Köszi Srácok és Eszti! Ismét igazi szuper csapat voltatok, öröm nézni az adást, pedig én egy vénember vagyok már az űrkutatáshoz. Csak így tovább! Az igen-igen nagy többségnek tökéletes amit és ahogyan csináltok. Nekem például a Szabi által felsorolt "gondok" is kifejezetten aranyosak, jópofák, vidámak voltak. Amúgy meg addig senki se tudta - vagy akarta ezt jobban csinálni, elsőként pedig nektek jutott eszetekbe a hiánypótlás - köszönet érte. Nézzétek meg a "királyi" TV-csatornákat, hogy azt az egy szem kis DELTA-t is évtizedekre kicsinálták, ami pár percet legalább hetente tudott volna szánni űrkutatásra, nemhogy heti több órát súlyozottan a legsikeresebb magáncégre és mellé még elegendő időt a többi területre is... Nagyon ráéreztetek, ha én TV csatorna szerkesztő lennék, biztos leszerződnék veletek legalább heti fél órára és főidőben tolnám. Olcsóbban megúsznák a minőséget, mint a Seherezádé Elverimacskáját sorozatok árát...
Köszi szépen Norbi, kedves tőled! A mai világban sem számít már, ki mit kezdett elsőként, a lényeg hogyan csinálják azt. Nehéz nem szenzáció-hajszának lenni, de ugyanakkor érdekes is legyen egy műsor. Próbálunk ezen lavírozni, de a helyzet akkor is az, hogy csak egy szűk körnek van kedve valóban időt szánni egy-egy témára. Egy kedves nézővel találkoztam minap ahol élek és felvetette, miért nem csinálunk rövid videókat inkább. Erre mondtam, hogy miért nincsenek 10-15 perces focimeccsek vagy F1 futamok?! Ezután megtaláltuk azonnal a közös nevezőt 😊 Van rá igény, csak sokan nem tudják, hogy bizony érdekli ez a téma őket. Köszi szépen a kitartó támogatásod, Esztit pedig továbbra is hívjuk az adásainkba. Szabi
...amikor 1975-ben (az Apolló-17 után két és fél évvel) a napköziben azt olvastam, hogy „Amerikában a 2000. év előtt nem terveznek újabb holdutazást.” (Galambos Tibor: Emberek a világűrben, Kossuth Könyvkiadó, Magyar-Szovjet Baráti Társaság, Táncsics Könyvkiadó 1975, 171. oldal) teljesen fölháborodtam. Hogy képzelik? Disznóság! 36 éves vén ember leszek addig… Aztán megnyugtattam magam, és beláttam, hogy ez lehetetlen. Ez akkora hülyeség, hogy úgysem lesz igaz. Duzzogva végigolvastam a könyvet, mely ma is megvan, ott vár a polcomon, várja a kiegészítésemet, hogy: Naugye mégis...
Sajnos ahogy mondtuk is az adásban, senki nem számított akkoriban arra, hogy ennyi időt kell várni az újabb holdraszállásra. De reméljük, ebben az évtizedben végre véget ér ez a hosszú szünet! - Dávid
1:16:00: Falcon Heavyvel több probléma is van. Egyik, hogy Holdhoz csak 16 tonna terhet képes indítani, másik, hogy a 65 tonna LEO is csak elméleti képesség, gyakorlatilag a szerkezet limitálja, hogy mennyi terhet képes felvinni. (Ezt a Gateway-es OIG vagy GAO jelentésből hivatalosan is tudjuk). Így nemhogy egy ICPS+Orion-t, de még csak egy Oriont sem lehet rátenni. Oriont meg nem az SLS kapacitásához gyártották, hanem pont, hogy az SLS-t igazították az Orion méreteihez, amit pont azért terveztek akkorára, mert nem egy 6-48 órás repülést kell benne kibírni egyhuzamban, hanem jóval hosszabbat. Ott nem mindegy, hogy 9 vagy 20 köbméter helyed van.
