Szabó Zoltán: Mi volt a székesfehérvári Koronázó Bazilika helyén Szent István előtt?
ฝัง
- เผยแพร่เมื่อ 26 ก.ย. 2024
- SZABÓ ZOLTÁN építésztörténész avatott szakértője a Székesfehérváron egykor állott Szűz Mária Bazilikának, másnéven Koronázó Bazilikának vagy Szent István Bazilikájaként számon tartott épületnek. Három évtizedes kutatómunkássága során rekonstruálta a különböző korok építéstörténetét, melyről több kötetes szakkönyvet is jelentetett már meg.
A Koronázó Bazilika Baráti Társaság küldetésének tekinti kutatási eredményeinek szélesebb körű megismertetését, s így került sor a 2023. június 1-én megtartott tudományos konferencián előadására.
Kutatásai új megvilágításba helyezték a Bazilikáról kialakított képünket, hiszen a régészeti emlékek, írásos források alapján úgy látszik, hogy legalább a római korig nyúlik vissza a Bazilika építéstörténete.
Előadásában e korábbi korszakokat eleveníti fel, majd Szent István korszakával fejezi be a prezentációját.
Iratkozzon fel a Koronázó Bazilika Társaság TH-cam csatornájára, hogy értesüljön további ismeretterjesztő tartalmak közzétételéről.
A konferencia további előadásait itt találja meg:
• Székesfehérvár az első...
A KBBT Facebook oldalához itt tud csatlakozni:
www.facebook.c...
A KBBT honlapja itt található:
www.kbbt.hu
A ma is látható műholdas kép a feltárások utáni területen teljesen mást mutat! Mintha egy kisebb épület lenne ráépítve! Az előadó úrtól, Szabó Zoltántól kérdezem, hogy melyik látképpel azonosítja-azonosítják a várost? Az azonosítások során ugyanis ez a kérdés alapvető fontosságú, minden más csak ez után következik! Ez a kérdés Pokrevenszki Krisztiánhoz, a Szent István Király Múzeum főigazgatójához is szól. Tehát, melyik középkori látképpel azonosítják Székesfejérvár városát?
Szent István korában milyen szakképzett kőművesek voltak Magyarországban? Honnan jöttek? Milyen tudással rendelkeztek ha egy óriási 5 hajós bazilikát fel tudtak építeni 1045-ben?
Székesfehérár nem Alba Regale
Strassburg:A helyi hagyomány úgy tudta, hogy a XI. század elején (1015-ben, Werhaire püspök idején), a templom építésekor magyarok is dolgoztak itt, és ők hozták magukkal ezt a szelídített állatóriást. A templom alapjaihoz, falaihoz és oszlopaihoz szükséges hatalmas köveket húzatták a jámbor állatkolosszussal, úgy valahogy, ahogy a hinduk betanított elefántokkal szállítják a soktonnás rönkfákat.
Szent István már külföldön!!! épített "zarándok házakat, amelyek hatalmas egyházi építmények voltak - Róma, Ravenna, Jeruzsálem, Konstantinápoly. Tud más királyról, aki külföldöt szépíti???
Az egy római kori fürdő! Székesfehérváron sosem volt bazilika és koronázás sem!
Ha Ön csak Aachen építéstörténetét ismeri, az elég sajnálatos, már csak azért is, mert Aachen köveit Ravennából szállították oda az "olaszok", akik fel is építették a templomot. De! Jó lenne ismerni a bulgár építészetet is, ahol már Preszlávban (9. század) ugyan ilyen templom épült meg, érdekes módon magyar ornamentikával (palmetták). Esetleg Esztergom várkápolnáját is érdemes lenne tanulmányozni, amely egy körtemplommal összeépített lakótorony és építészeti megoldása szintén magyar! Esztergom első építési periódusának ideje miért nincs műszeresen bevizsgálva? Talán keletre is kellene néha nézegetni, hiszen minden épületünknek meg van a párhuzama a mai Azerbajdzsán, Örményország, Georgia területén. Nyugat tőlünk tanult! (lásd a lenti bejegyzéseket is.)