Nemcsak akkoriban, de még Dr. Márki Sándornál is így szerepel: "A hirtelen olvadás és az útak felfakadása miatt márczius 9-ikén Ilyvóban (Lembergben) kellett várakoznia. Úgy hallotta, hogy a czár csakhamar megérkezik." ( II. Rákóczi Ferencz, III. kötet, MTöT Budapest 1910, 204. oldal).
Valóban használatos volt egy ilyen történelmi, magyaros névalak, viszont ezt egy mai térképen feltüntetni olyan lenne, mintha Szerbia fővárosára Belgrád helyett Nándorfehérvárként hivatkoznánk.
Himnuszunkban benne van: "Általad nyert szép hazád, Bendegúnzak vére." Bendegúz a Krímen született, Attila nagyapja volt, Attila pedig Ogyesszában nőtt fel. Ő alapította Kijevet, Kevevára néven (régebbi híradásokban hallottam). III. Béla és II. András idején, tudtak a keleten maradt eleinkről, így Juliánusz barát, a keresésükre indult (1217 körül lehetett). Kostantinápolyban hajóra szállt és Ogyesszánál kötött ki. A parton, magyarul beszélő embereket talált. Magam is jártam Ukrajnában a 80-as évek végén. Zaporozséban (Energodárnál) Mintha itthon lettem volna, olyan érzésem volt. Az éghajlat, a levegő, a táj olyan volt. Ami érdekes még Kijevtől É-Ny irányban 35 km-re van egy Bucsa nevű helyiség, ami itthonunk ban is van Karcag közelében, Békésmegyében.
@@gaborkovacs7873 Én nem voltam, nem lehettem ott, akkoriban! Mikor kint jártam, úgy éreztem magam, mintha itthon lettem volna. Sokak szerint, amiről írtam, így volt a történelemben. "A tovatűnő idő, elmossa a titkos nyomokat." Akár így volt, akár amit írtál, fontos, hogy mi legalább tudunk róla valamit. Dicső történelmünk, ilyen vitákba vesznek el. Engemet az Atilláról írt, Hispániai útja és győzelme erősített meg. A korabeli spanyolok szemében, Attila vezérei , erkölcsileg, emberileg, kiváló emberek voltak. Attila a vezéreit ispánoknak hívta. Talán az sem véletlen, hogy Spanyol-ország neve Hispánia lett.
@@gaborkovacs7873 De tudtak írni, rovásírással. Még papírsem kellett hozzá, vesszőre, botra róttak. A gazdasági elszámolások is ezen történtek. Rögzítve volt, hogy kinek mennyi volt a rovásán. Ezekből az elszámolási pálcákból fennmaradtak. Ami nagyon érdekes, É-Amerika Atlanti-óceán partján, Jermont megyében találtak egy kőoszlopot, amire rovásírással ez volt írva: Itt járt Erick 13 társával és a dátum is fel volt írva. Már csak arra emlékszem. 8 vagy 9 százzal kezdődőtt az évszám. Még Amerikát fel sem fedezték. Vikingek lehettek.
A videó nagyon informatív és szemléletes. Pár kiegészítés. 1. A videóban helyesen hangzik el, hogy Kárpátalja megye (ukránul oblast, ami magyarul megye), ugyanakkor magyar nézőpontból és méretbeli különbségek miatt szerencsésebbnek tartom a régió, esetleg tartomány megnevezést, mert Kárpátalja Ung, Bereg, Ugocsa és Maramaros vármegyék egyes részeiből tevődik össze, ezért a megye megnevezést nem tartom kellően pontosnak. 2. Galícia a megszokott magyar megnevezés, de én magyarosabbnak tartom a Gácsország megnevezést, illetőleg Galícia könnyen összetéveszthető a spanyolországi Galicia nevű, szintén történelmi régióval. 3. Csernyivci magyar neve Csarnóca (még ha az MTA nem is ezt az alakot ajánlja...) 4. Lemberg a német neve a településnek, ami a videóban is helyesen elhangzott és valóban a 19. századtól a magyar nyelvben is ezt az alakot használják, ettől függetlenül a magyar neve Ilyvó.
Érdekelne a forrás. Felteszem, ez is mítosz, nem pedig igazolt történelmi tény, ahogy egy másik, szláv mítosz szerint pedig egy Kij nevű szláv vitéz és testvérei voltak az alapítók. en.wikipedia.org/wiki/Kyi,_Shchek_and_Khoryv
@@bodotavoktatas2530 "A magyarok elképzelt kulcsszerepét mindössze két forrásból, például a homályos múlt kevés ősbeszámolóinak egyikéből, a pár száz évvel később született kijevi Nesztor-krónikából vezetik le, amely szerint Álmos (Olmin) a magyarokat a Belaja-folyó vidékéről Kijev városáig vezette, megsarcolta a szláv településeket, és behódoltatta a Kijev védelmére felvonuló hungárusokat (?) is. Ezért nem véletlen, hogy Ugorszkoje (magyar) az egyik Kijev-közeli hegy neve, hiszen ott állt Álmos (oroszul Olom) vezér rezidenciája. Egy másik forrás konkrétabb. A híres orosz történész, Vernadszkij kronológiája a 840-es évnél arról ír, hogy „Kijevet elfoglalták a kazárok és a magyarok." "
@@sandormezei1121 Honnan van az idézet? A következőt nem értem: 1. Álmos a magyarokat felvonultatta Kijev ellen. 2. Kijevet a hungárusok (magyarok?) védték. Ezek szerint a támadók és a védők is magyarok?
@@bodotavoktatas2530 MÁRPEDIG KIJEVET A MAGYAROK ALAPÍTOTTÁK, MÉG ÁLMOS IDEJE ALATT..! KIJEVBEN MA IS ŐRIZNEK EGY HUN EZÜSTVERETES ÖVET A MÚZEUMBAN. NÉZZ UTÁNA HA NEM HISZED EL. SZIA.