1:08:56: Egyébként ez a javítás azért érdekes kérdéskör, mert a KH11-eket se nagyon javítgatja az NRO. Viszont újat lehetne indítani Vulcanon, BONG-on, FH-n. Vagy lehetne előre menni és kihasználni a Starshipet meg az SLS-t és készíteni egy 7-9 méteres tükrű teleszkópot. Pont az ilyen küldetések miatt lenne jó egyébként az SLS, mert amúgy abból a 2 milliárdból a nagyja magára az infrastruktúrára (gyártósor, SLC39B, VAB, stb.) megy el, nem konkrétan a startra. Annyi ilyen nagyobb 5-10 milliárdos projekt egyébként sem fog indulni a NASA-n belül, mert az a drága, nem a kilövés.
Sok adás elején kérdezitek, hogy jó-e a hang? A helyzet az, hogy ezt sem tudtam egyben megnézni, mint általában. Az élet ilyen, a műsor hosszával nincs gond. Viszont fejhallgatóval kezdtem, telefon saját hangszórójával folytattam, és laptopon is néztem. Kifejezetten feltűnt, hogy a hangsóróktól függ a hangotok egyensúlya. Természetes, hogy mindenkinek más a hangszíne, mikrofonja, és nem ugyanúgy reprodukálja az eszköz sem, amin nézünk, hallgatunk titeket. Ez ilyen. Ami valakinél jobb, másnál rosszabb.
Köszi szépen az értékes visszajelzést! 🙏Valóban nagyban különbözhet, milyen eszközön nézi valaki vissza az adásokat. Nekem rendben tűnt pléldául fülesen, nem is panaszkodott senki, de utólag szerintem én halkabb voltam a többiekhez képest. Nehéz ügy, de a lényeg, hogy azért hallgatható színvonalúak az adások java. Köszi ismételten! Szabi
59:00: Gateway CMV azért is csúszik, mert az eredeti tervek helyett nem külön-külön indul, hanem a Falcon Heavy-n. Emiatt sok mindent át kellett tervezni. Mondjuk vannak nettó hibák is, pl. az A HALO esetén az NGIS-es mérnökök a kábelek súlyát szimplán arányosították a Cygnushoz képest. Aztán rájöttek, hogy sokkal több lesz belőle mert nem csak hosszirányban, hanem oldalirányban is kell kábel, ráadásul mivel lakott modul lesz, szeonzorból is sokkal több található majd benne. Van ilyen. ¯\_(ツ)_/¯
Más kérdés, hogy elismerjük, amit elért, és más kérdés, hogy hogyan és ezek alapján mondunk esetleg személyes véleményt, hogy mi van dolgoznánk-e neki. 🙂 - Dávid
egyelőre ott tartunk, hogy a spacex nem védi a találmányait annyira, és szépen fel lehet használni a tapasztalataikat, vagyis a teljes rendszert lehetne csinálni a jelenleg jól működő alkatrészekből, és a jól működő rendszerekkel. vagyis ha nem akarják egyben odaadni az emberes holdutazást a spacex-nek, akkor az alapjain építhetne a nasa saját eszközt. igaz, hogy az akkora késés lenne megint, hogy esélytelen lenne, hogy az usa legyen az első. megoldható lenne, hogy hagyják a spacex-nek, hogy elvigye a programot, cserébe betolna a nasa elé egy spacex technológián alapuló nasa-rakétarendszert.
