Érdekes szitu ez mivel vannak olyan problémák amikbe nem érdemes energiát fektetni. Viszont vannak azok a problémák amiket kimondunk, jelzünk és annak ellenére nincs változás ott jöhet a távolság tartás..
Altalaban hamar le is ugatnak a velemenyem miatt. Utalom a versengest. Visszataszito. A harmoniat szeretem. Az hianyzik, hogy valaki meghallgasson, megertsen, ertekeljen, ne hagyjon egyedul. Valaki vallan kisirhassam magam. Egy rendithetetlen jobarat! Megfejtsuk az elet nagy kerdeseit. Es sikerelmenyekre vagyom. Sok barattal es nevetessel. A negativ emberek lelkibetegek!
Passziv agresszív vagyok, rajottem. Faj is az igazsag. De orulok hogy legalabb felismertem. Felelosseg-vallalas, onmagam kifejezese, sertodes elkerulese... +mit tehetunk még? Koszonom a tanulsagos videokat
Nagyon jò,de amit nagyon hiànyolok ebből a beszédből hogy az ilyen emberek érzéketlenek más szóval pszichopaták a legtöbb esetben .Az ilyen ember soha nem fog szeretni és a legjobb amit tehet az ember kizárja az életèből,mert sose lesz vàltozàs ès igazi szeretet!
A passzív agresszív helyzetben a "sértett fél" bosszúként, bűntetésként is használja a vissza húzódását, a "némaságát", stb. Szerintem számos esetben az a fél, amelyik megbántja az "áldozatot" az tudhatja, hogy mit is követett el a másik emberrel szemben.
Nagyon jó videó! Egy kapcsolatomban a hölgy nagyon szerelmes volt az elején, és minden olyan gyorsan kezdett el történni... aztán elkezdett ultimátumokat adni, hogy mit kell tennem és meddig kell megtennem azt, mert különben retorzió jön. A passzív agresszió. Jöttek is a rendszeres szeretetmegvonások... Persze minden azért mert én ilyen meg olyan vagyok. Amikor normálisan leültem volna vele beszélgetni azt nem lehetett, mert Ő nem beszél velem, mert haragszik rám, és egyébkét meg minden az én hibám. Eljött az a pont is amikor már azzal gyilkolt lelkileg, hogy biztosan azért nem akarom megkérni a kezét, mert nem szeretem stb. Egészen egyszerűen annyit tett ellenem és a kapcsolat ellen, hogy nem tudtam hogyan éljem tovább az életem....Vele vagy nélküle?! Nem volt egyszerű történet mert szerettem. Ő pedig a maga módján egyik nap szeretett, másik nap meg keresztül nézett rajtam, ha valami nem úgy történt ahogyan ő azt elképzelte. Egy idő után kezdtem azt gondolni, hogy velem van a baj. Olyan volt mint egy dacos gyermek, csak azért egy felnőtt embert látni ugyanazt produkálni mint egy kisgyermek az eléggé bizarr dolog. A bűntudatkeltés mindig az eszköze volt, és a hatalmas csendek és elfordulások. Összeköltöztünk, de Ő folyton költözködött, ha nem tetszett neki valami, mert őt nem szereti senki...természetesen én sem. Iszonyatosan nehéz volt a kirohanásait kezelni. Bevonta a családját is ebbe az egészbe, hiszen nem volt lakása így mikor elköltözött hazament a "Mama Hotelbe". Ott panaszkodott / manipulált, így én lettem a fekete bárány aki bántja a lányukat, holott annyi történt, hogy nem ugrottam bele vele egy házasságba, gyermekvállalásba stb. azok után ahogyan viselkedett. Állandó passzív-agresszív büntetések. Szeretlek / nem szeretlek...Nem akarlak elveszíteni / elegem van belőled szinte jól lekövethető periódusonként ment ez amíg együtt voltunk. Fel sem fogta, hogy talán neki kellene kicsit magába néznie ahhoz hogy kontrollálja a dühét, mikor nem az történik amit ő akart hogy történjen. Természetesen én voltam a hibás mindenért, ja és persze ő azért volt olyan amilyen, mert én nem kértem meg a kezét, én nem akarok vele jövőt, én nem szeretem stb. stb. Senki sem ismeri az igazi énjét amilyen