Kifelejtetél egy furcsa város nevet, Sárgorod vagy Шаргород!, ez a város nyugatukrajnai Galiciában található!, de még a itt van a magyar történelemben is szereplö Brezán( lengyelül), Berezsani vagy Бережани,( ukránul)!☝😀😉
Milyen az ukran nyelv vagyis menyire azonos az oroszal. Amikor halom ahogyan beszélnek nekem nagyon hasonlit a nalunk szlovakiában elö ruszin nyelvre..Tanultam oroszul de az nagyon reg volt meg az akkori szocialista Cseszlovakiaban
Az ukrán keleti szláv nyelv, vagyis a legközelebbi rokona a ruszin, a belarusz, és az orosz (érthetőség szempontjából távolodó sorrendben). A ruszin nyelv annyira közel áll hozzá, hogy Ukrajna hivatalosan az ukrán egy dialektusának tartja azt.
Ogyessza Texaszban van. Mondtam egy ottani embernek, hogy mi nem odeszának modjuk, hanem gyével és két esszel és mellesleg ez egy Fekete tengerparti város. Hát ez nem esett nekik jól és legyen mindenki óvatos amerikaiaknak beszélni egy város nevéről. Egy másik jelentős kisváros Tarnopol. Honnan származik "Galicia" neve?
Igen, az Egyesült Államokban sok olyan településnév akad, amelyek Európában már ismertek... Ha a videóban szereplő hosszú í-s Galíciára gondol, tudomásom szerint nem ismert a név pontos eredete, talán egy korábban ott élő nép nevéből származhat. (Van egyébként egy másik, rövid i-vel írandó Galicia is, Spanyolországban: hu.wikipedia.org/wiki/Galicia)
@@bodotavoktatas2530 azt már kitaláltam hogy Spanyolország ban van egy Galícia rész mert minden portugál negyedben néhány vendéglőnek a neve Galícia pont azt nem tudom hogy ez ukrajnai Galícia hosszú ível van vagy mi a magyar zsidóknak túlnyomó többsége Galíciából szivárgott be a Kárpát medencébe ezek az Askenázik lehet hogy mielőtt az akkori Lemberg környékére vándoroltak hozták magukkal ezt a baszk tájnevet kíváncsi lennék valaki olyantól megtudni aki biztosra tudja Érdekes a sok ukrajnai város nevének a végződése „Pol”-lal és egyéb más név különbségek az orosz és ukrán között nekem azt mutatja hogy az ukrán közelebb áll az eredeti görög kiejtések hez mint a „Pol” Végződésű városok a görög „Polisz” város jelentésre utalnak
@@igorjee Érdekes azt hiszem így van nem is kötöttem idáig össze ezt a sok „Gáll” szót a ez akkor mind a Keltákon keresztül közös úgy mint Franciaország úgy néz ki mint egy kakas ami a latinban Galló Tehát akkor a válasz hogy nem a zsidók vitték oda Lemberg környékére a Galícia nevet. Kösz
Az furcsa lett volna, mert akkoriban (X. sz.) Kercs neve Korcsiev volt, I. (Róbert) Károly idején pedig Cerchio (Cserkio) néven a genovai olaszok ott erődítményt emelnek.
@@bodotavoktatas2530kérdès az, h kinek àllt èrdekèben a règi, törtěnelmi magyar neveket megvàltoztatni. Szerencsère a XIX.sz. könyvekben mèg a règi elnevezèsek szerepelnek.
Az Ukrajnai háborúèrt egy Magyar lenne a felelős? Oroszország miért hallgatott egy Magyarra? Szó szerint azt csinálja amit a egy Magyar mondotta? Mièrt? Ki ez a egy Magyar, akire hallgatnak a világban a vezetők, mi az amit tud amit senki más csak ő? Mièrt halgat a világ egy civil Magyarra egy emberre? Egyedül csinálta mindent? Átlátható! Jó a műsor! Üdv.: Laura 🐦
@@zoltanbakonyi7528 Legfeljebb az ukránok terjeszthetik ezt, mert már a ruszin is inkább keleti szláv nyelv, mint nyugati. Ezzel szemben a szlovák nyelv minősíthetetlen az eredet szempontjából, mert alapjában véve egy szűk területi, egy zólyom-vidéki tót tájszólásból kialakított XIX. századi műnyelv, amit - hasonlóan az eszperantóhoz - tudós nyelvészek szerkesztettek meg, eléggé a korszellemtől nem idegen diktatórikus és belterjes módon, a saját berkeiken belül (szigorúan elvetve a szókincsi bohemizmusokat és germanizmusokat), ami - ha leszámítjuk a XX. századi szlovák nyelv írásbeliségi reformjait - a mai formájában nem is létezett korábban. Mivel annak a nyelvalapot adó falusi tájszólásnak nem voltak nyelvészeti szempontból meghatározható szabályai, az igei, de főleg a főnévi ragozásokban viszont a cseh grammatikai alapszabályokhoz idomult ez a "szláv eszperantó", de leegyszerűsített formában, "kigyomlálva", vagy egy kis eufemizmussal élve: "ésszerűsítve", pragmatikusabbá téve azokat. Ez az entrópia-csökkentés egyáltalán nem ártott az új szlovák nyelvnek, egyszerűbbek és áttekinthetőbbek lettek a cseh nyelvtannal összevetve. Nem véletlenül esett a választás a zólyom-vidéki tájszólásra - ez esett legközelebb ahhoz a tót dialektusban beszélt autochton szókincshez, amelyet a murai tótok beszéltek a XIX. században, vagyis a mai szlovének. Akkoriban azt tartották, hogy a tótság akkor szakadt ketté, amikor a longobárdok betörtek a Kárpát-medencébe, és a "keleti" garam- és vág-völgyi tótokat beszorították az erdős hegyvidékre (Liptó, a Tátrák, egészen a Keleti-Beszkidek külső peremére), míg a duna-menti pannóniai tót törzseket délnyugatra szorították. Ez a kettéválás végérvényesen tartós maradt az avarkor folyamán.