Az igazság, hogy NASA saját eszköz soha nem létezett rakéták tekintetében. Ezeket mindig magáncégek számára szervezte ki az űrhivatal és ezt vagy megvásárolta, vagy fizetett a szolgáltatásért, ahogy most is teszi. Az űrhivatal kutatásban utazik, űrtávcsöveket, bolygóközi eszközöket, marsjárókat, stb. épít házon belül. De a rakétatechnológiát nagyon okosan kiszervezik a magánszektornak. A SpaceX-el ez egy rettentően sikeres együttműködést eredményezett. Az űrhivatal sokkal olcsóbban képes eszközöket és embert az űrbe juttatni, cserébe a SpaceX is virágzik, és ami a legfontosabb, anno sikerül beindítani a bizniszt a NASA kiszámítható megrendelései és a biztos finanszírozás miatt. Az egyedüli problémára adó ok az az egyszereplős helyzet. A Hold esetében talán nem vészes, hiszen nincs két teljesen külön rendszer a Holdra jutáshoz, egy is iszonyú költséges. De az ISS-re feljutásra elvileg két cég kellene hogy embereket szállítson. Ez egyelőre nem történt meg, a Boeing sajnos nem tudta eddig beváltani kötelezettségét. Szabi
Úgy kacagnék, ha az USA helyett az Spacex építene bázist a holdon, és egyébként lehet, hogy valahol lemaradtam, de tudtommal nincs és nem is volt olyan, hogy amerikai űrprogram. Az Usában volt ok, de attól hogy mexikói illegális bevándorlók építatték az épületeket, a rakétákat meg a mindent, attól még nem lesz Mexikó -USA űrprogram.
Igazából, most hogy mondtátok teljesen felesleges az SLS-Orion páros 🤦 Valóban a Starshipet LEO-n kell feltankolni, ilyenkor akár emberekkel is, a Dragon szokásos módon felviszi az úrhajósokat a HLS-hez, onnan meg irány a hold. Értem, hogy ekkor csupa spaceX a story, de ennél egyszerűbb szerintem nincs. És akkor nem is kell a Lunar Gateway sem 😃
És hogyan jönnek vissza a Holdtól? :) Hogyan fog a Dragon dokkolni a HLS-sel? Mi van, ha meg kell szakítani a küldetést? Hogyan fog a Dragon visszatérni? HLS-t először alacsony föld körüli pályán tankolják meg, utána megemelik a pályáját, hogy a már megtankolt depó Starshippel találkozzon. Utóbbi tudomásom szerint már túl magas pálya a Dragonnak. Másik opció, hogy rengeteg plusz időt kellene tölteni az űrben a HLS-hez dokkolva, viszont így is elég szűk a deltaV büdzsé, ha egy Dragont is magával cipelne, további 12-13 tonnával növelne a teher, amit vinni kell. Ráadásul a Dragon arra van tervezve alapvetően, hogy valamihez dokkolva legyen, mert az állomás látja el addig, így akkor egy csomó extra kiszolgáló rendszert kellene a Dragonhoz építeni a HLS-re. (További súly). Itt jön képbe a Gateway a későbbi, hosszabb távú küldetéseknél is az Orion részére. De ennél fontosabb probléma: HLS nem alkalmas arra, hogy visszajöjjön a Holdtól, az egy abszolút egyirányú út. Nagyjából annyi tartaléka van, hogy megtegye a Föld->NRHO->Holdfelszín->NRHO távot. Ok, tegyük fel, hogy megoldódik valahogy vagy feláldozol miatta egy tankert (azzal már jó eséllyel 30 körüli startnál járunk, de most nem számolok utána), akkor még mindig az a probéma, hogy a Dragont alacsony Föld körüli pályáról való visszatérésre tervezték és nem egy sokkal gyorsabb transzfer pályáról. Stb. stb. stb. És akkor még bele se mentem abba, hogy mik a koncepciók és célok a későbbi küldetéseknél.
