Úszunk az élet tengerében, küzdünk a habokkal, amikor jönnek a hullámok fuldoklunk és kapálózunk, miközben szörfözhetnénk is a víz felszínén. Köszi Kunó, hogy elárultad, miből készüljön a szörfdeszkám.😁
Annyira jók vagytok❤🙏Mióta rátok vagyok kattanva,teljesen másképp látok mindent.Azt hiszem Kuno,hogy erre vártam 50 éve..."30 éves ezopipiségem kuka"😅😅
Pont feldobta... Na mondom akkor "mehet". Füles be pont mosom a kezem. 1:04. A válaszod hatalmas! "Miért beszélünk erről"... A legnagyobb elterelés 😀 És csak mosolyogva bejöttem hogy megnézzem a reakciód a videón is. Jól esett a felismerésem🤣 Köszi szépen az "infókat" minden jót, szép napot Nektek!
Nóri kérdezi, hogy mikortól vagyunk elterelésben és hogy ez bennünk van-e emberekben eredendően. Erről az jutott eszembe, hogy az elterelés talán ott kezdődik, amikor már kisgyerekkorban nem engedik meg, hogy megéljük az érzelmeinket, a haragot, a szomorúságot, az irigységet, az elkeseredettséget, stb? Rögtön elterelik a felnőttek a figyelmet a "negatív" érzelemről egy kis csokival, egy másik játékkal vagy magyarázattal, hogy ezt miért nem lehet, ez miért nem jó..... Pedig ott a kisgyereknél még ösztönösen jön az érzelem és ha hagyjuk, hogy igazán megélje, gyorsan el is illan.
Segíts megérteni hogy ez a dualisztikus nézőpont amiben minősítesz, cimkézel és általánosítasz hogyan illeszkedik bele a teljes képbe? Ez nem az elméd műve? Amikor azt a bizonyos várost bejárjuk (amiről a könyvedben írsz) annak nincs olyan része ami arról szól hogy nem tudatosan sétálunk hogy ezt is megtapasztaljuk? Szerinted nem lehet hogy nem véletlenül születünk úgy hogy nem vagyunk felébredve és nem vagy önszeretetben? Nem ez a játék lényege?
A film nagyon jó példa volt, igen a Ponyvaregény hatalmas dolog volt abban az időben, de nekem még nagyon meghatározóak voltak gyerekkoromból a Jean-Paul Belmondo és Charles Bronson fimek, azok is valami olyasmi szintet képviseltek amit addig nem láttál. Jean-Paul inkább a vicces karakter volt, Charles viszont a pozitív hős akivel tudtál azonosulni (és utána olvastam az életrajzának, kutya kemény élete volt, és hogy került fel a színészi pályára - nem semmi)...Igen, én is észre szoktam magam venni amikor csak elterelésből ülök le egy film elé, akkor el is kapcsolok mert nem tudok a filmre figyelni és annak a művészi értékére...de ha leülök egy film elé akkor nem elterelés miatt ülök le, hanem azért mert az adott film, a téma érdekel...
Ha a megfigyelőre helyezem a figyelmem, és jelen vagyok, a neutrális tágasság érzés mellett rövid időn belül jelentkezni szokott sok kellemetlen érzés is. Mogorva, szomorú, arrogáns, stb érzelmek. Most már értem, hogy ilyenkor tudtak a felszínre jönni azok az érzések, amiket amúgy nem engedtem meg magamnak.
Kell hallgatni a gondolatokra? Olyan mintha bedobna valaki egy gondolatot hogy csinálj vele tessék valamit. Vagy uralni kell azokat kussoltatni minden esetben és szituációban meg a munkában is?
