Vékony- vagy vastaglazúr?
ฝัง
- เผยแพร่เมื่อ 7 พ.ค. 2024
- Vékony- vagy vastaglazúrt válassz? Mi is a különbség a kettő között? A vastaglazúr rendszer bemutatása után felfedjük a titkot!
Ha Te is kedvet kaptál egy kis festésre, látogass el szigetszentmiklósi vagy budakalászi üzleteinkbe, valamelyik viszonteladónkhoz, illetve webshopunkba!
milesi.hu/ipari-felhasznalok/...
A vékonylazúrról kb. 3 mondat szól, az összes többi vastaglazúr. Ez nem összehasonlítás, hanem vastaglazúr termékmarketing.
Vizezés, szálfelhúzás, visszacsiszolás, esetleg szállekötés?
Kedves Hauch Tomi! Ez egy lakossági felhasználóknak szóló video. Természetesen a nyílászáró gyártásnál az általad felsorolt technológiai sorrend az etalon. Üdv: Szilárd a Milesitől.
És akkor mire jó a vastaglazúr? Mert kicsit komolytalan ez, hogy évente 2x törölgesse át... ennyi munkával inkább maradjon ott kezeletlenül és 5-10év alatt rohadjon el magától és majd újraépítem. :)
@@gagarin16 de sok pénzed van! :)
Szédítő a kamera mozgástechnika. :-)
Ha meg nem 60 centis fadarabod van hanem mondjuk 100nm felületed, akkor kb egész nyáron ecsetelsz....hát életszerű, nem mondom....
Kedves Gábor!
Lesz majd szórástechnikai kontent is ;)
Fa esetében az alapozás mindíg ecset. Ha 10, ha 100m2. Utánna csisz-porol, és lehet szórni.
Kültéren melyik az a faszerkezet ami mérettartó? Az amit nem ér a csapadék nem süt a nap. TALÁN! De elég ha a levegö páratartalmát felveszi már történhet alakváltozás. Én nem használom kültéren. De ez csak az én meglátásom.
Hát az amit beviszel a fűtött lakásba azon belül is a klímatizált (állandó hőmérséklet, páratartalmom) fénytől elzárt, inert gázzal feltöltött tarályba... :)
Kedves János!
A mérettartó szerkezetek nedvesség felvétel és leadás hatására elenyésző torzulást szenvednek. Ilyen pl. a rétegragasztott frízből készülő ajtók és ablakok, vagy például alapanyagként a rétegelt lemezek, 3 rétegű panelek, vagy akár a megfelelő vízállóságú MDF és OSB lapok megfelelő további védelemmel ellátva.
A normál fűrészárúból (gerendák, pallók, deszkák stb.) készülő szerkezetek a nedvességtartalomtól függően „mozognak”, méretváltozáson esnek át. A nem mérettartó faanyag különféle torzulásokat szenved, mint pl. teknősödés, csavarodás, be- és átrepedés.
A szerkezet mérettartása fokozottan függ a megfelelő alapanyagokon túl a megfelelően kialakított konstrukciótól is.
Akkor most lakk, v. lazúr ?
Kedves Norbert!
Lazúr, bocsánat, ha volt a videóban nyelvbotlás :)