleteznétek vele ezeket vegyétek figyelembe.ut kénsav van az olomoxid aksikban
9:08 Amikor a késeket készítik, a rézrudat (is) szegecsként alkalmazzák, például a markolathoz, annak helyén tartásához. Levágják a kívánt méretet, behelyezés után pedig elütik a végét. Mivel puha fém, könnyen munkálható. Építő jellegű kritika: a rézgálic mérgező mivoltára, kicsit jobban felhívnám a figyelmet.
C- tipusó állampolgárok ahogy meglátják a címet: Ohh its a nice trick Wouw
ez már nagyon régi trükk, még valamikor a 40-es években (mikor nem csak C-típusú állampolgárok foglalkoztak fémezéssel) nagyfater is csinálta, már akkor is figyelték a vastelepeken a próbálkozókat
ezzel azért óvatosan a réz és sói valamint legtöbb vegyülete erős méreg
én értek hozzá és egy dolgot rontottatok el mindent :) legyen legaláább 100 amper és jó lesz , nekem úgy működött
no megkésve bár de törve nem, az amper biztos nagyon kevés volt a fürdő ph értékét pontosan be kell lőni, és ezek a folyamatok alacsony volttal működnek kb 12 v max. az amper számnak utána lehet nézni de szerintem nem 1-2 amperről van szó. egy figyelmeztetés, az embernek elég 0.1 A a halálhoz.
Érdekes. Tegnap belenéztem a streambe, amiben arról volt szó, hogy nem ajánlja be a youtube a videóitokat, erre most elkezdte random bedobálni a régebbi videókat.
öhm lol? :D
A cím alapján azt hinném, hogy óvodásoknak készült.
Talán kicsit későn csatlakozom a partihoz, de leírom a meglátásaimat. Hátha valakinek a javára válik még.
Azért lett durva és egyenetlen a kivált fémréteg, mert túl nagy árammal, túl rövid idő alatt túl nagy rétegvastagságot akartatok elérni.
*A legszebb eredményt a tamponos megoldás hozza.* Ott nem kádba merítik a bevonni kívánt tárgyat, hanem a vattába csavart és elektrolittal átitatott anóddal "simogatják".
Kicsit munkásabb folyamat, de sima, egyenletes felületet eredményez. Nem képződnek "korallzátonyok". Kevesebb elektrolit is elegendő hozzá.
A a kagyló azért pezsgett magától mert a z ecetsav oldja a benne lévő kálciumot
A rezesbandánál leiratkoztam
Nem , azért, hogy beleszóljak, de ez víz helyett nem egy folyadék v. vegyület. De egyébként jó videó lett
20 vagy 30%-os sósavval nem működne a galvanizálás?
Jó kérdés, igazából erről semmilyen infót nem találtunk. Mindenhol 90-95%-os kénsavat vagy 70-80%-os ecetet ajánlottak.
@@CultureGeeks Sziasztok!
Arra nem gondoltatok, hogy ha nem kevertek az ecethez desztollált vizet, akkor nagyobb tömeg%-os lesz a savtartalom???
@@Fattter that makes no sence
@@laszloveres9542
Miért ne lenne értelme, hiszen nem higítják a savat (ecetet)
Zoltán Babják 1. Eleve nem tömegszázalék van megadva az ecetes üvegeken hanem térfogatszázalék. ( ha van egy liter 20 térfogat%os ecetsavad akkor abban 200cm2 CH3COOHd van) Tömegszázalék azt adja meg hogy az oldat tömegéhez képest mennyi az oldott anyag százalékban megadva. Ergo ha növeled az oldószert (azaz a vizet) úgy növeled az oldatod tömegét hogy nem növeled az oldott anyag tömegét így csökkeni fog a tömegszázalék. Itt azért lassú a reakció mert nagyon kevés Hidrogén ion van a rendszerben, amit úgy lehet elérni hogy töményebb és/vagy erősebb savval cseréled ki a 20%os ecetet. A kénsav azért jó, mert nem keletkezik a rézgálicon kívül más anyag így kis híján amíg van réz elektródod tudod működtetni a a reakciót. -üdv: egy kémikus
Viasszal lehet vajon? Ha igen akkor simán lehet olyan formát amelynél a viaszt leolvasztva végül ténylegesen csak réz formát kapsz.