"Hány videót kell még megnézni, hogy az emberek el nem hiszik, .... hogy a gondolkodás tök felesleges." Szerintem sokan sokszor végignézték már az összes videód (én is), el is hiszik amiket abban hallanak, de 20-30 év berögzült gondolkodását nem lehet csak úgy hirtelen megváltoztatni. Nehéz kilépni ebből, igen ez is csak egy elterelés és csak egy gondolat😃
Thanks, good one :-) So basically we should understand that we are the passenger (utas) in the car. We are riding in this vessel we call our body that has a brain, the driver (sofor) but ultimately we are the one being driven around to places we want to go to. So if I have a feeling of going on route B but my diver tells me that route A is a better option because it is faster... I can either listen to my own gut feelings or listen to the driver because he "has the experience" aka the brain... but he wouldn't know that an accident just happened on route A and we would be sitting and wasting time while if I listen to my gut feeling we go on route B which is a beautiful scenic drive while listening to the driver complaining about my choice :-) only to find out once we get to the destination how lucky we are by choosing to listen to the passenger's gut feeling:-) However I disagree regarding the monotone, habitual activities being good for listening to our non-brain self. The thing is that habitual activities are created by the brain so it can save its resources... it's exactly what automation is in an industry... so automation would not keep our thoughts away so to say...the whole point of it is that you can think think think while you are doing those habitual activities...like driving, like shaving, like doing dishes... to be able to separate thoughts and feelings (I mean like gut, splenic etc feelings... perhaps a better word would be knowings) is initially super hard in my experience.. still fighting with my brain :-) It's not easy to do exactly because it is the very opposite of what we have been indoctrinated into. Perhaps if we try to explain and teach this to our children at an early age (which they naturally do on their own until we make them do otherwise) we could have a much better world around us. This is what I implement with my kids, will report back :D This time I actually have a question :-) How to separate it? I can innerstand it, I can see it... but that brain...however smart always tricks and f**ks up everything. When I finally tell myself now I'm only listening to my gut feeling "es leszarom" what I think... sometimes I can't tell what was that original "just felling".. where is the line... between that feeling and where my thoughts begin... it can be really complex.. Koszonom, Aranka PS: I'm sorry for writing in English. It's easier for me to express myself in English vs Hungarian. Interesting fact.. I've never use "dirty" words in Hungarian but English so in the beginning hearing them from you was shocking meanwhile I use it in English everyday. That's another mindf**k :D
Kedves Kunó! Ajánlatod szerint megnéztem többször, de így is maradt egy rakat kérdésem. Szerintem csak a kérdéseket írom, vagy a megállapításaimat úgy talán rövidebb lesz. - Ha tudatába kerülök a gondolataimnak, akkor ha nem kapcsolódom hozzá, akkor megáll a gondolkodás. Ha a jelen pillanatban vagyok, akkor nem gondolkodom. Azt mondod, hogy nem mondod, hogy ne gondolkodjak, akkor azt mondod, hogy nem kell a jelenben lenni... - Ha már megtörtént, nem engedtem meg magamnak az érzést, akkor mi a teendő? Hogy lehet az elcseszett életet egyensúlyba hozni? Mi a megoldás? - Lemegyünk a mélybe, meglátjuk a trutyit és nem csinálunk semmit. Akkor minek lemenni a mélybe? Meg konkrétan, hogy megyünk le a mélybe? Ha nem gondolkodunk, akkor hogyan megyünk le a mélybe? - Ne hallgass a gondolataidra. Ha tudattalanul gondolkodom, akkor nem tudok ráhallgatni, mert nem vagyok rá tudatos. Ha meg tudatos vagyok, nem gondolkodom olyanon, (nem kapcsolódom hozzá) amire nem akarok gondolni. - Azt mondod, ne gondolkodjunk a videó közben. De akkor, hogy tudunk kérdéseket feltenni? :) - Remélem valamennyire érthetőek a kérdések...
Elterelésel lázadunk a bűn tudat ellen, ami az ön NEM szerettet által jöt létre. Mert hogy szerthetünk valamit ami bűnös. Vagy, mert nem szeretjük magunkat azért vagyunk bűnösek? Köszönöm, elgondolkodtató video 😊
ha a gyász nem kell, hogy fájjon akkor a szakítás se nem? 5 hónapot sikerült a férfivel való utolsó találkozás után még terelnem, a napokban szakadt fel. Rájöttem, hogy attól még, hogy nem találkozok vele, simán fent tartottam magamban az érzést. Vagy illuziót? Mert ha az érzés jelen van akkor az már létező fizikai sík nélkül is és minden teljes. (Az nehezítő tényező volt a fájdalom megélésáben, hogy nem volt hajlandó tiszta kommunikációra a másik fél és nem mondta ki a nemet. )
Elterelést is lehet tudatosan csinálni. Ha időre van szükséged, nem tudsz a történésre ott reagálni még.NINCS MEG HOZZÁ A MEGOLDÁSI KULCSOD. Még...... 😃 Jo jelzőtábla nekem, ha észreveszem a megszokott tereléseimet.
