Annyira hálás vagyok, éppen erre jöttem rá tegnap, de nem tudtam ilyen jól megfogalmazni. Engem nem is a párom tette zavar elsősorban, hanem az, hogy meg akar győzni. Ha el tudná fogadni, hogy abban egyet tudunk érteni, hogy nem értünk egyet a szexualitást illető kérdések mindegyikében (poliamor-monogám), és attól még, hogy más a hozzáállásunk a párkapcsolat értelmezéséhez, az nem jelenti azt, hogy az egyikünk téved, vagy hibás. Sőt nem egymástól kellene elvárnunk, hogy egyetértsen a másik, s ezáltal megerősítést kapjunk a saját elméletünkre. Nekem ez volt nagyon nehéz, belátni, hogy ő ért engem, de attól még úgy cselekszik, amivel ő azonosulni tud, nem úgy, ahogy nekem kedvemben járhatna. Hosszú út volt mire megértettem, hogy nem engem nem szeret, hanem magát nem tudja meghazudtolni, és nem ellenem cselekszik, hanem önmagáért. Számára pedig azt szinte lehetetlen felfogni, hogy értem őt, de akkor sem tudom elfogadni, ahogyan cselekszik, és nem őt utasítom el, hanem a hozzá való kapcsolódásomat próbálom új, számomra is vállalható keretek között megélni. Ahhoz, hogy kapcsolódni tudjak hozzá, számomra nagyobb távolságra van szükség, mert különben összeomlok a fájdalomtól.
Kedves Bea, ez nagyon nehéz lehet... ez szerintem egyébként egy morális kérdés, hiszen(leegyszerűsítve) ha valakit szeret az ember, annak nem akar rosszat s nem akar fájdalmat okozni. Ha a másik fél tisztában van ezzel, és ennek ellenére mondja azt, hogy ő nem akar a hozzáállásán változtatni, akkor véleményem szerint ott értelmetlen keresni a kapcsolódást, hiszen ahogy te is írod, csak felemészt a fájdalom.
@@Sjudit84 egyelore mi is nagyon sok beszelgetesben es bizonyos mertekig lemondasban vagyunk. Ő nem lepi át a határokat amit húzok, de nekem nehéz hogy ezt újra és újra meg kell -beszélnünk, mert arra vágynék hogy ez a másoknak ne jelentsen lemondást, hanem szívből jövő vágya légyen, de ez már egy elvárás. Vágyok neki annyira fontos hogy megteszi amit tud, de kommunikálja ha ez nehezére esik. Van dolgom a megfelelési kényszerrel is biztos. Mégis minden másban és főleg a gyermeknevelésben nagyon egyhuron rezdülünk és a saját es egymas szabadsága mindkettőnk számára az egyik legfontosabb érték
Kedves Erika! A jelen Covid helyzetben telitalálat ez a videó,nagyon köszönöm! Az előadásai csodálatosak,megszívlelendők,még így 68 éves korban lévő embernek is,amilyen én vagyok.
Ismét egy hasznos, hiánypótló videó, nagyon szuper volt, Erika! Viszont én hiába kérdeztem az ex párom, a válasz az volt, hogy "nem tudom". Nem jutottam előrébb a megértésben. Elfogadtam, hogy ilyen és ezzel nem tudok tovább mit kezdeni az életemben. Hiába szerettem, elköszöntem. Fájt, fáj, de magyarázat nélkül kellett, kell feldolgoznom a sok hazugságot, ellentmondó szavakat és tetteket.
szia Erika! minden előadásod érthető és tartalmas, szeretem őket! nekem alapgondom van, az egyetértésig, elfogadásig el se jutok, nekem már a megértés is gond. mit tegyek? marha nehéz. - nem erőszakolok rá senkire semmit, inkább teljesen elszigetelődöm - nagyon antiszoc. lettem.. köszönöm: anikó
A félreértések egy része szerintem abból adódik, hogy a megértés és elfogadás fogalmaknak nem egyértelmű meghatározottak, nem mindenki érti ugyanazt rajta. Ha így definiáljuk őket, ahogy elhangzott akkor világos a tartalmuk. De gondoljunk arra, hogy egy beszélgetésben, vitában, ha valaki egy jó érvet hoz fel, akkor a másik fél azt szokta mondani, hogy „igen, így már el tudom fogadni az álláspontod”. Ebben az esetben az illető nem arra gondol, hogy csupán tudomásul veszi a másik álláspontját, hanem azt, hogy egyet is ért vele. Hasonló a helyzet a megértéssel. Hétköznapi beszédben sokszor hallani azt a panaszt, hogy valaki azt mondja a párjának, hogy „igazán megérthetnél”. Ez a legtöbb esetben azt jelenti, hogy „érts velem egyet”. Sokszor tehát fogalmak nem azonos értelmezéséről van szó a felek között. Nekem tetszik, és segít, ha az ajánlott szinonimákat használom akár ténylegesen, akárcsak gondolatban behelyettesítve: elfogadás = tudomásulvétel és békénhagyás (a helyzet tudomásulvétele, a másik békében hagyása), megértés = tisztázó rálátás és döntés (tisztázni a helyzetet, és a teljes kép ismeretében magam számára dönteni).
