Ez a videód is kötelező “olvasmány”. Végre kezdem érteni, hogy miért működök így. Megértés és elfogadás nélkül esélytelen lenne a gyógyulás. Hálásan köszönöm, hogy átadod ezt a tudást. Szeretettel kívánom, hogy mindenkihez eljusson, akinek szüksége van rá, s akik készen állnak a befogadására.
Nagyon sokat segít! Szavakba önt gondolatokat, amiket amúgy is elnyomtam magamban. Szeretnék elmenni szeminàriumra is, hajrá, nagyon jó törekvés Antónia!
Köszönöm! Megdöbbentő, hogy végignézted a gyerekkoromat, és jobban ismersz, mint én önmagam! 😳😔 Hálás vagyok Neked a videóidért, a személyiségedért, s HA nem tudnám, hogy csak kolonc lennék a nyakadon, hagynám, hogy Érted Lelkesedjek minden nap. 🙂😇
Én egy érzelmileg bántalmazó kapcsolat után éreztem az apátiát. Előtte semmi gondom nem volt vállalni az érzéseim, ki is mondtam őket. A bántalmazó kapcsolatban viszont az én érzéseim semmibe voltak véve, meg akarta mondani mit erzek (mintha én nem tudtam volna!) és teljesen dehumanizált. Én azóta érzem magam úgy, es előtte semmi gondom nem volt az érzelmekkel, a kifejezessel, megéléssel.
Kedves Antónia! 2004-ben olvastam a Magunkról Magunknak című könyvben, hogy minden jobb mint nem lépni, az olyan mint egy lápos mocsár csakis lefelé húz, inkább egy rossz lépés, mint semmi, mert akkor még van esély a jó irányba , ha megállunk akkor nincs esély. Ezt én megtapasztaltam és láttam a környezetemben is. Nekem akkor ez a mondat óriási felismerés volt. Ugyanis egy szélsőséges diszharmonikus nárcisz és infantilis házaspár esetében a szülők között is , gyermekeikkel pláne a bűntudat keltő félelem alapú, perfekcionsta és elnyomó háttérben ez egy adott viselkedési forma szinte minden ilyen családban .. Nem mer lépni, hinni, bízni. Hosszú idő, viszont megéri a feltárás szembenézés és a hit , mert akkor ugyanaz a romhalmaz lesz mint a szülők. A megbocsátás elengedés az első aztán a bátor kilépés, a saját" felelősségvállalás és a saját szerepköröm határaim megszabása! Öntisztelet Köszönöm a videót!
Ez a videód is kötelező “olvasmány”.
Végre kezdem érteni, hogy miért működök így.
Megértés és elfogadás nélkül esélytelen lenne a gyógyulás.
Hálásan köszönöm, hogy átadod ezt a tudást.
Szeretettel kívánom, hogy mindenkihez eljusson, akinek szüksége van rá, s akik készen állnak a befogadására.
Ezer köszönet! ❤ Ez most életmentő volt.
Nagyon sokat segít!
Szavakba önt gondolatokat, amiket amúgy is elnyomtam magamban.
Szeretnék elmenni szeminàriumra is, hajrá, nagyon jó törekvés Antónia!
Hálás köszönet, hatalmas ráeszmélés.Ömlenek a könnyek,de hagyom.Köszönöm🙏🙏🙏
NAGYON hasznos!!! :DD Köszönjük szépen! :)))
Köszönöm szépen 🤗🍀 A legjobbkor sokat segített🌈🎁
Hálásan köszönöm! De jó, hogy vagy nekünk!🥰😇
Köszönöm!
Megdöbbentő, hogy végignézted a gyerekkoromat, és jobban ismersz, mint én önmagam! 😳😔
Hálás vagyok Neked a videóidért, a személyiségedért, s HA nem tudnám, hogy csak kolonc lennék a nyakadon, hagynám, hogy Érted Lelkesedjek minden nap. 🙂😇
Nagyon jó előadás! Köszönöm!🙏❤️
Huu ez nagyon kellett koszonom neked😍 rengeteget fejlodtem a videoid hallgatasa óta ❤🤗
Nagyon köszönöm, rengeteget segítenek a videóid!!!!
Hálásan köszönöm.
Köszönöm🥰 ❤️
Imádom☺️
Köszönöm szépen
Köszönöm szépen ☺️🥰
Köszönöm szépen🥰💕
Köszönöm
Én egy érzelmileg bántalmazó kapcsolat után éreztem az apátiát. Előtte semmi gondom nem volt vállalni az érzéseim, ki is mondtam őket. A bántalmazó kapcsolatban viszont az én érzéseim semmibe voltak véve, meg akarta mondani mit erzek (mintha én nem tudtam volna!) és teljesen dehumanizált. Én azóta érzem magam úgy, es előtte semmi gondom nem volt az érzelmekkel, a kifejezessel, megéléssel.
Kedves Antónia!
2004-ben olvastam a Magunkról Magunknak című könyvben, hogy minden jobb mint nem lépni, az olyan mint egy lápos mocsár csakis lefelé húz, inkább egy rossz lépés, mint semmi, mert akkor még van esély a jó irányba , ha megállunk akkor nincs esély.
Ezt én megtapasztaltam és láttam a környezetemben is.
Nekem akkor ez a mondat óriási felismerés volt.
Ugyanis egy szélsőséges diszharmonikus nárcisz és infantilis házaspár esetében
a szülők között is , gyermekeikkel pláne a bűntudat keltő félelem alapú, perfekcionsta és elnyomó háttérben ez egy adott viselkedési forma szinte minden ilyen családban ..
Nem mer lépni, hinni, bízni.
Hosszú idő, viszont megéri a feltárás szembenézés és a hit , mert akkor ugyanaz a romhalmaz lesz mint a szülők.
A megbocsátás elengedés az első aztán a bátor kilépés, a saját" felelősségvállalás és a saját szerepköröm határaim megszabása! Öntisztelet
Köszönöm a videót!
Ferenczi Antónia te is Budapesten születtél és ott is laksz Budapesten jól tudtam szeretném tudni Ferenczi Antónia