én úgy vagyok vele, hogyha van szerelmem akitől szeretnék gyereket akkor lesz. A szüleim viszont azt várják tőlem, hogy legyen gyerek és így valahogy megítélnek, mint aki nem él teljes életet és várják az unokát. Ugyanakkor én egyedül is le tudom magam foglalni kreatív tevékenységekkel és rosszul esik..mi a megoldás? ne menjek a szuleimhez egyáltalán? mert valahogy ezt mindig éreztetik. Óhatatlanul elhintik az utalásaikat.
Az előző kérdések-válaszokhoz írtam eredetileg, de idemásolom, mert tematikában számomra ide illik jobban😃. Egy cégvezető is lehet elterelésben, amikor látszólag "cégérdekből" egy külső tanácsadót kér fel szervezeti diagnózisra - a kérdés, hogy ez az elterelés "le tud gyűrűzni" az összes munkatársra? Ha pedig az intuíció "állapotában" működik, akkor az is alakít a cégen egészén? Vagy mindez csak a vezető szerepének illuziója?
Kedves Kunó és Nóri! Engem érdekelne mit mondasz a fantáziáról? Mi a fantázia? Valahogy másnak tűnik mint csak egy gondolat amihez képet társítunk, vagy ez is csak egy elterelés? Hogyha valakinek nagy a fantáziája akkor ő csak menekül a jelenből, vagy pedig ez az életnek egy csodás ajándéka amiben szintén megtapasztalhatunk sokmindent ? Mert hát sok izgalamas dolgot köszönhetünk annak hogy van fantázia (fantasy mint műfaj, művészeti irányzatok stb).
Pár kommentből pontosan látszik hogy csináljuk a terelést. Gondolkodni lehet, de azonosulni a gondolatainkkal begyepesedéshez vezet. Nem vagyunk egyek a gondolatainkkal, azok mind pillanatnyi nézőpontok csak.
Az jutott eszembe,hogy elvileg kiszakadtunk az Egységből,anyaggá sűrűsödtünk ide a 3D-be,mert ezt mi ,,akartuk,, és itt majdnem minden ellenünk dolgozik,a gondolatoktól kezdve az időjárásig.,,Alvó módban,, vegetálunk és fogalmunk sincs semmiről,a létezésről. Cipeljük , viseljük,kreáljuk a terheket,szenvedünk,kinlódunk és 5000 életen át azon igyekszünk,hogy megvilágosodjunk,visszakerüljünk az Egységbe.Mi ez az egész??? teljesen értelmetlen... vagy nem is annyira jó az Egységben,hogy ilyen hülyeségeket vállalunk be?
Ez tök jó kérdés. Persze nem kell agyalni rajta, de ilyesmik nekem is eszembe jutnak. Ideszületik egy "isteni" lény vagy mi, aki emberi ruhát húz, hogy tapasztaljon, de nem azért jött, hogy szivassa magát. Ennek ellenére felvesz egy csomó kondíciót, és azok miatt végig kinlódja az életét, meg amik miatt alapból egy csomó hátránnyal indul. De mégsem képes változtatni egy olyan kis jelentéktelen "dolgon" mint az elme. Olyan ez, mintha a gepárdok 3 lábbal születnének, és úgy kellene elkapni a prédát. Sok értelme nincs.
![กิโลเมตรที่ 0 เดินทางรอบโลกไม่ใช้เครื่องบิน [Around The World Ep. 1]](http://i.ytimg.com/vi/toJG9oofLFY/mqdefault.jpg)
Úszunk az élet tengerében, küzdünk a habokkal, amikor jönnek a hullámok fuldoklunk és kapálózunk, miközben szörfözhetnénk is a víz felszínén. Köszi Kunó, hogy elárultad, miből készüljön a szörfdeszkám.😁
Annyira jók vagytok❤🙏Mióta rátok vagyok kattanva,teljesen másképp látok mindent.Azt hiszem Kuno,hogy erre vártam 50 éve..."30 éves ezopipiségem kuka"😅😅
Pont feldobta... Na mondom akkor "mehet". Füles be pont mosom a kezem. 1:04. A válaszod hatalmas! "Miért beszélünk erről"... A legnagyobb elterelés 😀 És csak mosolyogva bejöttem hogy megnézzem a reakciód a videón is. Jól esett a felismerésem🤣 Köszi szépen az "infókat" minden jót, szép napot Nektek!