a zárt ajtók mögött volt. Így aztán nem volt nehéz az első számú ellenséggé válnom mindenkinél, család, stb. Kirohanások, csendek váltogatták egymást. Csodálkozott, hogy a sok minden hatására inkább elgondolkodtam azon kell-e ez nekem hosszútávon. Szerettem nagyon, és most is szeretem, de közben ismét kiiktatott az életéből, mert neki nincs ideje, és nem tud várni, mert ő házasodni akar, gyermekeket akar stb. Folyton azzal fenyegetett, hogy elhagy ha nem teszek úgy ahogy neki jó, ahogyan azt ő elképzeli. Aztán hazament megint a Mama Hotelbe, majd jött a nagy letiltás, és minden egyéb amit megint dühében csinált és elmondta hogy már nem szeret, már nem akar gyermeket és jövőt velem...Nos ezt kismilliószor végignyomta a kapcsolat alatt...szeretett / gyűlölt. Most megint letiltott, kiiktatott, így csend van megint. Úgy viselkedik mintha sosem léteztem volna. Azt hiszem ez nem szerelem volt. A szerelem nem akar elpusztítani semmit és senkit. A szeretet épít és nem rombol. Érzelmi hullámvasút volt. Pokoli lecke. Ennek hatására bevallom kissé értéktelennek érzem magam, hiszen szeretem és Ő folyton büntetett, eldobott. Sokszor azt mondjuk jajj hát hisztis...Nos ezek nem szimpla hisztik voltak. :( Aki szeret és elfogad az megért és nem hagy el, mert veled akar oda érni abba a jövőbe amire vágyik.. Ráadásul nem minden nap, vagy minden 2 hétben lép le. :( Volt mikor azt mondta látja hogy mit csinál és az nem normális, sőt ígérte nem fog ilyeneket elkövetni.... aztán újra megtette mikor dühös volt rám. Szerettem volna jövőt, gyermekeket, családot, de nem abban a tempóban, úgy és akkor ahogyan ő megszabja. Szerettem volna előtte megismerni valójában... Na erre a pszichológus azt mondta, hogy ennél jobban ha lehetne már inkább ne akarjam megismerni. Nem volt még elég meggyőző a viselkedése, a karaktere?! Szóval hiányzik, mert szeretem, és mélységesen szomorú vagyok hogy kvázi ön szabotálta magát attól a jövőtől amire vágyott. :(
Barátom, ő egy nárcisztikus személyiség zavaros "ember" volt. Nagyon mérgező személyiség,. messziről el kell őket kerülni. Nincs rá semmilyen gyógymód.
Kedves Kitti, csak hálás köszönetemet tudom kifejezni. Bármilyen témáról legyen szó, mindig világos, logikus a magyarázat. Pedig borzasztó nagy elméleti és gyakorlati tudás, tapasztalat áll mögötte. A kettő sokszor kizárja egymást. A híd felépítése hallgató (laikus) és a szakember között nagyon nehéz. Ez részben tanulható, de alapvetően a személyiség az, ami mégis a savát - borsát adja. Ebből kialakul az a benyomás, mintha egy "normális" beszélgetésben lennénk, ami miatt sok kommentelő egyszerűen tiszteletlenül nyilatkozik meg. De mindenki önmagáról tanúskodik, amikor nyilatkozik...Részemről korlátlan tisztelettel és - ha megengeded - szeretettel iszom a szavaidat. Nagyon nagy segítség. A legjobbakat kívánom Neked/Önnek.
Kedves Kitti. Konkrétan mit lehet tenni, milyen gyakorlati lehetőségek vannak, hogyan lehet elkerülni az olyan eseteket amikor a passzív-agressziót megélő ember képes napokra, vagy hetekre elvonulni, míg a másik fél gyötrődik tehetetlenségében és benne ragad a probléma megoldási igényébe, valamint ha ezután sem kerül a valódi probléma megbeszélése hanem csak nyelve egyet élik tovább az életüket?
Kedves Kitti! Imádom a videóidat! Legszívesebben egytől egyik lájkolnám őket és megosztanám... Elhangzott érintőlegesen a mártír-szerep. Nem tudom, volt-e már erről videó, hogy mit kezdjünk a helyzettel, ha a párunk vagy egy családtagunk mártír, hogy kezeljük, de jó lenne valami útmutató. Köszi, üdv!