Igen, ez jogos így, tényleg sokszor előkerülnek ezek a mondatok. Hozzátéve még az is, hogy ha azt mondom a másiknak, hogy "én megértem te miért tetted, amit tettél, ettől persze én még ebben a helyzetben nem így cselekedtem volna, meg én így meg úgy érzem", akkor a másik besértődik, hogy "nem is értettél meg igazán". Mondjuk persze ez megint RÓLA mond többet, mint rólam...
Hello Erika ! Értem és nagyrészt egyetértek, de kicsit egyoldalúra sikerült. Mi van ha a megértés után mégis egyetért a másik ? Ezt kicsit hiányolom a videóból. Üdv Á
@@tudat-omstudio-nemethierik737 így van És erre kellene koncentrálni , nem ? Fontosnak tartom ennek a kiemelését is. Sokszor megtörténik hogy az egyik értékrendje pont ilyenkor kapcsolódik a másikhoz… Természetesen nem pont a megcsalásról beszélek.
@@arpadkovesdi5572 kedves Árpád! Csakhogy ez a videó nem arról szól, hogyan értsünk egyet, hanem arról, hogy nem azonos a megértés és az egyetértés. Arról szól, hogy ne erőltesse rá egyik fél se a másikra az akaratát. Majd, ha indítasz egy csatornát, és ott készítesz videókat a témában, örömmel megnézem, ahogyan feldolgozod a hasonló témáidat. Ez azonban az én csatornám, ahol kérdést, javaslatot szeretettel fogadok, számonkérést nem, mert itt én választom a témát. Ugye, ÉRTED? Ha igen, és egyet is értesz, akkor béke van. Ha érted, és nem értesz egyet, bátran lépj tovább, tedd meg magadért! Ha nem érted, kérdezz, örömmel válaszolok. Erről szól a videó! :) Szeretettel: Erika
Azon gondolkodom csak, hogy ha az eddig kapcsolataimat visszanézem, hogy sokszor kellett volna hasonló mondatokat elmondanom (és nem pedig győzködnöm a másikat vagy több ideig benne maradni egy kapcsolatban, mint kellene), mint amiket a videóban elmondtál. Már csak egyetlen kérdés maradt: Ha minden alkalommal, mikor kiütközik ez az ellentét, hogy megértem a másikat, de én nem így cselekednék, ezért meghagyom a másiknak, hogy élje így az életét, de én továbbállok, akkor lesz valaha valaki, akinél ez nem jön elő? Mert fel tudok én minden alakalommal állni, ha valami olyan történik, amit megértek, de nem tudok elfogadni, de akkor mindig csak felállok és továbbmegyek? Ez az egész életem, hogy soha senkivel nem értünk majd a dolgokban annyira egyet, hogy kisebb összezörrenések ellenére meglegyen köztünk az a párkapcsolat, ami legalább 5-10 évig kitart? Mert mostani tapasztalataim szerint csak 2 évig tart ki minden kb. és nem akarom, hogy ez legyen az egész életem. És már azért voltam egyedül is elég évet, mikor nem próbálkoztam görcsösen senkit se találni, sőt...
Kedves Judit! Jó gondolatok! Amikor többedjére ismétlődik ugyanaz az életedben, és neked az kellemetlent jelent, akkor elérkezel ahhoz a felismeréshez, hogy talán te vagy erős korlátok közé beszorulva, és amikor majd nagyon szereted azt a társat, aki épp ott van melletted, akkor ekindulsz, hogy te változtass a korlátodon, kereteden. Ez a folyamat. A társak addig-addig tükröznek, míg végül benned változik meg valami. Szeretettel: Erika
@@tudat-omstudio-nemethierik737 Igen, próbáltam erre koncentrálni a legutóbbi párkapcsolatomban is, de pont a lenti egyik kommentelő által írt monogámia-poligámia téma került elő akkor meg, hiába másban úgy éreztem, sokkal "lazább" voltam, mint a múltban. De ebben nem tudok engedni. Úgyhogy kicsit félek, hogy ez fog folyamatosan előjönni...és azért mindenben nem akarok én se engedni. Szóval nem tudom mikor találom meg az egyensúlyt...
