Békeffi István: Két úr a Gestapótól Mindegy már! Élmény volt ez is, Amit semmi se pótol. Lakásomon becsengetett Két úr a Gestapótól. Éjfél volt. Könnyű kábulat A két szem altatótól. Mindig ilyenkor érkezik A két úr a Gestapótól. A szobalány jött kócosan és reszketett a szótól, Mikor az ajtómon beszólt Két úr a Gestapótól. Ilyen csámpás germánokat Nem ismert még az ókor, De bezzeg géppisztolyt viselt Két úr a Gestapótól. Még semmit magán nem viselt A kézzelfoghatóból. A pár szó elsuttogva, így... Két úr a Gestapótól. Pár szó. S minden keverve még Álomból és valóból. De belépett szobámba már A két úr a Gestapótól. Hol van, hol van a rádió?! A „titkos leadó!” Hol?! És házkutatást rendezett A két úr a Gestapótól. Megéltem néha már ilyet, De ez sok volt a jóból. Minden fiókot összetúrt A két úr a Gestapótól. Megvizsgált bútort és edényt, Az ágy alá valótól Vázákig, mindent megszagolt A két úr a Gestapótól. Aztán a fürdőszoba jött, A szappan, fogmosópor. Még a vécébe is benyúlt A két úr a Gestapótól. Titkos leadót nem talált, S e szomorú valótól Dühtől torzultan távozott A két úr a Gestapótól. Szekrényemből két rend ruhát - A békéből valókból - S a pénztárcámat lopta el A két úr a Gestapótól. Most már holtan fekszik talán, Agyontaposva lótól, Egy német országút porán A két úr a Gestapótól. Ezért most azt kérdem tehát Egy arra haladótól, Ha látja majd, hogy ott hever Két úr a Gestapótól, Ki két finom ruhát visel Egy pesti jó szabótól, Hát tudja meg, hogy ez az a Két úr a Gestapótól. A holmim küldje vissza majd, S hogy milyen feladótól Jön a csomag, hát írja rá: Két úr a Gestapótól. S megírni, azért írom ezt, Hogy tudja az utókor, Mit jelentett, mint fogalom: Két úr a Gestapótól.
A művész úr hol lelte ezt az alternatív (talán kéziratban maradt?) változatot? A "csámpás germánok " strófa ui. az eredeti versben nem szerepel, két másik versszak van helyette, amelyek viszont itt nem hangzanak el.
Szerintem színészi átírás, hogy “könnyebben érthető”legyen a darab a munkás-paraszti rétegeknek is. Tulajdonképpen az egyik kivett versszak leírja a csapás germánokat csak fedettebben fogalmazva, a másik az altatóról szól, ami már tárgyalva volt, felesleges. Így könnyebben érthető, rövidebb, velősebb lett.
Zseniális szavalás, zseniális színész. Fenomenális, lehengerlő, vicces is egyben.
Békeffi István: Két úr a Gestapótól
Mindegy már! Élmény volt ez is,
Amit semmi se pótol.
Lakásomon becsengetett
Két úr a Gestapótól.
Éjfél volt. Könnyű kábulat
A két szem altatótól.
Mindig ilyenkor érkezik
A két úr a Gestapótól.
A szobalány jött kócosan
és reszketett a szótól,
Mikor az ajtómon beszólt
Két úr a Gestapótól.
Ilyen csámpás germánokat
Nem ismert még az ókor,
De bezzeg géppisztolyt viselt
Két úr a Gestapótól.
Még semmit magán nem viselt
A kézzelfoghatóból.
A pár szó elsuttogva, így...
Két úr a Gestapótól.
Pár szó. S minden keverve még
Álomból és valóból.
De belépett szobámba már
A két úr a Gestapótól.
Hol van, hol van a rádió?!
A „titkos leadó!” Hol?!
És házkutatást rendezett
A két úr a Gestapótól.
Megéltem néha már ilyet,
De ez sok volt a jóból.
Minden fiókot összetúrt
A két úr a Gestapótól.
Megvizsgált bútort és edényt,
Az ágy alá valótól
Vázákig, mindent megszagolt
A két úr a Gestapótól.
Aztán a fürdőszoba jött,
A szappan, fogmosópor.
Még a vécébe is benyúlt
A két úr a Gestapótól.
Titkos leadót nem talált,
S e szomorú valótól
Dühtől torzultan távozott
A két úr a Gestapótól.
Szekrényemből két rend ruhát
- A békéből valókból -
S a pénztárcámat lopta el
A két úr a Gestapótól.
Most már holtan fekszik talán,
Agyontaposva lótól,
Egy német országút porán
A két úr a Gestapótól.
Ezért most azt kérdem tehát
Egy arra haladótól,
Ha látja majd, hogy ott hever
Két úr a Gestapótól,
Ki két finom ruhát visel
Egy pesti jó szabótól,
Hát tudja meg, hogy ez az a
Két úr a Gestapótól.
A holmim küldje vissza majd,
S hogy milyen feladótól
Jön a csomag, hát írja rá:
Két úr a Gestapótól.
S megírni, azért írom ezt,
Hogy tudja az utókor,
Mit jelentett, mint fogalom:
Két úr a Gestapótól.
Remek vers előadás, remek gondolatokkal, köszönöm szépen!
Köszönöm szépen. ❤
Na!😊
Egyetlen probléma van vele: valamiért két versszakot kihagyott!
A művész úr hol lelte ezt az alternatív (talán kéziratban maradt?) változatot? A "csámpás germánok " strófa ui. az eredeti versben nem szerepel, két másik versszak van helyette, amelyek viszont itt nem hangzanak el.
Szerintem színészi átírás, hogy “könnyebben érthető”legyen a darab a munkás-paraszti rétegeknek is. Tulajdonképpen az egyik kivett versszak leírja a csapás germánokat csak fedettebben fogalmazva, a másik az altatóról szól, ami már tárgyalva volt, felesleges. Így könnyebben érthető, rövidebb, velősebb lett.
Sajnos utána jött többezer takony az ÁVH - tól.
Átöltöztek. Éppen melyik ruha tiszta.
Manapság pedig a NAV-tól
@@IstvanMerei Az! Meg Szuverenitás Védelmi Hivataltól...