Ha agresszíven extrovertált az irányítója egy helyzetnek, akkor a bezárkózás az önvédelem egyik módja. Sajnos az ilyen emberek nem nyitottak a magukétól eltérő véleményekre, igényekre és addig "nyomják", ameddig mindenben csak az ő igényeik érvényesülnek.Tipikus a helyzet egy kényszeresen versengő munkahelyi légkörben.
Szerintem nagyon idegesito, ha vki igy viselkedik, volt mar benne reszem tobbszor is, egyszeruen nem lehet az ilyen emberrel mit kezdeni, problemat megoldani meg plane nem. Sajat magan kellene dolgoznia, h merjen velemenyt kinyilvanitani/utkoztetni is akar, beleallni a konfliktus helyzetekbe...
Amióta tudom magamról, hogy én is hajlamos vagyok erre, azóta ritkán fordul elő nálam. Viszont azt még mindig nem tudom, hogy hogyan kellene máshogy reagálnom, úgyhogy ilyenkor hosszan gondolkodom egy lehetséges reakción, addig amíg egyszer csak más lesz a téma.
Alkalmazkodni szeretne a többiekhez, ezért nem konfrontálódik. Utólag elmondhatja, hogy mást szeretett volna. Természetes, hogy nincs olyan ami mindenkinek jó mindig. Kérdés, hogy elfogadják a véleményét, javaslatát vagy próbálják meggyőzni. Konfliktus kerülés még nem passzív-agresszív viselkedés, inkább energia spórolás értelmetlen vitáknál. Sokkal gyakoribb a szúrkálódás, megjegyzések, nem azt mondja mi baja van, csak célozgat. ezeket teljesen figyelmen kívül lehet hagyni ha nem azt mondja ami a baja hanem kitalál mást.
Semmit. Úgyis sértődés lesz, ha nem ebből akkor abból. Ha ez bekövetkezik, hagyni kell hogy "kisértődjön". A világra haragszik és önmagára, nem Rád! Ezt magadban tudatosítsd!
Ez nem betegség, hanem egy felvett szokás. Valamikor az életében azt tapasztalta, hogy számára ez a módszer működik arra, hogy megvédje önmagát. Gyerekkorban a függő helyzet miatt van, hogy ez reális és tényleg működik is. De aztán felnövünk és sokan nem vizsgálják felül a bevett szokássá vált módszereiket. Mivel a helyzetük azóta megváltozott már másik módszert kellene alkalmazniuk ahhoz, hogy jól működő kapcsolatokat ápolhassanak immár egyenértékű személyként. Segíteni rajta akkor lehet, ha ő maga felismeri, hogy ez a szokás számára már kedvezőtlen hatásokat hoz és vannak rá gyakorlati módszerek, amik segítségével ez a szokás átalakítható jól működő új szokásokká.
Mond el mit szeretnél és az ellenkezőjét teszi. Mond el mi bajod és lelegyinti. - Csendbe Vagy. Min gondolkodól? Mond el mi történt és azokat használja fel. Mind el mit látsz tagad. Az a te fejedben van. Soha nem mondtam ilyet... Nem úgy történt. Nyomást gyakorolnak ne beszélj erről. Ilyet ő nem tett. Ha elm9ndod én is elmondom.
ez az emberiség 50 százalékára igaz,még gyerekkorban megtanultam egy közmondás magyarországon.
okos enged szamár szenved
Érdekes szitu ez mivel vannak olyan problémák amikbe nem érdemes energiát fektetni. Viszont vannak azok a problémák amiket kimondunk, jelzünk és annak ellenére nincs változás ott jöhet a távolság tartás..
Altalaban hamar le is ugatnak a velemenyem miatt. Utalom a versengest. Visszataszito. A harmoniat szeretem.
Az hianyzik, hogy valaki meghallgasson, megertsen, ertekeljen, ne hagyjon egyedul.
Valaki vallan kisirhassam magam.
Egy rendithetetlen jobarat!
Megfejtsuk az elet nagy kerdeseit.
Es sikerelmenyekre vagyom.
Sok barattal es nevetessel.
A negativ emberek lelkibetegek!
Nekem önreflexiót kapcsolt be a videó. Köszönöm! :)
Passziv agresszív vagyok, rajottem. Faj is az igazsag. De orulok hogy legalabb felismertem. Felelosseg-vallalas, onmagam kifejezese, sertodes elkerulese... +mit tehetunk még?