Valóban megfigyelhető egy hasonlóság, ami a történelmi együttélés, interakció eredménye. Hasonlóképpen az oroszban az óegyházi szláv, vagyis óbolgár hatás jelentős. Mindezek ellenére mind az ukrán, mind az orosz (mind a belarusz) a keleti szláv ágba sorolható eredetét tekintve.
@@palmaiattila3288 Ezt a marhaságot honnan veszed? Ezen az oldalon annyi ökörséget olvastam, hogy megállt az eszem - most ha itt fel kellene sorolni fentről lefelé, akkor belekukulnék - én Felvidéki vagyok, és szlovák iskolákba jártam, úgyhogy valamivel jobban tudom megítélni - az itt lévő ukránoknak nagyon nehezére esik a szlovák, a szlovákot is inkább oroszosan mondják.
@@remeteladi7677 Ilyet találtam: www.magtudin.org/Barath_Tibor_A_magyar_nepek_ostortenete_1._kotet.pdf Ez a munka Kijevet csak egyszer említi, akkor sem az ön által jelzett kontextusban. Esetleg más más műre gondolt?
Ez fölösleges okoskodás, az MTA megfelelő utmutatast ad külföldi varosnevek használatára, s ez a magyarban akár évszázadok óta meghonosodott alak: pl. Koppenhága, Bécs. Dnyepropetrovszk, Szentpétervár, Artyemovszk, Bukarest. Prága, Parizs stb.
Elnézve, hogy a médiában és a közösségi oldalakon mi minden jelenik meg, egyáltalán nem fölösleges. Elég sokaknak fogalma sincs az átírás általános szabályairól. De még ha magáról az átírásról van is, akkor sincs fogalma a legtöbb embernek arról, hogy mi az orosz és mi az ukrán alak. A legtöbb város, amelyeket felsorol, nem Ukrajnában vannak, tehát itt nem relevánsak. A Dnyepropetrovszk régi, szovjet névalak, tehát azt gondolom, hogy az MTA felülvizsgálta már, vagy ha nem, akkor fogja. Hagyományunk talán nem annyira kapcsolódik hozzá, hogy mi megtartsuk a régi alakot. Az "Artyemovszk"-hoz pedig örülnék valami forrásnak, mert így sem oroszul, sem ukránul nem stimmel. Oroszul Artyomovszk, ukránul Artemivszk, illetve új nevén Bahmut.
@@bodotavoktatas2530 Azt próbálom megvilagitani, hogy még régi külföldi varosoknak is van meghonosodott magyar neve. Wien - ,Bécs, Sanktpeterburg - Szentpétervár stb. Egy alig harminc éves allam esetében kár buveszkedni, használjuk a hagyományos magyar alakot.
Úgy pontos, hogy bizonyos külföldi városoknak van meghonosodott neve. Azoknak, amelyek bekerültek a történelmi köztudatba. Ezek esetében természetesen én is az ismert alakot javaslom a videóban. A mai Ukrajna legtöbb városa esetén nincs hagyományos magyar alak. A magyarok többségének a háború előtt fogalma sem volt, hogy létezik mondjuk Bahmut, így nyilván nem is honosodott meg ezek neve semmilyen formában. Napjainkban viszont bekerülnek a médiába, ezért van szükség tisztázni, hogy az ott megjelenő rengeteg alak közül melyik micsoda. Erről szól a videó.
@@bodotavoktatas2530 Bahmut, mint név 2016 - os, eredeti neve Artyemovszk, no meg mivel jelenleg orosz fennhatóság alatt van, azt hiszem ez a vita lezarhato.
Való igaz, hogy a félsziget csak 1954-ben került Ukrajnához, és a lakóinak a többsége a XX. század eleje óta végig orosz volt (előtte pedig krími tatár).
@@bodotavoktatas2530 talán XVIII század második fele a helyes válasz . A cári Oroszország az állandó török-tatár fenyegetettség miatt foglalta el a területet , már mielőtt megsajnálnánk a tatárokat mondom.... Személy szerint engem felháborít az a cinikus mód , ahogy a Krimet és lakosságát Ukrajnának ajándékozta Hruscsov. 2014 ben csak történelmi elégtétel történt. Sok ukrajnai oroszt ismertem meg nyugaton dolgozva , világosan megértettem miben áll az ukrán demokrácia.
@@adalbertsimon1386 Mire helyes válasz a XVIII. század második fele? Ha az orosz többségre gondol, a Wikipédia lehivatkozott népszámlálási adatai szerint 1897-ben 35,55% tatár mellett 33,11% orosz élt a félszigeten. en.wikipedia.org/wiki/Demographics_of_Crimea Ami miatt valóban sajnálni lehet a krími tatárokat, az az 1944-es deportálásuk.
@@bodotavoktatas2530 a területet akkor foglalta el Oroszország. A lakossági arányok mellett orosz adminisztráció és karhatalom volt . A deportálás a tatár lakosság német hadsereggel való együttműködésének ill. harci egységek szervezésének az egyenes következménye volt. Mint ahogy újabban is az idegen ukránokkal butoroztak össze. A tények makacs dolgok.
@@adalbertsimon1386 A tatároknak az ukránok és a németek valóban idegenek, ahogy az oroszok is. Nem egészen értem, hogy ezzel mit akart mondani. Ön lát valamilyen különbséget a tatárok szemszögéből? A németekkel való együttműködés ön szerint jogossá teszi a kollektív deportálást? Ezek alapján a felvidéki magyar közösség - szintén a kollektív bűnösség elve alapján történő - deportálása szintén jogos vagy természetes?