@@Sjudit84 kedves Judit! Nem engedni kell! :) Vizsgáld meg azt, hogy miért olyan társat választasz, aki nem monogám. Szerintem arra figyelj magadban, hogy neked az a vonzó a férfiban, hogy laza, könnyed, szabad, könnyen áramlik, könnyen kapcsolódik, van benne élet! Ha ilyen férfiak tetszenek, akkor velük szinte biztosan együttjár, hogy nem csak veled ilyenek. Így a monogámia, poligámia téma napirenden lesz. 2 lehetőséged van: 1. Nem ilyet választani, hanem mondjuk unalmas, otthon ülő férfit, akivel nem is fog pezsegni az élet. . . 2. Vagy megérteni azt, hogy a választásod ilyen, és megtanulni azt, hogy ne szorítsd, ne gyanakodj, ne nőjj a fejére szabályokkal. Ha a férfi érzi, hogy szabadon hagyják, és közben a nő, akivel van, az izgalmas és érdekes marad, akkor sokáig hűséges marad. Maradj izgalmas, érdekes, erre fordítsd az energiáidat! Te is maradj szabad! Én ezt tenném, ezt teszem :) Szeretettel: Erika Ui: keresd azt a videómat, aminek a címe valami ilyesmi: A rossz fiúkhoz vonzódsz?. . .
Kristálytiszta, végtelenül hasznos iránymutatás. Nagyon köszönöm!
Minden egyes videótok aranyat ér!
Annyira hálás vagyok, éppen erre jöttem rá tegnap, de nem tudtam ilyen jól megfogalmazni. Engem nem is a párom tette zavar elsősorban, hanem az, hogy meg akar győzni. Ha el tudná fogadni, hogy abban egyet tudunk érteni, hogy nem értünk egyet a szexualitást illető kérdések mindegyikében (poliamor-monogám), és attól még, hogy más a hozzáállásunk a párkapcsolat értelmezéséhez, az nem jelenti azt, hogy az egyikünk téved, vagy hibás. Sőt nem egymástól kellene elvárnunk, hogy egyetértsen a másik, s ezáltal megerősítést kapjunk a saját elméletünkre. Nekem ez volt nagyon nehéz, belátni, hogy ő ért engem, de attól még úgy cselekszik, amivel ő azonosulni tud, nem úgy, ahogy nekem kedvemben járhatna. Hosszú út volt mire megértettem, hogy nem engem nem szeret, hanem magát nem tudja meghazudtolni, és nem ellenem cselekszik, hanem önmagáért.
Számára pedig azt szinte lehetetlen felfogni, hogy értem őt, de akkor sem tudom elfogadni, ahogyan cselekszik, és nem őt utasítom el, hanem a hozzá való kapcsolódásomat próbálom új, számomra is vállalható keretek között megélni. Ahhoz, hogy kapcsolódni tudjak hozzá, számomra nagyobb távolságra van szükség, mert különben összeomlok a fájdalomtól.
Kedves Bea, ez nagyon nehéz lehet... ez szerintem egyébként egy morális kérdés, hiszen(leegyszerűsítve) ha valakit szeret az ember, annak nem akar rosszat s nem akar fájdalmat okozni. Ha a másik fél tisztában van ezzel, és ennek ellenére mondja azt, hogy ő nem akar a hozzáállásán változtatni, akkor véleményem szerint ott értelmetlen keresni a kapcsolódást, hiszen ahogy te is írod, csak felemészt a fájdalom.
Hűha hát nem tudom ezt a két nézőpontot hogy lehet összeegyeztetni! Nekem nem ment...
@@Sjudit84 egyelore mi is nagyon sok beszelgetesben es bizonyos mertekig lemondasban vagyunk. Ő nem lepi át a határokat amit húzok, de nekem nehéz hogy ezt újra és újra meg kell -beszélnünk, mert arra vágynék hogy ez a másoknak ne jelentsen lemondást, hanem szívből jövő vágya légyen, de ez már egy elvárás. Vágyok neki annyira fontos hogy megteszi amit tud, de kommunikálja ha ez nehezére esik. Van dolgom a megfelelési kényszerrel is biztos. Mégis minden másban és főleg a gyermeknevelésben nagyon egyhuron rezdülünk és a saját es egymas szabadsága mindkettőnk számára az egyik legfontosabb érték
Kedves Erika! A jelen Covid helyzetben telitalálat ez a videó,nagyon köszönöm! Az előadásai csodálatosak,megszívlelendők,még így 68 éves korban lévő embernek is,amilyen én vagyok.