Koszonom a tanulsagos videokat
Nagyon jò,de amit nagyon hiànyolok ebből a beszédből hogy az ilyen emberek érzéketlenek más szóval pszichopaták a legtöbb esetben .Az ilyen ember soha nem fog szeretni és a legjobb amit tehet az ember kizárja az életèből,mert sose lesz vàltozàs ès igazi szeretet!
Ez is nagyon hasznos volt! Köszönöm, kedves Kitti!
A passzív agresszív helyzetben a "sértett fél" bosszúként, bűntetésként is használja a vissza húzódását, a "némaságát", stb. Szerintem számos esetben az a fél, amelyik megbántja az "áldozatot" az tudhatja, hogy mit is követett el a másik emberrel szemben.
Nagyon találó. ...Köszönöm
Köszönöm szépen jóérzés halgatni es tanulságos
Pont erre a gondolatra volt szükségem ma szivböl köszönöm ❤️
Nagyon jó videó! Egy kapcsolatomban a hölgy nagyon szerelmes volt az elején, és minden olyan gyorsan kezdett el történni... aztán elkezdett ultimátumokat adni, hogy mit kell tennem és meddig kell megtennem azt, mert különben retorzió jön. A passzív agresszió. Jöttek is a rendszeres szeretetmegvonások... Persze minden azért mert én ilyen meg olyan vagyok. Amikor normálisan leültem volna vele beszélgetni azt nem lehetett, mert Ő nem beszél velem, mert haragszik rám, és egyébkét meg minden az én hibám. Eljött az a pont is amikor már azzal gyilkolt lelkileg, hogy biztosan azért nem akarom megkérni a kezét, mert nem szeretem stb. Egészen egyszerűen annyit tett ellenem és a kapcsolat ellen, hogy nem tudtam hogyan éljem tovább az életem....Vele vagy nélküle?! Nem volt egyszerű történet mert szerettem. Ő pedig a maga módján egyik nap szeretett, másik nap meg keresztül nézett rajtam, ha valami nem úgy történt ahogyan ő azt elképzelte. Egy idő után kezdtem azt gondolni, hogy velem van a baj. Olyan volt mint egy dacos gyermek, csak azért egy felnőtt embert látni ugyanazt produkálni mint egy kisgyermek az eléggé bizarr dolog. A bűntudatkeltés mindig az eszköze volt, és a hatalmas csendek és elfordulások. Összeköltöztünk, de Ő folyton költözködött, ha nem tetszett neki valami, mert őt nem szereti senki...természetesen én sem. Iszonyatosan nehéz volt a kirohanásait kezelni. Bevonta a családját is ebbe az egészbe, hiszen nem volt lakása így mikor elköltözött hazament a "Mama Hotelbe". Ott panaszkodott / manipulált, így én lettem a fekete bárány aki bántja a lányukat, holott annyi történt, hogy nem ugrottam bele vele egy házasságba, gyermekvállalásba stb. azok után ahogyan viselkedett. Állandó passzív-agresszív büntetések. Szeretlek / nem szeretlek...Nem akarlak elveszíteni / elegem van belőled szinte jól lekövethető periódusonként ment ez amíg együtt voltunk. Fel sem fogta, hogy talán neki kellene kicsit magába néznie ahhoz hogy kontrollálja a dühét, mikor nem az történik amit ő akart hogy történjen. Természetesen én voltam a hibás mindenért, ja és persze ő azért volt olyan amilyen, mert én nem kértem meg a kezét, én nem akarok vele jövőt, én nem szeretem stb. stb. Senki sem ismeri az igazi énjét amilyen a zárt ajtók mögött volt. Így aztán nem volt nehéz az első számú ellenséggé válnom mindenkinél, család, stb. Kirohanások, csendek váltogatták egymást. Csodálkozott, hogy a sok minden hatására inkább elgondolkodtam azon kell-e ez nekem hosszútávon. Szerettem nagyon, és most is szeretem, de közben ismét kiiktatott az életéből, mert neki nincs ideje, és nem tud várni, mert ő házasodni akar, gyermekeket akar stb. Folyton azzal fenyegetett, hogy elhagy ha nem teszek úgy ahogy neki jó, ahogyan azt ő elképzeli. Aztán hazament megint a Mama Hotelbe, majd