Feltételezem, hogy az orosz egy nyelvjárásának tekinti az ukránt. A következő kérdéseim vannak: 1. Milyen nyelvészeti (vagy egyéb) érvekkel tudja alátámasztani álláspontját? (Esetleg beszéli-e az oroszt vagy az ukránt?) 2. Ön szerint a portugál is egy spanyol nyelvjárás, a holland is egy német nyelvjárás, vagy mondjuk a norvég is egy dán nyelvjárás?
@@bodotavoktatas2530 Ahogy a szlovák se egy különálló nyelv úgy az ukrán s se. Míg a szlovák egy picit módosított cseh addig az ukrán gyakorlatilag orosz. Annyi létjogosultsága van mint Szlovákiának. A háború véget érhetne ha ez a taknyos Zelenszkijt végre fellógatnák.
Természetesen szláv nyelv az ukrán is, de a szláv nyelveken belül elég távol áll az orosztól. Mint egy korábbi megjegyzésre válaszolva már írtam, az ukrán a nyugati szláv nyelvek legkeletibbike.
Az Ukrán nyelv régen a parasztok nyelve volt. A szovjetúnión belül Ukrajna megye hivatalos nyelve az Orosz volt, najd a Szovjetúnió felbomlását követően lett állam nyelv belőle. Én beszélem az összes szláv nyelvet, és elég sok különbség van az Orosz és az Ukrán közt. De akár Magyarul is tudok mondani olyan kifejézeseket amiket nagyon kevés Magyar értene meg. Pedig Magyar nyelvről beszélünk. Pl; Kasztroj - Edény Ler - Sütő Furik - talicska Ahogyan a a Magyar nyelv úgy az ukrán nyelv is sok orosz kifejezést használ. Magyarban pl nem magyar szavunk: Paprika, burgonya. A szlovák nyelvben pl a pohár szó egy az egyben Magyar szó, amit ugyanígy ejtenek ki a Szlovákok mint a Magyarok. Egyszóval igen, az Ukrán nyelv egy nyelvjárás az Orosz nyelven belül. 1991 óta viszont hivatalos állam nyelvként ismerték el.
@@bodotavoktatas2530 És én megkérdezhetem, hogy 1. Milyen nyelvészeti (vagy egyéb) érvekkel tudja alátámasztani álláspontját, hogy az úgynevezett "ukrán" nyelv egy teljesen különálló nyelv? (Esetleg beszéli-e az oroszt vagy az ukránt?) 2. Ön szerint van akkora különbség a Nagyorosz és azon belül a Kisorosz nyelvjárás (úgynevezett "ukrán nyelv") között mint a portugál és a spanyol nyelv, a holland és a német nyelv, vagy mondjuk a norvég és a dán nyelv között?
Nagyon köszi ezt a hiánypótló értékes videót. Tisztelet a készítőnek!
Köszönöm nagyon tetszett. Sokat tanultam belöle. A jó pap is holtig tanul :) 73 éves vagyok. De tényleg nagyon köszönöm. Rendkivüli összefoglalás.
Köszi a hasznos ismereteket!
Élvezetes, nagyon hasznos volt ez a videó!
Köszönjük, élvezettel hallgattuk ! :)
Nagyon élvezetes volt a videó
Végre egy valós infó.
Köszi
Gratulálok! Hiánypótló földrajzi és nyelvészeti szempontból is ez a remek összefoglaló Ukrajna városairól
Köszönöm szépen!
Nagyszőllőst és Munkácsot erősen hiányolom
Nyilván rengeteg város nem fért rá a térképre. Nagyszőlősnél és Munkácsnál jóval nagyobbak sem.
Köszönet!
1500 és 1700 között - sőt, még II. Rákóczi Ferenc fejedelemsége idején is - Lvív neve a magyar nyelvű levelezésben Ilyvó volt.
Nemcsak akkoriban, de még Dr. Márki Sándornál is így szerepel: "A hirtelen olvadás és az útak felfakadása miatt márczius 9-ikén Ilyvóban (Lembergben) kellett várakoznia. Úgy hallotta, hogy a czár csakhamar megérkezik." ( II. Rákóczi Ferencz, III. kötet, MTöT Budapest 1910, 204. oldal).
Valóban használatos volt egy ilyen történelmi, magyaros névalak, viszont ezt egy mai térképen feltüntetni olyan lenne, mintha Szerbia fővárosára Belgrád helyett Nándorfehérvárként hivatkoznánk.
@@bodotavoktatas2530 Valóban. Vagy Pest-Buda...
Nem ide tartozik, de hasonló eset Boroszló városa. A mai napig mindig megemlítik a magyar nevét, lengyelül Wrocław.
@@bodotavoktatas2530 Mert az Nándorfehérvár, de Pozsony az nem Bratiszlava, de Sturovó meg Párkány, vagy Köln-Kolónya :)
Himnuszunkban benne van: "Általad nyert szép hazád, Bendegúnzak vére." Bendegúz a Krímen született, Attila nagyapja volt, Attila pedig Ogyesszában nőtt fel. Ő alapította Kijevet, Kevevára néven (régebbi híradásokban hallottam). III. Béla és II. András idején, tudtak a keleten maradt eleinkről, így Juliánusz barát, a keresésükre indult (1217 körül lehetett). Kostantinápolyban hajóra szállt és Ogyesszánál kötött ki. A parton, magyarul beszélő embereket talált. Magam is jártam Ukrajnában a 80-as évek végén. Zaporozséban (Energodárnál) Mintha itthon lettem volna, olyan érzésem volt. Az éghajlat, a levegő, a táj olyan volt. Ami érdekes még Kijevtől É-Ny irányban 35 km-re van egy Bucsa nevű helyiség, ami itthonunk ban is van Karcag közelében, Békésmegyében.
Kijevet Álmos vezér alapította,a többi stimmel.
