Pusztai Tamás: Milyen nyomai maradhattak a muhi csata pusztításának Muhiban?

A tatárjárás Magyarországon és a mongol hódítás eurázsiai összefüggései projekt által szervezett “A tatárjárásról sok szemmel: régi kérdések, új válaszok” című tudományos ismeretterjesztő előadássorozata ötödik szemeszterének második eseménye.
Pusztai Tamás: Milyen nyomai maradhattak a muhi csata pusztításának Muhiban? Muhi középkori falu régészeti kutatásai
Időpont: 2021. március 4. 17:30

[@peregrinus6757]

Nagyon szépen rekonstruálták a magyar falusi boronaházak félig földbe mélyített nyárikonyháit.

[@istvanfekete9693]

Üdvözlet mindenkinek! Egy angol nyelvű ,történelemmel foglalkozó sorozatban a muhi csatát is elemezték,szemléltették. Ebben a Sajó hídnál,hogy áttörjenek a tatárok,konkrétan ágyúkat is bevetettek. Ezt azzal magyarázták,hogy a tatárok Kínában "át vették" ezt a "technológiát". A kérdésem az lenne, lehetséges az,hogy valóban használtak a tatárok a muhi csatában puskaport,esetleg ágyút? Van-e erre utaló feljegyzés vagy lelet?

[@ferencdeak5973]

Állítólag rakéták használatáról van feljegyzés, mert olvastam ilyesmit..

[@laszlotitkos4567]

B.Szabó János hadtörténész "Tatárjárás" című könyvében említi,hogy a mongolok Kínában találkoztak a puskaporral,illetve kezdetleges ágyúkkal,de a magyarországi használatukat elveti.Részben azért,mert semmilyen régészeti lelet,vagy hitelesnek tartott írásos említés nincs ezek alkalmazásáról,részben pedig azért azért mert a mongol sereg legfőbb ereje a mozgékonyságban rejlett.(A kiváló fegyelem és remek hadvezéreik mellett). Ezt a mozgékonyságot elveszítették volna ,ha a nehéz,fémből készült ágyúkkal kellett volna vesződniük minden folyón,patakon való átkeléskor,de még a viszonylag sík pusztákon is igen lassan haladhattak volna...Kínából hoztak magukkal kiváló hadmérnököket,akik értettek a hajítógépek,nyílvetők és egyéb ostromszerek készítéséhez és használatához.Ezeket az eszközöket igen hatékonyan alkalmzták is várak,városfalak lerombolásához,de a Muhi csatában -rendhagyó módon- bevetették "élő erő" azaz emberek ellen is.Ez a lépés olyannyira szokatlan volt,hogy a z égből alázuhanó kövek látványától pánikba esett magyarok fejvesztett menekülésbe fogtak,ezzel feladva azt a bizonyos hidat,amit addig igen sikeresen védelmeztek.A fából készült ostromszerek egyébként nem okoztak lényeges "lelassulást" a mongoloknál,mert azokat darabokra lehetett szedni,és akár szekereken,kisebb részeiket málháslovakon is tudták szállítani.Na meg az ostromlott erősségek közelében ,a helyszínen található fából is lehetett ácsolni (a kínai mérnökök vezetésével) ilyen eszközöket.

[@ildikomakany3522]

A kínaiak lángszórót, mérges gázokat is használtak, amit a mongolok közvetve vehettek át a kínaiak valamelyik vazallusától.

[@emanacio]

Mindig felmerül a kérdés, hogy . HOL VOLT A KÚT?