DIA Hangoskönyvek // Lator László

Lator László/Hirtling István
Bizonyos, hogy minden versben van valami csak-a-mienk, közvetíthetetlen, de ha valamennyi eleme jól összeáll, mégiscsak kiadja, azt adja ki, amit beletettünk. Úgy képzelem, hogy a jól leképezett, megformált anyagdarabok, a fogható világ tárgyai, részletei a versben is sugározzák sokféle tartalmaikat, fogalmainkkal bekeríthetetlen gazdag jelentésmezőjüket. Mert fogalmaink, ha pontosabbak is, szűkösebbek, elsősorban szerkezeti szerepük lehet.
A jóindulatú hatalom megint beleavatkozott, javamra, sokféle veszedelemmel fenyegető történetembe. Egyébként ebből is megtanulhattam valamit a szovjet parancsuralom természetéből. Sokszor úgy éreztem, a maga szempontjából hibátlanul működik, hogy, mert mindent tudnak a kiszolgáltatott egyedről, mindennek csak egyféle folytatása, megoldása lehet, az, amit a mindenható hatalom ránk szabott. De a gépezetnek vannak váratlan kihagyásai, elég egy véletlen találkozás, változás, személycsere, minden más irányba fordul. A szükségszerűbe beleavatkozhat a véletlen, hogy ideillőn fejezzem ki magam.

[@BUDAWIEN]

Köszönöm, hogy megosztottad.