@@gaborkovacs7873 Én nem voltam, nem lehettem ott, akkoriban! Mikor kint jártam, úgy éreztem magam, mintha itthon lettem volna. Sokak szerint, amiről írtam, így volt a történelemben. "A tovatűnő idő, elmossa a titkos nyomokat." Akár így volt, akár amit írtál, fontos, hogy mi legalább tudunk róla valamit. Dicső történelmünk, ilyen vitákba vesznek el. Engemet az Atilláról írt, Hispániai útja és győzelme erősített meg. A korabeli spanyolok szemében, Attila vezérei , erkölcsileg, emberileg, kiváló emberek voltak. Attila a vezéreit ispánoknak hívta. Talán az sem véletlen, hogy Spanyol-ország neve Hispánia lett.
@@jozsefgyorgykiss352 Érdekes amit írsz,de lehet hogy így is volt.Kár hogy azokból az időkből nincs írás.Persze akkoriban nem volt fontos a papír.
@@gaborkovacs7873 De tudtak írni, rovásírással. Még papírsem kellett hozzá, vesszőre, botra róttak. A gazdasági elszámolások is ezen történtek. Rögzítve volt, hogy kinek mennyi volt a rovásán. Ezekből az elszámolási pálcákból fennmaradtak.
Ami nagyon érdekes, É-Amerika Atlanti-óceán partján, Jermont megyében találtak egy kőoszlopot, amire rovásírással ez volt írva: Itt járt Erick 13 társával és a dátum is fel volt írva. Már csak arra emlékszem. 8 vagy 9 százzal kezdődőtt az évszám. Még Amerikát fel sem fedezték. Vikingek lehettek.
@@jozsefgyorgykiss352 És innen a mondás,hogy sok van a rovásodon. :) De ez negatív értelem volt.
Koszonjuk!
jó
A videó nagyon informatív és szemléletes. Pár kiegészítés. 1. A videóban helyesen hangzik el, hogy Kárpátalja megye (ukránul oblast, ami magyarul megye), ugyanakkor magyar nézőpontból és méretbeli különbségek miatt szerencsésebbnek tartom a régió, esetleg tartomány megnevezést, mert Kárpátalja Ung, Bereg, Ugocsa és Maramaros vármegyék egyes részeiből tevődik össze, ezért a megye megnevezést nem tartom kellően pontosnak. 2. Galícia a megszokott magyar megnevezés, de én magyarosabbnak tartom a Gácsország megnevezést, illetőleg Galícia könnyen összetéveszthető a spanyolországi Galicia nevű, szintén történelmi régióval. 3. Csernyivci magyar neve Csarnóca (még ha az MTA nem is ezt az alakot ajánlja...) 4. Lemberg a német neve a településnek, ami a videóban is helyesen elhangzott és valóban a 19. századtól a magyar nyelvben is ezt az alakot használják, ettől függetlenül a magyar neve Ilyvó.
Kiev magyar alakja Kője (Ügyek, Álmos apja alapította a várát 1200 éve)
Érdekelne a forrás. Felteszem, ez is mítosz, nem pedig igazolt történelmi tény, ahogy egy másik, szláv mítosz szerint pedig egy Kij nevű szláv vitéz és testvérei voltak az alapítók.
en.wikipedia.org/wiki/Kyi,_Shchek_and_Khoryv
@@bodotavoktatas2530 "A magyarok elképzelt kulcsszerepét mindössze két forrásból, például a homályos múlt kevés ősbeszámolóinak egyikéből, a pár száz évvel később született kijevi Nesztor-krónikából vezetik le, amely szerint Álmos (Olmin) a magyarokat a Belaja-folyó vidékéről Kijev városáig vezette, megsarcolta a szláv településeket, és behódoltatta a Kijev védelmére felvonuló hungárusokat (?) is. Ezért nem véletlen, hogy Ugorszkoje (magyar) az egyik Kijev-közeli hegy neve, hiszen ott állt Álmos (oroszul Olom) vezér rezidenciája.
Egy másik forrás konkrétabb. A híres orosz történész, Vernadszkij kronológiája a 840-es évnél arról ír, hogy „Kijevet elfoglalták a kazárok és a magyarok." "
@@sandormezei1121 Honnan van az idézet?
A következőt nem értem: 1. Álmos a magyarokat felvonultatta Kijev ellen. 2. Kijevet a hungárusok (magyarok?) védték.
Ezek szerint a támadók és a védők is magyarok?
@@bodotavoktatas2530 MÁRPEDIG KIJEVET A MAGYAROK ALAPÍTOTTÁK, MÉG ÁLMOS IDEJE ALATT..! KIJEVBEN MA IS ŐRIZNEK EGY HUN EZÜSTVERETES ÖVET A MÚZEUMBAN. NÉZZ UTÁNA HA NEM HISZED EL. SZIA.
@@bodotavoktatas2530 ÁLMOS ALAPÍTOTTA KIJEVET, TEHÁT NEM HARCOLHATOTT KIJEV ELLEN, AMIKOR MÉG MEG SEM ALAPÍTOTTA..! NÉZZ UTÁNA HA NEM HISZED EL. SZIA.
Bocsánatot kérem szépen hallássérült vagyok miért nem lehet feliratos mégegyszer😢 elnézést
Hiányzik Munkács!
... és még számos egyéb szebbnél szebb város, de ennyi fért a térképre úgy, hogy még átlátható legyen.
Munkács?
Az magyarul Munkács. Vagy mi a kérdés?
Fun fact: Szevasztopol neve megjelenik az Alien: Isolation nevű játékban, mint az űrállomás neve
Kifelejtetél egy furcsa város nevet, Sárgorod vagy Шаргород!, ez a város nyugatukrajnai Galiciában található!, de még a itt van a magyar történelemben is szereplö Brezán( lengyelül), Berezsani vagy Бережани,( ukránul)!☝😀😉
Bocsi, Bocsi, Magyarul Lemberg az Ilyvó. Kevesen tudják, de én ezt használom.