jött a nagy letiltás, és minden egyéb amit megint dühében csinált és elmondta hogy már nem szeret, már nem akar gyermeket és jövőt velem...Nos ezt kismilliószor végignyomta a kapcsolat alatt...szeretett / gyűlölt. Most megint letiltott, kiiktatott, így csend van megint. Úgy viselkedik mintha sosem léteztem volna. Azt hiszem ez nem szerelem volt. A szerelem nem akar elpusztítani semmit és senkit. A szeretet épít és nem rombol. Érzelmi hullámvasút volt. Pokoli lecke. Ennek hatására bevallom kissé értéktelennek érzem magam, hiszen szeretem és Ő folyton büntetett, eldobott. Sokszor azt mondjuk jajj hát hisztis...Nos ezek nem szimpla hisztik voltak. :( Aki szeret és elfogad az megért és nem hagy el, mert veled akar oda érni abba a jövőbe amire vágyik.. Ráadásul nem minden nap, vagy minden 2 hétben lép le. :( Volt mikor azt mondta látja hogy mit csinál és az nem normális, sőt ígérte nem fog ilyeneket elkövetni.... aztán újra megtette mikor dühös volt rám. Szerettem volna jövőt, gyermekeket, családot, de nem abban a tempóban, úgy és akkor ahogyan ő megszabja. Szerettem volna előtte megismerni valójában... Na erre a pszichológus azt mondta, hogy ennél jobban ha lehetne már inkább ne akarjam megismerni. Nem volt még elég meggyőző a viselkedése, a karaktere?! Szóval hiányzik, mert szeretem, és mélységesen szomorú vagyok hogy kvázi ön szabotálta magát attól a jövőtől amire vágyott. :(
Barátom, ő egy nárcisztikus személyiség zavaros "ember" volt. Nagyon mérgező személyiség,. messziről el kell őket kerülni. Nincs rá semmilyen gyógymód.
Kedves Kitti, csak hálás köszönetemet tudom kifejezni. Bármilyen témáról legyen szó, mindig világos, logikus a magyarázat. Pedig borzasztó nagy elméleti és gyakorlati tudás, tapasztalat áll mögötte. A kettő sokszor kizárja egymást. A híd felépítése hallgató (laikus) és a szakember között nagyon nehéz. Ez részben tanulható, de alapvetően a személyiség az, ami mégis a savát - borsát adja. Ebből kialakul az a benyomás, mintha egy "normális" beszélgetésben lennénk, ami miatt sok kommentelő egyszerűen tiszteletlenül nyilatkozik meg. De mindenki önmagáról tanúskodik, amikor nyilatkozik...Részemről korlátlan tisztelettel és - ha megengeded - szeretettel iszom a szavaidat. Nagyon nagy segítség. A legjobbakat kívánom Neked/Önnek.
Magam részéről a : "mi bajod -semmi" dolgot egy idő után úgy kezeltem, hogy "akkor jó"! :D
Az a legrosszabb ha igy kezeled .... Még rosszabb.
Kedves Kitti. Konkrétan mit lehet tenni, milyen gyakorlati lehetőségek vannak, hogyan lehet elkerülni az olyan eseteket amikor a passzív-agressziót megélő ember képes napokra, vagy hetekre elvonulni, míg a másik fél gyötrődik tehetetlenségében és benne ragad a probléma megoldási igényébe, valamint ha ezután sem kerül a valódi probléma megbeszélése hanem csak nyelve egyet élik tovább az életüket?
A világ legcukib pszichológusa😇😇😇
Legjobbkor jott :)
Kedves Kitti! Imádom a videóidat! Legszívesebben egytől egyik lájkolnám őket és megosztanám...
Elhangzott érintőlegesen a mártír-szerep. Nem tudom, volt-e már erről videó, hogy mit kezdjünk a helyzettel, ha a párunk vagy egy családtagunk mártír, hogy kezeljük, de jó lenne valami útmutató. Köszi, üdv!
ez engem is erdekelne
Ha agresszíven extrovertált az irányítója egy helyzetnek, akkor a bezárkózás az önvédelem egyik módja. Sajnos az ilyen emberek nem nyitottak a magukétól eltérő véleményekre, igényekre és addig "nyomják", ameddig mindenben csak az ő igényeik érvényesülnek.Tipikus a helyzet egy kényszeresen versengő munkahelyi légkörben.