@@saxus Miért menne a Dragon is a Holdig, semmi értelme 😊 Az HLS-nek pedig muszáj visszatérni LEO pályára, nem gondolom hogy a tanker menne Hold körüli pályára- bár ez még nincs telejsen eldöntve, nagyban függ majd a Starship képességeiről. Szabi
@@spacejunkieH HLS nem tud visszatérni LEO-ra. HLS a Block 2-es Starshipből lesz kialakítva, 1500t üzemanyagunk van. Súly az kérdés, 150t-t használtam, 120-150t között mozog a Starship V1-re az elérhető adatok, amit én hallottam inkább több, mint kevesebb, ok, nincs a HLS-en hőpajzs, viszont lesz egy kabinmodul, napelem, landolóláb, stb, úgyohgy szerintem jó alap. A 9 hajtómű átlagosan 362s Isp-t ad ki, viszont még nem tudom, hogy a landoláshoz pontosan milyen hajtóművet fognak használni, úgyhogy itt is éltem a Raptorokkal. Ez alapján ~8512 m/s ΔV büdzséd van. LEO->LLO->Hold->LLO->LEO az 11300 m/s ΔV ideális esetben, de ezt egy csomó minden bonyolítja, ráadásul ugye a déli sark a cél. Ahhoz, hogy az extra 2800 m/s meglegyen, ahhoz további 2000t üzemanyag kellene. Vagy realisztikusabban 350-400 tonna üzemanyagot kellene vételeznie NRHO-n, hogy meglegyen az NROH->LEO között szükséges ~4000 m/s. (Ahhoz meg, hogy 400t üzemanyag maradjon egy tankerben NRHO-ra érve teljesen tele kell tölteni 1500t üzemanyaggal, hogy meglegyen az oda irányba szükséges ΔV - Egyébként innen nézve mindjárt értelmet nyer a Gateway, mint találkozási pont, hogy ha bármit kell küldeni a Hold irányába...)
@@spacejunkieH És ezek csak a nyers számok, ezen kívül szükség lesz egy második Dragon indításra is, ami extra rizikó a küldetésnél, mert mi van, ha csúszik a küldetés? Mi van, ha meghibásodik a HLS visszafelé jövet és nem képes LEO pályára fékezni? Mi van, ha odafelé hibásodik meg? Orion - hasonlóan, az Apollóhoz, free return trajectoryja van* minden további nélkül passzívan visszajönne, ha nem sikerül NRHO-n pályára állnia. HLS-nél nincs meg ez a rugalmasság. Ott vagy sikerül minden, vagy a legénységed halott. Orion ennél flexibilisebb. És ami igazán zavar még, hogy mindenki azt nézi, hogy hogyan lehetne az Artemis III-nál kiváltani az SLS-t, holott Gateway miatt kell a Block 1B, ha bármi értelmes tudományos munkára akarnák használni, szintén kell, nem véletlen ICPS az ICPS neve. És a távlati terv az lenne, hogy egy ISS-hez hasonló rotáció legyen a Holdon is. Ehhez szükséges az is, hogy minél több esetben meglegyen a küldetés megszakítására az opció, akár műszaki hiba miatt, akár orvosi vészhelyzet miatt, stb. (*nem tudom hogy lehetne ezt fordítani? ingyenes visszatérési pálya? free ugye itt arra tal, hogy nem kell hozzá extra energia)
Eléggé magabiztosan írod ezeket az állításokat. Én azért nem lennék ennyire meggyőződve arról, hogy ez lesz a közeljövő, ugyanis simán lehet, hogy Block 3-as lesz az HLS, főleg, ha az SLS-t törlik. Amennyit változott az elmúlt évek során a Starship fejlesztési programja, nehéz bármit is ennyire előre megtippelni. - Dávid
A közösség nagy szerencséjére ezzel a véleményeddel teljesen egyedül vagy. Egyébként pedig sajnálatos, hogy így gondolod, és az még inkább, hogy ennek mindenképp hangot is kellett adjál, reméljük, mostmár jobb, hogy kiírtad ezt magadból... - Dávid
@@spacejunkieH sajnos nem vagyok egyedül és ezért bosszant. Csak azért futtatni valakit mert a Szabi szerelmes. Asszem fontosabb lenne kiszolgálni a tízezer követőt, mintsem ilyennel eljátszani akár csak 100-at is. Asszem a nézettségek is alátámasztják.
Köszi Srácok és Eszti! Ismét igazi szuper csapat voltatok, öröm nézni az adást, pedig én egy vénember vagyok már az űrkutatáshoz. Csak így tovább! Az igen-igen nagy többségnek tökéletes amit és ahogyan csináltok. Nekem például a Szabi által felsorolt "gondok" is kifejezetten aranyosak, jópofák, vidámak voltak. Amúgy meg addig senki se tudta - vagy akarta ezt jobban csinálni, elsőként pedig nektek jutott eszetekbe a hiánypótlás - köszönet érte. Nézzétek meg a "királyi" TV-csatornákat, hogy azt az egy szem kis DELTA-t is évtizedekre kicsinálták, ami pár percet legalább hetente tudott volna szánni űrkutatásra, nemhogy heti több órát súlyozottan a legsikeresebb magáncégre és mellé még elegendő időt a többi területre is... Nagyon ráéreztetek, ha én TV csatorna szerkesztő lennék, biztos leszerződnék veletek legalább heti fél órára és főidőben tolnám. Olcsóbban megúsznák a minőséget, mint a Seherezádé Elverimacskáját sorozatok árát...