Gumiforbába szokták benöveszteni a rezet, amit utána le lehet fordítani az elkészült tárgyról. Ennek galvanoplasztika címszó alatt tudsz utánanézni.
Nem néztem meg de gazdagok leszünk
Szerintem azért kell a késhez réz rúd merd a réz rúd az élező
Aksi savat lehet simán venni, akkumulátoros boltokban, meg ugy barhol.
A 6. percnél járok és már két reklám volt. Ez van ha nem szponzorált a videó? :c
Nem erről van szó, ennél a videónál nem foglalkoztunk a reklámok beszúrásával, csak az általános engedélyt adtuk meg a TH-cam-nak és a kommented miatt ránéztünk, valóban több került bele, mint amit engedélyezni szoktunk, ez egyébként nem az első ilyen eset bár ritka szerencsére. Magával a reklámok beszúrásával pedig azért szoktunk élni, mert ahogy azt a videóban látod elég sok kellék és alapanyag volt szükséges ehhez a projekthez is, a reklámbevétel pedig ezeknek még több reklám mellett is csak egy részét fedezheti.
youtube premium egy szuper találmány ;)
Alchemy 100
nekem is kedvem lett berezelni....
Az a kavics vízkő
Akkor most már igazán átnevezhetnétek a csatornátokat: Erzsi és Bence - A rezesbanda :D Találóbb lenne, mint a Culturegeeks :D XD
Hát azért a dc 6-12 volt csak nem tesz el lábalól 🤣
Olcsóbb lett volna rézrúd nélkül 😀 mikor ott volt a tömör grafitceruza. Az is pont jó lett volna elektródnak
A savat meg nem teljesen értem miért kellett 🤷♂️
Az áramerősséggel csak a sebessèg nő, a feszültség az érdekes. Nem kellene ennyire mélyre belógatni, vagy szigetelt kábellal kéne rákötni, oda válik ki ahol a legkönnyebben ki tud. A felfüggesztő drót sem kellene 😀
A grafit azért nyert mert az egész homogén, folytonosan vezet, a ragasztókban meg mindig van nagy ellenállású, nem vezető részek.
már csináltam nem mindig működik
Nem részeredmény hanem rézeredmény
Ohnooooooo 😀
A rézrúd valószínüleg a kések élezéséhez kell
Még nem láttam rézzel való késélezést, azonban a kések készítéskor a markolatnál szegecsként alkalmazzák.
@@boros_zoltan csak gondoltan hogy arra való de akkor nem🙃
szegecseléshez kell :) mert a rendes kések nem ragasztottak hanem szegecseltek.
@@gergelygosztola135 Arra általában kerámia, különböző finomságú/szemcséjű kövek és gyémántporral dúsított kövek valók, illetve fenőszíj, de szoktak acélt is alkalmazni erre a feladatra, ami bőr szokott lenni. A fenés lényege, hogy az acélpenge végét kiélezd (ezzel eltávolítva egy részét). Erre a réz nem igazán alkalmas, mert nagyon puha fém. Szegecsként viszont teljesen jól alkalmazható a puhasága miatt, mert könnyű vágni és elütni a végét, szépen dolgozható, akár minta is üthető bele (mondjuk logó). Berakások is készíthetők vele, ám ez nem jellemző. Pl. ha van bicskád, vagy a konyhában fa, agancs stb. markolatos késetek, akkor azok a fém pontok az oldalában a szegecsek.
Én úgy tanultam, hogy a grafitot nem oldja semmi.
azért pezseg, mert a kagylóhéj mésztartalmát oldja az ecet. Annak semmi köze a rézhez, és a szénhez. Ha csak "üresen" bedobnátok a kagylót az ecetbe, akkor is pezsegne :D