Nóri!Igen cuki vagy.....😊🙏🏼
Jók vagytok együtt...😉🙏🏼
Gondolkodom tehát vagyok. Ez egy bullsith.Köszönöm!
Hát ez jó. Egyszerűen ok. Veszem az adást.
Nóri kérdezi, hogy mikortól vagyunk elterelésben és hogy ez bennünk van-e emberekben eredendően. Erről az jutott eszembe, hogy az elterelés talán ott kezdődik, amikor már kisgyerekkorban nem engedik meg, hogy megéljük az érzelmeinket, a haragot, a szomorúságot, az irigységet, az elkeseredettséget, stb? Rögtön elterelik a felnőttek a figyelmet a "negatív" érzelemről egy kis csokival, egy másik játékkal vagy magyarázattal, hogy ezt miért nem lehet, ez miért nem jó..... Pedig ott a kisgyereknél még ösztönösen jön az érzelem és ha hagyjuk, hogy igazán megélje, gyorsan el is illan.
Annyira jo. Mindenre tudom alkalazni😅
Azon gondolkodom....ja, nem 😁 Amúgy Örkény István Tóték dobozolása ugrott be.😉
Az első videókban nagyon merev voltál Kunó most meg kr.va laza vagy😘😄Imádom
Meg kellett szoknia a helyzetet, nem extrovertált típus 🙂
@@kristinam5992 teljesen érthető is.De nagyon tetszik h felszabadúlt a videók alatt❤
Segíts megérteni hogy ez a dualisztikus nézőpont amiben minősítesz, cimkézel és általánosítasz hogyan illeszkedik bele a teljes képbe? Ez nem az elméd műve? Amikor azt a bizonyos várost bejárjuk (amiről a könyvedben írsz) annak nincs olyan része ami arról szól hogy nem tudatosan sétálunk hogy ezt is megtapasztaljuk? Szerinted nem lehet hogy nem véletlenül születünk úgy hogy nem vagyunk felébredve és nem vagy önszeretetben? Nem ez a játék lényege?
Köszönöm! 🙂
Vègre valaki egy mondatban èrthetően elmondta mi a meditáció. Köszi! Amúgy Kuno kedvelem a "Troll" èned!!! 🙈 Jók vagytok! :)
A film nagyon jó példa volt, igen a Ponyvaregény hatalmas dolog volt abban az időben, de nekem még nagyon meghatározóak voltak gyerekkoromból a Jean-Paul Belmondo és Charles Bronson fimek, azok is valami olyasmi szintet képviseltek amit addig nem láttál. Jean-Paul inkább a vicces karakter volt, Charles viszont a pozitív hős akivel tudtál azonosulni (és utána olvastam az életrajzának, kutya kemény élete volt, és hogy került fel a színészi pályára - nem semmi)...Igen, én is észre szoktam magam venni amikor csak elterelésből ülök le egy film elé, akkor el is kapcsolok mert nem tudok a filmre figyelni és annak a művészi értékére...de ha leülök egy film elé akkor nem elterelés miatt ülök le, hanem azért mert az adott film, a téma érdekel...
Jók vagytok😊Jók a videok🙂
🤣🤣🤣🤣 pont mosogatás közben hallgattam
Ha a megfigyelőre helyezem a figyelmem, és jelen vagyok, a neutrális tágasság érzés mellett rövid időn belül jelentkezni szokott sok kellemetlen érzés is. Mogorva, szomorú, arrogáns, stb érzelmek. Most már értem, hogy ilyenkor tudtak a felszínre jönni azok az érzések, amiket amúgy nem engedtem meg magamnak.
Anevetesben jelenvagytok?
Kell hallgatni a gondolatokra? Olyan mintha bedobna valaki egy gondolatot hogy csinálj vele tessék valamit.
Vagy uralni kell azokat kussoltatni minden esetben és szituációban meg a munkában is?
"Hány videót kell még megnézni, hogy az emberek el nem hiszik, .... hogy a gondolkodás tök felesleges."
Szerintem sokan sokszor végignézték már az összes videód (én is), el is hiszik amiket abban hallanak, de 20-30 év berögzült gondolkodását nem lehet csak úgy hirtelen megváltoztatni.