Köszi szépen Norbi, kedves tőled! A mai világban sem számít már, ki mit kezdett elsőként, a lényeg hogyan csinálják azt. Nehéz nem szenzáció-hajszának lenni, de ugyanakkor érdekes is legyen egy műsor. Próbálunk ezen lavírozni, de a helyzet akkor is az, hogy csak egy szűk körnek van kedve valóban időt szánni egy-egy témára. Egy kedves nézővel találkoztam minap ahol élek és felvetette, miért nem csinálunk rövid videókat inkább. Erre mondtam, hogy miért nincsenek 10-15 perces focimeccsek vagy F1 futamok?! Ezután megtaláltuk azonnal a közös nevezőt 😊 Van rá igény, csak sokan nem tudják, hogy bizony érdekli ez a téma őket. Köszi szépen a kitartó támogatásod, Esztit pedig továbbra is hívjuk az adásainkba. Szabi
...amikor 1975-ben (az Apolló-17 után két és fél évvel) a napköziben azt olvastam, hogy „Amerikában a 2000. év előtt nem terveznek újabb holdutazást.” (Galambos Tibor: Emberek a világűrben, Kossuth Könyvkiadó, Magyar-Szovjet Baráti Társaság, Táncsics Könyvkiadó 1975, 171. oldal) teljesen fölháborodtam. Hogy képzelik? Disznóság! 36 éves vén ember leszek addig… Aztán megnyugtattam magam, és beláttam, hogy ez lehetetlen. Ez akkora hülyeség, hogy úgysem lesz igaz. Duzzogva végigolvastam a könyvet, mely ma is megvan, ott vár a polcomon, várja a kiegészítésemet, hogy: Naugye mégis...
Sajnos ahogy mondtuk is az adásban, senki nem számított akkoriban arra, hogy ennyi időt kell várni az újabb holdraszállásra. De reméljük, ebben az évtizedben végre véget ér ez a hosszú szünet! - Dávid
Köszi Eszti és srácok a beszélgetést!
Nagyon érdekes beszélgetés volt, köszi🎉
Köszönjük! 😊 - Dávid
Köszi az adást Eszter és a srácok!
Köszi Eszti, köszi Srácok! 🤗
Köszi Eszti, köszi srácok!
Köszi!
1:16:00: Falcon Heavyvel több probléma is van. Egyik, hogy Holdhoz csak 16 tonna terhet képes indítani, másik, hogy a 65 tonna LEO is csak elméleti képesség, gyakorlatilag a szerkezet limitálja, hogy mennyi terhet képes felvinni. (Ezt a Gateway-es OIG vagy GAO jelentésből hivatalosan is tudjuk). Így nemhogy egy ICPS+Orion-t, de még csak egy Oriont sem lehet rátenni.
Oriont meg nem az SLS kapacitásához gyártották, hanem pont, hogy az SLS-t igazították az Orion méreteihez, amit pont azért terveztek akkorára, mert nem egy 6-48 órás repülést kell benne kibírni egyhuzamban, hanem jóval hosszabbat. Ott nem mindegy, hogy 9 vagy 20 köbméter helyed van.
1:08:56: Egyébként ez a javítás azért érdekes kérdéskör, mert a KH11-eket se nagyon javítgatja az NRO. Viszont újat lehetne indítani Vulcanon, BONG-on, FH-n. Vagy lehetne előre menni és kihasználni a Starshipet meg az SLS-t és készíteni egy 7-9 méteres tükrű teleszkópot. Pont az ilyen küldetések miatt lenne jó egyébként az SLS, mert amúgy abból a 2 milliárdból a nagyja magára az infrastruktúrára (gyártósor, SLC39B, VAB, stb.) megy el, nem konkrétan a startra. Annyi ilyen nagyobb 5-10 milliárdos projekt egyébként sem fog indulni a NASA-n belül, mert az a drága, nem a kilövés.