Középkori magyar nevén valóban, de ma abszolút nem ismert, nem használatos. A köztudatba visszahozni kétséges sikerű vállalkozás lenne.
Donyeck ismert még " Verdansk" néven is. ( COD warzone)
Kijev magyar neve Kővár
Kösz az infót, ez érdekes. Kb. mikor íródott magyar dokumentumban fordul így elő? Esetleg tudható, hogy konkrétan hol?
Engem is érdekelne a forrás. Ezzel az alakkal még nem találkoztam.
Kovar igen 100 éve Kijev és ezt békén kell hagyni
Ki veszel Kovaron magyarul ????
Nem szabad Putinnal össze zartozni !!!
Igen fájdalmas de ez 100 éve oda van
Putin soha nem
Adna vissza a magyart is le akarja tarolni mint Ukrajnát !!!
Milyen az ukran nyelv vagyis menyire azonos az oroszal. Amikor halom ahogyan beszélnek nekem nagyon hasonlit a nalunk szlovakiában elö ruszin nyelvre..Tanultam oroszul de az nagyon reg volt meg az akkori szocialista Cseszlovakiaban
Kb akkora a különbség mint a cseh és szlovák közt. De pl a Horvát nyelvet a Szlovákok és a Csehek is értik, míg a lengyelek már alig.
@@gaborolasz9138 Hat en a szlovakot a magyaral egy szinten beszelem.. a csehet 100% megértem de a horvatot mar nehezen inkab jobban a Lengyelt...
@@zoltanczako223 Volt párom Horvátul simán elboldogult Kassán, de valóban nyugat szlovákiában már alig értették a horvátot.
@@gaborolasz9138 Az igaz a keletiek , mas tajszolásal beszelnek es a horvátot joban értik..
Az ukrán keleti szláv nyelv, vagyis a legközelebbi rokona a ruszin, a belarusz, és az orosz (érthetőség szempontjából távolodó sorrendben). A ruszin nyelv annyira közel áll hozzá, hogy Ukrajna hivatalosan az ukrán egy dialektusának tartja azt.
Ogyessza Texaszban van. Mondtam egy ottani embernek, hogy mi nem odeszának modjuk, hanem gyével és két esszel és mellesleg ez egy Fekete tengerparti város. Hát ez nem esett nekik jól és legyen mindenki óvatos amerikaiaknak beszélni egy város nevéről. Egy másik jelentős kisváros Tarnopol. Honnan származik "Galicia" neve?
Igen, az Egyesült Államokban sok olyan településnév akad, amelyek Európában már ismertek...
Ha a videóban szereplő hosszú í-s Galíciára gondol, tudomásom szerint nem ismert a név pontos eredete, talán egy korábban ott élő nép nevéből származhat. (Van egyébként egy másik, rövid i-vel írandó Galicia is, Spanyolországban: hu.wikipedia.org/wiki/Galicia)
@@bodotavoktatas2530 azt már kitaláltam hogy Spanyolország ban van egy Galícia rész mert minden portugál negyedben néhány vendéglőnek a neve Galícia pont azt nem tudom hogy ez ukrajnai Galícia hosszú ível van vagy mi a magyar zsidóknak túlnyomó többsége Galíciából szivárgott be a Kárpát medencébe ezek az Askenázik lehet hogy mielőtt az akkori Lemberg környékére vándoroltak hozták magukkal ezt a baszk tájnevet kíváncsi lennék valaki olyantól megtudni aki biztosra tudja Érdekes a sok ukrajnai város nevének a végződése „Pol”-lal és egyéb más név különbségek az orosz és ukrán között nekem azt mutatja hogy az ukrán közelebb áll az eredeti görög kiejtések hez mint a „Pol” Végződésű városok a görög „Polisz” város jelentésre utalnak
A kelták egy időben nagyon sokfelé elterjedtek. Róluk kapta a nevét több táj. Wales, Cornwall, Wallonia, Gallia, Galícia, Galicia, Galatasaray.
@@igorjee Érdekes azt hiszem így van nem is kötöttem idáig össze ezt a sok „Gáll” szót a ez akkor mind a Keltákon keresztül közös úgy mint Franciaország úgy néz ki mint egy kakas ami a latinban Galló Tehát akkor a válasz hogy nem a zsidók vitték oda Lemberg környékére a Galícia nevet. Kösz
Harchiv 0:26
Kijev=Kijő, Kercs=Kerecsen (Álmos, Árpád idejében)
Az furcsa lett volna, mert akkoriban (X. sz.) Kercs neve Korcsiev volt, I. (Róbert) Károly idején pedig Cerchio (Cserkio) néven a genovai olaszok ott erődítményt emelnek.
Lehet, de ezek az alakok a mai magyar köznyelvben teljesen ismeretlenek.
@@bodotavoktatas2530kérdès az, h kinek àllt èrdekèben a règi, törtěnelmi magyar neveket megvàltoztatni. Szerencsère a XIX.sz. könyvekben mèg a règi elnevezèsek szerepelnek.
Az Ukrajnai háborúèrt egy Magyar lenne a felelős? Oroszország miért hallgatott egy Magyarra? Szó szerint azt csinálja amit a egy Magyar mondotta? Mièrt? Ki ez a egy Magyar, akire hallgatnak a világban a vezetők, mi az amit tud amit senki más csak ő? Mièrt halgat a világ egy civil Magyarra egy emberre? Egyedül csinálta mindent? Átlátható! Jó a műsor! Üdv.: Laura 🐦
??????
Az ukrán nyelv sokkal jobban hasonlít a lengyelre, mint az oroszra. A fehérorosz hasonlóképp inkább lengyel, mint orosz.
A szlovákra még inkább, mint a lengyelre.
Szokták a legkeletibb nyugati szláv nyelvnek is minősíteni az ukránt.