Köszönöm 💓
Fantasztikus felismerés volt számomra 😍
Szívből köszönöm neked drága Erikám 🤗😘💐
Számomra mindig egyértelmű az, amit mondasz. Köszönet a tiszta fogalmazásért, segítő útmutatásért, inspiráló témákért! ❤🙏❤
Nagyon jó volt!Köszönöm.
Ismét egy hasznos, hiánypótló videó, nagyon szuper volt, Erika! Viszont én hiába kérdeztem az ex párom, a válasz az volt, hogy "nem tudom". Nem jutottam előrébb a megértésben. Elfogadtam, hogy ilyen és ezzel nem tudok tovább mit kezdeni az életemben. Hiába szerettem, elköszöntem. Fájt, fáj, de magyarázat nélkül kellett, kell feldolgoznom a sok hazugságot, ellentmondó szavakat és tetteket.
Sajna ismerős...
szia Erika! minden előadásod érthető és tartalmas, szeretem őket! nekem alapgondom van, az egyetértésig, elfogadásig el se jutok, nekem már a megértés is gond. mit tegyek? marha nehéz. - nem erőszakolok rá senkire semmit, inkább teljesen elszigetelődöm - nagyon antiszoc. lettem.. köszönöm: anikó
Nagyon jó vagy Erika, mint mindig! Érthetően, tisztán magyarázol. 🥰
Erika Kedves, ez a videó úgy kellett, most, mint egy falat kenyér.Hálásan köszönöm🌺
Egyetértek, azonosulok :)
Hálásan köszönöm! 🕊️🙏💖🍀🌟🌞🌛🌍✨
Köszönöm Erika!
Nagyon tetszik minden videod 🥰❤️🤗 köszönöm Erika
A félreértések egy része szerintem abból adódik, hogy a megértés és elfogadás fogalmaknak nem egyértelmű meghatározottak, nem mindenki érti ugyanazt rajta. Ha így definiáljuk őket, ahogy elhangzott akkor világos a tartalmuk. De gondoljunk arra, hogy egy beszélgetésben, vitában, ha valaki egy jó érvet hoz fel, akkor a másik fél azt szokta mondani, hogy „igen, így már el tudom fogadni az álláspontod”. Ebben az esetben az illető nem arra gondol, hogy csupán tudomásul veszi a másik álláspontját, hanem azt, hogy egyet is ért vele. Hasonló a helyzet a megértéssel. Hétköznapi beszédben sokszor hallani azt a panaszt, hogy valaki azt mondja a párjának, hogy „igazán megérthetnél”. Ez a legtöbb esetben azt jelenti, hogy „érts velem egyet”. Sokszor tehát fogalmak nem azonos értelmezéséről van szó a felek között.
Nekem tetszik, és segít, ha az ajánlott szinonimákat használom akár ténylegesen, akárcsak gondolatban behelyettesítve: elfogadás = tudomásulvétel és békénhagyás (a helyzet tudomásulvétele, a másik békében hagyása), megértés = tisztázó rálátás és döntés (tisztázni a helyzetet, és a teljes kép ismeretében magam számára dönteni).
Igen, ez jogos így, tényleg sokszor előkerülnek ezek a mondatok. Hozzátéve még az is, hogy ha azt mondom a másiknak, hogy "én megértem te miért tetted, amit tettél, ettől persze én még ebben a helyzetben nem így cselekedtem volna, meg én így meg úgy érzem", akkor a másik besértődik, hogy "nem is értettél meg igazán". Mondjuk persze ez megint RÓLA mond többet, mint rólam...
Szuper video, a gyilkosos pelda meg annyira szemleletes hogy ejha! 👌👌👌👌👍👍👍👍👏👏👏👏
Hű, de fincsi az a csupasz váll! 👌
😘
🌞💛🌹kõszõnõm szépen🌹💛🌞🌳🌳🍀🍀🌳🌳💖 ❤👍
Hello Erika !
Értem és nagyrészt egyetértek, de kicsit egyoldalúra sikerült.
Mi van ha a megértés után mégis egyetért a másik ?
Ezt kicsit hiányolom a videóból.
Üdv
Á
Kedves Árpád!
Akkor béke van. :)
Erika
@@tudat-omstudio-nemethierik737 így van
És erre kellene koncentrálni , nem ?
Fontosnak tartom ennek a kiemelését is.
Sokszor megtörténik hogy az egyik értékrendje pont ilyenkor kapcsolódik a másikhoz…
Természetesen nem pont a megcsalásról beszélek.
@@arpadkovesdi5572 kedves Árpád!