Egyértelműen Crew Dragon + Starship holdi leszálló egység páros lenne a legegyszerűbb megoldás.
Sok adás elején kérdezitek, hogy jó-e a hang? A helyzet az, hogy ezt sem tudtam egyben megnézni, mint általában. Az élet ilyen, a műsor hosszával nincs gond. Viszont fejhallgatóval kezdtem, telefon saját hangszórójával folytattam, és laptopon is néztem. Kifejezetten feltűnt, hogy a hangsóróktól függ a hangotok egyensúlya. Természetes, hogy mindenkinek más a hangszíne, mikrofonja, és nem ugyanúgy reprodukálja az eszköz sem, amin nézünk, hallgatunk titeket. Ez ilyen. Ami valakinél jobb, másnál rosszabb.
Köszi szépen az értékes visszajelzést! 🙏Valóban nagyban különbözhet, milyen eszközön nézi valaki vissza az adásokat. Nekem rendben tűnt pléldául fülesen, nem is panaszkodott senki, de utólag szerintem én halkabb voltam a többiekhez képest. Nehéz ügy, de a lényeg, hogy azért hallgatható színvonalúak az adások java. Köszi ismételten! Szabi
59:00: Gateway CMV azért is csúszik, mert az eredeti tervek helyett nem külön-külön indul, hanem a Falcon Heavy-n. Emiatt sok mindent át kellett tervezni. Mondjuk vannak nettó hibák is, pl. az A HALO esetén az NGIS-es mérnökök a kábelek súlyát szimplán arányosították a Cygnushoz képest. Aztán rájöttek, hogy sokkal több lesz belőle mert nem csak hosszirányban, hanem oldalirányban is kell kábel, ráadásul mivel lakott modul lesz, szeonzorból is sokkal több található majd benne. Van ilyen. ¯\_(ツ)_/¯
1:37:20 nem dolgoznék Musknak... Hogy mi van?! Mennyi élőmunkát beleöltetek, hogy Musk víziójának megvalósítását népszerűsítsétek!!!💚
Más kérdés, hogy elismerjük, amit elért, és más kérdés, hogy hogyan és ezek alapján mondunk esetleg személyes véleményt, hogy mi van dolgoznánk-e neki. 🙂 - Dávid
Hiánypótlás maraton! ;-)
Köszi! 😊 Szabi
egyelőre ott tartunk, hogy a spacex nem védi a találmányait annyira, és szépen fel lehet használni a tapasztalataikat, vagyis a teljes rendszert lehetne csinálni a jelenleg jól működő alkatrészekből, és a jól működő rendszerekkel.
vagyis ha nem akarják egyben odaadni az emberes holdutazást a spacex-nek, akkor az alapjain építhetne a nasa saját eszközt.
igaz, hogy az akkora késés lenne megint, hogy esélytelen lenne, hogy az usa legyen az első.
megoldható lenne, hogy hagyják a spacex-nek, hogy elvigye a programot, cserébe betolna a nasa elé egy spacex technológián alapuló nasa-rakétarendszert.
Az igazság, hogy NASA saját eszköz soha nem létezett rakéták tekintetében. Ezeket mindig magáncégek számára szervezte ki az űrhivatal és ezt vagy megvásárolta, vagy fizetett a szolgáltatásért, ahogy most is teszi. Az űrhivatal kutatásban utazik, űrtávcsöveket, bolygóközi eszközöket, marsjárókat, stb. épít házon belül. De a rakétatechnológiát nagyon okosan kiszervezik a magánszektornak. A SpaceX-el ez egy rettentően sikeres együttműködést eredményezett. Az űrhivatal sokkal olcsóbban képes eszközöket és embert az űrbe juttatni, cserébe a SpaceX is virágzik, és ami a legfontosabb, anno sikerül beindítani a bizniszt a NASA kiszámítható megrendelései és a biztos finanszírozás miatt.