Nehéz kilépni ebből, igen ez is csak egy elterelés és csak egy gondolat😃
Thanks, good one :-) So basically we should understand that we are the passenger (utas) in the car. We are riding in this vessel we call our body that has a brain, the driver (sofor) but ultimately we are the one being driven around to places we want to go to. So if I have a feeling of going on route B but my diver tells me that route A is a better option because it is faster... I can either listen to my own gut feelings or listen to the driver because he "has the experience" aka the brain... but he wouldn't know that an accident just happened on route A and we would be sitting and wasting time while if I listen to my gut feeling we go on route B which is a beautiful scenic drive while listening to the driver complaining about my choice :-) only to find out once we get to the destination how lucky we are by choosing to listen to the passenger's gut feeling:-)
However I disagree regarding the monotone, habitual activities being good for listening to our non-brain self. The thing is that habitual activities are created by the brain so it can save its resources... it's exactly what automation is in an industry... so automation would not keep our thoughts away so to say...the whole point of it is that you can think think think while you are doing those habitual activities...like driving, like shaving, like doing dishes... to be able to separate thoughts and feelings (I mean like gut, splenic etc feelings... perhaps a better word would be knowings) is initially super hard in my experience.. still fighting with my brain :-) It's not easy to do exactly because it is the very opposite of what we have been indoctrinated into. Perhaps if we try to explain and teach this to our children at an early age (which they naturally do on their own until we make them do otherwise) we could have a much better world around us. This is what I implement with my kids, will report back :D This time I actually have a question :-)
How to separate it? I can innerstand it, I can see it... but that brain...however smart always tricks and f**ks up everything. When I finally tell myself now I'm only listening to my gut feeling "es leszarom" what I think... sometimes I can't tell what was that original "just felling".. where is the line... between that feeling and where my thoughts begin... it can be really complex..
Koszonom, Aranka
PS: I'm sorry for writing in English. It's easier for me to express myself in English vs Hungarian. Interesting fact.. I've never use "dirty" words in Hungarian but English so in the beginning hearing them from you was shocking meanwhile I use it in English everyday. That's another mindf**k :D
Kedves Kunó! Ajánlatod szerint megnéztem többször, de így is maradt egy rakat kérdésem. Szerintem csak a kérdéseket írom, vagy a megállapításaimat úgy talán rövidebb lesz.
- Ha tudatába kerülök a gondolataimnak, akkor ha nem kapcsolódom hozzá, akkor megáll a gondolkodás. Ha a jelen pillanatban vagyok, akkor nem gondolkodom. Azt mondod, hogy nem mondod, hogy ne gondolkodjak, akkor azt mondod, hogy nem kell a jelenben lenni...
- Ha már megtörtént, nem engedtem meg magamnak az érzést, akkor mi a teendő? Hogy lehet az elcseszett életet egyensúlyba hozni? Mi a megoldás?
- Lemegyünk a mélybe, meglátjuk a trutyit és nem csinálunk semmit. Akkor minek lemenni a mélybe? Meg konkrétan, hogy megyünk le a mélybe? Ha nem gondolkodunk, akkor hogyan megyünk le a mélybe?
- Ne hallgass a gondolataidra. Ha tudattalanul gondolkodom, akkor nem tudok ráhallgatni, mert nem vagyok rá tudatos. Ha meg tudatos vagyok, nem gondolkodom olyanon, (nem kapcsolódom hozzá) amire nem akarok gondolni.
- Azt mondod, ne gondolkodjunk a videó közben. De akkor, hogy tudunk kérdéseket feltenni? :)
- Remélem valamennyire érthetőek a kérdések...
17:35
Az, hogy "Ne hallgass a gondolataidra!" olyan, mint "Nézhetsz TV-t, csak ne kapcsold be!"
Mièrt? Ha arra gondolok, hogy megkène enni azt a sütit, akkor csak az lehet hogy megeszem? Nem lehet hogy nem eszem meg? Erről van szó.
Elterelésel lázadunk a bűn tudat ellen, ami az ön NEM szerettet által jöt létre.
Mert hogy szerthetünk valamit ami bűnös. Vagy, mert nem szeretjük magunkat azért vagyunk bűnösek?
Köszönöm, elgondolkodtató video 😊
ha a gyász nem kell, hogy fájjon akkor a szakítás se nem?