Igy van Kitti ☺☺👌👊✊👍👑
Szerintem nagyon idegesito, ha vki igy viselkedik, volt mar benne reszem tobbszor is, egyszeruen nem lehet az ilyen emberrel mit kezdeni, problemat megoldani meg plane nem. Sajat magan kellene dolgoznia, h merjen velemenyt kinyilvanitani/utkoztetni is akar, beleallni a konfliktus helyzetekbe...
Nekem sajnos a főnököm ilyen. Nagyon nehéz vele időnként.
Én jobban örülnék ha csak férfi kollégáim lennének!
Mindketten passziv-agressziv típusba tartozunk! Mit csináljunk? (Férj.feleség) Kedves Kitty, jókor beszélsz, jókor....Köszönöm!
Es Akkor mi van ha én vagyok passzív agresszív ?
Ne legyél az.....
Amióta tudom magamról, hogy én is hajlamos vagyok erre, azóta ritkán fordul elő nálam. Viszont azt még mindig nem tudom, hogy hogyan kellene máshogy reagálnom, úgyhogy ilyenkor hosszan gondolkodom egy lehetséges reakción, addig amíg egyszer csak más lesz a téma.
Szerintem ha sablonizálás helyett megtanulunk magunkkal bánni, akkor menni fog minden mint a karikacsapás..
Alkalmazkodni szeretne a többiekhez, ezért nem konfrontálódik. Utólag elmondhatja, hogy mást szeretett volna. Természetes, hogy nincs olyan ami mindenkinek jó mindig. Kérdés, hogy elfogadják a véleményét, javaslatát vagy próbálják meggyőzni. Konfliktus kerülés még nem passzív-agresszív viselkedés, inkább energia spórolás értelmetlen vitáknál. Sokkal gyakoribb a szúrkálódás, megjegyzések, nem azt mondja mi baja van, csak célozgat. ezeket teljesen figyelmen kívül lehet hagyni ha nem azt mondja ami a baja hanem kitalál mást.
Nekem van egy unokatestvérem és, ahogy kivettem irigy rám mindenre.
Én vagyok a fekete bárány.
De mit mondjuk neki? Mikor a dontes utan neki megse jo semmi. Koszonom
Semmit. Úgyis sértődés lesz, ha nem ebből akkor abból. Ha ez bekövetkezik, hagyni kell hogy "kisértődjön". A világra haragszik és önmagára, nem Rád!
Ezt magadban tudatosítsd!
Doktornő! A passzív-agresszív ember beteg? Ha igen lehet rajta segíteni? Ha igen?! hogyan?
Bocs, én nem Kitti vagyok, de: persze, hogy lehet rajta segíteni, de ahhoz ő maga kell akarja a változást.
Ez nem betegség, hanem egy felvett szokás. Valamikor az életében azt tapasztalta, hogy számára ez a módszer működik arra, hogy megvédje önmagát. Gyerekkorban a függő helyzet miatt van, hogy ez reális és tényleg működik is. De aztán felnövünk és sokan nem vizsgálják felül a bevett szokássá vált módszereiket. Mivel a helyzetük azóta megváltozott már másik módszert kellene alkalmazniuk ahhoz, hogy jól működő kapcsolatokat ápolhassanak immár egyenértékű személyként. Segíteni rajta akkor lehet, ha ő maga felismeri, hogy ez a szokás számára már kedvezőtlen hatásokat hoz és vannak rá gyakorlati módszerek, amik segítségével ez a szokás átalakítható jól működő új szokásokká.
Mond el mit szeretnél és az ellenkezőjét teszi. Mond el mi bajod és lelegyinti. - Csendbe Vagy. Min gondolkodól?
Mond el mi történt és azokat használja fel.
Mind el mit látsz tagad. Az a te fejedben van.
Soha nem mondtam ilyet...
Nem úgy történt.
Nyomást gyakorolnak ne beszélj erről.
Ilyet ő nem tett.
Ha elm9ndod én is elmondom.
Te én megkerdezem ezt a verebet akit szivbeakartak szurni miért tagadja le? Mert mifogtuk meg ezeket akik engem elraboltak.