Az egyedüli problémára adó ok az az egyszereplős helyzet. A Hold esetében talán nem vészes, hiszen nincs két teljesen külön rendszer a Holdra jutáshoz, egy is iszonyú költséges. De az ISS-re feljutásra elvileg két cég kellene hogy embereket szállítson. Ez egyelőre nem történt meg, a Boeing sajnos nem tudta eddig beváltani kötelezettségét.
Szabi
És a kedves másod unokatesóm Mátyás Bence nekem meg se említi hogy érkezik ide is 🤩
Kicsi a világ! 😊 - Dávid
Úgy kacagnék, ha az USA helyett az Spacex építene bázist a holdon, és egyébként lehet, hogy valahol lemaradtam, de tudtommal nincs és nem is volt olyan, hogy amerikai űrprogram. Az Usában volt ok, de attól hogy mexikói illegális bevándorlók építatték az épületeket, a rakétákat meg a mindent, attól még nem lesz Mexikó -USA űrprogram.
👌👌👌💯💯💯
Igazából, most hogy mondtátok teljesen felesleges az SLS-Orion páros 🤦 Valóban a Starshipet LEO-n kell feltankolni, ilyenkor akár emberekkel is, a Dragon szokásos módon felviszi az úrhajósokat a HLS-hez, onnan meg irány a hold. Értem, hogy ekkor csupa spaceX a story, de ennél egyszerűbb szerintem nincs. És akkor nem is kell a Lunar Gateway sem 😃
És hogyan jönnek vissza a Holdtól? :) Hogyan fog a Dragon dokkolni a HLS-sel? Mi van, ha meg kell szakítani a küldetést? Hogyan fog a Dragon visszatérni?
HLS-t először alacsony föld körüli pályán tankolják meg, utána megemelik a pályáját, hogy a már megtankolt depó Starshippel találkozzon. Utóbbi tudomásom szerint már túl magas pálya a Dragonnak. Másik opció, hogy rengeteg plusz időt kellene tölteni az űrben a HLS-hez dokkolva, viszont így is elég szűk a deltaV büdzsé, ha egy Dragont is magával cipelne, további 12-13 tonnával növelne a teher, amit vinni kell. Ráadásul a Dragon arra van tervezve alapvetően, hogy valamihez dokkolva legyen, mert az állomás látja el addig, így akkor egy csomó extra kiszolgáló rendszert kellene a Dragonhoz építeni a HLS-re. (További súly). Itt jön képbe a Gateway a későbbi, hosszabb távú küldetéseknél is az Orion részére.
De ennél fontosabb probléma: HLS nem alkalmas arra, hogy visszajöjjön a Holdtól, az egy abszolút egyirányú út. Nagyjából annyi tartaléka van, hogy megtegye a Föld->NRHO->Holdfelszín->NRHO távot. Ok, tegyük fel, hogy megoldódik valahogy vagy feláldozol miatta egy tankert (azzal már jó eséllyel 30 körüli startnál járunk, de most nem számolok utána), akkor még mindig az a probéma, hogy a Dragont alacsony Föld körüli pályáról való visszatérésre tervezték és nem egy sokkal gyorsabb transzfer pályáról. Stb. stb. stb.
És akkor még bele se mentem abba, hogy mik a koncepciók és célok a későbbi küldetéseknél.
@@saxus Miért menne a Dragon is a Holdig, semmi értelme 😊 Az HLS-nek pedig muszáj visszatérni LEO pályára, nem gondolom hogy a tanker menne Hold körüli pályára- bár ez még nincs telejsen eldöntve, nagyban függ majd a Starship képességeiről. Szabi
@@spacejunkieH HLS nem tud visszatérni LEO-ra. HLS a Block 2-es Starshipből lesz kialakítva, 1500t üzemanyagunk van. Súly az kérdés, 150t-t használtam, 120-150t között mozog a Starship V1-re az elérhető adatok, amit én hallottam inkább több, mint kevesebb, ok, nincs a HLS-en hőpajzs, viszont lesz egy kabinmodul, napelem, landolóláb, stb, úgyohgy szerintem jó alap.