@@zoltanbakonyi7528 Legfeljebb az ukránok terjeszthetik ezt, mert már a ruszin is inkább keleti szláv nyelv, mint nyugati. Ezzel szemben a szlovák nyelv minősíthetetlen az eredet szempontjából, mert alapjában véve egy szűk területi, egy zólyom-vidéki tót tájszólásból kialakított XIX. századi műnyelv, amit - hasonlóan az eszperantóhoz - tudós nyelvészek szerkesztettek meg, eléggé a korszellemtől nem idegen diktatórikus és belterjes módon, a saját berkeiken belül (szigorúan elvetve a szókincsi bohemizmusokat és germanizmusokat), ami - ha leszámítjuk a XX. századi szlovák nyelv írásbeliségi reformjait - a mai formájában nem is létezett korábban.
Mivel annak a nyelvalapot adó falusi tájszólásnak nem voltak nyelvészeti szempontból meghatározható szabályai, az igei, de főleg a főnévi ragozásokban viszont a cseh grammatikai alapszabályokhoz idomult ez a "szláv eszperantó", de leegyszerűsített formában, "kigyomlálva", vagy egy kis eufemizmussal élve: "ésszerűsítve", pragmatikusabbá téve azokat. Ez az entrópia-csökkentés egyáltalán nem ártott az új szlovák nyelvnek, egyszerűbbek és áttekinthetőbbek lettek a cseh nyelvtannal összevetve.
Nem véletlenül esett a választás a zólyom-vidéki tájszólásra - ez esett legközelebb ahhoz a tót dialektusban beszélt autochton szókincshez, amelyet a murai tótok beszéltek a XIX. században, vagyis a mai szlovének. Akkoriban azt tartották, hogy a tótság akkor szakadt ketté, amikor a longobárdok betörtek a Kárpát-medencébe, és a "keleti" garam- és vág-völgyi tótokat beszorították az erdős hegyvidékre (Liptó, a Tátrák, egészen a Keleti-Beszkidek külső peremére), míg a duna-menti pannóniai tót törzseket délnyugatra szorították. Ez a kettéválás végérvényesen tartós maradt az avarkor folyamán.
Valóban megfigyelhető egy hasonlóság, ami a történelmi együttélés, interakció eredménye. Hasonlóképpen az oroszban az óegyházi szláv, vagyis óbolgár hatás jelentős. Mindezek ellenére mind az ukrán, mind az orosz (mind a belarusz) a keleti szláv ágba sorolható eredetét tekintve.
@@palmaiattila3288
Ezt a marhaságot honnan veszed? Ezen az oldalon annyi ökörséget olvastam, hogy megállt az eszem - most ha itt fel kellene sorolni fentről lefelé, akkor belekukulnék - én Felvidéki vagyok, és szlovák iskolákba jártam, úgyhogy valamivel jobban tudom megítélni - az itt lévő ukránoknak nagyon nehezére esik a szlovák, a szlovákot is inkább oroszosan mondják.
Kiev=Keve-vára, Árpád-vezér születési helye! Majom!
hu.wikipedia.org/wiki/Kevev%C3%A1ra
Ez nem Kijev. Tud forrást mutatni egy másik Keve váráról (Kijev környékén), esetleg Árpád születési helyéről?
olvassa magyar ős utótörténet! BaRÁTH Tibor Magíyri népek
@@remeteladi7677 Ilyet találtam: www.magtudin.org/Barath_Tibor_A_magyar_nepek_ostortenete_1._kotet.pdf
Ez a munka Kijevet csak egyszer említi, akkor sem az ön által jelzett kontextusban. Esetleg más más műre gondolt?
Ez fölösleges okoskodás, az MTA megfelelő utmutatast ad külföldi varosnevek használatára, s ez a magyarban akár évszázadok óta meghonosodott alak: pl. Koppenhága, Bécs. Dnyepropetrovszk, Szentpétervár, Artyemovszk, Bukarest. Prága, Parizs stb.
Elnézve, hogy a médiában és a közösségi oldalakon mi minden jelenik meg, egyáltalán nem fölösleges. Elég sokaknak fogalma sincs az átírás általános szabályairól. De még ha magáról az átírásról van is, akkor sincs fogalma a legtöbb embernek arról, hogy mi az orosz és mi az ukrán alak.
A legtöbb város, amelyeket felsorol, nem Ukrajnában vannak, tehát itt nem relevánsak. A Dnyepropetrovszk régi, szovjet névalak, tehát azt gondolom, hogy az MTA felülvizsgálta már, vagy ha nem, akkor fogja. Hagyományunk talán nem annyira kapcsolódik hozzá, hogy mi megtartsuk a régi alakot.
Az "Artyemovszk"-hoz pedig örülnék valami forrásnak, mert így sem oroszul, sem ukránul nem stimmel. Oroszul Artyomovszk, ukránul Artemivszk, illetve új nevén Bahmut.
@@bodotavoktatas2530 Azt próbálom megvilagitani, hogy még régi külföldi varosoknak is van meghonosodott magyar neve. Wien - ,Bécs, Sanktpeterburg - Szentpétervár stb. Egy alig harminc éves allam esetében kár buveszkedni, használjuk a hagyományos magyar alakot.
Úgy pontos, hogy bizonyos külföldi városoknak van meghonosodott neve. Azoknak, amelyek bekerültek a történelmi köztudatba. Ezek esetében természetesen én is az ismert alakot javaslom a videóban.
A mai Ukrajna legtöbb városa esetén nincs hagyományos magyar alak. A magyarok többségének a háború előtt fogalma sem volt, hogy létezik mondjuk Bahmut, így nyilván nem is honosodott meg ezek neve semmilyen formában. Napjainkban viszont bekerülnek a médiába, ezért van szükség tisztázni, hogy az ott megjelenő rengeteg alak közül melyik micsoda. Erről szól a videó.