Csakhogy ez a videó nem arról szól, hogyan értsünk egyet, hanem arról, hogy nem azonos a megértés és az egyetértés. Arról szól, hogy ne erőltesse rá egyik fél se a másikra az akaratát.
Majd, ha indítasz egy csatornát, és ott készítesz videókat a témában, örömmel megnézem, ahogyan feldolgozod a hasonló témáidat. Ez azonban az én csatornám, ahol kérdést, javaslatot szeretettel fogadok, számonkérést nem, mert itt én választom a témát.
Ugye, ÉRTED?
Ha igen, és egyet is értesz, akkor béke van. Ha érted, és nem értesz egyet, bátran lépj tovább, tedd meg magadért! Ha nem érted, kérdezz, örömmel válaszolok.
Erről szól a videó! :)
Szeretettel:
Erika
@@tudat-omstudio-nemethierik737 sajnálom , hogy ilyen melyen érintett.
Bocsánat
Remek, tiszta megfogalmazás
Azon gondolkodom csak, hogy ha az eddig kapcsolataimat visszanézem, hogy sokszor kellett volna hasonló mondatokat elmondanom (és nem pedig győzködnöm a másikat vagy több ideig benne maradni egy kapcsolatban, mint kellene), mint amiket a videóban elmondtál. Már csak egyetlen kérdés maradt: Ha minden alkalommal, mikor kiütközik ez az ellentét, hogy megértem a másikat, de én nem így cselekednék, ezért meghagyom a másiknak, hogy élje így az életét, de én továbbállok, akkor lesz valaha valaki, akinél ez nem jön elő? Mert fel tudok én minden alakalommal állni, ha valami olyan történik, amit megértek, de nem tudok elfogadni, de akkor mindig csak felállok és továbbmegyek? Ez az egész életem, hogy soha senkivel nem értünk majd a dolgokban annyira egyet, hogy kisebb összezörrenések ellenére meglegyen köztünk az a párkapcsolat, ami legalább 5-10 évig kitart? Mert mostani tapasztalataim szerint csak 2 évig tart ki minden kb. és nem akarom, hogy ez legyen az egész életem. És már azért voltam egyedül is elég évet, mikor nem próbálkoztam görcsösen senkit se találni, sőt...
Kedves Judit!
Jó gondolatok!
Amikor többedjére ismétlődik ugyanaz az életedben, és neked az kellemetlent jelent, akkor elérkezel ahhoz a felismeréshez, hogy talán te vagy erős korlátok közé beszorulva, és amikor majd nagyon szereted azt a társat, aki épp ott van melletted, akkor ekindulsz, hogy te változtass a korlátodon, kereteden. Ez a folyamat. A társak addig-addig tükröznek, míg végül benned változik meg valami.
Szeretettel:
Erika
@@tudat-omstudio-nemethierik737 Igen, próbáltam erre koncentrálni a legutóbbi párkapcsolatomban is, de pont a lenti egyik kommentelő által írt monogámia-poligámia téma került elő akkor meg, hiába másban úgy éreztem, sokkal "lazább" voltam, mint a múltban. De ebben nem tudok engedni. Úgyhogy kicsit félek, hogy ez fog folyamatosan előjönni...és azért mindenben nem akarok én se engedni. Szóval nem tudom mikor találom meg az egyensúlyt...
@@Sjudit84 kedves Judit!
Nem engedni kell! :)
Vizsgáld meg azt, hogy miért olyan társat választasz, aki nem monogám. Szerintem arra figyelj magadban, hogy neked az a vonzó a férfiban, hogy laza, könnyed, szabad, könnyen áramlik, könnyen kapcsolódik, van benne élet! Ha ilyen férfiak tetszenek, akkor velük szinte biztosan együttjár, hogy nem csak veled ilyenek. Így a monogámia, poligámia téma napirenden lesz.
2 lehetőséged van:
1. Nem ilyet választani, hanem mondjuk unalmas, otthon ülő férfit, akivel nem is fog pezsegni az élet. . .
2. Vagy megérteni azt, hogy a választásod ilyen, és megtanulni azt, hogy ne szorítsd, ne gyanakodj, ne nőjj a fejére szabályokkal. Ha a férfi érzi, hogy szabadon hagyják, és közben a nő, akivel van, az izgalmas és érdekes marad, akkor sokáig hűséges marad. Maradj izgalmas, érdekes, erre fordítsd az energiáidat! Te is maradj szabad! Én ezt tenném, ezt teszem :)
Szeretettel:
Erika
Ui: keresd azt a videómat, aminek a címe valami ilyesmi: A rossz fiúkhoz vonzódsz?. . .
Hülyeséget mondasz