A 9 hajtómű átlagosan 362s Isp-t ad ki, viszont még nem tudom, hogy a landoláshoz pontosan milyen hajtóművet fognak használni, úgyhogy itt is éltem a Raptorokkal. Ez alapján ~8512 m/s ΔV büdzséd van. LEO->LLO->Hold->LLO->LEO az 11300 m/s ΔV ideális esetben, de ezt egy csomó minden bonyolítja, ráadásul ugye a déli sark a cél. Ahhoz, hogy az extra 2800 m/s meglegyen, ahhoz további 2000t üzemanyag kellene. Vagy realisztikusabban 350-400 tonna üzemanyagot kellene vételeznie NRHO-n, hogy meglegyen az NROH->LEO között szükséges ~4000 m/s. (Ahhoz meg, hogy 400t üzemanyag maradjon egy tankerben NRHO-ra érve teljesen tele kell tölteni 1500t üzemanyaggal, hogy meglegyen az oda irányba szükséges ΔV - Egyébként innen nézve mindjárt értelmet nyer a Gateway, mint találkozási pont, hogy ha bármit kell küldeni a Hold irányába...)
@@spacejunkieH És ezek csak a nyers számok, ezen kívül szükség lesz egy második Dragon indításra is, ami extra rizikó a küldetésnél, mert mi van, ha csúszik a küldetés? Mi van, ha meghibásodik a HLS visszafelé jövet és nem képes LEO pályára fékezni? Mi van, ha odafelé hibásodik meg? Orion - hasonlóan, az Apollóhoz, free return trajectoryja van* minden további nélkül passzívan visszajönne, ha nem sikerül NRHO-n pályára állnia. HLS-nél nincs meg ez a rugalmasság. Ott vagy sikerül minden, vagy a legénységed halott. Orion ennél flexibilisebb.
És ami igazán zavar még, hogy mindenki azt nézi, hogy hogyan lehetne az Artemis III-nál kiváltani az SLS-t, holott Gateway miatt kell a Block 1B, ha bármi értelmes tudományos munkára akarnák használni, szintén kell, nem véletlen ICPS az ICPS neve. És a távlati terv az lenne, hogy egy ISS-hez hasonló rotáció legyen a Holdon is. Ehhez szükséges az is, hogy minél több esetben meglegyen a küldetés megszakítására az opció, akár műszaki hiba miatt, akár orvosi vészhelyzet miatt, stb.
(*nem tudom hogy lehetne ezt fordítani? ingyenes visszatérési pálya? free ugye itt arra tal, hogy nem kell hozzá extra energia)
Eléggé magabiztosan írod ezeket az állításokat. Én azért nem lennék ennyire meggyőződve arról, hogy ez lesz a közeljövő, ugyanis simán lehet, hogy Block 3-as lesz az HLS, főleg, ha az SLS-t törlik. Amennyit változott az elmúlt évek során a Starship fejlesztési programja, nehéz bármit is ennyire előre megtippelni. - Dávid
Bárcsak ez az Eszti soha nem tűnt volna fel a csatornán…
Miért?
Nincs igazad, Eszti tudásával és kedvességével üde színfoltja a csatornának! 😊
A közösség nagy szerencséjére ezzel a véleményeddel teljesen egyedül vagy. Egyébként pedig sajnálatos, hogy így gondolod, és az még inkább, hogy ennek mindenképp hangot is kellett adjál, reméljük, mostmár jobb, hogy kiírtad ezt magadból... - Dávid
Én ugyanilyen véleménnyel vagyok a kommenteddel kapcsolatban.
@@spacejunkieH sajnos nem vagyok egyedül és ezért bosszant. Csak azért futtatni valakit mert a Szabi szerelmes. Asszem fontosabb lenne kiszolgálni a tízezer követőt, mintsem ilyennel eljátszani akár csak 100-at is. Asszem a nézettségek is alátámasztják.