5 hónapot sikerült a férfivel való utolsó találkozás után még terelnem, a napokban szakadt fel. Rájöttem, hogy attól még, hogy nem találkozok vele, simán fent tartottam magamban az érzést. Vagy illuziót? Mert ha az érzés jelen van akkor az már létező fizikai sík nélkül is és minden teljes.
(Az nehezítő tényező volt a fájdalom megélésáben, hogy nem volt hajlandó tiszta kommunikációra a másik fél és nem mondta ki a nemet. )
Elterelést is lehet tudatosan csinálni. Ha időre van szükséged, nem tudsz a történésre ott reagálni még.NINCS MEG HOZZÁ A MEGOLDÁSI KULCSOD.
Még...... 😃
Jo jelzőtábla nekem, ha észreveszem a megszokott tereléseimet.
én úgy vagyok vele, hogyha van szerelmem akitől szeretnék gyereket akkor lesz. A szüleim viszont azt várják tőlem, hogy legyen gyerek és így valahogy megítélnek, mint aki nem él teljes életet és várják az unokát. Ugyanakkor én egyedül is le tudom magam foglalni kreatív tevékenységekkel és rosszul esik..mi a megoldás? ne menjek a szuleimhez egyáltalán? mert valahogy ezt mindig éreztetik. Óhatatlanul elhintik az utalásaikat.
Az előző kérdések-válaszokhoz írtam eredetileg, de idemásolom, mert tematikában számomra ide illik jobban😃. Egy cégvezető is lehet elterelésben, amikor látszólag "cégérdekből" egy külső tanácsadót kér fel szervezeti diagnózisra - a kérdés, hogy ez az elterelés "le tud gyűrűzni" az összes munkatársra? Ha pedig az intuíció "állapotában" működik, akkor az is alakít a cégen egészén? Vagy mindez csak a vezető szerepének illuziója?
Kedves Kunó és Nóri!
Engem érdekelne mit mondasz a fantáziáról? Mi a fantázia? Valahogy másnak tűnik mint csak egy gondolat amihez képet társítunk, vagy ez is csak egy elterelés? Hogyha valakinek nagy a fantáziája akkor ő csak menekül a jelenből, vagy pedig ez az életnek egy csodás ajándéka amiben szintén megtapasztalhatunk sokmindent ? Mert hát sok izgalamas dolgot köszönhetünk annak hogy van fantázia (fantasy mint műfaj, művészeti irányzatok stb).
😂😍🥰💞
Pár kommentből pontosan látszik hogy csináljuk a terelést. Gondolkodni lehet, de azonosulni a gondolatainkkal begyepesedéshez vezet. Nem vagyunk egyek a gondolatainkkal, azok mind pillanatnyi nézőpontok csak.
A gondolkodo elme az ego. Nem mi gondoljuk a gondolatokat, azok csak megjelennek a terben, ami vagyok.
Egyébként, tényleg kurva jó!
Az jutott eszembe,hogy elvileg kiszakadtunk az Egységből,anyaggá sűrűsödtünk ide a 3D-be,mert ezt mi ,,akartuk,, és itt majdnem minden ellenünk dolgozik,a gondolatoktól kezdve az időjárásig.,,Alvó módban,, vegetálunk és fogalmunk sincs semmiről,a létezésről. Cipeljük , viseljük,kreáljuk a terheket,szenvedünk,kinlódunk és 5000 életen át azon igyekszünk,hogy megvilágosodjunk,visszakerüljünk az Egységbe.Mi ez az egész??? teljesen értelmetlen... vagy nem is annyira jó az Egységben,hogy ilyen hülyeségeket vállalunk be?
Ez tök jó kérdés. Persze nem kell agyalni rajta, de ilyesmik nekem is eszembe jutnak. Ideszületik egy "isteni" lény vagy mi, aki emberi ruhát húz, hogy tapasztaljon, de nem azért jött, hogy szivassa magát. Ennek ellenére felvesz egy csomó kondíciót, és azok miatt végig kinlódja az életét, meg amik miatt alapból egy csomó hátránnyal indul. De mégsem képes változtatni egy olyan kis jelentéktelen "dolgon" mint az elme. Olyan ez, mintha a gepárdok 3 lábbal születnének, és úgy kellene elkapni a prédát. Sok értelme nincs.
A terelés az egó találmánya se nem jó se nem rossz..attól függ hogy használod...
Az" elterelés "az az EGO ...nem??😉