@@bodotavoktatas2530 Bahmut, mint név 2016 - os, eredeti neve Artyemovszk, no meg mivel jelenleg orosz fennhatóság alatt van, azt hiszem ez a vita lezarhato.
Mint már írtam, ez a név egészen biztosan hibás - sem oroszul, sem ukránul nem stimmel. Oroszul Artyomovszk, ukránul Artemivszk.
A Lemberg német változat.!
Igen, német eredetű, amit a magyarban is használunk.
Történelmileg a Krimnek semmi köze a mai latorállam Ukrajnához . Mint ezt népszavazással a lakosság el is döntötte 2015 ben.
Való igaz, hogy a félsziget csak 1954-ben került Ukrajnához, és a lakóinak a többsége a XX. század eleje óta végig orosz volt (előtte pedig krími tatár).
@@bodotavoktatas2530 talán XVIII század második fele a helyes válasz . A cári Oroszország az állandó török-tatár fenyegetettség miatt foglalta el a területet , már mielőtt megsajnálnánk a tatárokat mondom.... Személy szerint engem felháborít az a cinikus mód , ahogy a Krimet és lakosságát Ukrajnának ajándékozta Hruscsov. 2014 ben csak történelmi elégtétel történt. Sok ukrajnai oroszt ismertem meg nyugaton dolgozva , világosan megértettem miben áll az ukrán demokrácia.
@@adalbertsimon1386 Mire helyes válasz a XVIII. század második fele? Ha az orosz többségre gondol, a Wikipédia lehivatkozott népszámlálási adatai szerint 1897-ben 35,55% tatár mellett 33,11% orosz élt a félszigeten.
en.wikipedia.org/wiki/Demographics_of_Crimea
Ami miatt valóban sajnálni lehet a krími tatárokat, az az 1944-es deportálásuk.
@@bodotavoktatas2530 a területet akkor foglalta el Oroszország. A lakossági arányok mellett orosz adminisztráció és karhatalom volt . A deportálás a tatár lakosság német hadsereggel való együttműködésének ill. harci egységek szervezésének az egyenes következménye volt. Mint ahogy újabban is az idegen ukránokkal butoroztak össze. A tények makacs dolgok.
@@adalbertsimon1386 A tatároknak az ukránok és a németek valóban idegenek, ahogy az oroszok is. Nem egészen értem, hogy ezzel mit akart mondani. Ön lát valamilyen különbséget a tatárok szemszögéből?
A németekkel való együttműködés ön szerint jogossá teszi a kollektív deportálást? Ezek alapján a felvidéki magyar közösség - szintén a kollektív bűnösség elve alapján történő - deportálása szintén jogos vagy természetes?
Csernovic Csarnóca!
Igen, a középkori alakja, ahogy mondjuk Belgrádé Nándorfehérvár volt. Ettől függetlenül ma (és az újkorban) nem igazán használt forma.
Slavă Ukraina hai Ukraina gooo
Az ukrán mióta nyelv ?Csak nyelvjàràs.
Feltételezem, hogy az orosz egy nyelvjárásának tekinti az ukránt. A következő kérdéseim vannak:
1. Milyen nyelvészeti (vagy egyéb) érvekkel tudja alátámasztani álláspontját? (Esetleg beszéli-e az oroszt vagy az ukránt?)
2. Ön szerint a portugál is egy spanyol nyelvjárás, a holland is egy német nyelvjárás, vagy mondjuk a norvég is egy dán nyelvjárás?
@@bodotavoktatas2530 Ahogy a szlovák se egy különálló nyelv úgy az ukrán s se. Míg a szlovák egy picit módosított cseh addig az ukrán gyakorlatilag orosz. Annyi létjogosultsága van mint Szlovákiának. A háború véget érhetne ha ez a taknyos Zelenszkijt végre fellógatnák.
Természetesen szláv nyelv az ukrán is, de a szláv nyelveken belül elég távol áll az orosztól. Mint egy korábbi megjegyzésre válaszolva már írtam, az ukrán a nyugati szláv nyelvek legkeletibbike.
Az Ukrán nyelv régen a parasztok nyelve volt. A szovjetúnión belül Ukrajna megye hivatalos nyelve az Orosz volt, najd a Szovjetúnió felbomlását követően lett állam nyelv belőle.
Én beszélem az összes szláv nyelvet, és elég sok különbség van az Orosz és az Ukrán közt.
De akár Magyarul is tudok mondani olyan kifejézeseket amiket nagyon kevés Magyar értene meg. Pedig Magyar nyelvről beszélünk.
Pl;
Kasztroj - Edény
Ler - Sütő
Furik - talicska
Ahogyan a a Magyar nyelv úgy az ukrán nyelv is sok orosz kifejezést használ.
Magyarban pl nem magyar szavunk:
Paprika, burgonya.
A szlovák nyelvben pl a pohár szó egy az egyben Magyar szó, amit ugyanígy ejtenek ki a Szlovákok mint a Magyarok.
Egyszóval igen, az Ukrán nyelv egy nyelvjárás az Orosz nyelven belül.
1991 óta viszont hivatalos állam nyelvként ismerték el.
@@bodotavoktatas2530 És én megkérdezhetem, hogy
1. Milyen nyelvészeti (vagy egyéb) érvekkel tudja alátámasztani álláspontját, hogy az úgynevezett "ukrán" nyelv egy teljesen különálló nyelv? (Esetleg beszéli-e az oroszt vagy az ukránt?)
2. Ön szerint van akkora különbség a Nagyorosz és azon belül a Kisorosz nyelvjárás (úgynevezett "ukrán nyelv") között mint a portugál és a spanyol nyelv, a holland és a német nyelv, vagy mondjuk a norvég és a dán nyelv között?
Csernovic nem magyar név.
Kijiv, Kijev = Kővár.
Csernovic nem magyar név.